Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
ül joiszaiiályok Véget ért az el nem kötelezettek konferenciája A merev, a társadalmi gazdasági változásokat nem követő jogi szabályozás a fejlődés gátjává válhat. A szövetkezeti jogszabályoknak az év elején életbe lépett módosításai arra adnak jó példát, hogy a jogalkotás rugalmassága és életszerűsége új, hasznos energiákat szabadít fői. Tavaly a különböző fórumokon sokan szóvá tették, hogy a jogszabályok betűje és szelleme nem mindig esik egy, be. Többen érezték úgy, hogy a szövetkezetekben az agyon szabályozottság okoz fölösleges fejfájást, erőt vonva el a napi munkától. A mostani módosítás mindenekelőtt épp e gyakorlatias igényekkel számolt, módot adva a szövetkezeti demokrácia szélesítésére, a íz önállóság növelésére, az önszabályozásra. A megújult szövetkezeti törvény 5(1 szakasszal rövidebb, ugyankkor egyszerűbb is a korábbinál. A testületi ügyeket és a közösségi életet meghatározó szabályok nem kenyszeríte- nek m ár „önag y on ül ésezés - re”. Megszűnt például a küldöttgyűlések vagy a munkahelyi tanácskozások kötelező számának előírása. E fórumokat így csak akkor hívják össze, ha az valóban indokolt. Egyszerűbbé teszi a szövetkezet működését, hogy a tervet és a zárszámadási beszámolód a küldöttgyűlés vitatja meg, a legtöbb helyen ünnepséggé szelídült közgyűlésnél érdemibb döntéseket hozva. Rugalmasabbá teszi a szövetkezet munkáját, növeli gazdasági alkalmazkodóképességét, hogy bővült a vezetőség döntési jogköre. Más fórumok formai bevonása nélkül határozhatnak például szakcsoport alakításáról vagy gazdasági társuláshoz való csatlakozásról. Űj vonás a szövetkezet és a tag vagyoni kapcsolatában, hogy a dolgozó megfelelő garanciák mellett saját pénzével is részt vállalhat egyebek közt az üzem fejlesztéseiből. E közös érdekű lehetőség a tsz-tagok új nemzedékében is erősíti a kötődést, a tulajdonosi érzést. A szövetkezeti tagokat nyil ván mindenekelőtt az érdekli, hogy az új jogszabály az eddiginél nagyobb összegű földjáradék fizetésére ad módot, a szabadság 12-ről 15 napra nőtt, s a betegségi segély minimális össszege 50- röl 65 százalékra emelkedett. Nem kisebb jelentőségű azonban, hogy a szövetkezeti dolgoznék is másokkal azonos feltételekkel vállalhatnak másodállást vagy mellékfoglalkozást. A szövetkezet már akkor sem kényszerül szabalytalanságra, ha saját dolgozójával kíván megállapodni munkaidőn, sőt munkakörön kívüli feladatok elvégzésére. Ily módon akár a szövetkezeten belüli gazdasági munkaközösség létrehozására is mód nyílt. Az új jogi szabályozás elébe megy több várható konfliktusnak is. A kísérleti bérszabályozási formák több gazdaságban már eltörölték a létszámkötöttséget; a munkát tehát kevesebb ember is elvégezheti, így nő a hatékonyság, im az érdekeltség is. Á gazdasági világrend változását sürgetik Politikai és gazdasági dokumentumok elfogadásával tegnap délelőtt Üj-Delhiben véget ért az el nem kötelezett államok VII. csúcskonferenciája. A dokumentumok ös-szegezik a mozgalom állásfoglalását csaknem valamennyi fon'tos nemzetközi kérdésben, több alkalommal is élesen szállnak szembe az imperialista, újgyarmatosító törekvésekkel, több nemzetközi feszültséggóc fennállásával kapcsolatban elítélik az Egyesült Államok politikáját. Ugyanakkor nagyobb gazdasági lehetőségeket követelnek a fejlődő országok számára és sürgetik az új gazdasági világrend létrehozását. A terjedelmes politikai nyilatkozat a világ általános helyzetével foglalkozva elveti az „elrettentés, az erőegyensúly és a befolyási övezetek elavult, szűklátókörű politikáját”, mert az — e dokumentum megfogalmazása szerint — feszültséget és megosztást okoz. Bizonyos fokig egyenlőségjelet téve a nagyhatalmak közé, mindegyiküket felszólítja arra, hogy „hagyjanak fel az erő, a felsőbbség, az uralkodás” politikájának követésével és vitás kérdéseiket békés úton oldják meg Ugyanakkor számos kérdésben határozottan elítéli az Egyesült Államok politikáját. Sürgeti az el nem kötelezett országokat, hogy erősítsék a mozgalom egységét és összefonrottságát, egymás közti vitáikat kizárólag békés eszközökkel oldják meg. Támogatásáról biztosítja az ENSZ erőfeszítéseit és javasolja, nyilvánítsák 1985-öt az ENSZ évévé. Követeli a nemzetközi politikai és gazdasági döntések demokratizálását és határozott követeléseket terjeszt elő a fejlett országoknak a gazdasági kérdések megoldására. Követelik az él nem kötelezettek, hogy haladéktalanul tiltsák meg a nukleáris fegyverek alkalmazását, vagy az ezzel történő fenyegetést, kössenek szerződést mindenfajta atomkisérlet betiltására, hajtsanak végre nukleáris leszerelést, hozzanak létre atomfegy vérmentes övezeteket I Hazánkba érkezik a kubai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatásra március 13-án, ma, hazánkba érkezik Jsidoro Malmierca • kubai külügyminiszter. Berlinben a Köztársasági Palotában március 11-én nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek meg a száz esztendeje elhunyt Marx Károlyról. (Telefoto — ADN — Külföldi Képszolgálat — KS) Tizennyolc gazdasági ágazatot, kolhozok és szovhozok százait, különböző ipari vállalatokat, tudományos kutató- és tervezőintézeteket, illetve egyéb szervezetek sokaságát egyesíti a moldáviai Agráripari Integráció. A köztársaság egész termelésének mintegy ötvenkét százaléka e komplexumból kerül ki. Az ipart és a mezőgazdaságot egyesítő agráripari egyesülés megoldja a falusi lakosság teljes foglalkoztatásának gondjait. Képünkön: az egyesülés cukorgyára. Növekszik a tejtermelés, bővül a választék Szocialista brigádvezetők országos tanácskozása Szombaton Zalaegerszegen tartották meg a tejipari vállalatok szocialista brigád- vezetőinek XVI. országos tanácskozását Az iparág 709 szocialista kollektívájában tevékenykedő csaknem tízezer brigádtagot 110-en képviselték. Az ágazat múlt évi eredményeiről és az 1983-as feladatodról.. dr. Véndégh Ferenc, a- Tejipari Vállalatok Trösztjének vezéigazgatója tartott tájékoztatót. Elmondottá: 1982-ben 2034 millió liter tejet vásároltak fel, 53 millió literrel többet az előző éviméi. Mindez lehetővé tette a belföldi értékesítés 3,6 százalékos növekedését: az egy főre jutó tej és tejtermékfogyasztás hazánkban elérte az évi 178 kilót. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az ipar kilenc új terméket hozott forgalomba, s a többletből jelentősebb mennyiség jutott exportra is. Gondot okozott a csomagolóanyag és a gyártó kapacitás-hiány, s emiatt tartós tejből, ízesített tejitalokból és ömlesztett sajtból nem volt folyamatos a kínálat. A tejtermelés — az iparág alaponyagforrása — az előző éveknél szerényebb mértékben ugyan, de tovább emelkedik 1983-ban. Ebből elsősorban a belföldi ellátást elégíti ki az ipar. Az ezt meghaladó mennyiséget pedig olyan exporttermék előállítására használja fél. amelyek gazdaságosan értékesíthetők a külpiacon. A megkedvelt termékek mellett 3—- 5 új termék előállítását tervezik, bővül tehát a választék. Ehhez azonban az iparnak gondoskodnia kell minden liter megtermelt árutéj átvételéről, a termelők értékesítési biztonságának fenntartásáról, a kisüzemi tejtermelés ösztönzéséről. A zalaegerszegi tanácskozás felszólalói között volt dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmiszeri pori miniszterhelyettes is. Elismerését fejezte ki az iparág minden dolgozójának, kiemelve az élvonalban levő szocialista brigádokat, akik gyakorta pihenőidejük terhere is biztosították a lakosság ellátását. SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX, évfolyam, 61. szám * 1983. március 13., vasárnap HÁTSÓ UDVAR Beiejezőilt az idegenforgalmi akadémia Szombaton Siófokon jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi közgazdasági bizottságának 13. ülése. A delegációk tagjai részt vettek Az idegenforgalom gazdasági szerepe és hatékonysága címmel megtartott első magyar idegenforgalmi téli akadémián is. A bizottság mostani ülésén — nagyrészt' magyar kezdeményezésre — azokról a lehetőségekről tárgyaltak, amelyek elősegítik a KGST- országok idegenforgalmának további fejlődését. Megállapították, hogy a KGST-or- szágok idegenforgalmának hatékony fejlesztése nemcsak a központi beruházások nagyságától függ, ennél lényegesebb szerepe van az érdekelt különböző ágazatok és vállalatok jó. együttműködésének a helyi pénzügyi I erőforrások mozgósításának, | Amikor ennyire fényes és még lombtalan a tavasz, a falusi udvarok minden zúgd■ feltárul a szemnek. Bodzabokrok alja, kerítések töve, ólak mögötti sikátor, megany- nyi, máskor szemérmesen rejtőzködő, árnyakkal talcart helye a portának, ahol végelgyengülésben elhalt gazdasági eszközök korhadoznak. Ez a lemeztelenítő, fehér fény most felnagyítja a deszkák repedéseit, a rozsdás részeket a vasfelületeken, erős kontrasztban mutatja az ősi jobbágy fundusra épített ga- rázsos ház fehér ajtói, habkönnyű ablakfüggönyei mellett a hátsó udvar zugaiba temetkezett, csontig levetkőztetett múltat. A Móricz Zsigmohd által megírt magyar ebédekre emlékeztető trakta és a szakszerűen hűtött, jóféle italok után — vasárnapi vendégségben — valahogy most jólesik a hátsó udvar múzeum csendje. Inkább lézengés ez, mint séta, meditációra késztető magány az elhagyatott- ságban enyésző tárgyak között. Egészen közel lépek hozzájuk, egymás után sorban, ahogy a kemény ragyogás felmutatja őket, s jegyzetfüzet híján emlékezetembe irom nevüket. Mert ha hasznuk már nincs, de nevük még van, s tudom, egyszer majd a nevük is kihull a köznyelvből. Egyébként nincs rajtuk semmi különös. A néprajzos bizonyára egykedvűen menne el mellettük, annyira érdektelenek. Itt nincs cifra ösztöke, tükrös járom vagy bugyogakorsó. Jellegzetes népi motívumok sincsenek, csak néhány egymásra roskadt , kocsikerék hever a kerítés mellett, és egy derékba tört, elnyűtt kapa nyugszik a disznóól és az árnyékszék között. Azután látok még félig elégett sütő- lapátot, kocsirudat, redves, fekete szalmába süppedt tragacsot, elaggott ólajtót .és porhanyóssá korhadt mestergerendát, amelyre annak idején elfeledték fölvésni az építők nevének kezdőbetűit. Talán ez a kimustrált gerenda a legrégibb a hátsó udvar tárgyai között, a többi nem idősebb nálam, a porta néhai gazdájánál pedig sokkal fiatalabb mindegyik. A kemény tavaszi fényben nem is látok más lábnyomot körülötte, mint e porta régi gazdájáét, aki immár három esztendeje halott'. Csakis őt idézik ezek a romok, s azt a parasztgenerációt, amelyik a zsellér- vagy cselédsor kátyújából kilábolva újgazdaként ment el egykor a bognárhoz kocsikereket vagy tragacsot csináltatni. Az ő gondjuk, boldogságuk izgat most engem; akiket ■ az évezredekben gondolkodó történelem rövid életűkben kétszer állított gyötrelmes, gyönyörű próba elé, amellyel egy-egy korszak zárult, illetve kezdődött a magyar faluban. Sí most hulldogál. lassan elmúlik ez a nemzedék. Azt hiszem, ők küzdöttek, dolgoztak a legtöbbet a mai falúért, nekik adatott , meg a legkeményebb munka és az áldozatvállalás lehetősége a következő nemzedékekért. Ugyanakkor a sok-sok letaposott ős után ők örülhettek az első kaszasuhintásnak, amely a saját földjükön vil- lámlott, az első lónak, szekérnek, mely az övék volt, az első kombájnnak, amely a verejtékpazarló nyarak ellen vonult fel ámuló tekintetük előtt, ök „rongyos Sza- bó”-ként kezdték, s híg rántott levessel indultak valaha kaszálni, de megérték a módos asztalok tyúkleveseit, töltött káposztáit, a hűtőszekrényben párásodó borosüvegeket is. Megérték fiaik motorbiciklijét, unokáik autóját, városi öröklakását, az ősi fvfnduson felépült veran- dás házakat. De lassan fo- gyadoznak ... Viszi őket a párás ősz, a fényes tavasz; ök meg a hátsó udvar korhado- zó tárgyainak nevét és történetét viszik magukkal mindörökre, V. Sósavad! Andor ás
