Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

Orsós, a szakács ( A kezdő magányossága Mottó: „Konyha az egész világ." (Arnold Wesker) Részlet egy levélből. „1982. június 18-án szereztem sza­kács szakmunkás-bizonyít­ványt a Kaposvári Kereske­delmi es Vendéglátóipari In­tézetben. „A hároméves tanul­mányi, illetve gyakorta,: időm alatt sok. gúny<js meg­jegyzést. származásomra uta­ló célzást kellett lenyelnem. Gyakran elkeseredtem, hi­szen én nem' tehetek arról, hogy cigánynak születtem. Zaklatások, az elmarasztaló megjegyzések nem tántorí­tottak el kitűzött célomtól, attól, hogy szakács legyek. A kitartáshoz újabb es újabb erőt adtak tanáraim. Nekik ezúton is megköszönöm se­gítségüket. A szakmunkás- bizonyítvány megszerzése után a munkám területén és az élet más terén csukott ajtókkal találkoztam. Sajnos a XX században is van még előítélet... Orsós János, Bohanye József A. a. MA Bphönye veröfenyben. A tavaszi nap derűjétől mint­ha kiszökülne minden. Csak én kerekek egy barna vagy fekete legényt. A József At­tila utca egyoldali, a másik fele mező. Almos kutyák restem, szinte zárt szájjal yakkantanak rám. Régi pa- rasztház a 24-es, L alakú. Próbálom az egyik ajtót; fo­rog a kilincs, nem nyílik. A másik ajtó enged. Három vaságy; mellbe vág a helyi­ség komforttalansága. Or­sósaiét, János anyját a har­madik szomszéd ban találom. Oty*m, mint ezer meg ezer hasonló sorsú társa a me­gyében: elnyűtt, koránál leg­alább másfél évtizeddel íát- K/sk idősebbnek. — A János? Dolgozók a napköziben. Nem tudok a ilevetéíűa... A napköziben megtalálja. Hem autónál tn/ütt? Basszál, meg az apostótok. Jjraráa. — Az uraim meghalt, «wie gyerekünk eolt... Nem ykkgozok; kapok valami kis pénzt Kisfiú játszik kint a k«- cséütón, a sárban. Az «mó­kája. Nem hallatszik ki sao a pgÉtott ajtóm, csak ahogy kö- feeletob érek. Pél tucat fehér ruhás asszony között egy pasgy asztalnál fehér ruhás íiatalember: Orsós János. Fe­hér rwhájáhoa fehér sapka jár, göndör haját az szorít­ja le. Jár a kezük, mint a motolla. Lesz. akiknek még mond valamit ez a név: Eusebio. Ehhez a klasz- szis futballistához hasonlít Orsós János. Ugyanaz a gyermeki tekintet, ugyan­azok a feltűnő járomcsontok az arcán. Jóképű legény. — Leveléből úgy vettem ki, nincs munkája, ezért fordul hozzánk. .— Dehogy nincs — mond­ják az asszonyok. — Jó két honapja itt dolgozik a nap­köziben. Mégsem volt ez ilyen egy­szerű. Valami vezetői szoba­félében üldögélünk már, amikor a részleteket megis­merem. — Hogy júniusban végez­tem, kihelyeztek a fonyódi Présház etterembe, szezon­jellegű munkára- Szep­tember hetedikétől de­cember tizenötödikéig ál­lás nélkül voltam. Na­gyon sok helyen próbálkoz­tam: éttermekben, léeszétkel­ejékben. mindenhol. Vesén. Marcaliban, Terebezden, még Baranyában is; gondol­tam. ott messzebb vagyok innen, ahol ismernek, talán nem tekintenek olyan kriti­kusan a bőröm színére. — Úgy érzi, ez volt az ok, hogy nem kapott munkát? — Igen, hiszen nem vott mindenütt betöltve a munka­hely. Itt is megkerestem a tanácsot, de nem tudtak se­gíteni. Akkor közbelépett a marcali pártbizottság, szemé­lyesen Király elvtárs. Kivizs­gálták az ügyemet, így ke­rültem ide, az iskolai nap­közibe.-— Befogadták ? Jobb, ha nem neki teszem föl a kérdést. Ruskó János­áé válaszol, aki tiaenót éve főzónó itt — Ö szakképzett, mi meg t*z éven felüli munkavi­szonnyal rendelkezőn*. a napköziben. Heten va­gyunk: hat nő, meg a Já­nos. A vezető szakács is szakképzetlen, majd azep- temberben megy iskolára. — Befogadtak Orsós Jánost •x assaomyoET — £a a Jánosi szerettem in az első hónapban Ha úgy á8 hozzá, mint akkor, nem lesz hiba. Hát, ugye, ő kikelt magából az első hónap után, hogy a mosogatás, föl mosás nem az ó munkaköre. Nem szakácsi munkakör. De ugye, mi szakképzettének is fő­zünk, gyúrunk... Most újra I magunk va­gyunk. Kiderül, az első idő­ben ő a szakács nem főz­hetett. Nem kérdenem, csak gyanítom: a gyerekkori fi­nom falatok nélkülözésé ve­zérelte erre a pályára. — Nyolcán vagyunk test­vérek, én a hatodik. Már csak a húgom általános isko­lás. Mondom is neki, ne járd az en utamat, az igen tüskés; menj e’1 dolgozni rögtön, ha elvégzed a nyol­cat ... A többiek nem jár­ták ki az iskolát. Ügy élnek, ahogy az emberek minden cigányról vélekednek. Ügy éltek a szüleim is. Igaz, hogy bejöttünk a telepről, azt föl is számolták, de az éle­tünk maradt a réf»i. Érti ugye? Én bejártain ezt-azt segíteni már kiskoromban egy magyar családhoz, meg­szerettek, magukhoz vettek. Ötödikig ide jártam, aztán a családi körülményeim miatt a marcali kollégiumba ke­rültem. Utána a vendéglátó­ipariba .. . Irgalmatlan nehéz volt: az éjszakákat sokszor a házunk közelében levő vil- lanydúc lámpájának fényé­nél tanultam át. Nem éltet­tek, nem segítettek otthon; minden másnap mosok, na­ponta fürdők, igyekszem csi­nosan öltözni. A konyhán a .higiéniás előírások betartás saban is első akarok lenni. Amikor egykori tanarairól, Mártonná Szirányi Margitról, Vízhányómé Fonyó Irénről', Kovács Mihályról beszél, mintha visszavágyna körük­be. Gyakorlati idejéből csak a kaposvári FEK-et említi, ahol úgy érezte, hogy befo­gadták. — Sokszor voltam úgy, hogy öngyilkos leszek. Minek tovább járni ezt az utat, biso-, hová vezethet? Böhonye nem ereszt, mert pénzem nincs arra, hogy albérletet fizessek valamelyik város­ban, Senki nem tanult eddig még tovább az én fajtámból; itt állok úgy, hogy már kö­zéjük tartozónak sem érzem magam, de maguk közé sem. A kezdő mindig magányos. Kegyetlen dolog est de va­lakinek mindig vállalni keli az első lépés kockázatát — az utána következőkért is. Nincs rá biztositékom — nem ismerem lelki szakító szi­lárdságát —, csak remélhe­tem, hogy végül boldogul, és másokat is boldogít. Leskó László HÉTKÖZNAPI HÁZASSÁG Illúziók nélkül A népmeséik rendszerint a hetecühétorszáigra szóló lako­dalommal érnek Véget. A szerelmesek sok hányatta­tás után egymásra találnak, a furfangos pásztorfiú el­nyeri a királylány kezét, a rongyokban járó szegény ár- vslányért eljön a daliás herceg .... A továbbiakról legföljebb annyit tudunk meg., hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. S vajon való­ban töretlen volt á boldog­ságuk az évek hosszú során át? O. J.-né 36 éves. 12 évi házasság után vált el. Má­sodik férjével két éve él együtt. — Ha rajtam múlna, meg­tiltanám a szerelmi házas­ságokat, az első házasságom ugyanis ilyen volt. Hat éviig tartott ez a szép érzés, igaz később férjem egyre dur­vább lett, más nőkhöz járt, ám akkor meg vonzódtam hozzá. Később, mikor a ke­serű tapasztalatok sora utáin elh ideg ültem tőle, ben­ne lángolt föl a vonzalom. Igyekezett helyrehozná a viszonyt, de az már sehogy sem volt a régi. Végül el­váltunk. A mostani férjem­be sohásem voltam „őrül­ten” szerelmes, különöskép­pen még cs4»k nem ts tet­szet*. Se nera mafla«, «*• nőm jóképű, s mi több. erő­sen kopaszodik. Egyszerűen csaik rokonszenves volt, és jól megértettük egymást. Azt is mondhatnám: számí­tásból mernem hozzá. Ne értsen félre, nem anyagi er­dőkre gondolok! Csupán számba vettem az ő tulaj­donságait és a magamét át­gondoltam, hogy mát tudok adná és miire van igényem. Voltaképpen hideg fejjel mondtam ki az „igeaV'-t, megás: ez a kötés erősebb, mint az előző volt. Most nincsenek illúzióim, nincs bennem felfokozott várako­zás a másikkal szemben. Nagy csa lódásók biztosan nem érinek hát. — Eszerint azt tanácsol­ná« hogy a fiatalok ne a szívükre, hanem eszükre hallgatva válasszanak part? — Egy ü gy ő ség volna 18— 20 éves embereiktől számom kémem a magam tapaszta­latait. Elvégre egy kártyavár is lehet gyönyörű, még ha összeomlik' is. Mégis, úgy gondolom, egy kicsivel több önismeret nem ártana a párválasztásnál. A fiatal lá­nyokból ez például hiányzik. Ma csaknem minden lány jó képű, jó állású, jó anya­gi helyzetben levő vagy épp kivételes«! müvek férjet kerm. és fffl ser# merül benne, hogy ó mit tud majd nyújtani ennek az ideálnak, s főként öt vagy tíz év múl­va? S hogy mit várhat ugyanennyi idő elteltével a ki választott-tói. — Gondolom, ehhez leg­alábbis tízévi háza&sagi ta­pasztalat es pszichológiai jártasság szükséges ... —- Tudom, ' hogy a ha-zás- sagjkötes idejen szükségsze­rű a bizakodás, es a meg­győződés, hogy bár minden házasság rossz lehet, ez az egy biztosan kivétel lesz, mégis, azt hiszem, a mai fia­talok közül sokan kötnek házasságot túl korán, meg­alapozatlanul, éretlen sze­mélyiséggel. Dr. O.-né 38 éves. Az 5 házassága sem szerelemre épült. — Együtt tanultunk, együtt voltunk klinikai gyakorlaton is; egyszerűen csak barátok voltunk. A házasság gondo­lata hirtelen vetődött fel, mégis már az első percben tudtuk: soha sem adódna jobb társunk. Meglehetősen zárkózott, gátlásos emberek vagyunk, olyanok, akik ne­hezen teremtenek kapcsola­ttá, de atkik épp ezért fél­tőén óvják a barátságot. Azt hiszem, nwndikette« retteg­Amatörök Dél-Somogyból Egy kiállítás margójára Erdekesi, izgalmas kiállí­tásnak ad otthont a nagy­atádi Gabor Andor Művelő­dési Központ. Dél-Somogy amatőr képzőművészei mu­tatkoznak be. A dél-somo­gyi település ugyanis patró- nusa a zeneinek, a festészet­nek, a fotózásnak éppúgy, mint a grafikának vagy a keaűmi »készítésnek. A profik mellett természetesen szót kapnak az amatőrök is, akik a művelődési ház segítségé­vel aktív munkát fejteinek ki. Kadarkút tő! Babócsáig három járás amatőréit fogja össze az a munkabizottság, amely ezúttal harmadszor szervezett tárlatot a dél-so­mogyi amatőröknek. Még pontosabban: nemcsak ne­kik, hiszen, vannak közöttük olyanok is, akik ugyan ko­rábban itt éltek, de munká­juk miatt elköitözitelk, mint például a baranyai Dávodon tevékenykedő Kovácsné Csicskár Erzsébet. Ezúttal 17 alkotó 78 mun­kája étkezett a közös tárla­tukra.. A szagán! zsűri mind­össze 51-et fogadott el. Sok­színű így is a bemutató: a legkülönbözőbb felfogásban készített ” alkotásokat látunk. Nem is csoda, hiszen a dél- somogyi amatőrök között fiatalt éppen úgy találni, nrónt nyugdíjast, háztartás­belit vagy fizrkai dolgozót. tönk a magánytól, és ezért is kapaszkodtunk meg egy­másban. Nem voltak a má­sikról illúzjóiirik. Mint ba­rátok és tanulótársak jól is­mertük és elfogadtuk már egymás gyengéit, szokásait, bogarait Ismertük önma­gunkat is. — Ilyen könnyen beletö­rődtek, hogy a szereleim ki­marad az életükből ? Nem megalkuvás ez? — Én. ezt nem érzem megalkuvásnak. Kölcsönö­sen tudjuk, hogy a másik­nak szüksége van ránk, s felelősséget érzünk egymá­sért. Sohasem méricskélem, hogy mennyit kapok, meny­nyit adok. Mindkettőnket az tesz boldoggá, amit a&unk a másiknak. Ugyan bizony ez az érzés, nem olyan érte­ke«, mint a szerelem? Ra­gaszkodunk egymáshoz, be­csüljük egymást, neveljük a gyerekeinket, s van ott­honunk, ahová szeretünk hazatérni. Ennél többet nem kívánok. A miénk jó házas­ság. E két beszélgetés megerő­síteni látszik azt a nézetet. hc«gy a múló érzelmekre és fölfokoczott várakozásokra épülő szerelmi házasságok törékenyebbek, míg az „ér­dekházasságok” kötése erő­sebb. Számos tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a szerelmi házasságokban ké­sőbb, a nagy érzések elmúl­tával is több az esély a válságok áthidalására. (Folytatjuk.) Bíró Ferenc A tárlat jó méh árny meg­lepetéssel is szolgál. A szob­rászat, a kisplasztikák ké­szítése például nem nagyon dívik Dél-Somogyban. Ez­úttal is csupán ketten je­lentkeztek. Magyar Károly meglepő megoldásokkal ruk­kolt elő, Pacskó Ferenc munkáján pedig' meglát­szik, hogy sokát tanult az alkotóműhelyben megfor­duló művészektől. Két kép különösen tetszett nekem. Vezér Dezső bala­toni festménye és Bacsa Gyulámé rajza. A dél-somogyi amatőr képzőművészek közül negy­venhármat ismernek a mű­velődési központban. Tud­jak, hogy sókkal többen van­Az erdőben sétálva fiam rámszólt, amikor letörtem egy ágat. őszintén szólva: örültem ennek a figyelmez­tetésnek. Azt jelentette, hogy a környezetvédelmi ne­velésre fordított órák ered­ményesek volak._ A Szovjetunióban már óvodáskorban megkezdik a gyerekek nevelését, majd az iskola veszi át ezt a szere­pet- Az egyik kaukázusi kis grúz faluban, Zeda-Szazanó- ban például, hagyomány, hogy az első osztályosok — mielőtt átlepnék az iskola küszöbét — facsemetét ül­tetnek — a falu parkjában. A gyerekek környezetvédel­mi nevelésének legelterjed­tebb formája mégis az úgy­nevezett „zöld őrjárat”. Az iskolások segítenek a fel­nőtteknek a városok és fal­vak parkosításában, az er­dők. fwrkok, kertek tisztítá­sában.' Ebben a munkában több mint tízmillió, 9—14 eves gyerek vesz részt, aki ily módon nemesek a természe­tet ismeri meg, hanem a gyakorlatban is elsajátítja, hogyan kell védeni annak kincseit. , Néhány évvel ezelőtt, a „zöld őrjárat” javaslatára Moszkva környékén tette­szivesen vészük kezűjébe ra. ecsetet, a faragókést, a vé­sőt, de nem találnak velük kapcsolatot. Pedig szeret­nék, ha többről is tudna - nalk s mind több amatőrnek adhatnának bemutatkoaasü lehetőséget. Jó hír, hogy a del-somo- gyi amatőrök a közeli jövő­ben, saját otthonra lelnek. Nagyatádon u volt városi tanács pincéjéből — a ter­vekkel ellen/tétben — nera ifjúsági klubot alakítanak ki, hanem az amatőröknek munka,termeket. Ide várjak azokat, akik rajzolni, feste­ni. vagy agyagozni szeretné­nek. És szakmai segítsége* is nyújtanák nekik — to- vatobfe j lódésíikh öiz. hozták az első erdőgazda­ságot. Azóta ezek száma az országban elérte a tizenegy ezret- A 3,5 millió hektár területet elfoglaló erdőgaz­daságokban több mint négy- százezer iskolás dolgozik ta­nítás után és hétvégeken. Karéliában és a szibériai Krasznojarszkban két isko­lai erdészeti akadémia mű­ködik, s a gyerekek komoly ökológiai kutatásokat is vé­geznék. Néhány évvel ez­előtt a talajerózió kutatásá­ban végzett munkájáért Je­lenő, Velikih krasznojarszkx iskoláslány megkapta a Szovjetunió Földraj á Tár­saságának kitüntetését. Je- lena most a mosakvai egye­temen tanul. Népszerű az iskolások kö­rében a „kék őrjárat” moz­galom is. Ebben a tavak es folyók védelmezőiként több mint 15 millió szovjet gye­rek munkálkodik. Képünkön: a krasznojarsz- ki kerület, Susenszkoje isko­la erdógazdaságanak tágjai az egyik foglalkozáson. SOMOGYI NÉPLAP Tiak, akik szabad idejükben . Nagy Jenő így működik a „zöld őrjárat” Erdőt, tavat mentenek az ifjú természetbarátok

Next

/
Thumbnails
Contents