Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
Ötletek a lakosságtól Még több árut a piacra! Segít a számitógép Takarékos növényvédelem Két szakemberrel beszélgettem a múltkor, s véletlenül szóba került a városi tanács ülése. Egyikük azon lepődött meg, milyen kevesen szóltak hozzá a köztisztasággal kapcsolatos témához. a másik pedig azt ke- veselte, ahányain a vendéglátás helyzete iránt érdeklődtek. Nem minden témára jellemző ez Kaposváron, mégis megszívlelendők e vélemények, hiszen a megye- székhely lakossága mind a kettőről sok bíráló megjegyzést mond el a különféle fórumokon, Akkor miért hallgatnak a tanácstagok, akik őket a testületben képviselik? Két és fél év telt el a választások óta, ugyanennyi van még a választásokig. Éppen ezért különösen időszerű. hogy a városi nép- frontbizottság megtárgyalta a körzeti népfrontbizottságok és a tanácstagok együttműködését. Ez természetes, hiszen a nyílt várospolitika megköveteli, hogy a körzetek és a tanácstagok közötti tartalmas, eleven napi politikai együttműködést. A népfront a jelöléstől a megválasztásig, a választókerületi munkától a testületi tevékenységig figyelemmel kíséri a tanácstagok munkáját, különösen azt, hogy közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartanak-e a választókkal, bevonják-e őket a tanács előtt álló feladatok megoldásába, Kaposváron elképzelhetetlen, hogy bármelyik tanácstag eredményesen, tevékenykedhessen a körzetek gazdag politikai tapasztalatának igénybevétele nélkül. Ezt az is indokolja, hogy Kaposváron nem alakult ki — nem is kötelező — a tanácstagi fogadóórák rendszere. A körzetek információi nélkül különösen nehéz az egyes tanácstagnak, a körzet tanácstagi csoportjának a valóságnak megfelelő álláspont, javaslat kialakítása. Kaposváron a csoportos beszámolás honosodott meg a lakosság egyetértésével. A városrészi fórumon minden évben másik tanácstag mondja el a beszámolót, a kérdésekre azonban bármelyikük válaszolhat. Ez sürgeti, hogy általánossá tegyék o lakosság véleményének eljuttatását e fórumok elé. Sokat tehetnek a körzeti népfrontbizottságok azzal, ha rendszeresen tartanak ilyen tájékoztatót. A körzetek egy részében már bevezették, de még nem általános. Ez indokolta a fontos döntést, kiegészítve azzal, hogy a tanácstag pedig olykor ismertessen i egy-egy tanácshatározatot a testület ülésén. A kaposvári lakosság egy része nem érdeklődik annyira a városrészi fórumok iránt, mint várható. Ez a lanyhulás különösen a belvárosban. némelykor a lakótelepeken érződik. Azt mondják, ahol bőven van probléma, ott többen megjelennek a gyűlésen a körzeti bizottság, a tanácstag hívó szavára, s elmondják javaslatukat; ha ‘ kell szenvedélyesen harcolnak az igazukért. Most sem változik a körzetek feladata, továbbra is arra ösztönzik őket, hogy minél több ember legyen ott a fórumokon, mondja el a közérdekű észrevételét, illetve hallgassa meg a tájékoztatást a tanács tevékenységéről. Az eddig tartott fórumok tapasztalata bizonyítja, hogy sokam rámondják: erről sem hallottunk, arról sem , . . pedig az újság többször megírta, a fórumokon is szó esett róla. > Ez már önmagában hat a tanácstagra: ösztönözheti felszólalásra vagy visszatarthatja. Most sokkal nagyobb hatásfokra van szükség. Ezért vállalják a körzeti bizottságok a közös fölkészülést a tanácsülésre. Eddig nem mindegyik választókörzetben éltek a lehetőséggel, pedig a felszólalás, az interpelláció hatása is nagyobb, ha a tanácstag a körzeti népfrontbizottsag, a lakóbizottság vagy masok egyetértő támogatására hivatkozik az ülésen. Különösen fontos, hogy minél több interpellációt nyújtsanak be — mégpedig írásban —, néhány nappal előbb. Ez azért fontos, mert ezekre — alapos tájékozódást fölkészülés után — a testület színe előtt válaszolnak. Ha a tanácstagi csoportok jobban össze- kovácsolódnak. „ütőképesebbek” lesznek, véleményt kémek a lakosságtól, a népfrontbizottságtól, s akkor egészen biztos, hogy élénkebbé válik a tanácsülés. Hazai gyártású fékhengerrugóval szerelik a közúti jár- műféköket Székesfehérvárott, a SZIM köszörűgép- gyárban, és az új eljárással évente 55 millió forint értékű devizát takarítanak meg. A különlegesen edzett fék- rugók előállításához a technológiát és a gyártó berendezéseket a SZIM székesfehérvári köszörűgépgyár három mérnökének szolgálati szabadalma alapján dolgozták ki. A rugógyártó üzemet 25 millió forint beruházás^ Megnőtt a termelési kedv a kertbaratklubokban: az előnyös feltételeknek köszönhetően tavaly rekordmennyiségű árut vittetí a környékbeli piacokra. A Hazafias Népfront kertbarat- albizottságanaK tegnapi ülésén Móczár he la wtKár rámutatott: a föilendüies annak ellenére is imponáló, hogy a kereskedelmi vállalatok nem mindig tudták kelió színvonalon kielégíteni a termelők gépigényét. Kivált nehéz volt hozzájutni bizonyos típusú, importból beszerezhető traktorokhoz. Vetőmagból viszont mindenkor megfelelő volt a választék. A kertbarátkörök szorosan kötődnek a fogyasztási szövetkezetek és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szakcsoportjaihoz. A szakcsoportok tagjai is rendszeresen reszt vesznek a klub munkájában, céljainak megvalósításában. A folyamatos együttműködés lehetőséget ad az információk gyors cseréjére, egymás segítésére. ugyanakkor messzemenőkig tiszteletben tartják a másik érdekeit. A további feladatokról Móczár Béla elmondta: növelni kell a kertbarátkörök számát Szerte az országiban jelenleg 600 kertbarátkör működik, s figyelembe véve a lehetőségeket, ez meglehetősen kevésnek latszik. Az eredmények még szebbek is lehetnének, ha a kisközösségek egymással szorosabb kapcsolatot építenének ki — hangoztatta. Szükség volna egy központi szakkönyvtárra is, amelynek állománya valamennyi klub tagjai számára rendelkezésre állna. A vitában számosán vélték úgy: minden községiben szükség volna kertbarát klubokra A tagok azonos érdeklődéssel megteremtenek a lehetőséget arra is, hogy a közösség tagjait idővel baráti szálak fűzzék össze, s hamarabb elterjedhetnének a követendő módszerek. Ez annál is inkább célszerű volna, mert nem egy helyen még ma is a száz évvel ezelőtti, idejétmúlt eljárásokat alkalmazzák. sál Enyingen, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet csarnokában rendezték be. A magyar gyártmányú fékrugók kiváló minősítést kaptak itthon és az NSZK- beli Knorr cégtől is, mert a vizsgálatok szerint az eredeti nyugatnémet rugóknál többet, négy és fél millió lengést bírtak ki törés vagy alakváltozás nélkül. Eddig ötezer fékrugó készült Enyingen. Az idén hatvanezer garnitúrát gyártanak a győri Rába kamionjaihoz és az Ikarus gyár autóbuszaihoz. A székesfehérvári szabadalom sikerét jelzi, hogy 1984-ben már százhúszezer fékhengert szerelnek hazai rugóval, s tárgyalásokat folytatnak a fékrugó nyugati exportjáról is. Számítások szerint a növényvédelmi és agrokémiai szakemberek munkája 20—50 százalékkal növelheti a termelés hatékonyságát, vagyis azonos fajták és termelési föltételek -mellett a-kár kétszeres különbségek is lehetnek az átlagtermésben. A megye nagyüzemeiben dolgozó 135 felsőfokú végzettségű növényvédős szakirányító, valamint a feladatok végrehajtásában közreműködő 1200 szak- és betanított munkás évente mintegy másfél milliárd forint értékű termést ment meg a kártevőktől. A növénytermesztésben elért eredmények aligha születhettek volna meg, ha a kalászosoknál vagy a kukoricánál nem sikerül minimálisra mérsékelni a gyo- imosiodást. fi kevesebb több lehet Pár éve még a megye 12 gazdaságának nem volt saját növényvédelmi szakirányítója, s a meglevők közül is mindössze 15-en végeztek teljes munkaidejükben növényvédelmi feladatokat. Égető gond volt a tárolás: amíg a műtrágya a gyártól a szántóföldre jutott, 30—40 százaléka tönkrement vagy eltűnt. A megye növényvédelmi gépparkjának 40 százaléka elavult volt. A műtrágyát vagy vegyszert sok helyen inkább csak elszórták, mint hasznosították. Azóta sokat javultak a munka feltételei. Agrokémiai centrumok épültek, műtrágya tároló-rakodó társulások jöttek létre. A 400 korszerű földi gép munkáját jól egészíti ki az évente 300 ezer hektár vegyszeres gyomirtását vagy műtrágyázását végző légi növényvédelem. A korábbi veszteségek töredékükre apadtak. Megszűntek az- égető szakembergondok. A nagyobb gazdaságokban már önálló növényvéde1 mi és agrokémiai ágazat működik. Még három-négy éve is aggasztónak látszott, hogy nincs növényvédelmi szakmunkás- utánpótlás. Akkor a továbbképzéseken is zömében idősebb emberek vettek részt. A munkafeltételek és a technológiák gyors fejlődése megnövelte e szaíkma vonzerejét. A múlt év őszén szervezett 7 növényvédős tanfolyamra már 12& fiatal jelentkezett. A szellemi és anyagi feltételek gazdagodásánál is figyelemre méltóbb a növényvédelem és agrokémia eredményességének ugrásszerű növekedése. A műtrágyák és növényvédő szerek ára is arra ösztönözte a gazdaságokat, hogy körültekintőbben és ésszerűbben használják föl a készletet. A nádudvart ter- . melési rendszer somogyi partnergazdaságai például 1975-ben 452 kilogramm műtrágyát szóltak ki hektáronként, tavaly több mint 100 kilóval kevesebbet, A kukorica termésátlaga ez alatt az idő alatt 5-ről 7,2 tonnára nőtt. Az utóbbi három évben a megyében lényegében változatlan szinten volt a műtrágya-elhasználás (320— 340 kiló hektáronként), a főbb növények termésátlaga mégis csafcnem kivétel nélkül nőtt. A gazdaságok tehat — nemegyszer saját rossz tapasztalataikon okulva — tanulták meg, hegy a kevesebb több lehet. A felhasználás hatékonyságának javulásában nagy részük volt az 1978-ban kezdődött — az egész megyét átfogó — talajvizsgálatoknak, illetve az ezek alapján készült táp- anyagitérkepaknek. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ezzel kapcsolatos munkája nyomán rövid idő alatt magától értetődő gyakorlat lett a talaj pontos tápanyagigényével számoló okszerű talajerő-visszapótlás. használás nélküli gyümölcs- termelési kísérlet Ennyiből is látható, a megye növény- védelmében alig ct év alatt korszakváltás ment végbe. A hetvenes években a gazdaságok zöme szegény volt eszközökben — s részben éppen ezért —, mégis sokat pazaroltak. Ma adottak az anyagi-szellemi feltételek, számos nagyüzem gazdagnak mondhatja magát, mégis kutatják az olcsóbb, de hatékonyabb megoldásokat. Országos felügyeleti szervek is jónak ítélik a megyében folyó növényvédelmi és agrokémiai munka színvonalát. Az elért eredmények, a korábbinál sokkalta bonyolultabb feladatok további — talán az eddigieknél is nagyobb — erőfeszítéseket követelnek. Az elmúlt évek vegyszerinváziójával is jól dacolt például néhány gyom- fajta. A védekezéshez eljárásokat kell keresni, új szereket kipróbálni. A somogyi gazdaságoknak sok fejfájást és árbevételi veszteséget okoz a burgonya varasodása. Az állomás egyik idei kísérleti programja a megakadályozás módját kutatja. Egy korábbi kísér - letsorozat eredménye volt a burgonya csávázásánaik egyszerű és eredeti módszere. Ennek szélesebb körű elterjesztése is az idei feladatok közé tartozik. fiz adathalmaz tapasztalatai Az export alakulása szempontjából sem közömbös a termény védelem. Sajnos nem caas. a megye szükség - tárolóiban, találhatók gyakran szükségállapotok. A fokozott növényegészségügyi ellenőrzések mellett fontos hatósági feladat lesz a kő- rabban végzett meliorációk karbantartásának figyelemmel kisérése. Az egész megye növényvédelmének új lehetőségeket kmad a kaposvári állomáson nemrég munkába állt számítóközpont. Az elmúlt években összegyűlt adathegyek alapján a szakemberek most fogalmazzák a gépnek szóló kérdéseiket. A nyártól kezdve már számítógéppel végzik majd egyebek közt a buza- és kukorlcatermeiés elemzését és értékelését. Több százezer adat egybevetése alapján készülnek optimumszámítások. A gép szolgáltatásként segítséget ad majd az ide forduló üzemi szakembereknek a gyors elemzest kívánó napi feladatok megoldásában, és értékeli a tab- latörzskönyvek száxntengerét is. B. F. Nagyon sok a tennivaló Bútoraink nemzetközi összehasonlításban t,. G. Hazai fékrugóval 55 milliós importmegtakarítás A magyar bútorok tartóssága, kezelhetősége, tisztíthatósága megközelíti az átlagos nemzetközi színvonalat, de nagy az elmaradás a formatervezésben és a használhatóságban. Kevés, az eredeti ötlet, amely az alapfunkción kívül valamilyen különleges szolgáltatást is nyújt, pedig a külföldi piacokon egyre inkább az ilyen bútorokat keresik. Ez a megállapítás a Faipart Tudományos Egyesület keddi — Budapesten tartott — tanácskozásán hangzott el, ahol a Bútoripari Fejlesztési Intézet tanulmányát ismertették, amely az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó tíz nagy bútoripari vállalatnál készült fölmérést összegezi. Az intézetben kidolgozott módszerek, alapján a gyárak önmaguk készítették el bútoraik nemzetközi összehasonlítását, a termékek műszaki színvonala, gyártásuk Naposcsibe-keltetés és -forgalmazás fejlettsége, a termelés szervezettsége, a kisegítő folyamatok ellátottsága alapján. A tanulmány rámutat, hogy a bútorok műszaki színvonalánál tapasztalható elmaradás a gyártástechnológia hiányosságaiból adódik. Ami pedig a vállalatok, üzemek szervezettségét illeti: még nagyon sok a tennivaló, hogy megközelítsük a fejlett országokét. Az utóbbi években a gyárak előbbreléptek a programozásban, a teraielés- irányitasban és az ellenőrzésben. A Bútoripari Fejlesztési Intézetben elkészített tanulmány alapján az érintett vállalatok számára javaslat készül, hol kell fölszámolniuk a nemzetközi színvonalhoz mért elmaradottságukat. Ez segítséget ad ahhoz, hogy oda koncentrálhassak fejlesztéseiket, ahol a legégetőbbek a problémák. A siófoki áfész bevételének egy százalékát adja a naposbarocnfi-keltető és -forgalmazó szakcsoport. Évi forgalma csaknem tízmillió forint — feszes munka eredménye. A 3 éve 28 kistermelővel alakult szakcsoport célja többek között az volt, hogy minél olcsóbb, a piaci igénynek megfelelő mennyiségű és garantált minőségű naposbaromíit hozzon forgalomba. A szakcsoport választéka ennek megfelelően bővült, hampshine. húshibrid, tojóhibrid mellett előnevelt naposcsibét, ezenkívül kacsát és libát is adnak át áfész- nak. Tavaly 1,2 mühó naposbaromfi latta meg a napvilágot a termelők keltetőiben. Jó évet zártak: a minőség és a szállítás ellen nem volt kifogás. Jelenleg még csak megyei forgalmazásra rendezkedett be a szakcsoport. Az áfész-irá- nyítas előnyének látszik, hogy ezzel is befolyásolják a piaci igényeket. A szakcsoport törekvése az, hogy az eddigi Bábolnáról, Véméndről, Gödöllőről beszerzett jó minőségű te- nyésztojást megyeivel váltsák föl. Ezzel megoldható lenne a folyamatos keltetés, a megyei igények kielégítése Dacoló gyomok A megye gazdasagaiban tavaly csaknem 300 millió forint értékű növényvédő szert használtak föl. Nyilvánvaló, hogy a termelési költségeket jórészt meghatározza ezek felhasználásának módja. A megyei állomás szakemberei e téren is megtakarítási lehetőségek sorát dolgozták ki. A kártevők pontos előrejelzése, valamint a folyamatos táblánkén ti elemzés például hektáronként 350—700 forintnyi vegyszerköltség -megtakart tást húzott. A bogiári szőlőkben végzett kísérletek megmutatták, hogy nagyobb termés- biztonságot kevesebb vegyszerrel is el lehet érni. Még meghökikentöbb lehetőségeket kutat a siófoki gazda- sasban folyó vegyszert eiSOMOGYI NÉPLAP Interpellációra ösztönzik a tanácstagokat
