Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

Férfiaknak* fkoknak pompeji vörös, a íüstszürke, a fekete és a fehér a tavasz meg a nyár divatszínei. A városi viselet férfi öltözékeit bézs, kender, sienabarna, mokkabarna, világos okker, világoskék, nádzöld, pe­nész-zöld, platinaszürke szí­nekben tervezik. Az ingek finom pasztell árnyalatúnk, enyhén kar­csúsítottak, gallérjuk újból megnyúlik, nagyobb lesz. A szabadidőingek színesek, le­zserek, gyakran fazon nél­küliek. A fiúk ruhatárában is a sportos jelleg uralkodik. A matróz- és tengerész-stílus jellegzetes darabjai a nagy galléros ing, a csíkos trikó, Rövid sportkabát, újszerű féloldalas gombolással és előre helyezett felső zseb­bel. A kabát ujját kötött passzéval díszítették. Hátul pántba fogott szabással. A nadrág alul összefogott szá­rú. Elegáns és sportos stílusú öltözékeket terveztek 1983 tavaszára-ny arára a divat irányítói a férfiak számára. A városi viseletre ajánlott öltözékek e két stílus keve­redéséből alakulnak ki. Az elegáns öltönyök, ka­bátok egyszerű formameg- oldásúak, kis fazonváltozá- sökkal. Sötét vagy világos színek, finom anyagok klasz- szikus mintázattal vagy egy­színű anyagok a jellemzői. A sportos stílus slágere a kom­binálható öltöny. A zakók gombolása egy vagy kétso­ros, a váll enyhén ejtett, bé­lelt vagy béleletlen válto­zatban viselik. A sportos nadrágok anyaga vászon, ballon, vékony szövet. Egye­nes, cső és alul összefogott zárral készülnek. A férfidi­vatban is a párizsi kék, a Fiatalos, kényelmes sza­badidő-összeállítás. A hosz- szú ing nagy rátett zsebek­kel, fazon nélküli gallérral készült, kényelmes bőséggel. Az ing dísze a széles bőröv és a kockás szövet nyaksze­gély. Ebből a zöld-bézs koc­kás anyagból szabták az ing felett viselt, mindkét olda­lán hordható mellényt, A világos nadrág csőszárú. Az alvás és az álmatlanság Az emberek élete kéthar­mad rés«« alvással telik. Ál­talában a nők kevesebbet és rosszabbul alszanak, mint a férfiak. A kutatók azt téte­lezek fel, hogy a szerveze­tünkben olyan természetes anyag keletkezik, amely a vérbe kerülve az alvásköz­pontra hat, és ezért alszunk el. Mivel az eddigi kutatá­sok alapján sikerült az alvó nyúl véréből ilyen anyagot kimutatni, ez alapot adott, hogy keressenek hasonló anyagokat, amelyek káros mellékhatás nélkül segítsék az álmatlanságban szenvedő embereket. A mai időkben könnyen lehetünk az álmatlanság ál­dozatai. Azért vetődik fel a kérdés, hogyan küzdjünk el­lene. Megfigyelések és ta­pasztalatok alapján nyugta­tó hatású lehet egy pohár meleg tej alvás előtt. Ugyan­csak jók a hársfa és más nyugtató hatású gyógy teáik. Könnyű torna és séta alvás előtt mindig jó hatásúak. Akarat és időhiány miatt legalább nyissuk ki az ab­lakot, vagy menjünk ki az erkélyre friss levegőt szívna, próbáljunk' kikapcsolódni, lazítsunk és ábrándozzunk. Gondoljunk mindig kellemes és jó dolgokra. Tegyük félre a bosszúságot és a gondokat. Meleg kád- vagy tusfürdő, kézimunka, pl. stoppolás. varrás vagy nyelvtanulás mindig jó eredményhez ve­zethet. Rendkívül fontos egy megszokott időben lefeküdni. Lehet, hogy kezdetben ez nehezen fog menni, de idő­vel megszokható, és ez a fontos. Nem közömbös a felkelés módja sem, erről több elmé­let van, de ezek közül leg­jobbnak látszik a nyugodt, sietség és idegesség nélküli felkelés. Hagyjunk egy kis időt lustálkodásra, nyújtóz­kodásra. ül lelőtt bekapcso­lódunk a mindennapi roha­násba, járjuk körül a laká­sunkat, fogyasszunk kapko­dás nélkül reggelit, és ve­gyünk egy langyos fürdőt. Ha így kezdjük a napot, könnyebb lesz a munka, és este könnyebben elalszunk. Ha mindezek nem vezetnek eredményhez, és nem jön álom a szemünkre, for­duljunk orvoshoz annak tisz­tázására, mi az álmatlanság oka, mert az sokféle lehet. De tisztázható és befolyásol­ható. Ne várjunk mindent az altatótól, és ezeket is csak orvosi javaslatra szedjük. Az álmatlanságban szen­vedő ember különösen az esti órákban — de már dél­után is kerülje az idegrend­szerre ható izgató szereket, mint pl. kávé, erős tea, al­kohol. Dr. Ifiev Ilia a vízhatlan zubbony, a rövid short és a térdnadrág. A fiúöltözetben továbbra is hódít a szafari stílus sok zsebbel, nyomott mintás és zöld vászonból bézs, drapp-, homokszínű anyagokból. Képeinken a Magyar Di­vat Intézet modelljei. Jogi szakértőnk írja: A cégbejegyzésről A gazdasági munkaközös­ségekről szóló miniszterta­nácsi rendelet többek között előírta, hogy a megalakult munkák özósségéket a cég­jegyzékbe is be kell jegyez­ni. A bejegyzés során a köz­kereseti társaságokra vonat­kozó cégbejegyzési szabályo­kat kell megfelelően alkal­mazni. Hazánkban a reformkor­ban kezdték a kereskedelmi élet szabályozását; nyilván­tartó könyveket vezettek a kereskedelmi cégekről. A kereskedelmi jogot a szocia­lista jogrendszer nem tartot­ta fenn helyét a polgári jog szabályai váltották íeL Né­hány olyan jogintézmény azonban megmaradt, amely­re — más jogszabály hiá­nyában — az 1875-ban meg­jelent kereskedelmi törvény egyes rendelkezéseit ketll al­kalmazni. Hatályban maradt a cégjegyzékre vonatkozó karabeU rendelkezés is. En­nek. az volt az indoka, hegy 1967-ig a kapitalista világgal fennálló külkereskedelmi kapcsolatok a bíróság által vezetett cégjegyzékhez vol­tak kötve. A bíróságokra há­ruló feladatokat a cégjegy­Szafari stílusú fiú öltözék nádzöld vászonból. A kabát bélése és a rövid nadrág trópusi mintás nyomott anyagból készült. Az ingen, a kabáton és a nadrágon is sok a zseb, a szafari stílus jellegzetességeként. zésről a 36 000 1946. IM. számú rendelet írja elő. Je­lenleg is ennek az előírásai alapján járnak el a megyei bíróságok, mint cégbíróságok. A bejegyzés rendszere a korábbi telekkönyvi nyilván­tartáshoz hasonló. Bejegy­zésire kerül a cég mi nösége, a cégszöveg, a székhely és a telephely, a cég tulajdono­sa neve, (az alapító tagok és a további belépők személyi adatai) a vállalkozás tárgya (a tevékenységi kör), a cég­jegyzés módja és az arra jogosultak megnevezése, va­lamint a cégek képviseletére jogosult személyek neve. A bejegyzés deklaratív ha­tású, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott olyan tényt, amelyet a cégjegyzék tartalmaz. Azt azonban bi­zonyítani lehet, hogy a be­jegyzett tény a valóságnak nem felel meg. A cégjegyzékek közhitele­sek és nyilvánosak. Minden-« ki bízhat abban, hogy a be­jegyzett tények és körülmé­nyek megfelelnek a valóság­nak. A cégjegyzéket megte­kintheti, a bejegyzésekről másolatokat lehet készíteni és azokat hitelesítve min­denki megkaphatja. Korláto­zás csupán az 1950. január 1-e előtt bejegyzett megszűnt vagy felszámolás alatt álló cegekre vám ■ az ezekre vo­natkozó bejegyzések megte­kintéséhez külön engedély kell. 1982, január 1-e óta ala­kulnak megyénkben is gaz­dasági munkaközösségek, ■ vállalati gazdasági munkákö­Szarvashús szardella.mártással Az szakáts mesterségnek remekei A konyha, az étekikészítés újból reneszánszát éli. Ősi fűszereinket újból felfedez­tük, régóta ismert edényeink modern változatát újból vá­sároljuk, s természetesen is­mét gyűjtjük a szakácsköny­veket, melyeket hála könyv­kiadóink figyelmességének nem csak új, de hasonmás kiadásban is beszerezhetünk. Esztendeje 1 sincs, hogy a Magyar Hírmondó sorozat­ban megjelent Misztótfalusi Kis Miklós és a Csáktornyái Zrínyiek szakácskönyve, majd a Reprint sorozatban meglelhettük Kug-ier Géza Legújabb és legteljesebb budapesti szakácskönyvét, s sok más olvasmány ru»K is érdekes konyhai receptorát. Mert a konyha ismét siager, hát kalandozzunk a régmúlt gasztronómiai remekei kö­zött! Czifray István szakács könyvecskéje 1845-bén 'került először az olvasó kezébe. Tő­le idézzük a Szarvas hús szardeka-mártással című re­ceptjét: „Megpárolván a fel­darabolt szarvashúst, olvassz el egy lábasban darabka írós vajat, adj bele szálkái­tól megtisztított es apróra metélt néhány szartieiiat egy kaién ('kanál) liszttel, két kalán zsemlemorzsát, pergeld meg szép barnára, önts reá a hősiéből annyit, amennyi szükséges, hogy a mártás eieg suru legyen, adj nozzá két kalán- tejfelt, apróra vagdalt citromhéjat, öntsd a rántást a hús íolé, forrald fel még egy párszor s tálald ki.” Nos, ha valaki e recept ufán kedvet kapna a főzés­hez, annak egy leves recept- jet is kínaijuk, méghozza 1771-ből, Nánasi István kéz­zé! írott szaKácsKónyveoöi. „Veres sízöllö leves: A mé­zet jól meg-főzvén a veres szöllot szead-meg szemen­ként, hogy gazos ne legyen, az után mezbe tévén, fozd- meg vélte, bort is egy ke­veset belé tóitvén, piríts czipot, s add fel.” Vagyis szoio-leves ötszemélyre: vegy 25 deka szemezett Otelló szólót, 8 deka mézét, 1 deci vörösbort, fél deci tejszínt, egy zsemlét, kevés sót és lisztet. A szőlőt leszemezzük, jól megmossuk es forrásban levő vízben pár percig főz­zük. Hozzáadjuk a mézet, a vörösbort, csipetnyi sót. A tejszínből kevés liszttel ha­barást készítünk és a levest sűrítjük vele. Közben állan­dóan -keverjük, ügyelve ar­ra. hogy a szőlőszemeket ne törjük össze. A zsemiet kis kockára vágjuk és sütőben megpirítjuk. Tálaláskor a leves mellé adjuk. Am ha vaiaki ragaszkodik a „megszokott” étkekhez, az sem maradhat recept nélkül! Mi mast is idézhetnénk a kolozsvári betűöntő, nyom- daszmester, Misztótfalusi Kis Miklós gyűjteményéből, mint a kolozsvári töltottká- poszta receptjét. Mert ho­gyan is készült hajdanában a kolozsvári töltöttkáposzLa ? „A sós káposztát szépén ap­rítsd meg, azonban nyers te­hénhúst szalonnával összve kell vágni jól a vágókéssel, szép apróra, abba bors, gyömbér, só; ez meg.évén, darabonként takargasd ká- posztalevéibe, elsőbben az ormóját lemetéivén, azaz a torzsacskáját; rakd fazékba az aprított káposztával, főzd meg jól, és amikor megfőtt, egy kévés bort bocsáss belé, jobb ízű lesz; add fel taiba; ha megborsolod, annál jobb les zen.” És ismét egy leves követ­kezik, méghozzá 1939-ből, a falusi háziasszonyOKnak ké­szült kis szakácskönyv ecske- ból. „Bojtár le vés. Zsírban vöröshagymát megpirítunk, paprikát teszünk beíe. Az­tán kockára vágott pörkölt­nek való húst teszünk bele megsózva és addig pároljuk, - amíg puha lesz. Akkor meg­hintjük két kanál liszttel és vízzel feleresztjük, tovább főzzük, amíg megpuhul egé­szen. Főzhetünk bele kevés tarhonyát is, majd a végén keverünk bele egy kis tej­fölt.” Hogy újból felfedeztük a konyhát, az persze nemcsak azt jelenti, hogy gyűjtjük a i-egi recepteket, hanem ép­pen úgy belesünk szomszé­daink fazekába, mint a tá­voli népekébe. Befejezésként álljon egy recept a szomszé­dos Jugoszláviából, először magyarul. S mert levest, meg egyéb étket már kínál­tunk, ezúttal egy elő- é» utó­ételként egyformán tálalha­tó saláta receptjét mondjuk el íme a Balkán saláta el­készítésének módja: vegyünk 800 gramm paradicsomot. 100 gramm sajtot, egy fej vöröshagymát, 15 darab olaj­bogyót, egy keményre főzött tojást, 5 kanál étolajat, 1 kánál borecetet és kévés sót, illetve borsot. A tisztára mosott paradicsomot szele­tekre, a sajtot apró kockák­ra vágjuk. Felszeljük a' vö­röshagymát is. s az anyago­kat az ecettel, olajjal és olajbogyóval, valamint a fű­szerekkel összekeverjük, majd letakart edényben áll­ni hagyjuk. Tálalás előtt is­mét összekeverjük az ételt, majd a kemény tojás szele­teivel, illetve petrezselyem­mel díszítjük.”-Jagy Jenő zösségek és polgári jogi tár­saságok. A Kaposvári Megyei Bíróságnál mint cégbíróság­nál is megélénkült a forga­lom. A rounkaiközösségek be­jegyzése kérelemre történik. Kérelmet a megalakult cég: — a gazdasági munkaközös­ség, vállalati gazdasági mun­kák özösség vagy polgári jogi társaság — terjeszthet elő. Ehhez csatolni keli az állam­igazgatási hatóság által jó­váhagyott társasági szerző­dés első, eredeti példányát A társasági szerződés ér­vényességére a jogszabályok meghatározott feltételeket írnak elő. A 28,1981. Mt. szá­mú rendelet előírta, hogy a munkaközösség létrehozásá­ra. megszűnésére, szerveze­tére, gazdálkodására és a tagok felelősségére a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell — a rende­letben foglalt eltérésekkel — alkalmazni. A polgárt jogi társaságról a Polgárt Tör­vénykönyv rendelkezik. Előírja többek között hogy a társasági szerződést ügy­védi munkaközösség (jogta­nácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ko­raibban kérdéses volt hogy melyik jogtanácsos jegyez­heti eilen a szerződést. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben is rámutatott aura, hogy jogtanácsos akkor ellenjegyezheti az okiratot, ha taigkont vesz részt a gaz­dasági munkaközösségben, vagy ha a munkáftatojanái alatt ült- vállalati gazdasági munkaközösség társasági szerződésének eHenjegyze- sére kémk. fel, illetve ha a gazdasági munkaközösség ré­szere munkáltatója támoga­tást nyújt. Az ellenjegyzés joga ezért nem illeti meg a szanszervezeti jogsegély- szoigaiatot ellátó jogtaná­csosit es a más gazdasági munkaKözösség vagy polgári jogi társaságban részt vevő jogtanácsost. A gazdasági munkaközös­ség társasági szerződéssel jön. létté; érvényességéhez a hatósági jóváhagyás szüksé­ges. Ez azonban nem pótol­ja a társasági szerződés to­vábbi érvényességi feltétele­it, igaz, hogy a hatósági jó­váhagyás nélkül a szerződés nem érvényes — annak meg­történtével a szerződés meg­kötésének időpontjától kez­dődő hatállyal érvényesen létrejön —, de nem lesz ér­vényes az a szerződés, amely a törvény rendelkezés alap­ján érvénytelen. Ezért a cégbírósági eljá­rásiban a bíróságok a szerző­dések érvényessegét önálló­an vizsgálják. Dr. Torma Ákos (Folytatjuk.) Óvjuk az öszibarackfákal védelem Gyümölcsfáink túljutottak téli nyugalmi életszakaszu­kon, és a hét elején bekö­szöntött fölmelegedő időjá­rás hatására várhatóan rövi­desen megindul aktív élette­vékenységük. Fontos és sür­gető ezért még nyugalmi ál­lapotban az őszibarackfák védelme a tafrinás levelfod- rosodás ezévi fertőzésének megfékezése céljából. A betegség korán tavasz- szal, rügypattanáskor, a vi­rágzást követő időszakig fer­tőz. A megbetegedés külö­nösen veszélyessé válik esős, hűvös időjárás esetén. Az elmúlt években erős fertőzé­sek alakultak ki. A soroza­tos erős fertőzéseket háziker­tekben elsősorban az okoz­za, hogy a betegség tüne­teinek megjelenésekor, több­nyire májusban, tűnik szem­be a levéllemez deformáló- dása, megvasiagodása, vö­rösre színeződése és ilyenkor mar nem lehet hatékonyan védekezni a kórokozó ellen. A betegség elleni eredmé­nyes védekezés időszaka a rügypattanást megelőzően kezdődik és az időjárástól függően a virágzást követő néhány hétig tart. Egyszer fertőz a kórokozó, másod­lagosan már nem képes erős fertőzést kialakítani. 1982-ben is nagyarányú volt a levelek megoecegedé- se, veszélyes mértékű fertő­ző anyag halmozódott fel, így kedvező időjárás esetén ismételten erős fertőzések kialakulására kell felkészül­ni. A várhgtó károk megelő­zése érdekében döntő jelen­tőségű a most időszerű rügy- pattanás előtti áztató per­metezés végrehajtása a Bá- riumszulfid vagy Neopol 5 százalékos oldatával, majd még a rügypattanás előtt a védekezés megismétlése a Rézoxiklorid 0,3 százalékos oldatával. Amennyiben el­mulasztjuk e két védekezést, később már fokozott lomb­védelemmel sem tudjuk ha­tásosan megvédeni fáinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents