Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Lapszemle 1945 koratavaszáról Március 7-én, szerdán a Népszava riportere a dono­roknál tett látogatásáról ír: „A főváros utcáin plaká­tok jelentek meg, melyek felhívják a közönséget, hogy jelentkezzék »donor«-niak, véradónak. A plakát közli, hogy az érdeklődők Vilma királyné út . 34—36. szám alatt jelentkezzenek. A jel­zett címen már a kora reg­geli órákban igen sokan áll­tak az utcán, különösen nők voltak nagy számmal. A laboratóriumból egy­más után- jönnek ki a vér­adók, mindegyik mosolyog. Megkérdeztünk egynéhá­nyat, mindegyik azt vála­szolta, hogy észre sem vet­te, és már befejeződött a vérvétel. Az egyik asszony azt mondja, hogy megenne még egy olyan reggelit, amit előzőleg kapott. A szo­bában álló orosz katona va­lami csodálatos gondolatát­vitel folytán megértette az asszony kívánságát és né­hány perc múlva egy nagy darab vajaskenyérrel kínálta meg a szabadkozó nőt”. Ugyanazon a napon a Sza­badság a moszkvai rádióra hivatkozva rövid híradást közöl: „Mint ismeretes, a magyar fasiszta hadvezetőség földet ígért minden magyar hon­védnek, aki kitünteti magát a Vörös Hadsereg ellen fo­lyó harcokban. A nyilas rá­dió néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a honvé­dek csak akkor kapják meg a beígért földet, -ha a ha­dihelyzet lehetővé teszi a földosztást«. A hadihelyzet azonban — állapította meg a moszkvai rádió bemon­dója — sohasem teszi ezt lehetővé. A felszabadított területeken ezzel szemben máris megindult a földosz­tás. A fasisztákra Magyar- országon csak sírgödör vár”. Mit tesz a Nagykunság hépe az új Magyarországért? — erről értesülhet az olva­só a Szabadság tudósításá­ból : „Az első távirat, amely Pest felszabadítása után megérkezett, Kisújszállásról jött — a város-polgármester tizenegy vagon élelmiszert gyűjtött össze, és ennek út- baindításáról értesítette Bu­dapest éhező népét. Hogy az összes vidéki városokat megelőzve elsőnek sietett a szenvedő Budapest segítsé­gére, az elsősorban a kas mezőváros politikai és tár­sadalmi viszonyaival ma­gyarázható. Kisújszálláson a harmincas évektől kezdve erős földmunkás- és mun­kásmozgalom indult meg, később pedig az értelmiségi ifjúság körében a Márciusi Front komoly eredményeket ért el. A bevonulás után polgár- mesterié Herpai Sándor ta­nyai igazgatótanítót. fő­jegyzővé dr. Kovács Kál­mán magántisztviselőt vá­lasztották meg. Nevük jól ismert a népi baloldali kö­rökben. A földmunkásság vezetője Bakó Kálmán, az egykori kubikos „banda- gazda” lett. Turbacs Mi­hályt közgyámmá választot­ták, de ott működik a vá­rosházán Földi Endre ci­pész, Váróczy Áron kerék­gyártó és Varga Sándor ko- vac6mester, atúk a negyve­nes években szakmájukban . termelő szövetkezeteket hoztak létre. A főkapitány­ságot' Nánási László vezeti. Közmunkára 50 főnyi turnu­sokban, tíznapost felváltás­sal. a Tisza melletti hidak­hoz és az utak rendbehozá­sára küldtek munkaerőt”. összeállította: Tuza István Gálaest — szép é'ményekkel mmmmm # Katonák a pódiumon Hogyan is történt 7 VÁLASZOL: NANASI LÁSZLÓ Nagyjából úgy történt, ahogy a cikkben megjelent. 1944 szeptember végen be­hívtak katonának, elvittek a Dunántúlra, ahonnan csak hetek múlva tudtam meg­szokni. Légvonalban Simon- tornya és Kisújszállás olyan kétszázhúsz kilométer, de én Dunaföldváron keresztül megtettem talán háromszá­zat is, míg hazagyalogoltam. Azonnal bekapcsolódtam a már felszabadult város éle­tébe. A nemzeti bizottság meg­bízott, hogy szervezzek rendőrséget. Eleinte tilta­koztam ellene, arra hivat­kozva, hogy még kémény­seprő se lettem volna soha önként, mert annak is de­rékszíját kell viselni. De dr. Kovács Kálmán barátom meggyőzött, hogy most nem az az érdekes, ki mi szeret­ne lenni, hanem hol tud legtöbbet tenni az új élet építésében. Ezért elvállal­tam, Felvettem rendőrnek huszonnégy hozzám hasonló sorú, hazaszökött volt ka­tonát, mert tudtam, hogy egy karhatalmi alakulatnál fegyelemre, van szükség, és őket már nem kellett arra La nitani. A szovjet parancsnokság kerte, hogy küldjünk két­száz embert a tiszai híd­építéshez. Megalakítottuk az úgynevezett munkaügyi bi­zottságot, egy öreg tizenki- lences kubikos, Tóth Sándor bátyám lett a vezetője. A kommunista párt helyi szer­vezetének javaslatara négy embert kiválasztottunk po­litikai'nyomozónak, hogy a fasisztákat, nyilasokat szed­jék össze. Közülük Janó Já­nos bátyámban nagyon kel­lemesen csalódtam. Konok, nehéz, vas fejű embernek tartottam, de minden utasí­tás, vitatkozás nélkül pon­tosan tudta, hogy mit kell csinálni. Tudta, hogy ki az ellenség, és ki az, aki csak megtévedt. Voltak megté­vedt emberek is, nemcsak bűnösek. Volt egy öreg ta­nár, akit letartóztattak azért, mert amikor a néme­tek bevonultak Kisújszállás­ra, ott ugrált a gimnázium előtt, és éljenezte őket. In­tézkedtem, hogy azonnal helyezzék szabadlábra. Is­merni kellett, hogy milyen ember. Gyakran hangoztat­ta: „A hatalommal, öcsém, nyugodtam bele, mert akkor már tájékoztattak, hogy a Nemzeti Parasztpártban, amelynek egyik alapítója voltam, jelentős szerepem lesz. 194j májusában jöttem Budapestre, és a Nemzeti Parasztpárt országos köz­pontjában szervezési osz­tályvezetőként, majd fő tit­kárhelyettesként dolgoztam. S amikor a pártok szép las­san megszűntek, a földmű­vesszövetkezetekhez kerül­tem, ahol most már több mint két évtizede tevékeny­kedem. Nyugdíjasként ugyan, dé társadalmi mun­kában még mindig ellátom a SZÖVOSZ felügyelő bi­zottságának elnöki tisztségét. Nagyon örülök, hogy be­szelhetek „ régi időkről, mert felidézi a fiatalságo­mat, és jólesik emlékezni arra, hogy egyike lehettem azoknak, akik nem vártuk tétlenül, hogy majd csak megbukik egyszer a fasiz­mus, hanem igyekeztünk el­lene cselekedni is. tek volna, azokat is éppen­így megéljenezte volna. Annyira jó volt a kisúj­szállási rendőrségnek még a híre is, hogy dr. Zpld Sán­dor, akkori belügyi állam­titkár ki akart nevezni Szol­nok megye rendőrfőkapitá­nyává. De ebbe Erdei Fe­renccel egyetértésben nem — Következik a Spectrum együttes... A műsorközlő bejelentése után fehér, téli, álcaruhás fiatalok — katonák, műsze­részek, nyomdászok — fog­lalják el helyükét a hang­szerek mögött, s azután föl­csendül a zene. S az ezt kö­vető taps jelzi: Koráik Fe­renc*.zenekarvezető és együt­tese megérdemelt sikert ara­tott. — Ebben az összeállítás­ban csak két hónapja ját­szanak együtt, de tavaly már elsők lettek a seregtest zenekarainak versenyén — mondja nem kis büszkeség­gel a kaposvári Lipkovits Péter zászlós, az együttes művészeti vehetője. Két napon át Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban mutatták be tu­dásukat Mészáros Ferenc ezredes magasabb egységé­nek amatőr színjátszó kato­nái. Zenekarok, neptáncosok, versmondók, bűvészek, szó­listák léptek színpadra. Ez az esemény a néphad­seregben folyó Ki mit tud? vetélkedősorozat döntője volt az egységnél. Az előzsüri tagja, Vértes Elemér, a Fo­nómunkás Kisszínpad veze­tője így vélekedett: — Színvonalas, nagyszerű számokat .láthattunk. Külö­nösen a zenekarok jelesked­tek, de a versmondó kato­nák, a táncosok és a pécsi ARMA együttes is kiemelke­dett. Hajdú Zsolt tizedes Szilá­gyi Domokos Bartók Ameri­kában című versével, Kocz- ka József őr vezető Rostand Orr-monológjanak tolmácso­lásával aratott megérdemelt sikert. S a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon ARMA kísérleti stúdiójának együt­tese a zene, a tánc és a fény kompozíciójának látvá­nyos, újszerű kezdeményezé­sével vívta ki az elismerést. A nagyatádi Czipót Lajos honv.éd citeraszámaival, Csrényi László pedig bariton harmonikán megszólaltatott, klasszikus művekkel érde­melte ki a gálaest közönsé­gének tapsát. De az Unifor­mis trió is méltán aratott el­ismerést. A magasabb .egység Ka­posváron megrendezett Ki mit tud? döntőjéről tizenhat szám előadói jutottak tovább a március végén Székesfe­hérváron megrendezendő se­regtesti döntőre. Szép élményekkel távoz­hattak a tegnapi gálaest résztvevői. Amatör színját­szó katonáink azt bizonyí­tották: hivatásuk, katonai kötelességük teljesítése mel­lett is van lehetőségük arra, hogy elismerésre méltót al­kossanak. Sz.' T„ Félmilliós tábora van Az amatőrmozgalom rangja Félmilliós tábora van ha­zánkban az amatőrmozga­lomnak. Mind több fiatal vesz részt a különféle művé­szeti csoportokban, ám a kö­zépiskolásokon kívül az ifjú­ság más rétegeit még nem si­került megtelő létszámban mozgósítani — mondotta Rátkai Ferenc, a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tője azon a Vigadóban ren­dezett minapi sajtótájékozta- , tőn, melyen az amatőr mű­vészeti mozgalom helyzetét értékelték. Fontos társadalmi küldeté­se van a mozgalomnak. A Fórum a tanítóképzőben Álláshirdetések előtt mindig jóba kell lenni! Mondom, ha Szenegálok jöt «-I Az egyhónapos tanítási gyakorlat után utolsó főisko­lai szemeszterét kezdte meg százötven harmadeves hall­gató a Kaposvári Tanítókép­ző Főiskolán. A napokban számukra tartott fórumon nemcsak a hátralévő félévet érintő kérdések kerültek elő, hanem a főigazgatóság is be­számolt a legutóbbi diákpar­lamenten felvetett problé­mákról, az1 azóta eltelt idő­szak eredményeiről. Idén vé­gez az első olyan évfolyam, amely az 1980-ban bevezetett új tanterv szerint tanult, így érthető a vezetőség törekvé­se, hogy az oktatók mellett a hallgatok is mondjak el ta­pasztalataikat. A szabad szombat beveze­tése nagy terheket ró okta­tókra, hallgatókra egyaránt. A zsúfolt óraszám megnehe­zíti a szakdolgozat folyama­tos készítését is, így a diplo­mamunkára —r a szabad szombat ellenére — hétvégé­kén jut csak idő. . Természetes, hogy megkü­lönböztetett szerepet kaptak a pályakezdéssel, elhelyezke­déssel kapcsolatos kérdések, hiszen Hamarosan napvilágot látnak az idei pályázati fel­hívások. Ezzel kapcsolatban dr. Deli István főigazgató­helyettes válaszolt. Elmond­ta, hogy a pályázati kiírások április 15-ig érkeznek meg a főiskolára, ezek közzététele után tíz napig tűnődhetnek azok a leendő pedagógusok, akik még egyetlen intéz­ménnyel sem vették- föl a kapcsolatot. Akiknek elfo­gadják a pályázatát, azok jú­nius 8-án szerződést köthet­nek első munkáltatójukkal. Előfordulhat az is — mint ahogy a gyakorlat bizonyítja —, hogy néhány hallgató tanév végére még mindig ál­lás nélkül marad. Nekik sem kell elkeseredniük, mert jú­niusban újabb fordulót hir­detnek meg, tehát legkésőbb augusztus 15-én minden pá­lyakezdő pedagógus munká­ba állhat. A főiskola beiskolázási körzete megyénkén kívül Baranyára és Zalára terjed ki. A tavaly végzettek közül — de sok évre visszamenőleg is ez a tapasztalat — zömmel ezekben a megyékben he­lyezkedtek el, bár akadtak olyanok is, akik lakóhelyük­től távolabbi munkahelyet választottak. Több végzett növendék oktatja például a budapesti 6—10 eves korosz­tályt. A hallgatók egy része a ta­nítói diploma mellett szak- kollégiumától függően egyéb képesítést is kaphat. Ez ma­gyarázza azt, hogy évenként átlag négy-öt végzett nem a tanítói munkakörben helyez­kedik el, hanem kihasználja „ihellékdiplomáját”. Ezek a hallgatók főleg népművelők és könyvtárosok lesznek, bár a foissola inkább arra törek­szik. hogy ezeknek a szak- kollégiumoknak a hallgatói is elsősorban az általános is­kolákban dolgozzanak. Velük kapcsolatban probléma még, hogy az általános iskolák nem mindenkor veszik figye­lembe, milyen végzettséggel került hozzájuk az új kollé­ga. Gyakori jelenség, hogy a könyvtáros szakkollégiumot végzett pályakezdő e terület­nek egyedüli értője az adott iskolában, a könyvtárvezetői- másodállást mégis egy idő­sebb és hozzá nem (vagy ke­vésbe) értő tanárra bízzák, mondván: humánus az eljá­rás, hiszen így az esetleges tiszteletdíj (kb. 5—600 forint) növeli majd a nyugdíját. Sajnos, az ilyen jelenségek­kel szemben a főiskola tehe­tetlen, de minden fórumon szorgalmazza megszüntetését. csoportok tagjaira mindig lehet számítani a közművelő­désben, a belső nevelómunka hatására az értő közönség is gyarapodik. A művelődési házakban megtartott rendez- _ vények harmi ne százalékát az amatőr művészeti együt­tesek adták — hallottuk a - tájékoztatóban. Hazánk nem­zetközi kapcsolatait is ápol­ják ezek az együttesek. A múlt évben mintegy három- százötven amatőr művészeti együttes utazott külföldre. Csehszlovákiában és Auszt­riában fordult meg a leg­több ; elsősorban kórusaink, néptánc-együtteseink produk­ciói keltenek érdeklődést a környező országokban. A hazai rendezvények kö­zül több program iránt szin­tén élénk az érdeklődés Eu­rópában. Ilyenek többek kö­zött: az amatőrszínjátszók kazincbarcikai bemutatója, a Sabaria táncverseny, a deb­receni kórustalálkozó. Rátkai Ferenc kiemelte: az amatőrmozgalom eredményei között tartják számon a tár­sadalmi vezetőségek hatéko­nyabb közreműködését sz irányító munkában. Hangsú­lyozta továbbá, hogy a kü­lönböző társadalmi szervek és szervezetek többet tehet­nek a támogatás érdekében. A Ki mit tud? vetélkedő idei fordulója nagy érdeklő­dést keltett az, amatőr művé­szeti mozgalomban: tizenhét­ezren jelentkeztek a külön­böző szakágakban. A minősí­tési rendszer sokat lendített az amatőr művészeti mozga­lom munkáján, ám az elis­merés differenciáltabbá téte­le érdekében további intéz­kedésekre van szükség. Új díjak' alapítását határozta el a minisztérium. Értékelték a mozgalmon belül az egyes szakagak te­vékenységét is. A színjátszás jutott ei a válság legmélyebb pontjára, fel kell tehát len­díteni elsősorban a munkás- színjátszást és a falvakban működő csoportok tevékeny­séget. Somogy ad otthont kétévente az országos diák­színjátszó napoknak. Csur­gón; az országos körképpel nem lehetünk elégedettek — állapította meg a miniszté­rium. A bábegyüttesek kilenc­venöt százalékát gyerekcso­portok alkotják. A bábjátszás továbíejlődése szorosan ösz- szeíügg az általános iskolai oktatással. Á kórusmozgalom jellemző vonása, hogy az idősebb kor­osztályok távozását nem kö­veti megfelelő mértékben a fiatalok erdeklődese. A kóru­sok száftia csökkent, a hang­szeres együtteseké ellenben emelkedett A tárgyalkotó népművé­szek megújító szándéka elő­térbe került az utóbbi évek­ben. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években — köztük Somogy megyében is, Marca­liban — húsz játszótér be­rendezését gazdagították a népművészek. A mozgalom erősítését szolgálja a Magyar Népművészeti Egyesület ta­valyi megalakítása. A közművelődés szerves részévé vált a néptáncmoz­galmon belül a táncházak szervezése. Reméljük, csupán időleges az" a • megtorpanás, amit mostanában tapasztalni. Ismertették a miniszté­riumban azokat a fontosabb rendezvényeket, amelyek az amatőrmozgalom ' kiemelt programjai 1983-ban: Kapos­váron tartják március köze­pén a pedagóguskórusok Vili. országos találkozóját, Boglár- lellén lesz a hagyományos szövetkezeti néptáncfesztivál július 2-án. Barcson a réz­fúvósok versenye és a zenei tábor, Balatonföldváron a folklórfesztivál tart érdeklő­désre számot A megye középiskolásai április vegétől mutatkoznak be a keszthelyi Helikonon a diáknapok programjában. H. B.

Next

/
Thumbnails
Contents