Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
Újlaka postások Hét újsággal kezdték Szép 'családi ház. Balaton- újlak köapfTi'tjában. Csupán az előtte levő' néhány tábla hívja föl rá a figyelmet: itt van a kis település parányi postahivatala és a takarékszövetkezet befizetőhelye. Bor ezt Gyula hivatalvezető: — Jóval több mint harminc esztendeje lettem postás, 1950 januárjában.. Amikor a posta átvette a hírlapok terjesztését, .kézbesítő voltam. Tíz évig az újságért, a levelekért a balatonmáriai postára jártam biciklivel. Akkor összesen hét újságot fizettek elő. Ma csak Somogyi Néplapból 122 jár ide. ám az országos napi- és hetilapok, folyóiratok iránt is állandóan nő az érdeklődés. Tavalyi lapértékesítési tervüket — 140 ezer forint volt — tízezerrel túlteljesítették. Aromáik is több mint -húsz éve, hogy családi házának mindössze nyolc négyzetméteres helyiségét kettéválasztva kialakították a balatonúj- laki postahivatalt. Két-há- roim ügyfélnél több nemigen fért el itt- egyszerre. S ha valaki inmen akar telefonálni, nehéz helyzetben van. Kiesd a település, kiesd a hivatal, de sok a munkája Börczi Gyulának. Főként azóta, hogy nagyon sóik telefonhívás érkezik az IKR közeli telepére, s a községben megnyílt szövetkezeti mü- anvaghegesztő üzem. Ez, két esztendeje önálló értékesítési jogot kapott, s van olyan nap, hogy 150—200 csomagot is föladnak itt, különböző címekre. Tavaly összesen 15 ezer' csomagot adtaik föl. Negyedszázada lett Börczi Gyula felesége ,is postás; ő kézbesíti az újságokat, leveleket, a nyugdíjat, összeszedd a tv- és vülanydijakat Reggelente a férje is segít. — A családból, a rokonságból többen is dolgoznak a postán, ezért nem vetetten, hogy mi is közösen vállaltuk eat a munkát. . . A hivatali és a kézbesítéssel járó feladatokat kifogástalanul ellátják Borcziek. Erről tanúskodik a négy kiváló-oklevél és a hivatal előtti tábla, amelyen ez olvasható: „Pécsi Postaigazgatóság kiváló hivatala”. Börczi Gyulához; amióta megszűnt a hala tonúj laki tanács. sokan térnek be személyes dolgaikkal vagy a település fejlesztésével, elláBörcziné kézbesíteni indul. I tásával kapcsolatos kérdések dolgaiban. 1954-től ugyanis tanácstag, tagja a balaton- mariai áfész igazgatóságának és intéző bizottságainak, a községben pedig népfront- elnök. — Szeretnénk, ha Balaton- újlak mielőbb önálló postahivatalt kapna — mondotta búcsúzóul. — Akikor még színvonalasabban végezhetnénk a postai szolgáltatásokat, és családi életünk is végre elszakadhatna a hivatal működésétől. Szalai László Gyöngyi új életei kezdene) Ladával jártak lopni Tavaly júniusban szabadult, • feltételesen, kiiencho- napi börtönbüntetéséből a 18 éves Jakab Gyöngyi, s szeptember végétől már újból börtönben ül. Egy családi alapon szerveződött nyolctagú bűnszövetkezet vezetőjeként lett — a lebukás után — elsőrendű vádlott. , Az ország különböző részein 25 lopást követtek el, s az általuik okozott kár meghaladja a 712 ezer forintot. A vád ez volt: bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett lopás és más bűntettek. A társaság hét tagja előzetes letartóztatásban várja a tárgyalás véget. Szép arcú, barna hajú lány ül velem szemben. Csak a bemutatkozást követő első szavak íéiszegek. — Ismeri a mondást? Addig jár a korsó a -kútra, amíg . .. Velünk is ez történt. Érden laktunk, s onnan jártuk az országot a bátyárn 1200-as Ladájával. Először térkép nélkül, határozatlan úticéllal, később már előre meghatározott helyre mentünk. Az Alföldet is jól ismertük, de legszívesebben a Balaton-partra és Somogyba jöttünk. Előzőleg — 1979- ben — több mint fél évig jártam a falvakat; bőrkabáttal házaltam. Ismerem a viNÉPLAP défcet, a falusi emberek szokásait. — Miként döntötte el. hogy melyik házba menjen? Sokszor a véletlenre bíztam. És voltak megérzéseim. Szívesebben léptem be egy régebbi, kis._se ütött-kopott ház ajtaján. Ha nyitva volt a kertkapu, már nyert ügyünk volt. Mindig vittem magammal egy kis élelmet a kutyáknak; a ház kulcsát gyorsan megtaláltuk, aztán legföljebb pár perc, es fölkutattam a szobában a pénzt. A bátyám az utcán várit a kocsival, kissé távolabb. Egyik társa — Aranka — az udvarig követte, s jelzett, ha jött valaki... — Nem féltem. Mondtam már; sok mindent előre meg - érzek. Nem boszorkányság ez. Azt is megéreztem később, miikor fognak el bennünket. Ha bementem egy szobába, rögtön tudtam, hol keressem a pénzt. Régi szekrény fiókjai, vitrinek, rossz cipők voltaik legtöbbször a rejtekhelyek. Talán Zsambón történt, hogy miután a kamrában megtaláltam a lakáskulcsot, bementem a szobába... 70 ezer forint és 14 ezer forint értékű ékszer volt az aznapi zsákmány. De nem ez volt a legnagyobb összeg, amit elvittek. Kecskédről 86 ezer forinttal, egy 56 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvvel és 15 ezer ionn t értékű ékszerrel tértek haza A legtöbb pénzt — 105 ezer forintot — Szőlőskislakon szerezték. Balatonszárszón, Kőröshegyen is jártak, onnan 42 ezer forintot vittek magukkal. — Erdőkövesden történt, hogy egy lakásban egy bon- bonosdobozban találtam hat aranygyűrűt és két arany nyakláncot. Nem volt gond továbbadni a 40 ezer forint értékű tárgyakon. Szakértő szemmel nézi a gyűrűmet. — Tizennégykarátos tört arany — mondja. — Mi általában a fazon arannyal fogja lkuzt urnk. — Sokat számít a föllépés is. — Egyszer úgy kutattam a szobában, hogy tudtam, a háziasszony a konyhában főz. Hatezer forintot találtam, de mar hallottam is a közeledő lépteket. Kirohantam az udvarra. Rámripa- kodott a háziasszony, hogy mit kelesek ott, meg hogy lopok; kikértem magamnak, és még én fenyegettem meg, hogy följelentem a rendőrségén, Nem is mert követni bennünket. Könnyedén kacag saját történetén, kivillan hófehér fogsora. Később elsaomoro- dáik. — Persze, nem volt köny- nyű ez' az elet. Abba akartam hagyni, de az élettársiam nem engedte. Vert, és azt mondta, hogy az igazi feleség eltartja a férjét... Váltott műszakban dolgozott mint eladó. Utána következett a „második műAz Illetékes válaszol Megértést kérünk a desedai horgászoktól A Somogyi Néplap aiz 1983. március elsejei számában „Heves vita — horgászok közt” cím alatt tudósított arról, hogy a Kaposvári Hőr- gászegyes ü let közgy ülésén heves vitát és el lenérzést váltott ki vállalatunknak a MOHOSZ és a TEHAG együttműködésével a Dese- dán kezdeményezett kísérleti busatelepítés. Ezt az ellenérzést mi már korábban is tapasztaltuk, és a megye, valamint a város vezetőihez irt tájékoztató levelünkkel próbáltuk eloszlatni. Az említett tudósítás azonban arra 'késztet miniket, hogy most a sajtóban megismételjük ezt a tájékoztatást. Szándékunk ezzel az. hogy ha az érdekkülönbözőségen alapuló ellenérzést megszüntetni esetleg nem is tudjuk, legalább tűrhető mértékre csökkentsük. A probléma megismeréséhez és megértéséhez mindéi nékelött tudni kell. hogy a Deseda tározó, elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgál, s létesítésének költségeit is a vízügyi szolgálat pénz, eszközeiből — a többi között a DRW fejlesztési alapjából is. —, fedezték. A jelen esetben az említett vízgazdálkodási cél : az árvízi csúcstáro- zás; a Kapos medrében felgyülemlett szennyezettség ,, 1 «mosatásához’ ’ szükség esetén „öblítővíz” tartalékolása; az igények szerint vízbázis biztosítása ipari vágj7 mezőgazdasági hasznosításhoz. A tározó üzemeltetését szigorú rendszabályok írják elő. A többi között azt: is. hogy a vízminőség védelmére ésfel.- frissiteskent kezdetben évente — későbbiekben esetleg ritkábban — intenzív vízieeresztést kell végrehajtani. Az elmondottakból is következik, hogy a szabad idő hasznos eltöltését, dé még a bizonyos főkig gazdasági hasznot is nyújtó horgászást ebben az esetben szak” — a fárasztó autózással és állandó feszültséggel. — Sokszor ittam, hogy ébren tartsam magam. Mivel én vittem a bőrömet a vásárra, úgy éreztem, nekem nagyobb rész járna, minit a többieknek. — A zsákmány egy részét megtartotta magának .. — Nem vagyok babonás, de voltak íratlan szabályaink. Akció előtti napon nem volt szabad verekedni, káromkodni, még durván beszélni sem. Ha útközben üres vödröt vivő emberrel találkoztunk, inkább visszafordultunk. Hétfőn sosem indultunk el. — A vége felé, már érezte, hogy előbb vagy utóbb de lebuknak. — Szeptember 23-án Ordacsehi volt az úti cél. Délelőtt tíz óra karül értünk oda. Reggel már összevesztem az élettársanamal-; nem akartaim aznap útra kelni. Mikor a falu széléhez értünk-, mégis bementem az első házba: később másik kettőt is átkutattam, de ott sem volt pénz. A társnőm, akinek az lett volna a feladata, hogy figyeljen, úgy berúgott útközben, hogy az egyik lakásban részegen bekapcsolta a lemezjátszót. Amint a harmadik ház udvaráról kiléptünk, már várt bennünket a rendőrség. Tudtam, nem csalit elöórzetem ... Rámnéz, aztán még hozzáteszi : — Lehet, hogy nem hisz nekem, de úgy érzem, jobb, hogy így történt Tudom, hogy hosszabb börtönbüntetés vár ram. de utána új életet akarok kezdeni. Mezei István csalk másodlagos hasznosítási lehetőségnek kell tekinteni. El kell mondaná azt is, hogy hazánkban a halászati jog az államot illeti és az erről szóló törvényerejű rendelet — amely lehetővé teszi e jog átengedését — kimondja. hogy a halászat jogát csak a vízi létesítmény elsődleges rendeltetésével összhangban lehet gyakorol- •ni. Ezt pedig a horgászok képviselői is vállalták, amikor a MOHOSZ részére megszerezték ezt a jogot. Vállalatunk eddigiekben sem törekedett az elsőd'leges- ségi jog merev alkalmazására, valamennyi intézkedésünket koordináltuk a szabadidős hasznosítás „gazdájával”, a városi tanáccsal vagy a kaposvári horgászok képviselőivel. Úgy érezzük, sikerült harmonikus együttműködést teremteni. Rátérve a kísérleti busa- telepítés indítékára el kell mondanunk, hogy7 a tározó fenntartása sok pénzbe kerül (tavaly megközelítette az 1.6 millió forintot), s nekünk arra kell törekednünk — mint minden gazdálkodó szervezetnek —. hogy a kiadásokat legalább azonos szintű bevételekkel ellensúlyozzuk. A tározó ipari és mezőgazdasági célú hasznosítására — igények és partnerek hiányában — még nem érett meg a helyzet, s ezért más lehetőségek után kellett néznünk. A megoldást a halászati hasznosításban találtuk meg, hiszen a vízfelület eltairtóképessége nagy tartalékokkal -rendelkezik. Elgondolásaink megvalósításában sem jártunk el öncélúan: megkerestük a halászatta jogosult MOHOSZ-t Az ötvenhat Fejér, Győr- Sopron, Somogy. Vas, Veszprém és Zala megyei gazdaságot tömörítő dunántúli fű- és aprómagtermelési rendszer tavaly, megalakulása óta első ízben megtermelte a belföldön szükséges fűmagot. Sőt 250 tonnát már exportált is Hollandiába és az NSZK- ba . .. Az idén. mint a rendszer tegnap Szombathelyen tartott évi közgyűlésén elmondták. tovább akarják javítani az eredményeket. E tervüket jól megalapozták: ez évben már együttesen mintegy tizenötezer hektáron termelnek fűféléket, vörösherét, lódiherét, szarvaskerepet, bíborherét, gyepalkotó pillanés az ország egyik legkiválóbb halászati szakvállalatát, a TEHAG-ot, mely szervekkel közös kockázat- és ered- ményvállaiási szerződést kötöttünk. Rögzítettük céljainkat : a tározó halhozamának növelését a tőkés exportra alkalmas busával, a horgászvizek több célú hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatát, a víztározók lehalászási módszereinek továbbfejlesztését, továbbá a terület vízügyi fenntartásához és a haltelepítéshez szükséges pénzügyi alapok növelését. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a. tiszta árbevétel egyharma- dát horgászati célú haltelepítésre lehet fordítani. A szerződés — amit a kísérleti jelleg hangsúlyozásával és meghatározott időre kötöttünk — tartalmazza még azt is, hogy a program, megvalósítása során a horgászérdekeket messzemenően tiszteletben tartjuk. Miért éppen busát telepítünk? Az említett exportlehetőségeken "tói a többi között még környezetvédelmi, vízvédelmi okokéból is: a busa ugyanis algáikkal táplálkozik és ezáltal tisztítja a vizet. Még csak annyit, hogy a lehalászást a szakvállalat aa úgynevezett „szöktetéses módszerrel” tervezi; ami nem jelenthet az eddigieket meghaladó vízleeresztést. A tározó utántöltése még a legnagyobb mértékű vízleeresztést követően is zavartalan volt, ha okozott is kisebb, ám elkerülhetetlen kényelmetlenségeket. Reméljük, hogy így megismerve törekvéseinket, azok iránt a desedai horgászok is több megértésit tanúsítanak. Topscháll József, a DRW igazgatója gósokat. Többek között fűmagból száz vagonnyit akarnak értékesíteni. A felsorolt növényeket elsősorban kedvezőtlen adottságú talajokon: a Vas megyei Őrségben, a cseri és a hegyháti tájegységen telepítik. A termésnek jelentős részét nyugati tökésországokba exportálják. Külön is ügyelnek a minőségi követelményekre. Fontos feladatnak tartják, hogy a technológiai fegyelem pontos betartásával csökkentsék azt a nagy szóródást, amely a hozamokat tekintve az egyes gazdaságok között ma még mutatkozik. Fölveszünk a Volán 13. sz.Vállalat exportcsomagoló üzemébe férfiakat: asztalos szakmunkásokat, betanított munkásokat, csomagotokat, segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint: Vállalatunk autóbuszjáratain Somogy megye területén dolgozóinknak ingyenes utazási igazolványt adunk. Családtagok korlátozott mértékben utazási kedvezményben részesülnek. Jelentkezni Kaposvár, Izzó u. 1. sz. alatt levő exportcsomagoló üzemünkben lehet. Bejárat az új tejgyár mellett. (80297) Aprómag 15 ezer hektárról
