Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

Múlt idők tanúja Á szőkedencsi hársfa Széchenyi István »«wga 1 - mázta elftwsftr az „ereklye­ként ránkmaradt ősi fák" védelmét. Szinte vá'ameny- nyian * hallottunk már a romhányi Rák óczi-f óról, a zsennyeí ..ezeréves tö gyé­ről, a balatonakaratlya\ szil­fáiról. Ez utóbb maik a becsli: t életkora négyszáz, év, törzsé­nek körfogata 7,42 méter . . . Alig ismeri azonban valaíxi Simagy évszázados hársfá­ját, amely a szőkedencsi te­metődombon áll. Pedig mé­reteiben messze .felülmúlja az akaraittyai Rákóczi-fát. A szőfkedencsii hárs törzsének körmérete 11 méter (!) de­reik magasság ban. Itt két fő ásgra oszlik: az egyik H.7 mé­ter, a másik 5,5 meter kör- fogatú. A fa magassága, kö­rülbelül 24 méter. Korát csak feltételezni lehet; bar a törzs megfúrásával talán meg lehetne állapítani, a fanak nem hasz-nálna ez a vizsgálati mód ... A nagy levelű hárs egyébként a leghosszabb kort megérő lomblevelű fák egyike: hét­száz éviiig is elélhet. "A den- csi fának a gyökérzetéhez igen közeli saétágazásából arra lfehet következtetni, hogy még régebbi fa saxjúhajtá- sabol nőtt. Emberemlékezet óta ott áll ez a fa. A szájhagyo­mány szerint ezen a mező­ből kiemelkedő ■ magányos dombon volt valamikor IDencs 'község, ám a török időkben elpusztult, s lakói a jelenlegi falutól nyugatra, ■ Pirossizigietre menekültek. Az inog hársfa történelmi idők tanúja. Átvészelte a háborúikat, hatalmas fa volt már az 1848—49-as szabad- sagiharc idején. Bottyán Já­nos és Béri Balogh Ádám kurucai ' is megpihenhettek Kaposváron 1983. március 21-én 18 és 20.30 órakor a Latinca Művelődési Központban \ Hungária koncert Jegyek a Rendezvény- irodában és a helyszínen válthatók. (80476) GAZSZÜNET! Értesítjük tisztelt Gáz- fogyasztóinkat, hogy 1983. március 23-án, (szerdán), 13.00—16.00 óráig Siófok város területén GÁZSZÜHETET TARTUNK. Kérjük, készülékeiket elzárni szíveskedjenek. KÖGÁZ Üzeme Kaposvár (222164) alatta. Az is elképzelhető, hogy a török időiknek is tanúja volt. Dencset végvá­rak — Marót, Szőcsény, Csá­kány, Komar — vették kö­rül. Miikor a temetődombtól két kilométernyire levő Csá­kányt elfoglalta a török, e vidéken Komár a legfonto­sabb magyar végvár. S a táj egy évszázadig a töröík— magyar portyáik színterévé válit... Csákányt és környékét va­laha Allya Mátyás birtokol- • ta. 1554-ben az ő emberei támadták meg Dencset; min­dent fölégettek. Ami meg­maradt, azit elvitték, s meg­verték az ellenszegülő job­bágyokat. Allya Mátyás meg abban az évben török fog­ságba esett (ott is lelte ha­lálát). 1555-ben már Zrínyi Miklós vette birtokába Csá­kányt és környékét — így nyilván Dencset is — mint Allya Mátyás gyermekeinek gyámja. Csákány csak tizen­két év múlva került török kezbe. Az öreg fáikhoz gyakran fűződnek legendák. Az aka- rattyai szilt azért mondják Rakaczi-fanak, mert állító­lag e fához kötötte lovát a fejedelem. S egyáltalán nem hihetetlen, hogy a dencsi hársfát vagy kivágott előd­jének vastag gyökerzetet meg Zrínyi Miklós is látta... A lényeg azonban talán nem is az, kihez fűzzük tétét, hanem természeti kincsünk megmentése. A fa még életerős; dús lomibsátrával szemgyönyör- ködtetoen emelkedik lci a mezőből. Törzse azonban erő­sen odvasodiik, sürgősen vé­delemre szorul. Amíg hiva­talosan is védetté nyilvánít­ják e vén hársfát, a somogy- simonyi Dózsa Vadászitáirsa- sag vállalta védelmét — anyagi hozzájárulást es tár­sadalmi munkát is íelajánl­va. Dr. Viczián Antal Tábor gyerekeknek, időseknek Vöröskeresztes aktívákat várnak A Magyar Vöröskereszt októberben tartott kongresz- szusa után a megyei veze­tőségek. az alapszervezetek a határozatokat sajat terüle­tükre