Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

Az eredményekre építve léphet tovább a mezőgazdaság Év végén mérleget készítünk a gazdálkodás eredményes­ségerői, feltárva a kedvező és kedvezőtlen tényezőket; ezt tesszük most is, amikor számot adunk a mezőgazdaság ta- • valyi eredményeiről. Ezeket és az itt dolgozó emberek erő­feszítéseit a megye közvéleménye egyre jobban ismeri és elismeri. Ez ösztönzést ad a további munkához, de nem vezethet elbizakodottsághoz. Az ágazat dolgozóinak és ve­zetőinek múlt évi munkájáéit a megyei pártbizottság kö­szönetét fejezi ki. Jelentős fejlődés Korszerű technikával korszerű ismeretek. Ezt sajátítják el a hallgatók a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. Nő a rangja az egyszerűen, olcsón kivitelezhető beruházá­soknak. Képünkön: a Kapostáj Tsz terménytárolója Javul! a szállítás technikai feltétele Középtávú megállapodások Somogybán is eredményes évet zárt az ágazat; 1981- hez képest a termeles több mint 7 százalékkal, a nyere­ség pedig az állami gazda­ságokban 35, a termelőszö­vetkezetekben 16 százalék­kal nőtt. Az eredmények ér­tékét növeli, hogy nehezedő gazdasági , körülmények kö­zött és szigorúbb közgazda- sági szabályozók .mellett ér­ték el a mezőgazdasági üze­mek. Teljesítményével az ágazat megfelelt a népgaz­dasági követelményeknek; jól segítetté a belső . ellátás javítását és az exportáru­alapok növelését. Az eredményes gazdálko­dás révén a közös vagyon 6 százalékkal nőtt, jelentős meliorációs beavatkozással megóvták a föld termőere­jét, javultak a biológiai ala­pok, s lehetővé vált a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása, az élet- színvonal megőrzése. Folyamatos . és tervszerű munka eredménye ez; alap­ját a Központi Bizottságnak a mezőgazdaság továbbfej­lesztéséről 1978. május 15-1, valamint a megyei párt-vég- rehajtóbizottságnak az álla­mi gazdaságokról és tsz- eknől 1975-ben és 1980-ban hozott határozata adta. Ezek­nek végrehajtása során a fő kérdésekre összpontosított a megyei párt- és tanácsi vezetés, a vállalati önálló­ság tiszteletben tartása mel­lett. SZÁMVETÉS Az eredményességben sze­repe van a termelésszerke­zet tudatos módosításának; a táj termelési adottságokat jobban kihasználták a gaz­daságok népgazdasági szük­ségletek ‘jobb kielégítése, a jövedelmező ágazatok fel­karolása érdekében; Nőtt a kalászosok, az ipari növé­nyek vetésterülete, és csök­kent a kukoricáé. Az állat­tenyésztésben fokozódott a szakosodás. A növényter­melésben és az állatte­nyésztésben nőtt az iparsze­rű termelési rendszerek sze­repe. Mezőgazdasági nagy­üzemeink és intézményeink országos feladatokhoz való felnövését jelzi, hogy szer­vezésünkben hat — szarvas- marha-. sertés-, juh-, apró­vad-, szőlő-, burgonya-ter­melési rendszer jött létre. A tudatos politikai munka hatására kialakultak a meg­felelő üzemméretek. A föld­cserék tervszerű, végrehajtá­sában előreléptek s ez le­hetővé tette az anyagi-mű­szaki háttér gazdaságosabb kihasználását. Eredménye­ként javult a mezőgazdasági üzemek gazdálkodása. Elő­relépés van a föld termő- képességének megóvásában, a nagyobb teljesítményű nö­vény- és állatfajták jobb hasznosításában is. Megkü­lönböztetett szerepet kapott a meliorációs, a szerves és szervetlen tápanyagvissza­pótlás, az okszerű növény- védelem. Az állattenyésztés szakosodása folytatódott, javult az állategészségügyi munka és nőttek a hoza­mok. Tavaly a búza hektá­ronként 4160 kilogrammal (az országos átlag 4390 kilo­gramm), a kukorica 7250 kilogrammal (az országos át­lag 6850 kilogramm) fizetett, az átlagos tejhozam 3900 li­ter (az országos átlag 3921 liter). Az ehhez szükséges feltételek megteremtésében az állami támogatásokon túl sokat vállaltak a mezőgaz­dasági nagyüzemek is. Az eredmények javulásá­hoz hozzájárult a nem haté­konyan gazdálkodó nagy­üzemek tevékenységének fe­lülvizsgálata és gazdálkodá­suk rendezése kiemelt tá­mogatások mellett. Az álla­mi gazdaságok 60. a terme­lőszövetkezetek 41 százalé­kának a gazdálkodását kel­lett eraelc során rendbe ten­ni. Az eltelt hat év azt bizo­nyította, hogy az állami gaz- o.aságOAnál eredményes volt a rendezés. A termelőszö- veticezeteknél is, a kibonta­kozás irányába mutat a két éve elkezdődött folyamat. A mezőgazdasági nagyüze­mek gazdálkodásának érté­kelésekor érdemes külön ki­emelni az energia takarék os­ságot. Tovább nőtt a költ­ségtakarékos talajművelés, a nedveskukörica-tárolás aránya. Sok jó kezdeménye­zés vám a kombdinatív ener­giafelhasználására : a gáz, a fahulladék, a napenergia hasznosításának eredménye­ként tavaly 7200 tómmá ola­jat takarítottak meg. A NAGYÜZEMEKRE TÁMASZKODVA Az eredményes gazdálko­dást segítette az is. hogy tovább nőtt a mezőgaadasagi nagyüzemek alaptevékeny­ségén kívüli tevékenysége, s az árbevételből való része­sedése eléri a 30 százalékot. Az utóbbi évek kedvező változása, hogy egyre in­kább megyén belül alakul­nak ki kapcsolatok az ipar­ral. A melléküzemági tevé­kenységinek nagy a politikai jelentősége, mert több fel­adatot is megold. Ilyen, a foglalkoztatás, a népesség- meg tartó képesség növelése, a fegyelemre és a szerve­zettségre gyakorolt hatás, az ipari háttérbővülés. az áru- választék növelése, a szol­gáltatások körének szélesíté­se stb. A háztá ji és kisegítő gaz­daság szerepe erősödött; en­nek hátterét a szocialista nagyüzemiek biztosítják. A magyében is ezek adják a mezőgazdasági termelésnek majdnem egyharmadát. Az itt termelt áru hozzájárul a lakosság es feldolgozóipar szükségleteinek kielégítésé­hez és bővíti az exportáru­alapokat. Mezőgazdasági nagyüze­meinkbe sok új vezető és szakember került az elmúlt években. Előtérbe kerültek a kezdeményező, egészséges kockázatot vállaló, az új iránt fogékony, a fegyelmet követelő, önállóságot és fel­készült szakembereket igénylő vezetői tulajdonsá­gok. A megye állami gazda­ságaiban — a tervszerű ká­derpolitikával — nyolc év alatt az első számú vezetők 80 százaléka kicserélődött, s a termelőszövetkezetek 41 százalékába került az el­múlt négy évben új elnök. Ezzel együtt más beosztásba került 140 szakember is. Korszerűsödött a vezetés szervezete is; mind több he­lyen alakítanak ki üzemen belül önelszámoló egysége­ket; lehetővé teszik ezzel a dolgozók mozgósítását a tel­jesítmények növeléséire. Az ágazati és területi irá­nyítás továbbfejlesztése is hozzájárult ahhoz, hogy a megye mezőgazdasági üze­meinknek önállósága növe­kedett, gazdálkodásuk ered­ményesebbé vált. Nagymértékben hozzájá­rult a hatékony és eredmé­nyes gazdálkodás kibonta­kozásához a pártszervek és pártszervezetek irányító, se­gítő és ellenőrző munkája. A TERMELÉS BIZTONSÁGA A tavalyi sikerek nem fed­hetik el a megye mezőgaz­dasági üzemeiben meglevő problémákat. Ezekről az év­zárás tapasztalatainak érté­kelésekor szólni kell. Az anyagi-műszaki gondok ta­valy sok nehézséget okoztak. Az üzemek gépellátottsága nem biztosítja a munkák optimális időben történő el­végzését, különösen ha rossz az időjárás. Akadozott ta­valy a műtrágya- és nö- vényvéd ősz©r-el látás, hiá­nyosan és késve kapták meg az üzemek a gépeket, to­vábbra is gondot okozott az alkatrészhiány, és az üzem­anyag-ellátás sem volt fo­lyamatos. A munkák időben való el­végzését hátráltatta a kevés tárolótér és a szűk szállítá­si kapacitás. Bizonyítja ez, hogy a felvásárolt termé­nyek 37 százaléka került csak állandó tárolótérbe. (1970-ben még 57 százalék volt ez az arány.) Gyakorla­tilag a tavalyi gabona löbb- lettermés (mintegy 90 ezer tonna) teljesen szükségtáro­lókba került. Az egyre nehezedő piaci feltételek miatt egyes ter­mékek értékesítése gondot okozott. Ez nagyban kihat a termelés biztonságára és kedvezőtlenül befolyásolja a termelési kedvet (Ilyen: a juh, a hal, a baromfi. a burgonya, a gyümölcs, a bor stb. értékesítési gondja. Az. alaptevékenység ered­ményességét a kedvezőtlen termőhelyi adottságok nagy­mértékben befolyásoljak. Ennék ellensúlyozására szükségessé vált a nagyfokú szakosodás és a melléküzem- ági tevékenység , erőteljes fejlesztése. A Balaton tér­ségében a gazdálkodó me­zőgazdasági üzemeknek pe­dig egyre nagyobb feladatot — és gondot — jelent a környezet- és a vízminőség- védelem. az ehhez szükséges anyagi feltételek megterem­tése A tó vízigyűjtő terüle­ten 33 mezőgazdasági üzem­nek 66 állattartó telepe van; rekonstrutociojuk és a híg­trágya környezetkímélő mó­don való elhelyezése csak ágazati, területi és üzemi források közös biztositásáva‘1 lehetséges. Hasonló problé­mákat okoz e térségben a melioráció és a talajvéde­lem. Ezt megítélésünk sze­rint csak átfogóan lehet ren­dezni. A hatékony munkavégzésit hátráltak ja a kampánymun­káiknál tapasztalható sízerve- zéfiiemség és a rosse gazdál­kodás az idlöveil. A munka­fegyelem megsértésének kö­vetkezménye a 'betaikarí-tási veszteség, atz áüateilhuilílás, a pazarló költséggazdái ikodús. A következetlen vezetés és ellenőrzés eilrniü-iaszitása a munkafegyelem lazulásához, a tiáirsadaiíimi tulajdon meg- káiriosrtósiáiboe, szaíbáLytoliam- sáigcibhoz, törvénytelensé- gókihez vezet. A rosszul k.i- alaikitobt szervezet magával hozza a nehézkes és körül­ményes döntést-és irányítást. Hátrányt jelent, hogy sok esetiben nem látják, nem hasznosítják mezőgazdasági üzemeirlk az együttműködé­sekben — cél társulásokban, 'közös fejlesztésekben stb. — rejlő liehetőiséiaaket. Nem él­nek mündig a tudomáiryos totéeetelkikel való ©gyüttmű- kiötítes lehetőségével és nem mindig alkalmaztak a tudo­mány új eredményeit a gya- toofrliartlbain, NÖVEKVŐ KÖVETELMÉNYEK A somogyi mezőgazdasági üzemek fő feladata a hoz­zájárulás az országos gBibo- r.a- és hősprogram megvaló­sításához. Ez a lpik ősségi SK'üfkoégi’.etek jobb kielégíté­sét és az exportárualapok növelését jelenti. A megva­lósítás érdekében tovább kell fiinomí tani a termelési szerkezetet — az igényeik és a jövedelmezőség figyelem­bevételével. A jól gazdál­kodó üzemek feladata, hogy stabilizálják a szép hoza­mokat és javítsák a jöve­delmezőséget. A közepes és gyengébb gazdaságokban a hozamok növelése a cél, a gazdaságosság figyelembe­vételével . Tala jerővissizapót- lastoa a tavalyi magas hoza­mok miatt nagy gondot kell fordítaná. Az állattenyésizités tovább­fejlesztése kulcskérdés a megyében, ezért négy hang­súlyt ikelíl helyezni az ágasat gtaadesáigosségának javítá­sára, a fajlagos hozamok no- vetésére,, a minőségi termé­kek előállítására. Szorgsal­maani kell az üziemi tenyész­tői munka kiszélesítését és a teljesítményvizsgálatok etedlményejnék nagyobb mértékű felhasználását. Az együk legnagyobb tartalék még mindig a szántóföldi takarmány termelésiben, « a gyengiasdáiilkodás. javításában van. Ezen a területen is fel kell zárkózni minél előbb a többi kultúrnövénynél elért szí n vonalihoz. Az emergiata- Iraarékos megoldásoknak a tartási és takarmányozási rendszerekben is jelentős a szerepük. A piacképesség, valamint a gazdálkodás jövedelmezősé­gének növelése érdekében a költeégigiaizdiáilkodiás és a mi­nőségi termékek előállítása megikülönlböiztetett figyelmet ki vám. A nehezebb gazdasági kö- rüiiményékhiez igazodva in­dokolt a kiegészítő tevé­kenység további bővítése. A paintoeneik felikutatósával a kapcsolatok íteiailalkításóit az irányító és érdekvédelmi szerveknek is segíteniük kell, elsősorban a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek köapoötáiiag is indtolkollt tá­mogatást biztosítva a tevé­kenységi kor 'bőví téséhez. A mezőgazdasági üzemek­kel seemiben továbbira is kö­vetelmény, hogy' a háztá ji és kisegítő gazdaságcfaat integ­rálják, a vágóá'llait-teirmelies növeléséire tegyék a hang­súlyt. Az irányító szerveze­teknek, az ellátó, forgalma­zó és felvásárló vállalatok - naik ezért nagy gondot kéül fordítanáuk a háztáji és ki­segítő gazdáságiak ellátására, termelésük fejlesztésére és értékes! testi biztonságuk megteremtésére. A feliadiaitok időben törté­nő el végzéséhez, szükség van a műszaki háttér szinten tar­táséira, illetve .továbbiéjiesz- tesére. A gaibonaprograan teljesítéséhez kapcsolt hitel- lehetőségüket a gépesítésire, a tárolás« gond csökiktemtesé- re, megoldására és a melio­rációra ten kell használni. A beruházásoknál alapve­tő szempont, hogy a folya­matban levőket gyorsan be­fejezzék, a föld termőképes­ségét tovább növeljék, foly­tassák a rekonstrukciókat. Biztosítsák a beruházások konvertálhatóságát, része­sítsék előnyben, a közös be­ruházásokat, folytassák az energiaracionalizálási prog­ramot. SEGÍTJÜK A GYENGÉKET Az. alacsony hatékonyság miatt felülvizsgált üzemeik a kidolgozott programok vég- rehaj tásávai stabilizálhatják helyzetüket, s ehhez az irá­nyító szervektől minden se­gítséget meg (kell kapniuk. Az önerőbői fejlődni nem tudó tsz-eiket a táimogiatás odaítélésékor a várható meg- térülésnék megfelelően kell rangsoraim. Egyes termelő- SEÖvetkezeték gondjainak megoldását továbbra is sízük- séges az országos főhatósá­goknak egyedileg támogat­niuk. A mezőgazdaság előtt álló és egyre növekvő feladatok nagyobb erőfeszítést, szer­vezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel- mek. Végrehajtásuk igényli a vezetés színvonalának eme­lését, az egyszemélyi fele­lősség következetesebb ér­vényesítését; nagy gondot kell fordítania az üzemi ve­zetésnek az irányítás korsze­rűsítésére, a szakembereit í- tattság növelésére és a kor­szerű együttműködési kap­csolatok .'kiépítésére. A párt szerveinek és szer­vezeteinek, a kommunisták­nak eziután is meghatározó szerepük lesz agrárpolitikánk végrehajtásában. Elengedhe­tetlen, hogy a kommunistáik egységesein képviseljék cél- (kiíűzésieirJket. Munkájukkal segítsék, hogy mindenki vi­lágosan értse az egyre nö­vekvő feladatokat, és haté­konyam támogasisa az idei célok elérését. Kován* Béla a megyei pártbizottság titkára A vasúti és a közúti te­herszállításról, , a partnerek együttműködéséről, a fel­adási és a fogadási készség­ről meg a rakodás gépesíté­séről tanácskozott tegnap — egyéb témák mellett — a So­mogy megyei Szállítási Bi­zottság Sarudi Csabának, a bizottság elnökének, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének vezetésével. Fuvarozók és fuvaroztatók mondták el tapasztalataikat, ismertették erre az évre vo- nakozó terveiket. A Volán 13. számú válla­latának jelentős része van abban, hogy megyénkben a múlt év őszén viszonylag zökkenőmentesen zajlott le a szállítási csúcs. Nyolc szol­gálati helyen vitték a vasút­állomásra az árut, illetve fuvarozták el onnan a kü­lönféle anyagokat. Azokon az állomásokon, ahol a vál­lalatnak kirendeltsége mű­ködik, a MÁV és a Volán komplex - brigádjai régóta eredményesen együttmű- " ködnek a feladatok szerve­zésében, lebonyolításában. A rakodási tennivalók jobb ellátására korszerű célgépe­ket vásároltak — a siófoki új teherkereskedelmi pálya­udvar üzembe helyezéséhez például targoncát, autóda­rut, rakodógépet szereztek be. Fejlesztették eszközállo­mányukat Marcaliban és Nagyatádon is. Az idén az anyagi erőforrások szűkös­sége miatt nem tarthatják a rakodásgépesítés eddigi üte­mét, a tavalyi fejlesztések és az ez évi selejtpótlások azonban módot adnak arra, hogy a vállalatra váró fel- datok teljesítésében ne le­gyen fennakadás.. A Pécsi Vasútigazgatóság értékelése szerint feltűnően romlott tavaly a vasúti ' ko­csiforduló, a vasúti kapaci­tás egyenletes és gazdaságos kihasználása, s a megfelelő kocsiellátást főként a fuva­roztatók akadályozták azál­tal, hogy késlekednek a kl- rakással. A kocsihiány külö­nösen ősszel nő. A vállala­tok többsége a hét elejére és közepére összpontosítja rakodásait, s ennek gyakori következménye a szállítási; csúcs, a torlódás. Az igazga­tóság területén a múlt év­ben — november végéig , .— több mint. 152,5 millió, fo­rint kocsiálláspénzt fizettek a fuvaroztatók. A MÁV Somogybán a bogiári és a siófbkí állomá­son növeli a. szállítótargfjjp- cák számát. Olyan rakodó­gépekkel a vasút nem ren­delkezik, amelyekkel a fu­varoztatóknak segíthetné­nek a szállítmányok be-, il­letve kirakodásában. A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a ki­termelt fatömeg nagy résZet vasúton, a többit gépkocsin szállítja a feldolgozóhelyek­re, illetve a különböző vál­lalatokhoz. Erre az évre csők nem. 80 ezer köbméter fa elszállítására kötött ke­retszerződést a Sefag a Vo­lánnal, s a korrekt kapcso­lat biztos fedezet a felada­tok napra kész teljesítéséhez. Huszonkét vasúti rakodón és kilenc iparvágányon in­dítják útnak az eladott fa nyoicvan-kilencven száza­lékát, évente mintegy 300 ezer tonnát. Noha a kapcso­latokkal itt sincs baj, a va­gonellátással elégedetlenek. Számottevő terményszállí- tást bonyolít le vasúton a Somogy megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat is. A rakodás korszerű­sítésére Kapolyban iparvá­gány építését tervezik, s to­vábbi rakodógépeket vásá­rolnak. A tájékoztatók összegezé­sekor Sarudi Csaba kiemel­te; a múlt évben sok tekin­tetben javultak a szállítás technikai feltételei, előbbre kell azonban lépni szerve­zettségben, az erdekeltseg növelésében. A tapasztála­tok azt mutatják, hogy cél­ravezető a partnerek között kötött középtávú szerződés, vagyis hogy mindkét oldal­ról törekedjenek a szállítási feladatok megoldásara, a fe­szültségmentes kapcsolatok­ra. Hasnesx Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents