Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

HÉTVÉGE HÁRMASBAN Ahhoz aligha fér kétség, hogy mind az Egyesült Al- lániok, mjnjj Izrael Libanont szeretne sarokba szorítani a csapatkivonási tárgyaláso­kon. Persze, a képiét nem ilyen egyszerű. Begin kor­mánya ugyanis több lénye­ges kérdésben olyan állás­pontra helyezkedett, amely még Washington szamára is kényelmetlen. Mindenesetre a. mostani diplomáciai ví- kend az USA fővárosában Libanon jegyében zajlik. Sa­mir izraeli és Szalem liba­noni ' külügyminiszter meg­hívást kapott amerikai kol­légájától. Shaltztól. Az eddigi tárgyalási for­dulókon nem sikerült lénye­ges előrehaladást elérni. Sőt, a három fél eszmecseréje az utóbbi időben látványos zsákutcába került Az sem bizonyult elegendőnek a holtpontról való kimozdu­láshoz, hogy Szíria többször bejelentette: az izraeli had­osztályokkal egyidőben haj­landó csapatait kivonni Li­banon területéről. A PFSZ A libanoni csapatkivonásról .folyó tárgyalások legutóbbi üicsén sem sikerült előreha­ladást elérni. Képünkön az izraeli küldöttség a Ritáidé­ban folyó megbeszéléseken — jobbról a második David Kimche, a delegáció veze­tője. (Teleföló — AP—MTI—KS) Is nyilatkozott a palesztin erők távozásának feltételei­ről. Izrael számara így sem­miféle ürügy nem kínálko­zik csapatainak Libanonban állomásoztatására. a meg­szállás tartósítására. Jeiu- zsáiem azonban újabb kö­veteléssel állt elő, például, hogy az északi határai men­tén fölállított elektronikus előrejelző rendszerekhez iz­raeli katonákat fogadjon be Libanon. Bejrut ezt az in­dítványt eddig már többször is határozottan ellenezte. Talán csak egyetlen pont­ban egyezik a hétvégén Washingtonban vendégeske­dő külügyminiszterek ál­láspontja: abban, hogy az Egyesült Államoktól mind­ketten új, az eddigieknél ha tékonyabb javaslatokat vár­nak. Más kérdés persze, hogy a washingtoni törekvé­sek mennyiben felelnek meg Libanonnak, s mennyi­ben Izraelnek, hiszen las­san már harmadik hónapja folyik az alkudozás az izreli hadosztályok kivonásáról Bejrut joggal türelmetlen, függetlensége és szuvereni­tása csakis akkor áll hely­re, ha az ország területéről távoznak az idegen fegyve­res erők. A washingtoni hár­mas konzultáción kiderül; akarja-e és képes-e az Egye­sült Államok jobb belátásra bírni a halogató taktikát al­kalmazó Izraelt Gy. D. Az ülés folyamán Anthony Williams brit valamint An­tonio Croin holland nagykö­vet is csátlakoeott a román- ellenes vádiakhoz. A román küldöttség veze­Az istenek „félrelépése” Westger alatt Afrikáiba A görög monda szerint Zeusz fia; Heraikiesz félisten .egyik kalandjához az akkor ismert vi lág legnyugatibb neszén élő Atlasz segítséget kérte. Heraklesz rövid időre átvette tőle az égboltozat ter­hét. Az iszonyú teher nyo­mása alatt lába — így a gíörög monda — kettéválasz­totta a kontinenst: Európá­ra es Afrikára. Ez a mai Gibraltárnál történt. Napjainkban tervek szü­lettek az istenek, „félrelépé­sének" korrigálására, neve­zetesen alagút építésére a két kontinens között. A gon­dolat János Károly spanyol és II. Hasszán marokkói ki­rály találkozóján született. Ezt követően 1980-ban szak­értői bizottság alakult, arhely két éven át do1 gazolt a ter­veken. A húsz államiból ér­kezett tudósokból, mérnö­ködből. közgazdászokból átló bizottság Tangerben ötféle megoldást vizsgált meg: füg­gő- vagy úszóhíd, úszó- vagy a tengerfenekén nyugvó csö­veik létesítésének lehetőségét, avagy földalatti alagút épí­tését. Ez utóbbi mellett dön­töttek. Az összesen 47 kilo­méter hosszú létesítmény a spanyol Punta Dalomat és a marókkói Punta Attamest kötné össze. Az eredeti terv szerint a Gibraltár melletti spanyol Tarifát kötötte volna össze a marokkói pártákkal. Itt csu­pán 15 ki lométer széles a ■ teiigierszaros, a kijelölt 26 kilométeres szélességűvel szemben. Mégis az utóbbit .fogadták el, mert ott a ten­ger maximális mélysége 300 méter, míg Tarifánál 900 mé­ter. Az előterjesztés szerint elsőként a vasúti alagút ké­szülne el. az autóala^út csak később, a még meglevő tech­nikai problémák, pd. a szel­lőzés teljes megoldása után. Mindkét alagút átmérőjét 6,85 meterre tervezték. Az előterjesztés szerint az első alagút ot év alatt elkészül­het. Hasonló tervek már a múlt század vége óta születtek Spanyolországban. A har­mincas években egy spanyol mérnök víz alatti oszlopokon nyugvó vagy bójákon függő csöved képzelte el a megol­dásit Ez azonban az erős temgieránamlás, a szél nyo­mása, valamint a sűrű hajó- forgalom miatt megvadiósít- hatatdammák bizonyult A szakértők számítása sze­rint az alagút építése már az első lépcsőben legalább egyrmldiárd dollárba kertiL Emiatt sokain ellenzik a ter­vet Arra is hivatkoznak, hogy még nincs kellő tapasz­talat ilyen hosszú víz alatta alagút létesítésére. A terv védői a japán „SEIKAN’ víz alatti aiagútra hivatkoz­nak, amely 54 kilométer hos-zóságban köti majd öc-z- sze Hokakádcit Honshu szige­tével Egyes spanyol közgaz­dászok a létesítmény gazda­ságosságát vitatják. Szerin­tük a visiaomylag kicsi áru- es személy forgalom nem in­dokolja egy ilyen összeköt­tetés létesítését. A La Manche-csatorna alatt már régóta tervezett alagút sem épül még — hangoztatják —, pedig ott két igencsak iparosított vidéket kötne ösz- sze a létesítmény. A szakértői bizottság ez­zel szemben kimutatta, hogy az epitkezes költségei rövic időn belül megtérülnének. Jelenleg évente 3,7 mílildc ejnber, 370 ezer gépjármű és 4—5 millió tonna áru kel át a két kontinens között a csatornáin. Arra is számíta­nak, hogy a szárazföldi ösz- szeköttetés meg terem,tese jó­tékonyan hatna az afrikai államok fejlődésére. S ami a jelenlegi helyzetben különö­sen fontos: az építkezés sok- ezer új munkahelyet terem­tene. Egy szó, mint száz. hangoztatták a szakértők, az aáigút megépítésé Spanyol- ország és Marokkó között ha- laiszthátaitlatt féladat. K. A A lengyel vállalatok és intézmények hetven száza­lékában működik már mun­kahelyi szakszervezet, vagy alapító bizottság — az öt hó­nappal ezelőtt elfogadott szakszervezeti törvény alap­ján. Jelentős tényező, hogy az ország 207 legnagyobb üzemében (ezek kollektívá­jának képviselőivel konzul­tál rendszeresen a kormány) szintén tevékenykedik helyi szakszervezet Országos vi­szonylatban eddig 1,7 millió ember csatlakozott az új szakszervezetekhez, amelyek választott aktivistáinak het­ven százaléka munkás. A belső stabilizálódás má­sik fontos tényezője a ha­zafias nemzeti újjászületési mozgalom (PRON), amely május elejére tervezi első országos kongresszusát. En­nek előkészítéseként folyik a mozgalom nyilatkozatterve­zetéről és" működési alapel­veiről rendezett országos vita. Több vajdaságban meg­választották már a kong­resszusi küldöttek egy ré­sziét. A PRON ideiglenes vajdasági tanácsai által szer­vezett találkozók, gyűlések, jő. alkalmat jelentenek a nemzeti megegyezés eszmé­jének terjesztésére, de arra is, hogy felmérjék a helyi, gondokat, problémákat, s megpróbá 1 janak közös ösz- szefogás6al megoldást talál­ni rájuk. A lengyel közvéleményt az utóbbi hetekben élénken foglalkoztatja az, hogy az NSZK-ból számos névre szó­ló, fenyegető levél érkezett a Sziléziában s az ország nyu­gati és északi vajdaságaiban élő állampolgárokhoz. A le­vélírók azzal vádolják a címzetteket. hogy „német földet bitorolnak”. Az érin­tett vajdaságokban nagygyű­léseken tiltakoznak a revam- sizmus újjáéledése miatt, el­ítélik a lengyel belügyekbe való beavatkozási kísérlete­ket. és ha”0« ’’vozzák. hogy az Odera—Meisse határ sen­ki számara nem Képezheti vita tárgyát. Suharto fölesküdött Pénteken Dzsakartában letette a hivatali esküt Su­harto indonéz elnök, akit az ország parlamentje előző nap újabb öt évre megvá­lasztotta erre a tisztségre. Az Indonéziát immár 17 éve irányító Suharto rövid beszédében utalt rá, hogy az 1988-ig tartó, újabb öt évet utolsó elnöki periódu­sának szánja. A népi gyűlés a mostani ülésszakon több „állami po­litikai irányelvet" adott ki, amelyek közül Suharto egy­re tért ki beszédében, neve­zetesen az állam és az egy­ház szétválasztására. Min­den politikai pártnak tarta­nia kell magát ehhez az elv­hez, vagyis a muzulmán el­lenzék nén támadhatja az államot vallási alapon. Suharto elnök a követke­ző hetekben alakítja meg az új kormányt. Megfigyelők véleménye szerint a 23 fon­tos miniszteri tárca három­negyed részének élén válto­zás várható. Siófok Aranyparton egész évben üzemelő Rádió és Televízió üdülője azonnali belépéssel felvételre keres szakácsot, konyhai és szállodai dolgozókat. Jelentkezés személyesen az üdülőben, munkanapokon 8—16 óráig. (63653) A szakszervezetek sztrájkakciói miatt a perui kormány Limában és környékén rendkívüli állapotot vezetett be. Képünkön: páncélozott rendőrautók cirkálnak a főváros ipari ne­gyedében. . (Telefotó' — AP—MTI—KS) A madridi találkozó napirendjén II román kivándorlási törvény A madridi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó pénteki plenáris ülé­sén több nyugati felszólaló támadta Románia új, tavaly novemberben életbelépett ki­vándorlási törvényét. Az NSZK delegációja ré­szétől Joerg Kastl nagykö­vet — kormányának utasítá­sára hivatkozva — aggodal­ma ínak. adott hangot a tör­vény inia/tt. Kifogásolta, hogy a kivándorlók, oktatási és egyéb költségeinek meg­térítését devizában írják elő, holott — mondotta — a ro­mán állampolgárok nem rendelkezhetnék- devizával. Kastl szerint Románia ezzel a törvénnyel „megsérti a helsinki záróokmány elveit”. tője. Vasile Sandra válaszá­ban hazája beiugyeibe vaLó beavatkozásnak minősítette és visszautasította a vádakat. Leszögezte: semmiféle nyo­más sem változtatja meg Románia politikáját. A semleges Ausztria kép­viselője, Franz Ceska nagy­követ felszólalásában kifej­tette: nem lát okot arra, hogy a találkozón halogas­sák a közös dokumentum kidolgozását. Az osztrák kül­döttség megítélése szerint a tanácskozás sikeres befejezé­sének esélye erősen meg­csappanna, ha munkájában hús vét előtt nem sikerül lé­nyeges fordulatot elérni — jelentette ki az osztrák dip­lomata, végezetül pedig rá­mutatott: további kollektív erőfeszítések kellenek ah­hoz, hogy megállapodás jöj­jön létre. „Német földet bitorolnak” Lengyelországi tudósítás Európa töpreng Derűlátóan vagy borúlá­tóan. ítélhetjük meg az eu­rópai helyzetet? Miinél to­vább töpreng efölött az em­ber, annál több érvet talál — mindkét oldalra. Ha idő­ben visszatekintünk, tavaly­ba valvelőtt mélyponton volt a kelet—nyugati viszony. A múlt év végén és aiz idei elején reménykeltőén válto­zott a politikai légkör. Már a madridi Európa-értekezlet résztvevői is Okevés kivétel­lel) hasznos türelmetlenség­gel . ültek asztalihoz: véget ilcelil vetni a huzavonáinak. De ami a legfontosabb, a Szovjetunió nagyvonalú de­cemberi javaslatával felcsil­lant a lehetőség, hogy az európai raJkétaproibléma ki­mozdul a holtpontról. Janu­árban, a Varsói Szerződés vezetőinek találkozójáról ki­adott nyilatkozat imponáló­an vázolta fel az együttmű­ködés távlatait. A gondolat, hogy a két szövetségi rend­szer szerződésben mondjon le az erőszak alkalmazásá­ról. olyan jóindulatot tükrö­zött, hogy erre már nem le­hetett rideg elutasítással vá­laszolni. Minden fővárosból a figyelem és a megértés szavai hangzottak. Az időmeghatározások: a „tavaly-tavalyelőitt” meg az „idén” között nincs éles ha­tár. Nem úgy képzelendő, hogy akkor minden rossz volt, egy meghatározott na­pon pedig egyszeriben moso­lyogni kezdett a Nyugat. Ta- vaily-tavalyelőitt se tetszett sok nyugiat-európainak, még jelentős kormány-férfiaknak sem az amerikai konokság, tavai y -ta valyelőtt sem kí­vánták a két nagyhatalom viszonyának túlzott kiélező­dését; a bétkemoegalmek is régóta hivniak az utcákra tö­megeket. Mi okozta hát a helyzet javulását? Két ha­tásnak köszönhető, hogy az amerikaiak valamivel enge - dékenyefbb kijelentéseket teszsnék: az új szovjet és szocialista javaslátokinaik, és a nyugat-európaiak nyomá­sának Washingtonra. Most a mérleg nyelve a bizakodás félé billen. De nézzünk csak bele ebbe a serpenyőbe: van-e ott valami kézzelfog­ható? Eddig semmi. Lehető­ségek és vágyak, hogy a nemzetközi feszültséget is­mét enyhülés váltsa fel. Mi aid mégis fogódzót a megoldást kereső gondolat­nak? Elitet az a józan meg­fontolás,. hogy a tengerentúl sem akarnak, katasztrófába taszítani sem bennünket, sem önmagukat. Bíztat a tu­dat, hegy a szocialista or­szágok higgadtan, és mint az utóbbi hetek különös vi­lágossággal mutatták, rugal­masan politizálnak, nemcsak saját érdékeikiet veszik fi­gyelembe, hanem a másik oldal szempontjait is. Végül létezik, határozottan érvé­nyesül az Európa-tudat. Itt élünk, ezen a földrészen, ke­letiek és nyugatiak egy csó­nakban, mely, ha elsüllyed, együtt fulladunk meg. Ez az európaiság a legnehezebb időkben is megmutatkozik. Ha a békéről és aiz együtt­működésről van siaó, a föld­rész államai ezt állítják az els-ő helyre. A részletkérdé­sekben volt, van és lesz te­mérdek ellentét s vita, de a többezer éves európai kultú­ra és összetartozás védi ön­magát Tatár Imre Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy 1983. március 14-tól előreláthatólag két hétig Siófokon a regionális vízvezetéken karbantartási munkát végzünk. Emiatt Siófok Balatonszabadi, Földvár és Balatonszárszó, Zamárdi, Kőröshegy térségében vízminőségromlás következhet be. eseti nyomáscsdHkenés és vízhiány is lehet. Fenti időszakban kérjük fogyasztóink szíves türelmét. DRW Dél-balatoni* Üzemigazgatósága (80414

Next

/
Thumbnails
Contents