alkalmaztak. Március 10-ig 500 alapszervezetí tit­kár és 200 vezetőségi tag vi­tatta meg a következő évek tennivalóit. A kongresszus határozatai szerint a Vörös- kereszt nem vállalt új fel­adatokat, ám a módszerek á megváltozott követelmé­nyekhez igazodnak. — Üj módszerek felhasz- nálasaial szeretnénk hatéko­nyabbá tenni munkánkat — mondta Honfi Utvanné, a Vöröskereszt megyei vezető­ségének elnöke. — Klubjel­legű csoportok létrehozását tervezzük az azonos beteg­ségekben szenvedők részére. Többet foglalkozunk majd a balesetek megelőzésével is; nem nagy előadásokra, ha­nem kisebb összejövetelre, beszélgetésekre gondolunk. Egyes családok ugyanis — például kispénzű nyugdíja-- sok. sokgyermekesek — hát­rányos helyzetbe kerülhet­nek; nekik nemcsak a taná­csok adnak szociális juttatá­sokat, hanem sokszor ajánla­nak föl részükre társadalmi segítségei is. Szeretnénk, ha az ajándékozók és a támo­gatást élvezők ezen túl sze­mélyesen is találkoznának egymással. i— A megyei vöröskereszt­nek jelenleg 40 700 tagja van. — Arra számítottunk, hogy az ötnapos munkahét beve­zetésével a társadalmi mun­kára fordítható idő nőni fog, s a tapasztalat épp az ellen­kezőjét bizonyítja, ezért az aktivisták számát tovább szeretnénk növelni. Több el­sősegélynyújtó. házigondozási tanfolyamot szervezünk, s ide várjuk az újabb jelent­kezőket. Jelentős a segiteni- akarás az emberekben. Lát­juk ezt saját aktíváink mun­kájában is, ezért az a cé­lunk, hogy minél több se­gítőtársat mozgósítsunk. Ha ez megvalósul, csökkennek a szociális problémák. Elég, ha az elöregedő kis települések­re gondolunk, ahol a lakos­ság egészségügyi, szociális ellátása nagyon sok gondot okoz. — Melyek a Vöröskereszt megyei szervezetének tervei erre az évre? — Konferenciát szervezünk azoknak, akik az elmúlt években előadóként rendsze­resen részt vettek a Vö­röskereszt rendezvényein. Az egészségnevelési hónapok programjaihoz szorosabban kapcsoljuk a tanyák, a társ­községek igényeit, adottsá­gait. Tovább szervezzük az idős emberek nyilvántartásá­nak kiegészítését; idei fel­adat például a 7000 liter — térítésmentesen adott — vér is. Foglalkozunk a közleke­désben dolgozók üzemegész­ségügyi problémáival; az ez­zel kapcsolatos ankét szer­vezését a 13. számú Volán vállalta. A közúti közleke­désben dolgozók mellett a MÁV dolgozóinak bevonását is tervezzük. A mezőgazda- sági üzemek orvosi ellátása igen szegényes, ezért — az idén első alkalommal — üzemegeszségügyi napot ren­dezünk a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságban. Segítenek a fiatalok Is. Az elformátlanodott gerincű és mellkasú gyermekeknek két­hetes tábort szerveznek Ba-. latonfenyvesen, s a rendezés­ben részt vesz a megyei KISZ-bi'zottság. —, Az előkészületi mun­kákkal már végeztünk; a programok jelentős részét a fiatalok állítják össze. Segít a KISZ a táborozásban is. Száz idős ember részére lesz — ugyancsak Fenyvesen — üdülési, pihenési lehetőség a Vöröskereszt szervezésében; az érdeklődést mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy már eddig 140-en jelentkez­tek. Sok olyan idős ember él megyénkben, aki még so­hasem látta a Balatont... — Melyik lesz az 1983 as év kiemelt vöröskeresztes rendezvénye? — Közegészségügyi és kör­nyezetvédelmi gondozási hét áprilisban, Igáiban. A prog­ramokban részt vesz a köz­ség valamennyi intézménye, a lakosság. S óvodai és is­kolai tisztasági akciókat is ter­vezünk, előadásokat, termék- bemutatókat, közős rendez­vényeket a társközségekkel. Itt lesz a megyei fásítási hó­nap megnyitója is. Az igali hét kísérlet: elindul egy helyről és annak társközsé­geiből. a következő évben csatlakoznák más községek, majd tovább bővül a prog­ramokba bevont helységek száma. Az a célunk, hogy a következő vöröskeresztes kongresszusig e rendezvé­nyekre sor kerüljön Somogy valamennyi településén. Ambrus Ágnes Kereskedelmi vizsgálatok Somogybán Általános javulás és kirívó esetek A megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőrei az idei első hónapokban sem pihen­tek, de a munka dandárja még csak ezután következik, hiszen e szervezetek az ide­genforgalmi szezon adja a legtöbb feladatot. Milyen jó tapasztalatokat gyűjtenek s milyen hiányosságokat tár­nak föl az idén az ellenőrök? — erre a kérdésre részlete­sebb választ csak az év vé­ge felé várhatunk, ám érde­mes visszatekinteni a műit esztendőre, mert 1982 szolgait jó néhány megszívlelendő ta­nulsággal. A ma már részle­Segítettek — emberségből Semmi kétség, Rávisz a se­gítség — hallhatjuk nap nap után a Televízió neklámmű- soraiban. És semmi kétség, ezúttal valóban a Rávisz volt a segítség. No, de ne vág­junk az események elébe! 1976. március 27-én a ri- nyaújtaki Car zó János eh n- dudt, hogy szemrevételezze azt az öreg téglagyárat, amelynek bontásához ő is engedélyt kapott a közös köz­ségi tanácstól. Felesegével együtt barangolt a romok kö­zött; megnézték azt a részt is, ahol a szomszéd dolgozott. Aztán megálltak a tető alatt. Akkor történt a szerencsét­lenség: Garzó Jánosra rádőlt a faL „Ha a feleségem égy méterrel odébb áll, akkor őt is maga alá temeti a' törme­lék ...” Garzó Janos kórház­ba került. Az orvosok ugyan nem biztatták, de nyugodt szívvel engedték haza. Akkor még úgy látszott, hogy nem lesz komolyabb baj. A barcsi Unitech szövetkezet daruke- zeiője is ebben hitt; bízott a gyógyulásban, bízott a bará­tok és munkatársak segítő­készségében. — Naponta kellett utaz­nom a munkahelyemre — mondja. — Megpróbáltam könnyíteni a helyzetemen. A helybeli termelőszövetkezet­ben vállaltam munkát; trak­toros lettem. Bár ne tettem volna! Ma százszázalékos rokkant vagyok. S közbejött még egy szerencsétlenség. a jobb kezem ujjait elvitte egy fűrészgép. Voltam Pesten a klinikán;, azt mondták, hogy többet nem dolgozha­tom. Higgye el ez nagyon megviselt; azt hittem, nogy többet nem lehetek teljes ér­tékű ember. Vigasztaltak az orvosok. Igen biztattak; ja­vasolták: tanuljak nyelveket, mert az nemcsak megnyug­tat, hanem hasznomra is le­het. Hogyan tehetném, hiszen még írni sem tudok; agyhoz' vagyok kötve?... Mondták, próbáljak meg venni egy magnetofont. Miből? Alig háromezer forint nyugdijat kapok, s ott a feleségem meg a gyerek ... írtam a Rávisz —< a Rádió'és Villamosipari Szövetkezet — budapesti köz­pontjába, kérem, próbálja­nak segíteni rajtam. Bíztam a seg í tőkés zseg ük ben. Nézze; a leveleimet írógéppel írom, mert még a ceruzát sem tu­dom megfogni. Van egy vil- lanyírógepem, ezt az Infor­máció-technikai Vállalattól kaptam. Elromlott a kukori­cadarálónk, a feleségem be- wtte Barcsra, de nem vállal-. ták a javítását. Az assizony nem mehetett tovább; ő a család mindenese, ő vigyáz ram, a gyermekünkre írtam egy levelet a kaposvári villa- mosipari szövetkezetnek. ÖK is segítettek. Eljöttek, elvit­ték a motort, újratekercsel­ték, visszahoztak. Segítet­tek ... — A régi munkahelyéről is segítik? — Onnan? Soha senki sem keresett meg, hogy mit te­hetnének. értem . .. Garzó János mégsem szo­morodott el. A Rávisznak írt levele megértésre talált. A szövetkezei vezetői a párt- és a KISZ-vezelóseggei egyetér­tésben egy lengyel gyártmá­nyú sztereo magnetofont ajándékoztak neki. A magnót a múlt szombaton adta át Dezse Béla, a Kaposvíll'nagy­atádi szervizenek vezetője, s munkatársai segítségével Garzó Jánost meg is tanítot­ták a kezelésere. Az orvosok megígérték: szalagokhoz, tan­könyvekhez segítik a rokkant embert — hogy tanulhasson. Mindert jó volt látni és hal­lani. Mert bizonyíték arra, hogy nemcsak a nemzetközi évben foglalkoztak a rászo­rulókkal. N. J. tesen elemzett adatokban, té­nyekben tallóztunk, s néhá­nyat közre adunk remélve, tan ezzel is segítjük azt. hogy az idén a korábbinál keve­sebb legyen a szabályszegés a kereskedelemben, a ven­déglátásban. Az ellenőrök — a szóbeszéddel ellentétben — ugyanis akkor örülnek, ha alapos vizsgálódásuk ellené­re sem találnak kifogásolni­valót. Tavaly kilenc átfogó vizs­gálat zajlott le Somogybán. Nem érdektelen a felsorolá­suk : a vendeglátóegysegek osztályba sorolásáról, a vál­lalati panaszügyintézésről, a méteráruk értékesítésének körülményeiről, a tartós fo­gyasztási cikk-, alkatrész-el­látásról és a javításról, az idegenforgalom általános helyzetéről, a lábbeliértéke­sítésről, az előjegyzéses érté­kesítési rendszerről, a sze­szesital-értékesítést szabá­lyozó rendelkezések betartá­sáról, valamint az alapvető élelmiszerekkel való ellátás­ról készített fölméréseket a kereskedelmi felügyelőség Somogybán 1982-ben. A helyzet megyénkben ta­valy — mint megállapították — javult, ám az általános fölemelkedés ellenére még mindig sok a hiba. Az osztályba sorolást álta­lában rendben találták a vizsgálatot végzők* ám egy— két kirívó esetet is följe­gyeztek. A Nagyatád és Vi­déke Áfész háromfai büféjét negyed osztó ] y ú ból minden feltétel megteremtése nélkül följebb sorolta. Az egység­ben, amely működési enge­délye alapján melegkonyhás volt, évek óta nem készítet­tek ételt... A felügyelőség kötelezte a céget a vissza- sorolá&ra. Hasonló kezdetű eset, amelynek értékelését szó szerint idézzük: „A So­mogy megyei Vendéglátó Vállalat Rákóczi téri presz- szója mintapéldánya volt a koszos, kopott lebujoknak . . A kereskedelmi felügyelőség intézkedése után a cég ezt az. állapotot megszüntette. Te­hát volt foganatjuk az el­lenőri jelzéseknek! A panaszokat e vállalatok általában komolyan vették, e téren kirívó visszásság nem volt. A méteráruk értékesíté­sénél egy fontos kifogás azonban figyelmet érdemel; a vevőket hiányosán tájé­koztatják az áruhoz tartózó cédulákon arról, hogy a szö­veteket hogyan keli mosni, tisztítani, vasalni ... A tar­tós fogyasztási cikkek alkaí- reszellatasáról es szervizszol­gálatáról újra megállapítha­tó — sajnos —, hogy nem túl jó az általános helyzet. Ez azonban nem elsősorban so­mogyi gond: országos prob­léma a hiányos alkatrészellá­tás. Az idegenforgalmi vizs­gálatokról tavaly október 23-i lapunkban közöltünk részle­tes elemzést, így erre most nem térünk ki. A lábbeli­értékesítésnél tapasztalt hi­ányosságok elsősorban az ipar számlájára írandók, az új mérettáblázatot ugyan bevezette a kereskedelem, ám a gyárak nem küldenek hozzá elég árut. Az előjegy­zéses iparcikkértékeaitésról pedig elég egyetlen megjegy­zés. amely bőségesen megvi­lágítja a helyzetet: ez a for­ma gyerekcipőben jár. Jellemző, hogy a legtöbb bajt a szeszes italok értéke­sítésével kapcsolatban talál­ták az ellenőrök. A fröccs- ben kevesebb a bor az elő­írtnál, több a borhamisítás .. Egy barcsi italmérőt például két évre eltiltottak a szakma gyakorlásától, mert egymás utón háromszor is megkáro­sította a vevőt — aki utóbb mindegyik esetben ellenőr­nek bizonyult. Az idén is folytatódik az alapvető élelmiszerek kíná­latának vizsgálata, ezért er­re később térünk vissza. 1983 első félévében még két átfogó ellenőrzés lesz me­gyénkben, az építőanyagok értékesítését, valamint az idegenforgalmi hivatal és az utazási irodák tevékenységet mérik föl az ellenőrök.' Re­mélhetőleg nem találnak sok hibát. L. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents