Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Helyreállították az unokák Viaszain erűinek a régi, Kossulh-téri lámpák Ifjúsági vöröskeresztesek Barcson r Étlap joule­Róza Pál oktató irányítá­sával évek óta eredménye­sen működik a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolá­ban a. műlakatcfc szakkör. A műhelyekhez vezető folyo­són vitrinek sorakoznak: bi­zonytalan keziek, avatott mesterek munkái. — Sok éves az ötlet, hogy a tehetséges, a vasmunká­hoz kedvet érző gyerekek­ből egy szakkört kellene alakítani azért, hogy gya­korolhassák és továbbfej­lesszék a fiatalok azt, amit az iskolában tanultak. Min­den tanulónk szakmunkás bizonyítványt is kap az érettségi mellé. Leginkább az ügyes kezű géplakatosok­ra számíthatok, de volt már tagja a szakkörnek eszter­gályos, marós is. Két éve már, hogy párat­lanul szép feladaton dolgoz­nak kedd délutánonként e szakkör tagjai. — A városszépítő egye­sület kért bennünket, hogy állítsuk helyre ezt a szép míves kandellábért, amely a kaposvári Kossuth téren állt Először magam is meg­ijedtem . a feladattól. Ko­rábban csináltunk már ki­adat ■—■' s elkezdtük az ön­tés után a szár és a talp le­tisztítását, a mázsás súlyú kandelláberek összeszerelé­sét. Sok fejtörést okozott az eredeti színhatás: sem fes­teni, sem galvanizálná nem lehetett... — A szakkor tagjai kö­rülbelül kétezer-ötszáz óra társadalmi munkát végez­tek. A szakkör két tagjá­val a munkáról beszélget­tünk. — Megfogott bennünket az alkotás öröme — kezdte a beszélgetést Kovács Ti­bor. — Megszerettük a szak- • mát, elsajátítottunk olyan- fogásokat, amelyeket más­hol sohasem tanulnánk meg. Alig várjuk, hogy vége le­gyein az iskolának, s jöhes­sünk dolgozni. Mindez per­sze számunkra nem munka, hanem nagyon kellemes ki- kapcsolódás. — Vidékről járunk be. többször csak azt vettük észre, hogy elment az utol­só vonatunk — veszi át a szót Hegedűs László. Jó ér­zés lesz majd megmutatni a barátoknak, a családta­goknak, hogy ezeken a szép lámpákon én is dolgoztam. Május elsejéin eredeti for­májukban ismét a téren lesznek a lámpák. A diákok nem maradnak ezt követően sem munka nélkül: a Szent István-kút „vízkiköpői" is felújításra varnak. KSrtési Zsolt üreseket, kopogtatókat, de ilyen nagy munkát még so­sem. Egy kisiparos azt mondta: félmillió forintért vállalná el az 1891-ben ké­szített kandelláberek helyre- állítását Mi először össze­szedtük a még meglevő darabokat, s megpróbáltuk rekonstruálni a lámpákat. Soós István festő sok váz­latot, tanulmányt készített Közben kutattunk régi fo­tók után. Amikor a rajzok elkészültek, kidolgoztuk a helyreállítás tervét Sok volt az öntési munka: olyan vállalatokat kellett keres­nünk, amelyek elvégzik ezt. A villamossági gyár és az FMV vezetőd megadtak min­den segítséget a munkánk­hoz. Dolgozóik kifogástalan minőségben készítették el, amit. .kértünk tőlük. Több apró kudarc után végül el­készült a lámparász — ez a legkézimunkaigényesebb fel­Könnyelmű tulajdonosok, feltört kocsik Di ótkampó 70 ezer forinthoz Háromtagú bűnszövetkezet perét tárgyalta a közelmúlt­ban a Siófoki Járásbíróságon dr. Böröcz Margit tanácsa. A szeptember 24-én letartózta­tott 33 éves Proity István autószerelő, a 34 éves Csep- regi László gépszerelő és a 28 , éves . Varga Ferenc — mindhárman boglárlelleiek — került a vádlottak padjára. Proity és Csepregi tavaly, nyár elején elhatározták, hogy ők is kihasználják az idegenforgalmi szezont — persze sajátos módon — sze­mélygépkocsikat törtek fel. Jövedelmezőnek ígérkezett a „vállalkozás”, hiszen az autókban hagyott értékes magnetofonok, rádiók, fény­képezőgépek gyorsan vevőre találnak a feketepiacon. Első akciójukat június 12- re virradó éjjel hajtották végre. Csepregi drótkampót készített, ezzel könnyen kife­szítették a kocsik pillangó­ablakát,, ezt követően mái gyerekjáték volt'a kocsit ki­rámolni. Ezen az éjszakán a boglárlellei Okisz-üdüiő előtt törték föl az első kocsit; eb­ből magukkal vittek egy rá­diót és egy órát, és mindent, amit találtak. Az itt okozott kár elérte a 4900 forintot. Júliusban újabb két kocsit törtek fel — Fonyódon és ’ Fonyódligeten — ezúttal azonban nem volt szerencsé­jük: a két kocsiban mind­össze 370 forintot találtak. A kudarc azonban nem keserí­tette el őket, sőt újabb tár­suk is akadt; július 26-ra virradó éjjel már Varga Fe­renc is csatlakozott hozzájuk, aki a boglárlellei bisztróban volt felszolgáló. Varga egyébként már több­ször állt a bíróság előtt lopás büntette miatt: legutóbb 1977-ben 17 rendbeli lopásért három év és nyolchonapi szabadságvesztésre ítélték. Ez alkalommal boglárlellen. egy üdülő előtti sötét parkolóban társaival együtt feltört egy Zsigulit, melyből kiszerelt egy CB-rádiót és egy radió- magnetofont, majd magukkal vittek egy Yasika és egy Ko­dak típusú fényképezőgépet. A kár meghaladta a 18 500 forintot. Augusztus 17-én éjjel meg­ismételték az akciót: Boglár- Jelién, a Hunyadi János ut­cában törtek fel egy Ladát. Ekkor 2900 forint értékű fel­szerelést vittek magukkal. És' jött a nyárutó. Úgy érezték, nem használták ki eléggé a szezon lehetőségeit, 'és nagyszabású terv végre­hajtásába kezdtek. Augusz­tus 23-án a boglárlellei disz­kóban beszélték meg a hadi­tervet, s egy helyen — Bog- lárlellén a Panoráma' Hotel Nemigen látni eldobott papírt, cigarettacsikkéit, sze­metet a Barcsi utcákon. Az őszi és tovaszi nagytakarítás után virágba borulnak az erkélyek is — még szebb lesz a város. A tanács sokat tesz a település rendezettsé­géért. Sokat fáradoznak ezért a helyi vöröskeresz/te- sek is. A 2. számú általános iskolában a vöröskeresztes szakkör, a leglátogatottabb, a lányok közül sokaknak egész 'életükre meghatározó. Az itteni foglalkozásoknak is részé van abban, hogy csaknem valamennyien egészségügyi pályára készül- >nek. Trischler Andrea , hetedi- kés. két és fél éve tagja a vöröskeresztes szakkörnek. Pecsre készül gimnáziumba; azután — ha fölveszik — az orvosi egyetemre .. . — A foglalkozás kezdetén keresünk egy , üres termeit, ahol csecsemőápolást, első­segélynyújtást tanulunk, versenyekre készülünk. A tanulásban minket mindig egy kicsit szigorúbban bí­rálnak el; ez persze nem baj, legalább többet tanu­lunk. Saiga Szilvia szintén he­tedikes. Három éve dolgozik a szakkörben, — Tanár szeretnék lenni — mondja —, de olyan, mint a szakkörvezetőnk. Az itt tanultaknak gyakorlati hasznát is vettem már: a szomszédek csöpp kislányát bátran rám bízzák, nincs gond a pelenkázással, az etetessel. Kisebb sérüléseket is el tudunk látni. Ha na­gyobb a bsij tudjuk, hová kell vinni a beteget, hogyan kell addig is rögzíteni a tö­rött kart vagy lábat. . . A nyolcadikam Berencsi Éva kitűnő tanuló. Orvos­nak készül. Sokat segít a szakkör nemcsak az egész­ségügyi pályára készülőnek, hanem a leendő anyáknak is. Az iskolai védőnői háló­zattal, a városi Vöröske­reszt-szervezettel nagyon szoros a kapcsolatunk. Elő­adásokat tartanak, fölkészí­tenek bennünket a verse­nyekre. Az iskola élelmezésvezető­je például heti men üt állít­tatott össze a gyerekekkel. A sok finomság joule-érté- két összeadva mutatták meg a diákoknak az étlapot. Az­óta jobban vigyáznak a „vo­nalaikra”. Az egészséges táplálkozásra való nevelés is fontos része a vöröskeresz­tes munkának. — Ebédeltetek már? összenevetnek. Napi hat óra tanulás,, aztán a szakkö­rök ... Van, aki háromba- négybe is jár. Soknak lát­szik, de valójában nem az. Jut idő még Barcs idős em­bereire, a rászorulók segíté­sére is. Ezt az időt az ebéd­időből „lopják” el. A. A. A farmer A tizenéves fiú megszep- penéssel teli áhítattal sod­ródott a hömpölygő sokaság­ban. Ez a forgalom, ez a rengeteg auto, a sok ember, a hatalmas kirakatok! Ná­luk, otthon a faluban most készült el az ABC-áruhaz. De nagyon tetszett az új épület, egesz palotának tűnt. Micsoda törpe kis üz­letecske az ezekhez a hatal­mas áruházakhoz képest! Először járt a fővárosban. Még sohasem utazott egy- veg eben ilyen sokat, nem ám a fapadoson, hanem bársony ülésen. És a sok mar hallott, ám sohasem látott község, varos állomá­sa. Aztán végül az az irdat­lan nagy állomás, mellette a taxik hosszú sorával. Elő­ször látott igazi villamost, trolit. Eleinte úgy gondolta: nem nagy ügy, más is uta­zik Budapestre. Mo6t meg azon csodálkozott, hogy tud­nak az emberek ilyen kö­zömbös arccal menni, hogy nem bámulják meg ők is ezt a sok csodát. Még szerencse, hogy itt van vele az „ínyja. Látja, ő is megszeppent egy kicsit, de igyekszik nem mutatni. A faluban pedig nagy a be­csülete. sokat adnak a véle­ményére. Az anyja az ő pél­daképe, akire mindig szá­míthat. De nem is a főváros látványa a legnagyobb él­mény. Éiéte nagy álma most a cél: az Ecserire mennek, igazi-valódi márkás farmer­öltönyért, ingért, mellé­nyért. Olyanért, amilyen nemhogy a faluban, de hét községszerte sincsen. Any- jáék eladták az egyik hízót, parkolójában — egymás után négy kocsit törtek fel, köztük egy-egy osztrák és NSZK-rendszámú kocsit. Az elsőből 3300, a másodikból 25 OK) forint értékű holmit vittek el — az egyik gépko­csiból még a hátsó ablakot is ellopták. A magyar rendszámú ko­csikból kiszereltek két hang­szórót, egy rádiómagnót, el­vitték az autóban talált zseb- számológépet, fényképezőgé­pet, sőt egy vadászkést és két horgászbotot is. Áz ellopott tárgyak értéke meghaladta a 18 5Ö0 forintot. Ezt követően egy Opel került sorra, de ab­ban nem találtak semmit, A társaság a múlt év nya­rán összesen kilenc kocsit tört, fel, s az általuk őkozott kar meghaladta a 70 ezer fo­rintot. A bíróság Proity Ist­vánt egyévi es kéthónapi, Csepregi Lászlót egyévi, Var­ga Ferencet —j mint. többszö­rös visszaesőt — egyévi és nyolchónapi, börtönben letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként Proityot és Csepregit két év­re, Vargát három évre eltil­tották a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet jogerő«. Mezei István no és jó lett a bizonyítvány. A jutalom pedig felülmúl minden vártat. Hát ez az Ecseri! A ked­ves hely. Vám itt is látni­való bőveri, de bárcsak pil­lantaná már meg a farme­reket árusító bódékat! Apró, kidőlt-bed ölt házi­kó, nincs azon semmi hi­valkodó. No, de ami előtte van! A drótokra kiakasztott márkás farmerek, dzsekik! Lopva lép közelebb; mint egy ereklyét, úgy simogatja meg a gyönyörűséges ruha­darabokat. Anyja mosolyog­va nézi. Egyelőre nem lép­nek be az ajtón, csak be­kukkantanak, mi is törté­nik odahent. HaKonkorú fiú próbálgat­ja földöntúli . arckiléjezéssel BEM-BAN Bem tábornok erdélyi hadseregének penznyomó kliséje került a közelmúlt­ban a Szeghalmi Helytörté­neti Gyűjtemény birtokába. A tábori pénzrtyomda klisé­jén a dátum: 1849. július 31. Ez a segesvári csata, Petőfi elestének napja. A három pénz-tervezet kliséjének szövege: „Két (illetve hat és tíz) ezüst krajcár, mely vál­tót egy az erdélyi főhadi pénztárnál mándenkor visz- sza váítatik.” A három alá­író pedig: Gérv Gergely fő­hadi pénztámok, Bem és léleky Sándor főfelügyelő ezredes. Az erdélyi hadsereg két-, hat- és tízkrajcáros címletű bankjegyeinek gyártása a szabadságharc végén króni­kussá vált aprópénzhiány megszüntetését célozta. A pénznyomtatásra már nem került sor, mert a klisé el­készítése és a különböző további csatavesztések és a nadrágokat.. Az anyja le­het az a fejkendős asszony­ság, az apja pedig a fiút büszkén szemlélő kalapos, csizmás, agyondolgozott ke­zű férfi. — Ez nagyon jól áll a fiatalembernek, ezt ve­gyék meg, ezer forintért adom — szívélyeskedik az eladó. A farmer csomagoló­papírba kerül, a család bol­dogan távozik. Ekkor libben egy függöny, s a tulaj fel­emelt ököllel támad az el­adóra: — Te tökkelütött, te! Elment a maradék eszed is? Legalább ezerötért eladhat­tad volna, ezeknek . . . Az 1 ajtóban álldogáló fiú és az anyja úgy érzik, mint­ha jeges vizet zúdítottak volna a nyakukba, össze- néanek, nem szólnak sem­mit. Az anyja átkarolja a fia vállát, és csendben meg­indulnak az Ecseri kijárata felé. KÓ fegyverletételek között két- három hét telt el, így akkor sokszorosításra nem volt idő. A „Bem-bankó” kliséjéről utóbb, 1955-ben készítettek néhány levonatok A nyo­mólemezt 1915-ben a körös- ladányi Marán-kastély kút- jában találták i meg, bizo­nyára menekülő honvédtisz- tek dobták a kútba műkö­désük tárgyi bizonyítékát. 1954-ben a ladányi főmolnár padlásán lomok közül ke­rült elő. s ekkor azonosítot­ták a Magyar Nemzeti Mú­zeum éremtárában. Az örö­köstől, Szilágyi Gyulánétól vásárolta most meg a Szeg­halmi Helytörténeti Gyűjte­mény. A klisé először a bu­dapesti kiállításon lesz lát­ható: az április 15-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban sorra kerülő bemutatón,, amely az ország múzeumi hálózatának leg­újabb szerzeményeit tárja majd a nagyközönség elé. Nőnapra ajándékozzon szaküzleteinkből és áruházainkból. Kristálypoharak, kelyhek. kerámia dísztárgyak, import és hazai kozmetikai cikkek, ajándékcsomagok, illatszeráruk NAGY VÁLASZTÉKBAN Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat (80WW1 A. A.

Next

/
Thumbnails
Contents