Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

875 millió a háztájiból Fórum kistermelőknek A munkaszeretet, a többet tenni aicaras szándéka épp olyan szenvedéllyel jutóit kifejezésre, m.nt az eiol- zonytalanodást okozó gon­dok, az erteaesilesi visszás­ságok, az esetenként és he- lyenKent eioiordulo szerve­zési iogyatekossag. Kifeje- zésie jutott azonban az is, hogy erőt jelent, a belföldi ellátás bún es az exportra való termelésben fontos sze­repet játszik megyénkben az a mintegy negyedmillió kis­termelő. aki nagy szorga­lommal végzi hasznos tevé­kenységét. A megyei könyvtárban tegnap tartott háztáji fórum jó alkalom volt arra, hogy a megye kistermelői tapasz­talataik összegezésen kívül áttekintsék feladataikat is, es iránymutatást kapjanak további munkájukhoz. A teg­napi vitaindító, amelyet ár. Kovács Sándor, a Szevasz elnökhelyettese tartott, kü- . Ionosén ez utóbbiban nyúj- tett sokat a jelen levőknek, ör. Kovács Sándor sokolda­lúan érzékeltette a piac ha­tását a termelésre; példák sokaságával bizonyította, hogy világszerte rohamosan nő­nek az igények a minőség, az eltarthatóság, a csomago­lás iránt és csak annak le­het értékesítési biztonsága, aki a piac igényeinek meg­felelő árut termel. Hangsú­lyozta, hogy mind a terme­lés,' mimef a kereskedelem korszerűsítésre szorul, s ez csak az eddigieknél sokkal közvetlenebb érdekeltség­gel, jobb es nyíltabb együtt­működéssel alakítható ki. Míg a vitaindító a piac teirmeiést szabályozó szere­pét hangsúlyozta, Pfeiffer Elemér, a tsz-szövetség tit­kárhelyettese azt summázta, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek támogatásával, in­tegrációjában, hogyan foly­tatják megyénk kistermelői népgazdaságilag is jelentős tevékenységüket. A számok önmagukért beszélnek: me­gyénk nyolcvanötezer kis­gazdaságában. a lakosság hatvankilenc százaléka, két­százötvenezer ember tavaly 875 millió forint értékű árut adott közfogyasztásra és exportra, a tsz-eken, és az aliami gazdaságokon keresz­tül. S ebben az adatban még nincs benne a más csatornákon értékesített ter­mékek mennyisége. A lehe­tőségek még távolról sincse­nek kihasználva, hiszen pél­dául a háztáji szarvasmar­ha-férőhelyek ötven. a ser­tésférőhelyek 25 százaléka üres. A nagyarányú áruter­melés döntő módón a javu­ló színvonalú nagyűiemi in­tegrációnak köszönhető. Ta­valy például a nagyüzemen kétszázmillió forint értékű takarmányt, terményt, álla­tot, ipari anyagot biztosítot­tak, kile ne venhárommillió forint értékű szolgáltatást nyújtottak, harminchatezer tonna sziames terményt ad­tak a kisgazdaságoknak. Bármilyen elismerésre méltó is ez, korántsem je­lenti azt. hogy hibátlan és gond nélküli a termelés és az értékesítés szervezése. Tizenhatan kértek szót a fórumon, de mindenki leg­alább három-négy problé­mát, javaslatot vagy meg- szüntetesre váró gondot ve­tett föl. Többen is szóvá tették a n<yul felvásárlásá­val, átvételi árával kapcso­latos visszásságokat. Ennek kapcsán, de más termelési tevékenyégre utalva is kü­lön hangsúllyal került szó­ba a szerződéses fegyelem. Jogosan tették szóvá, hogy sok esetben a termelési szerződésnek nincs becsüle­te, mert egyoldalúan, önké­nyesen módosítják, hovato­vább „csak egy papír”-rá süllyed — az esetek több­ségében a termelő kárára. Ezen változtatni épp az igé­nyek növekedése miatt sür­gető feladat A vitaindítóhoz kapcso­lódva hangot kapott az az alapvető igény, hogy az ed­diginél szervezettebb, előre­látóbb tájékoztatót kapjanak a kistermelők a piaci igé­nyekről. legyen módjuk idő­ben fölkészülni ezeknek az igényeknek a kielégítésére, ne az értékesítéskor derül­jön ki, hogy eladhatatlan áruba ölték pénzüket, ide­jüket. energiájukat Ugyan­csak méltán kérték a ren­dezőktől azt is, hogy a jö­vőben a hasonló fórumokon térjenek vissza: milyen meg­oldások születtek a fölve­tett gondokra. és a fórumon legyen jelen a kistermelés szervezésében, a termények felvásárlásában érintett min­den szerv, vállalat képvise­lője, így egy sor problémát azonnal tisztázni lehetne. Évente egy alkalommal találkoznak ilyen megyei rendezvényen a kisterme­lők. S ahogy Küher János. a megyei kert barátszó vétség elnöke zárszavában mondta: bizonyos, hogy ez a fórum jól szolgálja a hasznos te­vékenység fejlődését. Vörös Márta A budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti II. tanszékén vizsgálatokat végeznek mes­terséges égbolt alatt, hogy a felújításra váró épületekben minél jobban érvényesülhessen a természetes világítás. Képünkön: Majoros András tudományos munkatárs munka köz­ben. (MTI-fotó — Balaton József felv. — KS) Lehetőségek a gazdasági életben Tanácskozott a kereskedelmi kamara területi szervezete A Magyar Kereskedelmi Kamara déi-dunántúlS össze­kötő bizottsága és az MTESZ Somogy megyei Szervezete sziaikmai találkozol rendezett tegnap Kaposváron. Az ösiz- szakötő bizottság a régió megyéiben — Zala, Somogy. Baranya.. Tolna — működő válCeiLatok nagy re.nzet fog­ja ósLS-ze (130-iat). A rendezvényt Tóth Iai- jos, a bizottság társelnöke nyitotta meg, ezit követően Beck Tamás, a Magyar Ke- resi.cedejmi Kamara (MKK) e.rnöke tartott tajékoizitatot a megjelent váiLLalati vezetők­nek, szakembereknek. El­mondta: a Magyar Kereske­delmi Kamara alapvető cél­jának. tartja, hogy a rendel­kezésre álló lehetőségeik maximális ikih.Hi'Zir.á'.ásával a maga módján hozzájárul­jon a gazdasági eiiariimom- dásiílk feloldásához, a gaz- ■ diaisági fejlődés tovább vu te Lé­hez. Szólt a kamara funkciójá­ról, feladatáról, és kiemelte, hogy reset vesznek egyes központi lag hozott, az egész gazda«; got közvetlenül érin­tő döntésiek kidoligozásában, segítik az. előkészítést, a tá­jékozódást; föltárják az, el­avult, a fejlődést gátló sza­bályokat, eg sok más mun­kájuk. mellett segítik a köz­ponti döntések végrehajtá­sát. Az elnök vázolta a nép­gazdaság helyzetét Mint mondotta, gazdasági nehéz­ségeinket belső és külső problémák okozzák; ezeket a vilá'ieazideságlbain végbeme­nő kedvezőtlen folyamatok Nehéz a péklapát A nagyatádi kenyér egy éve beszédtéma volt. Most altig halálaira róla. Jobb lett? Az Atád’ Áruház a vámos egyik legforgalmasabb üzle­te. Torma István igazgató mondja: — A választék jó, de a mimőséggel bajök vannak.., Ma is negyvennyolc káló ke­nyeret kellett visszákülde- niünik, mert eladhatatlan volt. Tudjuk, mindaddig gondok lesznek, amíg nem készül­nek el a gyár rekonstruk­ciójával .. . — Most valamivel jobb, mint egy fél éve volt —; mondja Kunics József, a kenyérgyár üzemvezetője. Köszönhető ez annak is, hogy a raktáraikban beértek a gabonáik, jobb minőségű lett. a Uszít, s annak is, hogy munkatársaink még inkább figyelnek a gyártásra. De ne csak. a kény énről beszéljünk, hanem a süteményről is, mert azt is gyakran kifogá­solták az atádiak! Az utób­bi időben különböző adalék­anyagokkal sikerült javíta­nunk. a minőségein. Vagyis a vélemények gya­korta ütköznék. Mindezeknek megértéséhez forgassuk visz- sza az idő kerekét! A • So­mogy megyei Sütőipari Vál­lalat nagyatádi üzeme 1969- ben készült; a tarvek sze­rint naponta 11 tonna ke­nyér gyártására. Tiszta pro­filú üzemnek szánták. Az építkezéskor is tudták azon­ban, hogy Nagyatádon nem­csak kenyeret, hanem kiflit és zsemlét is sütnek majd. A szakemberek véleménye szerint ipar az építkezéskor elavult vcOt a technológia. Az üzem fö’.épüit, s bármi­lyen nehéz is, itt kell meg­sütni a napi kilncvan mázsa kenyeret, s ezt tizennyolc te lep ülés százihét üzletébe számítják. Készül itt cseme­ge, burgonyás, kerek fehér vekni és gépi kenyér. Ez . utóbbi csupán a napi három- in üszaikas termelés egy har­mada. A többihez nehéz ffi- zikaii munkaira van szükség. — Segített a csurgói pék­ség üzembeállítása — mond­ja Kunics József —, de még így is vannak gondjaárik. A hetvenes evek közepén igye­keztünk fiatalítani; megke­restük a környező falvak is­koláit. hogy jelentkezzenek többen erre a pályára, meg szakkört is szerveztünik a gyéreiteknek. Abbéi! az idő­ből ma tizenhármán dolgoz­lak naiunik, de ugyanennyi­en mentek el. Akadt olyan, akj benézett, megemelte a pék,lapátot, aztán eldobta, s többet nem jött ... Nehéz munka ez., kévés a jelentke­ző. Gondunk az is, hogy jó saakemibereink közül heten most katonáik, s helyükön olyanok, dolgoznak, akik egy­szerűen az utcáról sétáltak be. mindenféle s.: EkerteLem nélkül. Velük többet kell foglakozni, mert elég egy kis kihagyás, és ... Szóval a kenyér minőségén is meg - latsaik. Mondják, hogy egy pék megkeresi a maga -5—7 ezer forintját. Persze a túlórák­kal' együtt, mert ha kevés a jó szakember, aki megfogja a lapátot, akkor fizetni kell. A 32 éve« Panovics József tizenegy éve került a ke­mencék mellé. — I/tt szereztem meg a szakmunkás-bizonyítványt... Hogy nehéz munka lenne? Hát az, de meg lehet szoSuü. — Nem kívánkozik el? — Én ugyan nem. Balatinecz József ugyan­csak az üzemben lett betaní­tott munkásból szakmunkás. Dolgozott kisüzemben, . ma­szeknál. s most' újból a ke­nyérgyárban van. 6 sem akar újra elmenni. Pedig a kemencék mellett nagy a meleg, s napjában több ezer­szer kell megfogna a lapá­tot. ók is várják az évek óta ígérgetett rekonstrukciót, amely nagy terheket ve6z le a vállukról. — A tervidőszak végén megkezdődik a munka — hallom Kunics JózseftőJ. — A következőben már korsze­rű üzemünk Lesz .. . Nagy Jenő hozták a felszínre vagy erő­sítették. föl. Pontosaidban: gazdaságunk nyílt jellegé­ből, vajamint a nemzetközi munkamegosztásba ■ történő bekapcsolódásunk magasabb- fókáiból fakadóan kerültek előtérbe. A kedvezőtlen kül­ső környezet mellett, a kö-. zepesen fejlett termelési té­nyezőkön túl megújulásra vár gazdaságirányításunk szervezeti rendszere is. En­nek érdekében a kamara összegyűjti es rendszerezi a vai la-atok véleményét, s megalapozott á-lilásfogialást kialakítva továbbítja a leg­felsőbb szintű gazdasági ve­zetéshez.. M inóe7. korántsem az egyes vállalatok sajátos érdekeinek képviseletét je­lenti, hanem a gazdálkodói szféra érdekeinek kifejeze- 'sét. integrált velemémyköz- . vetítést. Az elnök beszélt a múlt évben végzett munkáról, az eredményekről. Alapos -vizs­gálódás után véleményt ad­tak gazdaságunk szabályozó- rendszeréről, részletesen fog­lalkoztak a bérsiza.balyozás- sal, elemezték a népgazdasá­gi és vákalati tervezés kap­csolatát, az exportösztönzést és aiz importeza-báiyazás kér­Költségtérítés a bérlőknek Az ország energiagazdál­kodási programja szerint a háztartási olajüályhakat fo­kozatosan fölváltják az ol­csóbb es gazdaságosabb be­rendezések. A tanácsi bér­lakások korszerűsítésével összefüggésben több mint egy évtizeddel ezelőtt meg­jelent jogszabályok még csak a gáz- és elektromos fűtőkészülékek szerelését is­mertek el olyan korszerűsí­tésnek , ame lyne k k öl .soge i - hez a bérbe adó hozzájárul, illetve beszámítja a lakbér­be. E lehetőséggel élve fő­ként az elavult, s-zéntüzelé- sű kályhákat váltották föl modernebb berendezések­kel. Közismerten ismét elő­térbe került a szén gazda­ságos eltüzelésű kedvező ha­tásfokú kályhákkal; ennek ösztönzésére a Pénzügymi- misztérium az Építésügy i és Városfejlesztési Miniszté­riummal egyetértésben most arról intézkedett, hogy mind az elhasználódott, mind a még üzemképes olajkályhát széntüzelésű kályhával föl­váltó bérlő költségeinek 50 százalékát egy összegben té­rítse meg a bérbe adó, tehát az ingatlankezelő vállalat: Az új intézkedés a kihir­detéssel hatályba lépett. diéseiit, s közzétették a to­vábbié jiesiztésne. vonatkozó elgondolásaikat. Foltos feladatunk, hogy a jövőben minél pontosabban és főleg előre informáljuk a váiiiaiaitokat a különböző giazdálkodásiunikat érintő kér­désekről — haingsuiyoeia a .továbbiakban. — Eriinek eredményeként a tagvállala­tok máir előre tudomást sze­rezhetnék a készülő jogsza­bályokról, adott esetben a szabályozórendsizer egyes elemeinek korszerűsítéséről. Az éndekközsietítés és kép­viselet erősítése mellett a kamaráiban új fejadatot je­lent az érdekegyeztetés is. Az intézmény különböző: módon hivatott támogatná s tagvállalatok közötti, külö­nösen az ágazatiközi együtt­működést. A továbbiakban a tanács­kozáson a régió szervezeti életéről, az érdekképviseleti munikáról voLt szó. A terüle­ti összekötő bizottság felada­tat abban látja, hogy amit a kamara országosan cselek­szik, annak a helyi viszo- nyokira való alkalmazását végezzék eL.. A találkozót szakmai megbeszélés zárta, K. I,. Közgyűlést tartott' az egyesület Városszépítő tervek, eredmények Az 1982-es tevékenységről szóló beszámoló, az idei munkaterv és az alapsza­bály módosítása szerepelt a Kaposvári Városszép) lő Egyesület tegnap délután tartott közgyűlésének napi­rendjén. Az egyesület tavaly a ren­delkezésére álló pénzeszkö­zöket fölhasználva és társa­dalmi megmozdulásokat szervezve gyarapította Ka­posvárt. Elsősorban a fásí­tás. a virág06itás, a park- rendezés és építés terén ér­tek el szép eredményeket, de olyan sikereket is hozott az egylet kezdeményezése, mint a Kossuth téren az idén el­helyezendő kandeláberek újraöntése. Az egyesület tavalyi leg­nagyobb megmozdulása a városszépítők országos ta­lálkozójának megrendezése volt. A találkozó ugyan eléggé felemásra sikeredett, ám így is sok jó szolgálatot tett, és sok tanulságot ho­zott a mozgalomban részt­vevőknek, a város6zépészet pártolóinak. Az idei munkatervben is szerepelnek. parkosítási programok és apróbb-na- gyobb tennivalók. Az egye­sület szakosztályai szervezik majd a munkát, s remélhe­tőleg az aktiv résztvevők száma' is gyarapodik; a lát­ható, kézzelfogható eredmé­nyeket minden kaposvári polgár észreveszi majd. A tegnap közgyűlésen a vitázók nemcsak városszépí- tési kérdésekről ejtettek szót. A legtöbb és legvelő- sebb észrevétel ezúttal az utcák elnevezéséről hangzott el. Következetlen névvál­toztatásokról, visszaállítan­dó történelmi utcanevekrőr beszéltek a fölszólalók. A döntésre hivatottaknak min­denképpen figyelembe kell venniük az elhangzottakat, nem úgy kezelendők, mint az egyik idős hozzászóló több éves ilyen tárgyú be­adványa amely elsikkadt a városi tanácson. A közgyűlés végén kiosz­tották a városi vállalatok és intézmények . környezetvé­delmi és köztisztasági ver­senyének díjait. Az első ka­tegória győztese a Volán 13. számú Vállalata lett, a má­sodik kategória . első diját pedig a növényvédelmi es agrokémiai állomás nyerte el. A magánházak felújí­tóinak kiírt pályázatra so­kan jelentkeztek. A jobbak között sorsolás útján osztot­ták el a jutalmakat. A sze­rencse Kurucz Pál BocsUay utcai lakosnak kedvezett: övé lett a harmincezer fo­rintos fődíj. A Győzelem Mg. Tsz Oszlopán, ipari • és műszaki főágazata felvételre keres egy villanyszerelőt, két kőművest. Jelentkezés: osztopáni központunkban. Fizetés megegyezés szerint. (80308) A Mélyépítő Vállalat siófoki építésvezetősége fölvesz VÁKUUMOS MUNKAKÖRBE DOLGOZÓKAT. Jelentkezni lehet építésvezetőségünkön, Siófok, Kele utca végén. (80309) Értesítjük a kiskerttulaj­donosokat, hogy a kapos- szentjakabi (gazdabolt mö­gött) gyümölcsfa lerakatuntat megnyitónak Nyitva: hétfőn kedd—*• péntek szombaton Megközelíthető a vasút­állomásról induló 7-es autóbusszal. 10—-16 óráig, 8—16 óráig, 8—15 óráig. Kaposvári áfész (80407)

Next

/
Thumbnails
Contents