Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

I Fekeíefenyő-csemw^lk kiemelését kezdték meg a nagybajom! Lenin Tsz csem&tekerljében a hónap elején. 21 dolgozójuk végzi ezt a munkát. Először egy megren­delőjüknek szednek 30 000 darabot, majd saját szükségletre termelik a továbbiakat, mert kb. 15 hektárt tel építen ék be ezekkel a csemetékkel Fontos cél az exportnövelés Módszerek a csurgói áfésznél Továbblapozás helyett vita barátság Az idén már tizedik alka­lommal rendezik meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedősorozatot. Tegnap Kaposváron találkoztak me­gyénk közép-, szakközép- és szakmunkásképző iskoláinak csapatai. Jól felkészült fiatalok mérték össze tudásukat. Ennek a vetélkedőnek nem­csak az a haszna, hogy el­dőlt: melyik iskola, intézet fiataljai készültek fel job­ban, szereztek gazdagabb is­meretekét, tudnak többet a Szovjetunióról, hanem az is, bogy jobban megismerik azt az államot, amely létrejötte pillanatától a haladás élvo­nalában áll. Ez a vetélkedő nyitánya annak a gazdag eseményso­rozatnak;, amellyel az ifjú­ság történelmünk dicső ta­vaszi ünnepeire emlékezik. A forradalmi ifjúsági napok egyúttal a magyar és szov­jet nép barátságának ápo­lását, erősítését is szolgál­ják. A vetélkedőn résztvevő fiatalok nemcsak egyszerűen tényeket soroltak „ kérdé­seikre adott válaszokban, hanem lelkesedéssel beszél­tek a Szovjetunióról. Az elmúlt egy évtized alatt sok ezer fiatal tanul­mányozta, ismerte meg me­gyénkben a Szovjetunió tör­ténelmét, s került közelebb a szovjet emberekhez. Kö­zülük többen ott tanultak tovább, vagy éppen a vetél­kedőn elért eredményük ju­talmaként jártak először ott turistaként. Közülük többen azóta is tevékenyen vesznek részt népeink barátságának ápolásában, tagjai az MS ZB T- tag csoportnak. Ennek a vetélkedőnek ez az igazi haszna. Az igazi győztes a barát­ság ügye, eszméje. Ezért is távozott valamennyi fiatal erről a vetélkedőről jóleső érzéssel, elégedetten. A Ki tud többet a Szov­jetunióról? vetélkedősorozat a tíz év alatt jól szolgálta a magyar és szovjet nép ba­rátságának elmélyítését. (Tudósítónktól) A csurgói áfész felvásárlód 1982-ben 279 vagon árut vettek meg elsősorban a kis­gazdaságoktól 34,5 millió fo­rint értékben. Ebből 57 va- gonnyi volt a zöldség, 103 vagon a gyümölcs és 119 va­gon az egyéb áru. Nyeresé­gesen oldotta meg termelte­tési és felvásárlási felada­tait a szövetkezet, 1 millió 890 ezer forint eredményt hozott ez a tevékenység, és ezen túl teljesítették a több- letdolLáir-bevételi előirány­zatukat is. A munkát nagyban segí­tette a. hét nyúl tenyésztő, a négy méhész és az egy zöld­ség-gyümölcs termelő szak­csoport: ők termelték meg az összes felvásárolt érték 39 százalékát A szövetke­zet 1983-ban az eddiginél is nehezebb körülmények kö­zött végzi majd a termelte­tés ós felvásárlás munkáját. A mércét magasra emelték akkor, amikor 40,5 millió forintos árbevételt akarnak elérni. Az előrelépés érdekében a múlt évinél valamivel több uborkát szeretnének termel­ni. A konzervgyár javasla­tára és a velük való együtt- működés alapján igyekez­nek meghonosítani a kör­zetben a csemegep aradi­csőm-termelést 40—50 ter­melőt akarnak megnyerni eninek a célnak. Az egyön­tetű palántákat egy iharos- berónyi fóliás neveli. A ter­meléshez a konzervgyár rendszeresen gyakorlati ta­nácsokat is ad. A gyümölcsök közül vál­tozatlanul fontos az alma. Az elmúlt évben Porrogon, Pörrogszemtkirályon 28 va­gon hámozott almát készí­tettek és szállítottak el ja konzervgyárba. Az idén be­kapcsolják ebbe a munká­ba Iharos, Iharosberény és Csurgó egyes családjait, ahol van erő a hámoeásra, es így 34 vagonra kívánják emelni a feldolgozott alma mennyiségét. Tavaly 10 va­gon almát exportáltak, az idén huszonötöt kíván naiv a határainkon túlra szállítani. Ugyanakkor tovább kíván­ják növelni a múlt évi tíz- vagonnyi málnaértékesítést. Jó eredményeket hozott a múlt évi kezdeményezés a fa, különösen az exportra kerülő papírfa felvásárlása. Ez évben ezer űrméter pa­pírfát akarunk exportálni, amelyet a volt csurgói já­rás területén levő és itt ala­kított termelőszövetkezeti erdészeti társulástól vesznek át. összefogásra, nagyon sok erőfeszítésre, a tartalékok kihasználására van szükség ahhoz, hogy az 1983-ra ter­vezett 22 millió forint érté­kű' dollárbevételt valóra váltsák. Évekkel ezelőtt tanultam meg ezt a kicsit fufcsa zsar­gonszót, hogy „lapozóanyag”. A különféle testületekben ülök találták ki — az írás­ban kiküldött előterjesztések utáni lapokon található úgy­nevezett egyéb kérdésekre. Amikor ugyanis ezek kerül­nek terítékre, mindenki se­besen lapoz, aztán felüti a szóban forgó ügynél, s ami­kor kell, szavazáskor föl­tárt ja a kezét. .. Ügy látszik, hogy lassan elavulnak a régi magatartás­formák. A közéleti érdek­lődés növekedése azon is lemérhető, hogy az eddig semmilyen vitat ki nem váltó témák már nem zár­hatok le gyorsan, „akkor szavazzuk meg” felkiáltás­sal. Még egy-két éve is eb­be a kategóriába tartozott például a munkaterv. Az elnök szétnézett a teremben, s azzal kezdte, hogy van-e kérdés. Amikor nem volt, már folytatta is azzal, ak­kor egyetértünk vele. — Igen — szóltak innen is, on­nan is; ki feltartotta a ke­zét közben, ki még azt sem. Változnak az idők — és ez nagyon jó —, az emberek komolyan veszik társadalmi megbízatásukat. Ügy ■ érzik, hagy az igazi ‘ közéletiségük csak akkor bontakozhat ki. ha a tömegszervezet, '-moz­galom munkaterve megfe­lel elképzeléseiknek, igé­nyeiknek. Legutóbb például a Hazafias Népfront megyei elnöksége mutatott erre pél­dát. Ügy kezdődött az ütés, hogy minden megy „simán”, nem lesz se kérdés, se meg­jegyzés. Aztán megtört a jég: egyik kérdés követte a másikat, jobbnál jobb meg­jegyzések, vélemények hang­zottak el, sőt bírálat is érte a tervezetet. Az elnökség tagjai gya­korlott közéleti emberek, többségük vezető poszton áll; gyakran előfordul, hogy bizony, kinek-kinek sietnie kell vissza a munkahelyé­re. .Most, amikor fpllánafíU.. a szenvedélyes vita, senki sem., pillantott órájára, nem rajzolt a noteszába, hiszen mai kommentárunk a változtatás igényével kér­tek szót azók, akik az asz­tal két oldalán ültek. Volt, aki úgy kezdte: „Nem akar­tam hozzászólni, azt gondol­tam, a témák jók, a mun­katervet elfogadjuk és kész”. Aztán már rá is tért a sa-% ját véleményére — felbuz­dulva a többiek álláspont­ján —, hogy zsúfolt egy-egy ülés, ha ennyi a napirend, altkor bizony igen nehéz mindegyik pontját érdemben megtárgyalni. Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy esetleg komolytalanná vá­lik, amire nem futja az időből. Ki-ki tájékozottsága, ér­deklődési köre alapján java­solt újabb témákat, a falu jövőjétől a választási rend­szer módosításáig. Mások a hangsúlyokat . kívánták máshová tenni; olyan javas­latok is voltak, hogy ezt vagy azt előbb, illetve ké­sőbb tárgyalják meg. A kö­zös gondolkodás, jellemezte a tanácskozást, a felszólalá­sok jó része épp ezért volt szokatlanul szenvedélyes. Akadt olyan elnökségi tag, aki többször is „visszakérte a szót”. Itt az elnök sem pihenhe­tett, minden rezdülésre fi­gyelnie kellett; valóban volt mit megszavaztatnia. Amo­lyan „közéleti forgalomirá­nyítóként” mindvégig jó mederben tartotta a vitát, így az elnökség tagjai is elégedettek lehettek a szenvedélyes megjegyzések során kialakított álláspont miatt: egy-egy témát rugal­masan napirendre tűznek év közben is, ha szükség van rá. Ezen az ülésen az embe­rek nem lapoztak tovább, hanem vitatkoztak. S egész biztos, hogy így sokkal job- * bah magukénak érzik az el­fogadott tervet. L. G. SOMOGYI KRÓNIKÁJA ' < v Sertéshús-termelés — magas színvonalon „A ritkás ágak zöldjén át­veti / A messzi nap a sűrű sugarat,... / A földnek a Tavasz telefonál...” — Tóth Árpád gondolatait idézve az első ilyen és nagyon várt ta­vaszi hét van mögöttünk. Hiába érkezett köddel, esővel a meteorológiai kikelet, a hét végére igazi arcával mosoly­gott ránk. A természet újrakezdésé­hez gondolatilag harmoniku­san csatlakozik sok ezer so­mogyi kisgyerek* életének fontos eseménye: a héten megkezdődött az elsősök beiratkozása. De a márciust köszöntötte az a tizenötezer sárga, pelyhes kiskacsa is, amely a héten kelt ki a Balatoni Halgazda­ság nagyatádi kerületében. Ez az első csapat az idénre tervezett négyszázhúszezer­ből éppen fele annyi, mint amennyit az idén a háztáji gazdaságok várnak a kerü­lettől. Kaposvár üzleteiben a héten jelent meg a város zöldséges kertjében neveit első idei fejes saláta. Újra­él ed a természet. Befejezve a múlt év értékelését, számve­tését, mezőgazdasági nagy­üzemeink mindenütt hozzá­kezdtek a legkorábbi tenni­valóik végzéséhez. Ahol a föld engedi, készítik a mag­ágyat a korai növények alá, műtrágya-, vetőmag-, nö­vény védőszer-szállítmányo­kat fogadnak, nagyüzemben és kiskertben hozzáláttak a gyümölcsfák tél végi ápolá­sához, tavaszi telepítések előmunkálatait végzik. A .nö­vekvő rügyek új reményeket hordoznak, de ahogy a kö­zelmúlt hetek zárszámadásai is tanúsították — u ember tudatában van: a remény ön­magában kevés. Ahhoz, hogy az idei magasabbra emelt mércének megfelelhessen az ágazat, odaadóbb igyekezetre, jobb szervezettségre, gondo­sabb, pontosabb, szorgalma­sabb munkára van szükség. A feladatok gazdasági éle­tünk minden területén is­mertek, s a tervezés után minden területen a tettek napjait éljük. Jól nyomon követhető megyénk gazdálkodási egysé­geiben a hatékonyabb, ered­ményes munkára való törek­vés. E héten indult meg a termelés a Kaposplastnál a raktárépületből átalakított új üzemcsarnokban, ahol ed­dig csak importból beszerez­hető, akkumulátorköz-szige- telő lemezt gyártanak. A kü­lönösen rövid idő alatt elké­szült importpótló beruházás évi ötvenkétmiliiós termelést tesz lehetővé, így a belföldi igények kielégítésén túl mód nyílik jelentős exportra is. Dollárt helyettesít, illetve dollárt termel a Mezőgép az Atlas daru gyártásával. A múlt évi huszonnyolc helyett az idén százhatvanat gyárta­nak, s ezzel mintegy négy­milliós dollár értéket termel­nek, illetve takarítanak meg. A Pamutfonó-ipa ri Vál­lalat Nágyatádi Cérnagyárá­ban .is importpótló beruhá­zás megvalósításán dolgoz­nak, és ezzel együtt jelentős környezetvédelmi célokat is megvalósítanak. A megye áfészeit is érinti az a tanács­kozás, melyet a héten a Szövosz székhazában tartot­tak az exporttermelés fej­lesztésének lehetőségeiről. A . példák sora hosszú. A célok elérése az alkotó, tevékeny emberen múlik. Sok szó esik erről a szocialista brigádok e héten kezdődött tanácskozá­sain. A hagyományos brigád- értekezletek nem csupán azt a célt szolgálják, hogy a kis közösségek mi módon járul­hatnak hozzá1 legeredménye­sebbén üzemük, vállalatuk, gazdaságuk feladatainak tel­jesítéséhez, hanem egyben előkészületet jelentenek a májusi országos tanácskozás­ra. A negyedszázados moz­galom fontos fóruma lesz ez, ahol meghatározzák a mai gazdasági helyzetnek megfe­lelően a brigádélet milyen minőségi, tartalmi megújulására van szükség. Az országos ta­nácskozáson a somogyi bri­gádokat tizenhat küldött kép­viseli majd. A megyét is érintő nagy jelentőségű témáról tárgyalt és hozott határozatot a Mi­nisztertanács. A Balaton víz­minőségének jávítására, a térség természeti értékeinek fokozott védelmére vonatko­zó intézkedések azt a célt szolgálják, hogy „betegeske­dő” nemzeti kincsünk végre a gyógyulás útjára lépjen. Az első tavaszi hét egyben egy hagyományos ünnepség- sorozat kezdetét is jelentette. A megye ifjúsága méltó mó­don kíván megemlékezni a három tavaszi ünnepről, mely a forradalmi elődök iránti tisztelet kifejezése mellett jó alkalom arra, hogy a nemzeti sorsfordulókra emlékezve a legidőszerűbb feladatokról is szót váltsa­nak. A másfél hónapos ese­ménysorozat szombaton kez­dődött Kaposváron a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedő megyei döntőjével. Vörös Márta Az egy főre jutó sertés­hús-termelésben . a magyar mezőgazdaság a világelsők közé került; a termelői kedvre jellemző, hogy a ma­gas színvonalú teljesítmé­nyeket is rendre sikerült túlszárnyalni, éspedig olyan időszakban, amikor a nem­zetközi összesítések általános visszaesésről tanúskodnak. A kiegyensúlyozott, magas­szintű belföldi húsellátás fedezése, továbbá a kínál­kozó exportlehetőségek ru­galmas kihasználása - révén azonban a magyar állattar­tóknak az értékesítésnél jó esélyei vannak, és így az idén is a teljesítmények nö­vekedésére lehet számítani. A, hizlalt sertések átvétele zavartalan, a feldolgozó üzemek folyamatosan fogad­ják a szállítmányokat. A múlt évben a vágóser­tés-termelés 3 százalékkal haladta meg az 1981. évit Tavaly valamennyi állat- számialás alkalmával na­gyobb’ volt az állomány, mint a megelőző évek ha­sonló időpontjaiban bármi­kor. Szeptember végén az állatok száma meghaladta a tízmilliót.' Az év végéig -Ae. utolsó negyedévben szoká­sos csökkenésnél valamivel kisebb volt a létszám apa­dása. Kedvezően alakúit a kocaállomány is; ennek nö­vekedéséből vagy csökkené­séből mindig jól lehet kö­vetkeztetni a tenyésztői kedvre. Az adatok szerint a kocaállomány viszonylag ki­egyensúlyozott, és így to­vábbra is jól tervezhető az utódok száma. A vágósertés- felvásárlás tavaly szintén ■ meghaladta az 1981. évit, ennek nyomán realizálódott a kereskedelemben a vásár­lókra nézve kedvező hús- és húsárukészlet. A magyar sertés — élve, illetve feldolgozva — a kül­kereskedelmi áruválaszték­ban is jelentős helyet ka­pott. A nyugat-európai pia­cok tavaly telítettek voltak,, állategészségügyi nehézségek miatt is nagyarányú úolt a felkínálás, ám az új és a váratlan helyzetben is felta­lálták magukat a külkeres­kedőik. Miután a korábban rendkívül keresett cikkek — például a sertések érté- keseob részei — eladhatat­lanná váltalt, az iparral egyetértésben a dobozos sonka-termelést és -értéke­sítést fokozták. A megválto­zott árustruktúra találkozott a megrendelők igényeivel, így jelentős mennyiségeket sikerült értékesíteni külföl­dön a múlt esztendőben. Be­bizonyosodott az is, hogy az új. méretarányos és felül­nyomott csomagoló karton­dobozok alkalmazása is he­lyes döntés'volt; a tetszető­sebb küllem segítette a ser­téshús eladását, a piacon maradást. 1983-ban a termelők vál­tozatlanul számi thatnak a zavartalan takarmány ellá­tásra, ami mindenekelőtt a kistermelőknek fontos, hi­szen nagyobb önálló tskar- mányteinnelő területekkel általában nem rendelkeznek és a takarmányt 'többnyire vásárolják. A tavalyihoz ké­pest kisebb mértékben nö­vekszik az idén a sertéshús- termelés. Az előirányzat sze­rint mintegy 30 ezer tonná­val fokozzák a termelést. A nemzetközi piacokon, ahol a magyar húsoknak és húskészítményeknek komoly versenytársai vannak, a gaz­dasági válság a sertéstar­tásban' is éreztette hatását. A 70-es évekre jellemző lét- számnövekedési folyamat megtört és már 1981-ben mintegy 22 millió darabbal esett vissza a nemzetközi statisztikákban nyilvántar­tott sertésállomány. Csök­kent a sertéstartási kedv az EGK országaiban és az Egyesült Államokban is. Miután a termelés költségei növekedtek, továbbá a nyu­gat-európai országokban a magas kamatlábak is sújtot­ták a termelőket, nemcsak az eladásra szánt állomány csappant meg, hanem több­nyire visszaesés következett be a tenyészállományban is. Különösen érzékletes volt a visszaesés az NSZK-bam és Hollandiában. Az eddig nap­világot látott adatok szerint ez a tendencia 1982-re is rányomta bélyegét és bizo­nyos jelek arra utalnak, hogy 1983-at is végigkíséri ez a folyamat. Előrejelzések szerint azonban az idén a sertéshús iránti nemzetközi keresletben ellenkező elője­lű fordulat következhet be. Egyre több forgalmazó szá­mol az érdeklődés fokozásá­val és ez lehetőségeket kí­nál a magyar exportőrnek, a Terimpexnek, — amely az elmúlt évben a mezőgazda- sági termelőkkel és az ipar­ral együttműködve rugalma­san és jól követte a nem­zetközi piac változásait — az eladásra. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents