Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

Fejlesztő beruházás Szocialista partnerektől vásárolt technológiák alkal­mazására rendezkednek be az alig több mint egy éve alakult Mikroelektronikai Vállalatnál. Ezzel újabb, je­lentős állomásához érkezik az elektronikai alkatrészek gyártásának központi fej­lesztési programja. Az első komplett gyártó­sort egyelőre a Szovjetunió­ban, a kisinyovi Mezon gyár egyik üzemében szerelték föl; ott végzik a próbagyár­tást is. Ez a vállalat adja át magyar partnerének a szilíciumszeletek előállítá­sához szükséges technológiai licencet és a gyártási isme­reteket. Egyúttal kiképzik a leendő magyar kezelősze­mélyzetet; ezekben a hetek­ben 30 magyar mérnök és más műszaki szakember ta­nulmányozza a helyszínen a szovjet mikroelektronikai ipart, ismerkedik a gyakor­lati munkával és a rövide­sen Budapestre kerülő gép­sorral. Szeptembertől ugyan­is — az előzetes program szerint — már a Mikro­elektronikai Vállalatnál üze­melnie kell a berendezés­nek, jövőre pedig megszer­vezik a kétműszakos terme­lést. A gépsor egy év alatt 60 ezer szilíciumszeletet ál­lít majd elő, ez 4,5 millió integrált áramköri elemnek felel meg. A magyar és szovjet part­nerek egy második gépsor vásárlásáról is előkészítették a szerződést. EGYENLÖSDI NÉLKÜL Tanuljunk meg kereskedni! Plusz pénz a jó munkáért A pontos számolást nem­csak a vásárlók várják el a boltban, hanem a pult mö­gött állók is ezt remélik — azoktól, akik a közgazdasági számításokat végzik a keres­kedelmi vállalat, a fogyasz­tási szövetkezet központjá­ban. S természetes is ez, hi­szen mindenki tudja, hogy csak az egész gazdálkodás biztos eredménye teremti meg a béremelés fedezetét. A dolgozók a fizetési na­pon kapott boríték „vastag­ságán” mérik le: arányban áll-e az igyekezetük, a bolt eredménye a kapott összeg­gel. A KPVDSZ ennek is­meretében mondta ki, hogy a bérpolitika a szakszerve­zet mindennapi érdekvé­delmi munkájának közép­pontjába került, s o dolgo­zók közérzetének általános, befolyásoló tényezőjévé vált. Csökkent a létszám Sok szó esett erről a KPVDSZ megyei bizottságá­nak legutóbbi ülésén, ami­kor mérlegre tették a belke­reskedelmi ágazat, a pénz­intézeti dolgozók tavalyi bér. és jövedelmi helyzetét, s az idei várható bérpoliti­kával kapcsolatban is véle­ményt mondtak. Valameny- nyi somogyi vállalat, szövet­kezet arra törekedett tavaly Tisztító kezdeményezés A Patyolat akció/a A barcsi Paty óla -szalon ajtaját gyakran nyitja új vendég. Mosolygós nő kérde­zi, miben lehet segítségem­re. Kérésemre elmegy a ve­zetőért Míg varok a pult előtt, másik munkatárs áU elém, s kedvesen érdeklődik. Megköszönöm, és mondom: már folyamatban az ügyem. Jól érzem itt magam. Ba­rátságosan duruzsolnak az automaták, a tisztítóberen­dezések. Égy kicsit megille- tődve kezdi beszélgetésünket Koppány Gyuláné: — Semmilyen visszajelzést nem kaptunk vendégei aktőL Számomra is nagyon izgal­mas lesz, ha most megkér­dezünk valakit. Bizony, é* eddig nem mertem . .. ősz hajú asszony tesz ru­hákat a pultra. Csodálkozva, de készségese» válaszol: — A lányom szokott jön»I, ritkábban pedig én hozom el a tisztítani valót Nagy a család ... Mindig időre elké­szül, soha nem volt semmi­lyen problémám. A Patyolat vállalat sza­lonjai az elmúlt években veszteségesen tudták csak szolgáltatói feladataikat vé­gezni. A cél természetesen nem ez volt, s keresve a megoldásokat gazdálkodási kísérletbe kezdtek: kisvállal­kozónak adják ki egységei­ket. Somogybán nyolc szalon áil a lakosság rendelkezésé­re, közülük egy már kisvál­lalkozásban működik. — Január-tói dolgozunk az új formában — mondja Koppány Gyuláné, a barcsi szalon vezetője. — Egyedül vettem ki szalont; tízezer forint óvadékot kellett leten­ni! A vállalat igazgatója ins­pirált erre, hogy mindenki jól járjon. — Pályázatot írtunk ki — tájékoztatott az igazgató, Bvrovszky Vilmos. — Szán­dékunk: az egyéni kezdemé­nyezés felszínre hozása. Az országosan veszteségesen működő Patyolat-szalonok így talán nyereségesek lesz­nek. Bízunk abban, hogy na­gyobb ambícióval dolgoznak majd az emberek, A barcsi az első .gyerek”; reméljük, hogy példája nyomán meg­próbáljak mások is. Tőlüak telhetőén minden támogatást megadunk; egyelőre nincs különösebb problémájuk. A polcok között beszélge­tünk tovább. Koppányiné egy kicsit nyugodtabban fi­gyeli már jegyzetelésemet. — Ügy erzem, bizalmat ka­pott a barcsiaktól ez a szer­ződéses üzem. A forgalom talán tíz százalékkal is nőtt. Szolgáltatásunk a mosás, a vegytisztítás és a bérágyne­mű kiadása. Maximum há­rom nap a tisztítási idő, a legrövidebb pedig hat óra. Kétmillió forint értékű gépe­inket szakaszosan működtet­jük, mindennap másikat kapcsolunk be. Áraink azo­nosak a többi szalonéval. Most négyen vagyunk; ta­valy kettővel többen vol­tunk. A huszonhat éves Kisfaludy Arpadné mondja: — Több lett a fizetés, meg a munka is. Nagyon jó a légkor; bizakodunk. — Három évre szól a szer­ződés — folytatja a fiatal vezetőnő. — Az első évben, az idén 13 ezer 400 forintot kell befizetnem havonta a vállalatnak. Ebben nincs benne az energiaköltség és a kollégáim beóe. Szeretnénk bevezetni néhány új szolgál­tatást: szőnyegtisztítást, és néhány cikk árusítását is. Elég nagy a vonzáskörze­tünk ; hoznak tisztitanivalót Daranyból, Szülőkből, La- kócsáról és a délvidékről. Bizonyos gátlásokkal járnak be az emberek, ezt szeret­nénk feloldani az udvarias hanggal. Hiszen ide mégis­csak a szennyesüket hozzák. Munkámat szeretem, de meggazdagodni nem lehet rajta. Iskolás koromban megálmodtam, milyen a munkahely; most ahhoz ha- sqnlót alakíthatok ki. K. L. hogy felhasználja a bérfej­lesztési lehetőségeket. Első­sorban az alapbéreket emel­ték. A bérszínvonal 6,4 szá­zalékkal növekedett, s mind­össze két tized százalékkal volt kisebb az országos át­lagnál. Ez elsősorban a lét­számcsökkenésnek köszön­hető. A KPVDSZ évek óta arra ösztönöz, hogy a vállalatok, a szövetkezetek vállalják az ésszerű adósságot is. Ilyen szempontból elismerést ér­demel a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és két szövetkezet, mert tavaly kismértékű bér­tömeg-, illetve bérszínvonal­túllépést vállalt a bérfejlesz­tés érdekében. Fölismerték mindenhol, hogy több prémiummal, cél­prémiummal olyan feladato­kat is megoldhatnak, ame­lyek javítják a gazdálkodás eredményességét. Így pél­dául arra ösztönöztek, hogy kevesebb energiát használ­janak föl, csökkentsék a készleteket. > Ezenkívül vá­sárokat, akciókat szervez­tek. Tavalyelőtt mindössze 435 ezer forintot használtak föl erre, tavaly viszont már 1 200 000 forintot Előrelépést jelent, hogy a munkakörök nagyobb részét bevonták a prémiumrend­szerbe. Most általában a ju­talékkulcsok csökkentéséből képződő összegeket kíván­ják fölhasználni a hálózati, , a bolti dolgozók premizálá­sára, ha többletfeladatokat vállalnak. Udvarias kiszolgálást A Központi Bizottság áp­rilisi határozata kimondja: a bérszabályozás, a bérrend­szer hasson abban az irány­ban, hogy a dolgozók kere­sete arányban legyen a tel­jesítménnyel. Ezzel együtt a határozat ösztönöz a ki­emelkedő munkát végzők megfelelő anyagi elismeré­sére. Az ülésen elhangzott: nagyon fontos, hogy na­gyobb nyilvánosságot adja­nak a jó munkának. Mond­ják meg miért ismerik el a szakmai igyekezetét! Csak tudatos bérpolitika hozhat eredményt. Abból az összeg­ből, amely az idén bérfej­lesztésre rendelkezésükre áll — Somogybán ez várha­tóan 3—3,5 százalék —, te­gyenek különbségét a mun­ka mennyisége es minősége szerint. Nem járható az az út, hogy mindenki kap, még az is, aki például „nem va­ló a kereskedelembe”. A kiegyensúlyozott áru­ellátás nehéz feladata a so­mogyi kiskereskedelemnek is; arra van szükség, hogy mindenhol tanuljanak meg jobban kereskedni. Ponto­san mondják meg a boltve­zetőknek, a dolgozóknak, hogy mit várnak tőlük. Eb­be az ésszerű nyitvatartástól a választékig, a tisztességes, becsületes kiszolgálástól az udvariasságig minden bele­tartozik. Bosszantó például, hogy egyes ABC-áruházak- ban, üzletekben nem találja meg azt a választékot a ve­vő, amelyet az élelmiszer- ipar kínál. Önállcan, felelősséggel Gondok, feszültségek is tapasztalhatók néhány terü­leten: általában a felére csökkentették a jutalék ará­nyát. Félő, hogy ez vissza­hat az áruválasztékra. Nagy az eltérés az új üzemelési formák megítélésében is. Továbbra sem könnyű gon­doskodni a munkaerőről a nyári balatoni szezonra. A szakszervezeti bizottsá­gok tavaly már év közben is megtárgyalták a bérpoli­tika megvalósulásának ta­pasztalatait. Ez először volt így. A KPVDSZ megyei bi­zottsága most is azt kérte a tisztségviselőktől, alakít­sák ki véleményüket, élje­nek jogaikkal, következete­sen kérjék számon azt, ami­ben megegyeztek, beleért­ve a megalapozott béreme­lési is. Lajos Géza Kiváló szövetkezet az Unitech Pb ■! | # ■ ■■ ## B ■■ Filler a jovohoz Az ünnepség után az el­nök asztalara került a zöld borítójú, díszes oklevél. Ez állt benne: „az Unitech ipa­ri szövetkezet, Barcs dolgo­zóinak, akik az 1982. év fo­lyamán végzett eiedményes munkájuk jutalmául elnyer­ték a kiváló szövetkezet cí­met.” Az oklevelet Méhes Lajos ipari miniszter és Rév Lajos, az. Okisz elnöke írta alá. Barcson az Unitech ipari szövetkezet központjában tegnap délután házi ünnep­ségen adták át a kiváló szö­vetkezet címet, a küldöttek előtt. Az ünnepséget Sziklai Gáborné elnökhelyettes nyi­totta meg, a beszámolót Kiss Pál elnök tartotta. — Szövetkezetünk 1982. évi tevékenysége során el­sődlegesnek tartotta a nép­gazdasági feladatokból rá háruló célok elérését. Gaz­dasági tevékenységünk szer­vezését, irányítását az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek, az anyaggal, az energiával való ésszerű ta­karékosság alapján végeztük, önálló tervezőrészleggel rendelkezünk, így a gyártott gépek döntő többségé saját fejlesztésű.” Az Unitech meghatározó szerepet tölt be az élőmun­kát megszüntető, anyagmoz­gató céljarművek hazai elő­állításában (Unikon gépcsa­lád). A Box-blokk konténe­rek exportképességének nö­velésére alacsony szállítási költséget igénylő típust fej­lesztettek ki. A városi és ipari hulladék kezelésére tő­kés importot megtakarító új géptípust hoztak létre. Az elnök így folytatta: — Szövetkezetünk dolgozói létszámának kétharmada 35 éven aluli. Ez egyben felté­tele a fiatalokkal való rend­szeres kapcsolattartásinak, ügyes-bajos dolgaik figye­leméi kísérésének is ... Az 1982-es bevételünk 3iüö millió forintot tett ki, az átlagos létszám 305 fő volt Az 1983- as évben további erőfeszíté­seket kell tenni a belső tar­talékok feltárására. Gyárt­mányfejlesztésünket a jövő­ben is a tőkés-exportképes­ség javítása és a hazai igé­nyeknek való megfelelés ha­tározza meg. Az elnöki beszámoló után Biczó Péter, a Kistóv megyei elnöke méltatta a szövetke­zet munkáját. x — Céltudatos, tervszerű, igényes munkával és fejlesz­téssel jó példával jár elöl a barcsi szövetkezet. ElértéK azt, hogy ma ők a megye legnagyobb szövetkezete. A kockázatvállalás, a kezdemé­nyezőkészség a jellemző rá: itt nem félnek az újtól. Im­ponáló számomra, hogy tó- kesexportjukat ebben a nehéz külpiaci helyzetben is meg tudták kétszerezni. A kol­lektív bölcsesség, a fölmuta­tott eredmény biztos alapja a szövetkezet jövőjének. Rá­szolgáltak erre a címre, ez a cím viszont megköveteli, hogy magasabb osztályba lépjenek. Ezután Biczó Péter átadta az elismerő okiratot, a cím viselésére följogosító okleve­let Toldiné Gyura Erzsébet, a szövetkezeti bizottság el­nöke értékelte a múlt évi szocialista munkaversenyt A barcsi Unitech ipari szö­vetkezet 195.3-ban alakult, 1976-től viseli mostani nevét A kiváló szövetkezet címet 1982 után az idén másodszor nyerte eL Munkanélküliség az NSZK-ban A megoldás: munkaidőcsökkentés? Mi rejlik a két és fél mil­liós nyugatnémet munkanél­küliség rideg számai mö­gött ? Bonni minisztériumok­ban, de baráti beszélgeté­sekben is korábban eléggé elterjedt volt az a vélemény, hogy sokan „sportot” csinál­nak a munkanélküliségből, segélyért jelentkeznek, s közben egy csomó pénzt ke­resnek „feketén”. Nos, a tények az utóbbi másfél év­ben alaposan rácáfoltak e fölháborítóan cinikus véle­ményre. A gazdasági vissza­esés következtében több mint 11 ezer cég ment tönk­re tavaly az NSZK-ban. A fémfeldolgozó iparban 280 ezer munkahely szűnt meg, az építőiparban pedig • 150 ezer embert bocsátottak el. Közben munkára jelent­keztek az iskolából frissen kikerült népes korosztályok is. Azaz: csak jelentkeztek volna — a nyilvántartott munkanélküliek több mint tíz százaléka ugyanis 25 év­nél fiatalabb, márpedig aki nem dolgozott már legalább egy évig egyfolytában, az semmiféle segélyre sem jo­gosult. S még akik minden héten jelentkezhetnek a munka­ügyi hivatalokban, hogy föl­vegyék a legutolsó fizetésük kétharmadának megfelelő segélyt, sokkal szívesebben járnának reggelente munka­helyükre. Hiszen az embe­rek többsége egyszerűen szégyelli, hogy nem dolgo­zik. A legnagyobb gondban persze azok vannak, akik házat építettek vagy hitel­re autót, bútort vásároltak: a kölcsön megfizetése most sokkal keservesebb, mint’ amikor volt miből félreten­niük. A bonni kormány így ért­hetően a munkanélküliség leküzdését hirdeti legfőbb feladatként, ám jórészt a gazdaság újbóli föllendülé­sétől várja a megoldást. Az ellenzéki szociáldemokra­ták viszont azt hirdetik, hogy állami munkahelymen­tő programokra van szük­ség . .. Mértéktartó szakemberek véleménye szerint reálisan csak úgy lesz ismét több munkaalkalom az NSZK- ban, ha az egy dolgozóra jutó munkaidőt csökkentik, akár úgy is, hogy a mosta­ninál korábban nyugdíjaz­zák a dolgozókat. Igaz, így keresetcsökkenéssel kell szá­molni, hiszen kevesebb munkáért egy vállalat sem lesz hajlandó ugyanannyit fizetni. A szakszervezetek tulajdonképpen már hajla­nak erre a megoldásra —• érdekes módon inkább a munkaadók részéről nagyobb az ellenállás. Most a politi­kusokra vár, hogy segítse­nek megtörni azt. Bonn, 1983. április Lipovecz Iván ütvenezres tömegtüntetés Hannoverben a munkanélküliség, a kormány bérbefagyasztási javaslata és a szociális kiadások csökkentesének tervei ellen (Foto — ADN—MTI—KS) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents