Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
Két juhász a dombokon Az „elég” ma már kevés Eltűnt egy üzem Zákányból Gazdaságtalanná vált a pépgyártás Napsütésben sütkérezik a birkanyáj Sza 1 acskap uoztá n. A juhászok a déli ölelést készítik elő. Nehéz, fárasztó munka ez. Vadocz József az izzadságot törli homlokán. — Az éltetés miatt rfvim- cen percüniket itt töltjük az akól környékén — mondja. — Felelős munka ez; éves bérünk its jórészt ettől függ. A reggeli ikerellésbői 'két fehérszőlői kisbárány téb'.á- bol anyja mellett. Az altéiban beszélgetünk; s kikere- kedi'k Vadócz József viszon- tiagsag. ,« élete. A Hajdú-Bi- har megyei Monostoránál yi- ból került Somogyba; először Kencsel.geten próbált szerencsét. , később a nagyberki tsz ajánlott neki juhász! állást. Itt, Szálacskán hétszág birkával keresd a kenyeret A lánya segít neki. Gyerekei közül kettő a szentbalázsi tsz-ben juhász, egy fiú meg a ligeti — szintén Nagyberkihez tartozó — birkákat őrzi. — Száztíz százalékos szaporulatot várunk; ezzel az új apaállattal, a booroolával sikerül is. Az állomány Kijavítása a célunk. A Szálacskán élő másik juhász, Bánáti Ferenc a feleségevei osztja meg a munkát. Korábban kőművesként dolgozott, a kazánfűtői szak-. máit is megszerezte, ám az állatok iránti szeretet« eltérítette mesterségétől: néhány éve 'juhásznak állt. ötszázas nyájat latnak el ketten. — Nem a pénz 'keresztélt át juhásznak, hiszen itt jóval több a munkánk. A novembert sokat emlegetjük; egy fertőzött apaállat rühe- sedést hozott, s havas esőben. a szabad ég alatt ezer birkát fürdettünk meg vegyszeres vízben. A hatvan- hetven kilós birkák vizesem megnyomták a százat is. Maga az ágazatvezető is mosta, fürösztötte a birkáikat a jéghideg vízben. A juhászok nem számolják a perceket, a naphoz, a munkáihoz* igazodnak S új szavakat haliam tőlük. Ilyeneket: fajtaváltás, szeleki á- ció, eliésarány növelés, gazdasági érdek,'... Az Ő6i mesterség művelői is új utakat keresnek, a minőségre .törekszenek ... A nap magasain jár már, s a déli etetésre csengettyűszóval vonul az akolba a nyáj. Nagy volt az érdeklődés a sütőipari vállalatok részéről országszerte, mikor 1981 júniusában beindult Zákányban a Somogy megyei Zöldért burgonyapépüzeme. Nagy volt a kereslet akkor a burgonyás kenyér iránt, a hozzá való adalékanyagot viszont importálni kellett. A próbaüzemre eljöttek a testvérvállalatok képviselői is, mert a zákányi telep feladata lett volna a belföldi igények kielégítése. A szakemberek elismerően szóltak az új termékről, a Zöldért pedig felmérte az igényeket. Csak néhány példa: a Baranya megyei Sütőipari Vállalat 200. Pécs 150, Komárom és Győr-Sopron megye 2500 tonnát (!) igényelt... A becsült megrendelés 4460 tonna burgonyapép lett — egy évre. Sikeres volt tehát az indulás; méltán bizakodtak a beruházók, hogy „jó lapra tettek". S nem telt el másfél év, a zákányi üzem megszüntette a burgonyapép gyártását. — A gyártás második félévében kiderült, hogy baj van a tényleges megrendelésekkel -— mondja Báli Gyula, a megyei Zöldért igazgatója. — Arra számítottunk, hogy a burgonyás kenyér ára kedvezőbb lesz, erre ígéretet is kaptunk; legnagyobb meglepetésünkre azonban kiderült, hogy a burgonyás kenyér gyártása jóval gazdaságtala- nabb, mint például a csemege kenyéré. A burgonyásra ugyanis hétszázalékos forgalmi adót vetettek ki. Háromnegyed év alatt 650 tonna pépet állított elő az üzem a várt több mint 4000 tonnával szemben. Amire egynapi kapacitás futotta volna, azt egy hét alatt gyártották. mert a burgonyapépet nem lehetett raktárra termelni; a megrendeléshez kellett igazodni. Így persze nem térülhetett meg a beruházási költség. — Azért senkit sem lehet elmarasztalni, mert nem akar gazdaságtalanul termelni. A Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapehely-üzemében jóval kedvezőbb a helyzet. Ök már az induláskor jelentős dotációt kaptak, ugyanakkor nem fizetnek forgalmi adót. A szentlőrinciek meg tudjak termelni a szükséges nyersanyagot. nekünk azonban több helyről kellett szállítanunk a burgonyát Zákányba — teszi hozzá Vadalma Tibor igazgatóhelyettes. Kizárólag gazdasági tényezőkre vezethető vissza a burgonyapép -somogyi gyártásának megszüntetése ' vagy egyéb okok is közrejátszottak? A fogyasztó nem pépet vásárol, hanem annak a felhaszna lasával készült kenyeret. S ha annak minősége nem megfelelő, oda az egész szabadalom ... Vaskos paksaméta tartalmazza a zákányi burgonyapéppel készült kenyérről szóló hivatalos véleményeket. A megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet 1981 novemberében kelt irata szerint a kenyér megfelel a magyar szabványnak. A Kermi vizsgálata összehasonlította a burgonyapéppel és a pe- hellyel készült kenyeret, s tárolás után az előbbinek a minőségét találta jobbnak. Aztán a Mévi megállapította, hogy a burgonyapép szárazanyag-tartalma nem éri el a kívánt szintet, annak ellenére, hogy a burgonyás kenyérrel a vásárlók meg voltak elégedve. Több pépet kell beletenni a kenyérbe, az viszont csak akkor éri meg a sütőiparnak, ha csökkentik a kenyér árát. Az pedig gazdaságtalan. Az „eredmény”: szeptemberben leállt az üzem. — Annak idején nem tartottak attól, hogy a vállalkozás esetleg megbukik? — A mérések -azt állapították meg, hogy a pép minősége jó. Erre az alapanyagra pedig szükség volt a hazai kenyérgyártásban. A gazdasagtalanság azonban előre nem számítható ki olyan terméknél, ahol a termelés napra készen történik. De be kell vallanunk: a találmány sem volt tökéletes. Javítani, fejleszteni lehetett volna, ám ez a megrendelések nagyságát figyelembe véve már fölöslegesnek bizonyult. — Az üzem munkájának beszüntetése a vállalatnak nagy veszteséget okozott. Tudják-e ezt ellensúlyozni? — Az első év elteltével már számolnunk kellett vele, hogy a pépüzem nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ezért olyan munkákat kellett elvállalnunk, amelyek nem a mi profilunkba tartoznak. Lefaragtuk a költségeket, feltártuk a tartalékokat. munkaerő-átcsoportosítást hajtottunk végre. A volt üzemet pedig bérbe adtuk. Kutya egy év volt, de ez sem lesz könnyű. Az útkereséstől azonban nem zárkózunk el. Ambrus Agnes B. J. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Forradalmi tavasz — ezzel a címmel indítottuk vezércikkünket a keddi újságban, miikor a naptár március 15- ét mutatta. A forradalmi ifjúsági napok nyitánya volt ez. És holnap mór az 1919- es tavaszra emlékezünk — arra a napra, amelyen kikiáltották a Magyar Tanács- köz társaságot. A héten me- gyeszerte az emlékezés jegyében siófoki összejövetel hafámoza- ‘ tanaik megfelelően — a nemzeti parkok óvására teendő intézkedéseket vitatják meg. Szobáik er ü 1 tak a héten ' egyéb gondok is. A személyi szolgáltatásokban, a textiltisztításiban. a cipőjavítás- toain, az egyedi termékek előállításában és a textilruházati szolgáltatásban, nincs minőségi előrelépés — állapította meg a megyei tanács elé került, ott megvitatott jelentés,, amely mogyi települések, a lakosság egyre nagyobb gondot fordít már az udvar tisztaságán kívül a kerítésen túli rendre is. Mindezt önzetlenül, lakóhelye szeretekének, jeléül teszi, s azok. »kikre a munkák szervezésének feladata hárul. értik a dolgukat. Több tudományos, műszaki egyesület megyei szervezete sűrítette továbbképzési programját. A Textilipari Műszaka és Tudományos Egyesület somogyi csoportja különösein sok — és tartalmas — rendezvénnyel hívta föl magára a figyelmet, s erre a hétre is jutott néhány összejövetel. A Kaposvári Ruhagyárban például az exportnövelés lehetőségeiről, a Famutíionó- ipari Vállalat kaposvári gyárában, a pamutiparbam folyó kutatásokról hangzott el előadás ... Zsákban hozta a meleget Sándor meg' József, — hogy Benedek mit tartogat, csak holnap tudjuk meg. Mező- gazdasági üzemeinkben mindenesetre élénkebb a sür- gesforgás (megint, mert a | januári ■ tavasziban egyszer már nekirugaszkodtak), viszont egyre nagyóbb az igény is egy kiadós eső iránt... A naptárra nézve pediig bizakodhatunk, hogy ez a tavasz már nem átmeneti. hanem végleges: visz- szavonhatatlamul ránk köszöntött üdesegevel, virágnyitó melegével.., Hera esz Ferenc A desszerte királynője A konyakmeggyet elkerülte a válság 1962 nem volt az édesipar sikeres esztendeje. Az, árak emelkedése és a nyalánkságok világhelyzetének kedvezőtlen „játékai” miatt erre az esztendőre nem szívesen emlékeznek majd a hazai édességgyártok. Kivéve a ko- nyakmeggykészítőket. Banyák István, a Csemege Édesipari Gyár boglárlellei telepének vezetője mondta: — A konyakrpeggy a desz- szertek királynője. Akkor igazi, ha kézi formázással készül, s mi úgy csináljuk. Észre sem vettük az iparág visszaesését; termékünket továbbra is keresik mind itthon,, mind a tőkéspiacokon. Az. idén huszonnyolc vagony- nyit gyártunk, ez három vagonnal több, mint tavaly volt. A bogiári szakmunkástanuló-üdülőben működő ’ téli üzemben sok éve* készítik e kedvelt csemegét. Az idén Balatonmarián újabB üzemet indították és Lellén is van egy csomagolórészleg. A nyáron alkoholba eltett meggyet öltöztetik csokoládéruhába s csomagolják díszdobozokba. Az üzemvezető arról is beszélt, hogy tovább fejlődik a telep. — Az idén nyáron nem leßz „befőzés*’. Annyi megy- gyünk van, hogy a következő télre is elég, de akad helyettesítő munka. Egy téesz- istállót veszünk meg — a környezetvédelmi intézkedések miatt, ott megszűnik áz állattartás — és átalakítjuk raktárrá, mert a jelek szerint tovább növekvő termelés miatt már alig van helyünk. S vajon miért ezt az édességet keresik a legtöbben? Körülbelül ötven éve változatlanul . . . Feltalálója ismeretlen. nem maradi fönn az első konyakmeggykészítő neve úgy, mint például a dobostorta kitalálójáé ... Konyakmeggy. Mindig ugyanolyan, mégsem únjuk meg. Banyák István szerint épp a hagyományokban keresendő a siker: — A klasszikus konygk- meggy aranyszínű sztaniolba csomagolt étcsokoládéval bevont, kellemes likőrt tartalmazó csemege. Változatlanságában van a sikere, a kézzel készített desszert minőségét évtizedek garantálják. Annak idején, amikor apám mellett tanultam az édesség- készítés titkait, épp úgy csináltuk, mint most itt. Néha-néha a csomagolás színe változik — például .mikulásra pirosat dobtak piacra —, de a lényeg mindig ugyanaz. — Akkor önöknél nem élnek meg az újítók. — Ez sem igaz. A konyakmeggy szeszes, viszont má a gyerekekre is gondolunk, és kísérletezünk. A desszert-királynőhöz hasonló ízű, de alkohol nélküli* csemegével próbálkozunk. Alma, körte vagy málna van benne, és tejcsokoládéból készül. Jövőre megkezdhetjük ebből is a Sorozatgyártást. — Bár a szülők a szeszest is odaadják a gyereknek, mondván: ilyen kévés nem árt. — Talán egy szem valóban nem árt, de nekem elhihe- tik: könnyű rászokni a konyakmeggyre, és annak révén az alkoholra is. Ismertem olyan embert,, aki így lett szesztestvér. Ez is csak olyan, mint a nagyíröces: káros, ha valaki enged a kísértésnek ... A gyerekeket azonban mindenképpen kímélni keli. Legalább a szesztől! — A csoki sem egészséges. — Az igaz. De nem hiszem, hogy meg lehetne szüntetni. Lnthár Péter Sikeres kisszövetkezet Saját erejükből álltak lábra kösaöntöttók az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját: koszorúk, virágok kerültek az emlékművek talapzatára. A télutó s a tavasz pinka- dása minden évben a környezet- és természetvédelem felé irányítja a figyelmet. Ébred a táj — és sokasodnak a tennivalóik környezetünk szebbé, rendezettebbé tételében is. Nem véletlen, hogy épp ebben az időszakban tanácskoztak Siófokon a magyar és a jugoszláv környezetvédők. A Balaton vizét már tavaszi szél fodrozta, s ha a munkacsoport tágjai kitekintettek a terem ablakán, láthatták: a magyar tengernek ezen a szakaszán serény munka folyik — hogy az idegenforgalmi idényre rendbetett, kellemes környezet fogadja a vendégeket.. . A két tagozat tagjai megállapodtak abban, hogy jövőre deli szomszédainknál találkoznak, ■ olt a háromnapos a kisvállalkozások somogyi működésének tapasztalatait összegezte. A testület egyébként megállapította, hogy ezek a gazdálkodási formák hozzájárulták megyénkben a feszültségek enyhítéséhez — egy év alatt a megye aktív keresőinek 1.6 szazaiéka kapcsolódott be az új feltételek szerinti tevékenységbe —, az említett területeken azonban meg kell oldani a feladatokat, hagy teljessé váljanak, javuljanak a szolgáltatások. Falugyűlések zajlanak me- gyeseerte. Résztvevői értékelik a múlt évi munkát, megbeszélik az idei tennivalókat. Megoldásra váró feladatok kerülnek terítékre a somogyi falvakban a Drávától a Balatonig; társadalmi munkaakciók tapasztalatait összegezik, újabb célokat határoznak meg, s kiki jelezheti mit vállal a közcélú ' munkákból. A megyét járó ember elfogultság nélkül állapíthatja meg: egyre szebbek, readezetteboek a *Or ' Egy évvel ezelőtt alakulták az első kisszövetkezetek a megyében. Az egyik, legjobb közösség Barcson zárta az évet. Az Építőipari. Kisszövetkezet alig másfélszázezer forintos vagyonnal indult, bevétele mégis meghaladta a hatmillió forintot. A tagok többsége fizikai munkás. Tisaiteletdíjért látja el feladatát a néhány alkalmazott, a vezető pedig mellékállásban. Monostori László, a szövetkezet elnöke elmondta: tavaly azért nem saorul- ták sem bankkölcsönre, sem a Kiszöv támogatására, mert első munkáik kifizetéséig a tagok egy részé nem vette föl járandóságát. Elszámolták ugyan a hivatalos utakat, de csak akkor fizettek, amikor már rendelkezésükre állt a fedezet. Reklamáló levelet, telefont alig kapnak, pedig többnyire kényes szigetelési munkákat végezlek. Több nagy épület, islkoia, kösintezmény . és lakás tetőszigetelesét véglegesen megoldották. Még a múlt évben egy üttm űködési szerződést kötötték a helyi költségvetési üzemmel, amely a szigetelési munkákat elsőként nekik ajánlja fel. A többi kisebb-nagyobb. a megyében működő építőipari vállalat azonban mindeddig nem kereste föl a kisszövetkezetet megbízásokkal, pedig mint a reklamációk txzofayítjéik, e téren volna mit tanulni a barcsiaktól. Munka hiányára az idén sem panaszkodhatnak: vám bőven megrendelésük. A továbblépést nem létszámbővítéssel tervezik, hanem eszközeliátotfságukat szeretnék javítani. Erí úgy oldottak meg, hogy a tagok részjegy formájában újra jelentős összeget fizettek be a közös kasszába, ennék révén a tavalyi induló vagyon több mint kétszeresére noveke1 dett. Jó a munkafegyelem is, hiszen a szövetkezeti tagoknak csak azt számolhatják el, amit meg- is Csináltak. SOMOGYI NÉPLAP f tudósítónktól
