Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
SZEMBESÍTÉS Lapszemle 1945 kora tavaszáról „Aípst végre felröppenhet a szabad szó piros rakétája a fekete magyar égre”. • •' (Népszava, február 18.) Hogyan is történt? VÁLASZOL: MÁTÉ GYÖRGY A HÉTKÖZNAPI HÁZASSÁG Nyitott vagy zárt „Néhány hónappal ezelőtt még a föld alatt, nyomták. Szerkesztőit, szedőit; terjesztőit és olvasóit egyaránt a nyílás banditák és Gésíapo- kopók fáikéi üldözték. Azóta fordult egyet a történelem kereke. A rotációs gépek, amaiyekből most a Magyar Kommunista Párt központi lapja kikerült, néhány napja még dübörögve ontották a földesúri birtok pa- rasztkézre . adásáról szóló rendelet sokszázezres példányait, S. mire ez az első szám elér á vidékre, Sövényházán Palßvicinr őrg£óf hitbizományának jó 50 00Ö holdját már birtokukba vették a jobbágyivadékok, a Wenckheim grófok földjén csakúgy, mint a Kállayak szabolcsi birtokain seren,yen dolgoznak a földmérők. Mindenütt húzzák az új mezsgyéket, s az új barázdák fekete rovásai egy sötét korszak letűntét, egy másik, szabadabb, biztatóbb születését jelentik. Mikor a föld alatti „Szabad Nép” utolsó szama napvilágot látott, még fasiszta hordák garázdálkodtak a fővárosban, német katonaság taposta Budapest utcáit. Ma országunk legnagyobb része felszabadult, s az Oderától nyugatra, a Rajnától keletre 500 km sem választja a dicső Vörös Hadsereget az angolszász, erőktől. Küszöbön a náci barbárság összeomlása, s hamarosan elkezdődik a rombadőlt magyar nemzet újjáépítésének nehéz, verejtékes. de hálás feladata”. összeállította: Tuzá István alaposan előkészített oválisért; lemondani már nem 'e- hetett. Révai Jótsefhez mentem. ő azzal fooadott: ,,Beszéljen maga!" Szerencsére találkoztam"Szobák Andrással, Békés megye főispánjával. Magammal hívtam. Több eier ember gyűlt egybe u kolónián télvíz idején, s mi érkeztünk meg a terembe, az emelvényre. Mivel meg senki sem látta, azt hihették, hogy kettőnk közül az egyik Rákosi Mátyás. A MáVAG párttitkára bemutatott bennünket. A párt politikájáról beszéltem, Szobek elvtárs pedig arról, hogy a vidék miképpen segíti a munkásokat. Közölte, hogy megyéjükből aznap három vagon élelmet hoztak a budapestieknek. Nagy volt az éljenzés, a lelkesedés. így estünk át a tömegagitációs tűzkeresztségen. er Iskolanap a Karikás gimnáziumban Új létesítmények avatása — Fonyódi Helikon Alkalmi bélyegzés a szakközépiskolában. Március 21-én, szerdán a Népszava megírja, miről beszélgetett a lap munkatársa a Duna-parton Takács Ferenc miniszterrel: „Már befejeződött gz ünnepség a Petőfi-szobornél. A kivezényelt rendőr-diszszazad elvonult, a közönség is megy haza, elfogyasztani szűkös ebédjét Csak a szobor mellett áll még egy kis ^söpört, egy férfit vesz körül. Takács Ferenc elvtárs, az iparügyi miniszter intézi a hozzáfordulók ügyes-bajos' dolgát. Egy elvtars panaszkodik, hogy a gyárban, ahol dolgozik. nehezen indul a termelés, valaki a debreceni rokonáról kérdez, mások a nyersanyaghiányról beszélnek. Mindenkit meghallgat, felvilágosítást ad, munkára biztatja a csüggedőket. Lassan tagul a kör. elfogynak az érdeklődők. öten-hatan maradnak csak Takács elvtárssal és indulnak a Duna-parton a Lánchíd felé, illetve arra, ahol valaha a lánchíd voit. A nyersanyagról beszélünk. — A bauxit fogja megmenteni a magyar ipart, ez a magyar arany. Optimista vagyok, mert ismerem a magyar munkást, egészen közeiről — mondja a miniszter. Majd a Lánchíd romjaira mutat. — Látjátok, ők lerombolták, de mi felépítjük”. A Szabadság szerkesztőséA kommunista párt Tisza Kálmán téri központjában dolgoztam, és mivel az agitációért voltam felelős, • kapcsolatba kerültem a január 19-én először megjelent Szabadság szerKtsztoségévei. Az első hetekben a Szovjet Hadsereg magyar nyelvű lapján, ez Oj Szón kívül ez, a demokratikus front lapja került az olvasókhoz. Agitációs és propagandaosztályunk saját elosztásra is igényelt belőle, hogy párttagságunk újsághoz jusson. A sajtó kollektív propagandista, szervező, agitátort funkciót töltött be. mert az emberek ebből tudtak meg mindent, a rendeletekei, e híreket, a fronthelyzet alakú lását. Van egy följegyzésem február 10-röl, amikor a budai oldalon még németek lövöldöztek: „A Szabadság példányszáma papírhiány miatt 50 000. ebből 20 000 a miénk, tehát nem tudunk emelni”, Ez azt jelenti, hogy sokkal többet kértek. A kimutatásban kereken 1000 példánnyal szerepel a hatodik, a hetedik, a nyolcadik kerület és Erzsébet, 1500-zal a tizennegyedik kerület, Újpest és Pestújhely, MOO-zal a kilencedik kerület, 1820-szal Kispest. Ügy látszik, a kispestiek nagyon könyörögtek, és még húszat kaptak. Amint március 25-én megjelent a kommurusta part központi lapja, hátalmas politikai érdeklődés nyilvánult meg iránta. Mindenki akart valamit tudni arról, hogy mi ez a párt, mit akar, milyen tervei vannak. A lap szák kis szerkesztősége egyúttal lakásul is szolgált, egymás he- gyén-hátán aludtak, dolgoztak a munkatársak, éjjel- nappal. Sötétedéskor amúgy sem volt tanácsos az utcára menni. mert tartani leheictt a vetkőz tető ütői. Akadt egy rossz autó. és az újságírók azzal járták a várost. Időnként pöttye kát indítottak vidékre. élelmet hoztak, a nyomdászok számára is. A kerületek aktivistái éhesen, hiányos öltözékben, de óriási lármával futottak végig a Körúton, a főútvonalakon, és terjesztették a part sajtóját, árulták a Szabad Népet. Igen fontos szerep jutott a szóbeli meggyőzésnek is. Ügy volt, hogy a huszonöt évi rabság és távoliét után hazatért Rákosi Mátyás a MÁV Aű-kolónián tartja első ge március 23-án, pénteken megjegyzéseket fűz egy ankéthoz, amelyet a földreform technikai lebonyolításának megvitatására rendezett a Magyar Mérnökök és Építészek Szabadszakszervezete. „Mérnökeink jószándékkal, de a nehézségektől tálán kissé túlságosán is. visszariadva állnak a hatalmas feladat előtt. Szakszerűségük láthatóan visszatartja őket attól, hogy egyszerűbb — bár talán kevésbé mérnökies — megoldásokhoz nyúljanak. Pedig ha másképp nem lehet, akár egyszerű kilépéssel történő méréssel vagy néhány hetes tanfolyamon kiképzett földmérők igénybevételével is végre kell hajtani a birtokbahelyezést jelentő s a termelést biztosító ideiglenes kiosztást. A végleges birtokhatárok megállapítását, a mezsgyék és dűlők kijelölését, s a telekkön,yve- zés munkáját, azután is el lehet végezni, akár több évi, a szakszerűség minden követelményét kielégítő, legpontosabb mérnöki munkával. De a parasztnak október 1-ig minden áron birtokon belül kell kerülnie. Ebből nem engedünk. Inkább essen csorba a mérnöki szakszerű-“ segen, mint a föld népe hitén és érdekén”. Március 25-én, vasárnap újra elindul harcos útjára a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép. Vezércikkében írja: beszédét. Az utolsó pillanatban azonban, meggondolta magát, s inkább a sportcsarnokban kívánt a tömegek elé lépni. Én feleltem az elég — A sző. hogy szerelem, •ha jobban utánagondolunk, •nem túl sóikat takar — vélte H.-né. — Lényegében csak rózsaszín szemüveg, amelyen ideig-óráig a másikat látjuk. Ha egy házasság 'kizárólag erre épül. pár év múltán törvényszerű a válság. Az sem változtat ezen, ha köziben gyerekek születnek, fölépül az otthon. Taitósaibb érzelmekre és sokoldalú kötődésre vain szükség, hogy később hibáikká! együtt is el tudják fogadni egymást. Bennünket, a gyerekekért érzett felelősség és a közösen szerzett javák mellett az is összeköt, hogy azonos a foglalkozásunk — mindketten tanítunk —, és hogy hasonló az érdeklődési körünk. Legalább ilyen fontos, hogy bár tízéves házasok vagyunk, ma is kölcsönös férjemmel a szexuális ványaim unit. — Elgondolkodtató könyvet olvastam a minap a házasság jövőjéről — kezdte T. L. — Az állt benne, hogy az úgynevezett „zart házasság” válsága törvényszerű, mivel arra a tévhitre épül, hogy az együttélés egyszer s mindenkorra biztosítja a lelek testi-leik» szükségleteinek, kielégítését. Márpedig a szerelem elmúlik, de a kisajátítási törekvés megmarad. „A zárt házasság az elveszett illúzióikat a látszat fönntartásával kívánja ellensúlyozni.” A felek görcsösen igyekeznék alkalmazkodni, s közben elsorvad az egyéniségük. A házastársihoz való ragaszkodás gyakran túlzott biztonságiigényből és az önbizalom hiányából fakad, márpedig — írja a szerző — a házasság nem biztosítási kötvény. A féltékenység csak a tulajdonosi szemleletből táplálkozó százados rossz beidegződés, ragaszkodás a birtok Iáéhoz. Elismerem, mindebben van igazság, mégsem tudom elfogadni a könyv által a jövő útjaiként említett „nyitott házasságot”. Ez lényegében valami férfi es nő közti „baráti érdekközösség” gyerekek nemzesére és otthonteremtésre. ahol magától értetődik, ha a feleség azt mondja, „Apukám, ma este nem jövök haza. mert megtetszett egy másik férfi ...” A .felek lényegében nem támasztanak egymássá! szemben köA három tavasz ünnepén emlékeztek meg a névadóról, Karikás Frigyesről a fonyódi gimnáziumban és szakközépiskolában. Az író, forradalmár, katona példamutató életét elevenítettek föl pénteken. Róla szólt ünnepi besizédeben Bálint Lehel igazgató, s a legfiatalabb tanulók fogadalmat tettek, hogy a forradalmi elődök példáját követik. A postaforgalmi szakközépiskola első éves tanulóit virággal köszöntöttek az idősebbek, majd Mihalics Veronika, a megyei KiSZ-bizott- sag titkára átadta a KISZ Központi Bizottsága kiváló KlSZ-saervezetének járó zászlót. Dicsérő oklevelet kapott eredményes munkájáért a gimnázium IV. C osztályának KISZ -alapszer- vezerte, aranykoszorús jelvénnyel ismerték el az intézet ifjúsági szervezete titkárának, Sándor Noéminek és Túli Ildikónak a tevék egységért Dicsérő oklevelet kapott Schmidt Aranka és Berkes Magdolna; a szakközépiskola fejlesztéséért elismerést Var- ga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság igazgatója, illetve az intézet három dolgozója. Az idkolanap bővelkedett az eseményekben. Átadták a gimnázium és szakközép- iskola új vízisporttelepét, amelyet a helyi Petőfi Sport- egyesület, illetve egy mecénás, Medjtmorecz József támogatásával hoztak létre. vetelményeket. élik a maguk „önmegvalósító” életét. Meglehet. hogy ez „szabadság”, dé hová lesz a család lényege,' a stabilitás? S mi lesz a gyerekekkel ? A szerző szerint legalább nem kötődnek majd túlzottan szüleikhez és ók is nyitott személyiséggé válnak. Félek ettől, és már előre sajnálom ezeket a gyerekeket. Mi lesz például, ha a kötetlenség előnyeivel a házasfelek nem tudnak vagy nerri akarnak egyenlően élni ? Hogy az érdekközösség és a bizalom közös életükben majd együtt tartja őket? A szerző maga is leír agy példát: a válságba jutott házaspár megpróbálkozott a nyitott móddal, de már fél év múlva elvált. Vajon a régi helyett nem csupán illúzió a nyitott házassóig? Valamennyi beszélgetőpartnerem hasonlóan vélekedett, kivéve U-nét, aki 31 éves, 9 éve ésl bevallása szerint jó házasságban, — A jövő feltétlenül a nyitott házasságé. Egyszerű lélektani törvényszerűség, hogy ami kötelező, az kevésbé keii érdeklődést, nuitt Spoirthajókikötő építését is tervezik. — ezzel a létesítménnyel válik teljessé a gimnázium és szakközépiskola tanulódnak vízieportok- tatá&a. Kajakok, kenuk, széllovasok állnak a tanulók rendelkezésére; s hogy bátran vízre szállhassanak, az úszás is fontos. Pénteken adták át a gimnáziumban az új tanuszodát, amelyet az országban az É le Imi szergaz amit az ember maga választ hogy a kikényszerített hűség egy idő után rabságnak létszák, hogy a megszokottnál élénkebben reagál az ember az újra, ékkor is, ha az talán kevésbé figyelemfelkeltő. Valószínűnek tartom — e téren ugyanis nincs tapasztalatom —, hogy az emberek egy réáze nemcsak azért keres külső kapcsolatot, mert a házasságában elégedetlen valamivel, hanem egyszerűen vágyik a változatosságra. — • Többek között Casanova is így volt ezzel. — Tény, hogy ez alkati kérdés. Én például Valószínűleg nem volnék képes kapcsolatot kezdeni, mégis eszembe jut néha, hogy vajon milyenné alakultam volna inasnak az oldalam. — Egy új partner mindig nagy előnnyel indul a régivel szemben . .. — Én is tudom. Egy új kapcsolatban akaratlanul' is mindenki a legjobb arcát mutatja. Aligha reális ezit a benyomást az évek óta ismert és rossz napjaiban is lártott férjtől. vagy feleségtől sasáimonkémi. Azt mondtam, hogy a nyitott házasságé a jövő. Nem vagyok biztos benne, vajon nem én rettennék-e meg az egésztől legelőször. (Folytatjuk.) Bíró Ferenc dasági, Műszaki, Szolgáltató, K uta t ás i - f e ,jl es ztesi -1 érméién Társaság szakemberei építettek Fonyódon. A sportlétesítmények gazdagításához hozzájárult az új. fedett atlétikai pálya megépítése ie. Ez lehetővé tette, hogy az iskolában á tanulók „munkaideje” ne nőjön az ötnapos tanítási hétre való áttérés óta. Télen is három osztály tarthat egy időben test- nevelési órát Fonyódon, a gimnáziumban. • Az. iskolanap ennyi újdonsága után meglepetés volt a fonyódi Helikon harmadik találkozója. Egry József szü letéseinek századik évfordulóját ünnepelték az intézetben a meghívott vendegekkel: Csoóri Sándorral, a Magyar írók Szövetsége költői szakosztályának elnökével, Fónagy Tiborral, a badacsonyi Egry József Baráti Kör elnökével, Berták Lászlóval, Simon Gy. Ferenccel, Takáts Gyulával, Fodor Andrással, Laczkó Andrással, Papp Árpáddal és Simon Ottóval. Egry József, a Balaton festője badacsonyi otthona mellett élete utolsó éveiben leginkább Fonyódhoz ragaszkodott. Igen sok levele igazolja ezt. Belőlük olvasott föl Takáts Gyula (képünkön), a levelek címzettje: „Kinn jártam a gyönyörű, napsütéses Balaton partján, és gyönyörködtem a párában, fényben lebegő fonyódi kúpokban . . Egry egyetlen verse is Fonyodon született. A múzsák testvériségéről, a képzőművészét es az irodalom kapcsolatáról — Egry József művészetéről — hallottunk az idei fonyódi Helikon találkozón. Horányi Barna
