Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

Dollárt termel a daru Nyereség az is, amit nem kell kifizetni Zöld tüdő m város köré Minden gyereknek egy fát kossáig alapellátását javító éleim iszer-kiskereskedelmi üzlet, aránya az összes ma- gánkiskereskedelmi üzlet­nek mindössze 23,1 százalé­ka; arányaiban, kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Az érdektelenség oka a Kisosz i 11 e téveseinek véleménye szerint többek, között az, , hogy a vállalatok nem na­gyon hirdetnek bérbe ad­ható élelmiszerüzleteket, s ha igen, nagyon nagy bérlet ti díjat állapítanak meg. A tapasztalatok azt mutat­ják : a magánvállalkozások iránt növekvő igény és az üziettelepítések lehetősége még korántsincs összhang­ban, s ennek hatását végül is a lakosság áruellátása sínyli meg, Különösen a fő­városban és néhány nagyobb városban található számos tartósan , bezárt üzlet, illet­ve a meglevő üzlethelyisé­geket gyakran más célokra használják föl. A lehetőségek bővülése, a fokozódó verseny mellett várhatóan a Kisosz kezde­ményezései is segítik majd a magánüzletek közötti szak­mai arányok javítását. Jelentős eredményeket ért el a Kisosz a magáinkis- kereskedők árubeszerzési lehetőségének bővítésében. Több olyan vállalattal, szö­vetkezetekkel építettek ki kapcsolatot, amelyektől ko­rábban nem tudtak árut sze­rezni a magánkereskedők; a január elsején alakult Avi- for gazdasági társaságtól például autóvillamossági cikkeket, akkumulátorokat, autóápolási és -fölszerelési termékeket vásárolhatnak a kereskedők. Ugyancsak, je­lentős értékű termék vásár­lását - szervezték meg a martfűi cipőgyártól a meg­rendelések összesítése alap­ján. A Politoys szövetkezet­től játékokat, az Okisz La­bortól divatárukat, s a Ho- kév vállalattól horgászcik­keket szerezhetnek be a kis­kereskedők. A Kisosz foly­tatja az újabb termelőkapa­citások feltárását is, elő­segítve ezzel — hiánypótló és választékszélesitő cikkek­ből — a .lakosság jobb ellá­tását. A már kialakult kap­csolatok mellett szervezet­tebbé kívánja tenni a kis­iparosokkal való együttmű­ködést, s nem csupán a vá­sárlásokban, hanem a ter- meltet^sszervezésben is. MAkeftl néplap Egész nap csörög a te­lefon a tanácselnök aszta­lán, ha valahol kivágnak egy fát. A lakosság nagyon érzékeny minden ilyen in­tézkedésre. Ez természetes is, hiszen példák sora bizo­nyítja: sokkal jobban kel­lene vigyázni tnindegyikre. A tervezői, hivatali, nagy­vonalúság sok fát halálra ítélt már... A jó példák között tartják számom Ka­posváron, hogy a szakembe­rek városszeretete, rugal­massága óvta meg a fasort a Honvéd utca elején. Ugyanéz sajnos, nem sike­rült a Toldi iskolánál. Olyan fákat is kivágtak, amelyek továbbra is díszei lehettek volna a most épülő város­résznek, A lelkiisrneretlén- ség indokolja a sokkal szi­gorúbb felelősségre vonást. Zsebébe nyúlt a gazda Érdekes módon sokkal több szó esett a természeti értékek megóvásáról a me­gyei népfronteinökség ülé­sén, mint a fák ültetéséről, noha a téma a társadalmi akciók eredménye volt. Senki sem csodálkozhat ezen, hiszen a társadalmi mozgalom már szép ered­ményeket mutat föl. A so­mogyi emberek szívesen ül­tetnek fát, virágot a jó le­vegő, a környezet szebbé tétele érdekében városon és falun. Ez többek között a népfrontmozgalom felvilá­gosító, szervező munkájá­nak is köszönhető. A jó szó, a kérés mellé egy kis pénzt is ad a moz­galom abból a keretből, amelyet az Országos Terv­hivatal juttat 1981 ősze óta. Ebből tavaly 350 ezer forin­tot kapott huszonöt helység, öt és 45 ezer forint közötti felosztásban. Ezenfelül 70 ezer forinttal támogatták a kis arborétumok kialakítá­sát. S a lakosság még hoz­zá tett 740 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát. Jó ,kezdeményezés a fonói pél­da: az egyik utcában csak a facsemetéik felére futotta a pénzből, erre az egyik gaz­da a zsebébe nyúlt, s kifi­zette a másikat. Ilyen esetek máshol is voltak, a példa azonban terjesztésre . méltó. Arborétum a főiskolán Erre az évre 250 ezer fo­rintot osztattak el huszonöt helységnek. A legtöbbet Rá­posvámak, Tabnak és kör­nyékének, valamint Fo- nyódnak juttatták. A kis arborétum kialakítására szánt '30 ezer forintot a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolának adták. Egész biztos, hogy ezt a „tőkét” minden­hol megsokszorozzák a. hoz­zá tett pénzzel, a társadal­mi munkával, a facsemeték erdei gyűjtésével. A kertészek, az erdészek, a szakemberek sokat segí­tenek. most is számítanak rájuk. Szóba került ugyan­is, hogy egy-egy város, köz­ség még ésszerűbben hasz­nálhatja föl a kapott pénzt. Több utcába kerülhet pél­dául zöld, ha a jóval ol­csóbb, oda illő dió-, meggy-, cseresznye-, szilva-, geszte-* nyefát ültetnek a díszfákat és cserjéket pedig elsősor­ban a parkokba, a közterü­letekre szánják. Jobban tá­mogatni lehetne egy-égy célfeladatot is, például a helytörténeti, idegenforgal­mi helyek, útvonalak szé­pítését. A népfrontmozgalom tá­mogatja a Minden gyerek­nek egy fát elnevezésű moz­galmat, amelyet hatónk szintén elfogadott a stock­holmi környezetvédelmi konferencián. Ez a termé­szet szeretettére, megbecsülé­sére ösztönöz minden fia­talt. Az a cél, hogy min­denki ültessen egy fát, s utána kisérje figyelemmel fejlődését. Csak az tudja, milyen csodálatos érzés ez, aki már ültetett fát. A me­gyei népfrontelnök, a pá­lyáját erdészként kezdő me­gyei környezetvédelmi tit­kár példákkal bizonyította ezt. Mindenki egyetértett azzal, hogy' az úttörők, a KISZ-tagok ezen felül vál­laljanak védnökséget az ut­cák, a parkok fölött. Vigyázni a vigyázóra Felkarolásra méltó a kas­télyok parkjainak gondozá­sa. Erre példát mutatott a SÁÉV, a húskombinát Csom- bárdon, Kisasszondon. Ten­nivaló azonban még bőven van. ezért szorgalmazza az elnökség a somogyi kas­télyparkok állapotának föl­mérését. Több javaslat nyo­mán azt is elhatározták, hogy kérik a nagyberki Vi- gyázó-kastély védetté nyil­vánítását a megyei tanács­tól. Lajos Géza Árut közvetít a Kisosz Verseny a butikosok között fi munkahelyi demokrácia érvényesülése ,Az Ipari Minisztérium ve­zetői megtárgyalták az üze­mi demokrácia fejlesztésé­vel kapcsolatos minisztéri­umi és vállalati feladatokat. Áttekintették azoknak az intézkedéseknek az ered­ményeit, amelyeket a Mi­nisztertanács és a SZOT ve­zetőinek közös dokumentum ma alapján dolgoztak ki. Megállapították: a mindsz- tériupi apparátusa gondos­kodott arról, hogy a válla­latok vezetői az eves gazda­sági, szociális és bérpolitikai tervek előkészítése és tár­gyalása időszakában megfe­lelő útmutatásokat, konk­rét és közvetlen módsaerta- ni segítséget kapjanak. A vállalatok kezdeményezésé­re a minisztériumi appará­tus a vállalati tervezőkkel személyes kapcsolatot is fenntart. Az ágazati szakszerveze­tek illetékes osztályaival elő­zetesen egyeztetve a minisz­térium irányelveket adott ki a kollektív szerződések végrehajtásáról szóló beszá­molók és az éves módosítá­sok elkészítéséhez. Ebben külön hangsúlyozták a vál­lalat működése, illetve a társadalompolitikai célok szem-pontjából nagy jelen­tőségű feladatokat, az anyag­gal, energiával és az élő­munkával való takarékosság fontosságát a vállalatok ösz­tönzési rendszerében és a teljesítménybérezésben. Mintegy hetven vállalat­nál a minisztérium képvise­lői személyes tapasztalato­kat is szereztek. A vállala­tok a tervjavaslatok megvi­tatását jól előkészítették, a bizalmi testületi tanácsko­zásokon érdemi vita bonta­kozott ki. A küldöttek gyak­ran csak módosítások után hagyták jóvá a tervjavasla­tokat. Az Ipari Minisztérium ti­zenegy nagyvállalatnál és hat trösztnél tartott vizsgá­lata alapján megállapítot­ták: a munkahelyi demokrá­cia fórumainak működésé­ben még nem szűntek meg a formális, bürokratikus vo­nások. Az is tapasztalható, hogy a függőségi viszonyok még nem mindig engedik érvényesülni az őszinte kri­tikáit. A minisztérium vezetése a munkahelyi demokratiz­mus bővítését azzal is segí­ti, hogy a káderpolitikában vezetek kiválasztásánál, mi­nősítésénél, erkölcsi és anya­gi elismerésénél a demokra­tikus vezetési stílpsé is fi­gyelembe veszi. A mostani oktatási évben az ipari' vezetőképző intézet alap. és továbbképző tan­folyamainak tananyagába m.áir beépítették az üzemi demokrácia fejlesztésével összefüggő kérdéseket, s ismertetik a hasznosítható tapasztalatokat. A miniszté­rium megbízta a Struktúra­szervezési Vállalatot a dol­gozók: tulajdonosi szemléle­tének, tájékoztatásának, va­lamint a belső érdekeltségi rendszerre vonatkozó dönté­sekbe való bevonásának rep­rezentatív vizsgálatával. A problémaikor ilyen megköze­lítése hazai viszonylatban úttörő jellegű, s tapasztala­tait már az idén hasznosíta­ni kívánják. Kaposváron, a Jutái út mentán van a Mezőgép köz­pontja, s mellette az í. szá­mú gyáregység. Itt készítik az Atlas danákat. Az Atlas Weyhausen NSZK-beii cég­től vásárolt licenc alapján gyártott többvariációs, nagy teljesítményű daruk külön­böző terhek emelését végzik. Alkalmasak darabárus ra­kodásra és egyre nélkülöz­hetetlenebbek az erdőgazda­ságokban. Jó néhány válla­latnak érdeke, hogy a ra­kodást gépesítse, hiszen a nagy fizikai munkát igény­lő rakodáshoz nehéz mun­kást találni. — Olyan termékeink van­nak, amelyeket korábban csak tőkés importból lehe­tett beszerezni — mondta Bajzik Tamás, a vállalat ke­reskedelmi főosztályvezető­je. — Legnagyobb gazdasági sikert a nyugatnémet licenc alapján honosított Atlas da­rucsalád hozta. Tavaly BNV-n;agydíjat is nyertünk ezzel a termékkel. A vállalat tíz évvel ez­előtt kezdett hozzá •— előre­látóan — a darufejlesztesi programhoz. Az országban egyedülálló profilt alakított Iá. S az elmúlt tíz év alatt — beszámítva az idei tervet .— majdnem hatezer darut épített. A választék széles: 2—5 és 8—10 tonnaméteres teljesítményű Atlas-darűkat készítenek. adni, s még így is egymil­lió 150 ezer dollár volt a megtakarítás. Az ók nem a belföldi piac érdektelensé­gében, hanem távolabb ke­resendő: gépeik egyes szer­kezeti egységét csak tőkés importból tudják beszerezni. A termék előállításához - szükséges nyugati valuta, az előállítási költség 15 száza­lékát (75 ezer forint) teszi ki. Az idén kedvezőbb hely­zetből tervezhettek: várha­tóan 160 Atlas-darut gyárta­nak. Az érdeklődésre jellem, ző, hogy előzetes megren­delések már lekötötték .ka­pacitásuk egyharmadát. Így a vállalat jelentéktelen mennyiségű — darunként körülbelül kétezer dollár — deviza fölhasználásával négymillió dollár értéket termel, azaz importot taka­rít meg. ­Az Atlas nem az egyetlen dollárkiadást helyettesítő termiéke a vállalatnak. Az Unirak rakodó és az erre fölszerelhető árokásó újabb kétmillió dollár jnegtaiksrí- tás.t eredményez. Az ehhez hasonló gépeket korábban szintén csak tőkés import­ból tudtuk beszerezni. —. Tagadhatatlan, hogy a gyakorlatban dől el egy-egy termék használhatósága — mondta Bajzák Tamás. — így érthetően jólesik az a véle­mény, amelyet a borsodi er­dőgazdaság főmérnökétől hallottam: „Bevallom, húsz­huszonöt százalékkal olcsób­ban tudunk dolgozni a ti daruitokkal. ..” Kőszegi Lajos Harmincnégy magánpan­zió, 11 kemping, 12 üveg­visszaváltó, 131 iparcikk ve- gyes:kereske,dés nyílt egye­bek közt a magánkiskeres­kedelem működését szabá­lyozó rendelet múlt évi — júliusi — módosítása óta. Noha a rendeletmódosítás 22 új kiskereskedelmi szakma gyakorlására nyújt lehetősé­get, változatlanul divatáru- kereskedésire kérnek enge­délyt a legtöbben, holott . ezeknek az üzleteknek a száma már meghaladja az igényeket. Az éleződő ver­seny szelektálja ugyan a szakmákat, emellett azonban a Kisosz vezetősége is a hiányszakmák irányába be­folyásolja az engedélyt kérő kiskereskedőket. Ennek eredményeként az utóbbi félévben legdinamikusab­ban a kultúrcikküzJetek — ezen belül a lakberendezési boltok —, valammt a ve­gyi áru üzletek száma növe­kedett Még mindig kevés a la­Korábban a svéd Hiab vagy Tico és nyugatnémet darut 4’ásároltunk kemény valutáért. Ezek a hasonló kategóriájú daruk huszonöt- ezer dollárba, közel egymil­lió forintba kerülnek. A Kaposvári Mezőgép Vállalat 437 ezer forintért szinte ugyanazt a gépet tud­ja adná. Tavaly csak hu­szonnyolc darut tudtak el­megoldása is. Az utóbbi idő­ben a - szemesterm,ék-töme­gen átfuvatott hűtőlevegő áramlási törvényszerűségei­nek tanulmányozása révén a régebbinél jóval kisebb energiaszükségletű szellőz­tetés! módokaí dolgoztak ki. Azzal Is kísérleteznek, hogy a szemes termékkel telt si­lóból nitrogénnel kiszorítsák az oxigént Ilyen körülmé­nyeik között akár fél évig is jól konzerválható sok száz mázsa termék. E módon megszüntethető a rovarkár­teVak, a penészgombálc el­terjedése is. Képünkön: < NDK-gyártmányú alumí­nium szemestermény-silók amelyek tetszés szerint sora­koztathatok egymás mellé g tárolótelepen. I Korszerű tárolás A szemes termények tá­rolására szolgáló óriás Vas­beton silóik költséges léte­sítmények;- elkészítésük időt igényel. Ezért velük párhu­zamos,an. gyorsan és olcsón épülhető * könnyűszerkezetes tárolókat is létesítenek (a megfelelő technológiai be­rendezésekkel). Ilyenek pél­dául a rendszerint alumíni­umból készülő fémsilók, amelyeket a szerelőüzemben állítanak össze, s különle­ges járművekkel — netán helikopterrel — szállítanak a telepítés színhelyére. A fémsilók legkritikusabb része a perforált fenéklemez, amelyre néhány , száz mázsa terméktömeg nehezedik, így különleges alátámasztást és merevítést igényel. Újab­ban el is hagyják a költsé­ges fenéklemezt, s helyette magában a sík alaptestben nyolc — sugaras elrendezé­sű — szellőzőcsatornát ké- . peznek ki. A fémsilókban a legfontosabb kezelési műve­let a szellőztetés — ez a mi­nőségmegóvás feltétele. Dön­tő szempont a tárolás gaz­daságos, energiatakarékos ,

Next

/
Thumbnails
Contents