Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

f A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) valamivel kevesebb. Az épí­tett lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomó­részt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termé­kek termelése 5 százalékkal , haladta meg az előző évi szintet es nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 száza­lékkal, az állattenyésztés 4 százalékkal i nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15 százalék­kal több az egy évved az­előttinél. Búzáiból 25 száza­lékkal, kukoricából 14 szá­zalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként, 4,39 tonna volt, ámi 10 százalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,8ő tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 százalék­kal többet, napraforgóból 7 százalékkal Kevesebbet ta­karítottak be, műit egy ev­vel ezelőtt. A répa cukor­tartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A számo­lóidon termelt burgonya mennyisége a vetesterület csökkenése miatt 12' száza­lékkal kevesebb volt, mint 1981-ben, a lakossági • igé­nyek azonban. — a kertes.- ben termelt burgonyával együtt — így is kielegithe- ÍOK. A zöldségfélék szántóföl­di vetésteruiete 11 száza­lékkal csökkent, miközben a kerti aadsegtermeies to­vább bővült. A lérmesmeny- nyiseg összességében a meg­előző evihez hasonló volt. A j gy iimpigs termés meg­halad a az eioző évit. Al­mától több mint 1,2 miiao tonna termett. Az" iá81. évi visszaesés után ismét Jo- emelKedoen jo termes volt szőlőből: 960 ezer tonnái szüreteltek, hektáronként minden eddiginél több, 6,40 tonina termett. 1982. év vegén 9 035 000 daran seilest tartottak a gazdaságos, 9 százalékkal többet az egy évvel koráb­binál. Az auomany on belül az anyaKocaK. szama iá ki­emelkedően magas volt. A szai-vasmarhaalívmany ne­mileg csökkent, es az ev végén 1 922 000 darabot tett ki. A juhoK száma ugyan­ebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer da­rabbal több, mint , egy évvel korábban. A vágóállafctermeiés 5 százalékkal nőtt az 1981, •évihez kepest es .megközelí­tette a 2,2 millió tonnát. Va­lamennyi íontosabo vágóál­lat termelése növekedett, A tejtermelés az 1981. évi­hez kepest 1,6 százalékkal nőtt. Tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagy­üzemek nem mezőgazdasági tevekahysege 1982-ben . is gyorsabban nőtt, mint alap- tevékenységük. Ezzel ösz- szef üggesben a nagy üzemek­ben foglalkoztatottak évi átlagos szama mintegy 29 ezer fővel emelkedett. ... A nagyüzemekben a fon­tosabb gépek közül a trak­torok, az arató-cséplő gépek és a tehergépkocsik száma gyakorlatilag nem változott összességében — a gépek cserélődése folytán — bő­vült a gépi vonóerő kapaci­tása, amely 1982. végén csak­nem elérte a 8 millió kW- ot. Kedvezően alakult az ágazat energiagazdálkodá­sa. folyékony szénhidrogé­nekből csökkent a felhasz­nálás. Műtrágyából az előző évi­nél 5 százalékkal vásárolt többet a mezőgazdaság így egy hektár mezőgazdasagi területre hatóanyagban szá­mítva 236 kg jutott Az erdőgazdálkodás faki­termelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1 szá­zalékkal több az előző évi­nél. Az új erdők1 létrehozá­sára irányuló telepítés és fásítás — a beruházási le­hetőségekkel összhangban —t— az 1S81. éviinél kisebb te­rületre terjedt ki. A meglé­vő erdő>k felújítását szolgá­ló tevékenység 7,8 százalék­kal bővült Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás terme­lő-szolgáltató tevékenysége a tervben szánni tottat kis­mértékben meghaladóan nőtt A közüzemi vízművek víztermelő kapacitása 2,1 százalékkal bővült több mint 100 ezennel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellá­tottak: száma, így arányuk az összlakosságom belül 78 százalékra nőtt. A csatorná­zott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott. A szennyvíz­tisztító kapacitás 4.8 száza- léikkal bővült, elkészült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3 százalékkal csökkent A csökkenés nagyobb részt a nemzetközi, kisebb részben a belföldi szállítási igények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szállítá­sokat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás tel­jesítménye valamelyest emelkedett. A távolsági sze­mélyszállítást 1 százalékkal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók szánig to­vább ijiérséklődött. Az autó­buszok utasainak szama megközelítette az 1981. évit. A* lifeéyi tömegközlekedés utasainak száma 1 száza­lékkal nőtt. Villamoson ke­vesebben, metrón és autó­buszon többen utaztak, mint 1981-bem. A vasút az év folyamán 39 villámáé, ős dLzelmözdomyt, 50 személy1- és 518 teherko­csit állított forgalomba. 337 km hosszúságú1 pályát kor­szerűsítettek, 99 km-t villa­mosítottak. 120 km vonal- hosszúságban önműködő vonalbizáosító berendezést szereltek fel. A közúti tömegközlekedés javítását többek kotort 1170 autóbusz. 35 trolibusz íorga- lomba állítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer új sze­mélygépkocsit értékesítet­ték. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milli­ót, amelyből többi mint 1,1 millió a lakosság tulajdo­nában volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átad­ták a forgalomnak az M—1 autópálya Bicske—Tatabánya közötti 22 km-es szakaszát, az M—3 autópálya budapes­ti bevezető szakaszához tar­tozó Felszabadulás úti cso­mópontot, valamint az Ár­pád híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti fe­lüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő_ és mellékállomások szá­ma 41 700-zal, ezen belül a lakásokon felszerelteké 13 500-zal bővült. A távbe­szélő főközpontok kapacitá­sa Budapesten szerény mér­tékben, vidéken jelentőseb­ben bővült. Az országos táv­hívó hálózatba a főállomá­sok 78 százaléka van bekap­csolva. A közlekedésben és hír­közlésben foglalkoztatottak száma 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. A köz-1 lekedési vállalatoknál ■ az összes és az egységnyi száU Irtási teljesítményre jutó üzemianyagfeihasználás ne­mileg csökkent. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk mennyisége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7 százalék­kal nagy óbb völt, mint 1981- ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együtt­működés tovább erősödött. A rubel elszámolású behoza­tal volumene 3 százalékkal, a kivitelé 4 százalékkal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind az import­ban az ipari késztermékek forgalma. Ezen kívül a be­hozatalban az alkatrészek és féiikésztermekek, a kivitel­ben a mezőgazdasági-élelmi- szeripari termékek forgalma feme-icedett Nyers, és alap­anyagokból az előző évinél kevesebbet hozták be. A behozatali árak emelkedése nagyobb volt, mint a kivite­li áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országok­ból 1 származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. Á fejlődő or­szágokkal lebonyolított for­galomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymérték­ben emelkedett. A nem ru­bel elszámolású behozatal együttes mennyisége keve­sebb, a kivitelé lényegesen -több volt az előző évinél. A nem rubel elszámolású behozatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anya­gok, fóieg a nyers- és alap­anyagok, valamint a félkész­termékek importja. Számot­tevően mérséklődött a me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari terméken; behozatala, de kevesebbet importáltak ipari késztermékekből is. A kivitel növekedésében meg­határozó szerepe volt a gé­peknek és az élelmiszeripa­ri termékeknek. . Erőtelje­sen nőtt , a komplett gyár- és gépberendezések, a köz­lekedési eszközök, a műsze­rek és a híradástechnikai gépek kivitele. Az élelmi­szeripar exporttermékei kö­ziül ' a; legjelentősebb tételt képviselő hús. és baromfi­ipart termékekből, továbbá gyümölcs- és fözeiékkanzer- vekból, növényalaj ipari ter­mékekből bővült a kivitek Anyagjellegű termékekből ugyanannyit, fogyasztási iparcikkekből kevesebbet ex­portáltak ebbe a viszonylat­ba, mint 1981-ben. A forga­lomban a kivitel növekedé­se es a behozatal mérséklő­dése következtében — a cse- rearányromlás ellenére — kiviteli többlet keletkezett. Beruházásofc A szocialista szervek be­ruházásainak ößszege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 mil.lárd forinttal többet, mint 1981-ben. A beruházá­sok volumene 2—3 száza­lékkal, a tervezettnél ke­vésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifizetett összegek az elő­irányzatnak megfelelően, folyó áron 1 százalékkal mérséklődtek. 1982-ben. 3 új nagyberuházást indítottak. Az év folyamán a folyamat­ban lévő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeznek és töb­bet részlegesen üzembe he­lyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3 százalékkal na­gyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézke­dések a beruházási vásárló­erőt korlátozták, a vállalati beruházások növekedési üteme mérséklődött, de az égési évben felhasznált összeg nagv.Tbb volt a terv­ben számítottnál. ‘ A folyamatban levő beru­házások állománya az év folyamán nőtt, a beruházá­sok átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások volumené­nek csökkenése szelektív be­ruházási politika mellett va­lósult meg 1982-ben állami támoga­tásban és hitelezési előny­ben részesültek többek kö­zött az energiaracionalizálá­si, a másodlagos nyersanya­gok 'felhasználását, a hát­téripar fejlesztését, szolgáló, es a konvertálható export­árualapokat bővítő beruhá­zások. Az előirányzottat meghaladd összegeket for­dítottak a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tárolásának és elosztásának, a gaöonatá ro­lódéi ázat, a közműhálózat, a helyi közlekedés, az általá­nos iskolák, az óvodák, a bölcsődék fejlesztésére. Népesség, nepmozgaom, Foglaíkoztaiottság 1983. január 1-én az or­szág népességé 10 700 000 fő volt, 10 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1982 folyamán 133 600 gyer­mek született, 9300-zal ke­vesebb, mint 1981-bén. A csökkenés otta egyrészt a 15—49 éves szülőképes korú nők számának további csótekenese, másrészt a szü­lési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, . valamivel kevesebben, mint az előző évben. A cse­csemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszü- löttre 19,7 egy éven aluli haláleset jutott* míg 1981- ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk, az elimúlt évben 10 ezer fő­vel, 0,2 százalékkal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíjkorhatámái idősebb dolgotok köreben követke­zett be. A munkavállalási korú aktív keresők szama nem változott, miközben az ilyen korúak létszáma csők­ként. Az anyagi ágakban 21 900- zal csökkent, a nem anyagi ágakban 13 600-zal nőtt a fog ialkoK ta tottak száma. Az anyagi ágakon belül az ipar­ban, az építőiparban jelentő­sebb, a közlekedés- és hír­közlésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A kereskedelemben és a víz- gazdálkodásban lényegében változatlan maradt, a mező­gazdaságban pedig — a ki­egészítő tevékenység bővü­lésé révéin —■ emelkedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szocialista szektorában — a mezőgazdasag kivételével — befejeződött az ötnapos munkahétre való áttérés* Ezzel egyidőben került sor a szabadságolások uj rend­jének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra ju­tó szabadságnapok számat. fl lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó ha­vi átlagkeresete bérkiegé­szítésekkel együtt 4970 fo­rint volt, nominálértékben 5,6 százalékkal több az 1981. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgotok közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete 6,2 százalékkal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek összege 9 száza­lékkal nőtt és kb. 102,5 mil­liárd forintot tett ki. Emel­kedett a terfnészetbem — egészségügyi, oktatási, kul­turális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 69 milliárd forintot fizettek ki, 12 szá­zalékkal többet, mint 1981- ben. A növekedésben a 2 százalékos, illetve 100 forin­tos kiegészítés mellett szere­pe volt annak, ' hogy az ev folyamán 45 ezerrel, 2 176 000-re nőtt a nyugdíja­sok száma, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Kis­mértékben hozzájárult a növekedéshez az alacsony nyugdíjjal rendelkezők ré­szére az évközben végrehaj­tott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugdíjki- egészítés. 1982-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és JAradőkök átlagos havi összege 2660 forint volt Családi pótlékra 1982-ben .15 milliárd forintot fizettek ki, ami közel 2 százalékos növekedésit jelentett 1982 végén 233 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 8 ezer­rel kevesebb, mint 1981 de­cemberében. Gyermekgon­dozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, vala­mivel kevesebbet, mint 1981- ben. A munkajövedelmeket és a ' társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, va­lamint a fogyasztói árszín­vonal 6,9 százalékos emelke­dése alapján az egy lakos­ra jutó reáljövedelem mint­egy fél százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A lakosság összes fo­gyasztása 1 százalékkal emelkedett. A kiskereskedel­mi forgalom volumene 1,1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 0,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,7 százalékkal nőtt a ruházati cikkeké 2,4 százalékkal csökkent A takarékbetét-állomány az év folyamán 15,7 milliárd forinttal emelkedett és de­cember 31-én 175,7 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi fel­tételei 1982-ben tovább ja­vultak. A ;10 ezer lakosra jutó orvosok száma 30 fölé emelkedett A kórházi ágyak száma 1500-zal nőtt 78 új általános és gyermekorvosi koráét létesült Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi ál­lások aránya. A bölcsődei helyek száma 2200-zal bővült 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt Az óvodai helyek száma 6800-zal nőtt és elérte a 408 ezret, miközben az óvodás­korú gyermekek száma csök­kent Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött Az óvodáskorú gyermekek 84,2 százaléka járt óvodába. Az 1982—83-as tanévben 31 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezet­tek 90 százaléka tanul to­vább, 43 százalékuk közép­iskolában, 47 százalékuk szakmunkásképző és szakis­kolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkás­tanulók, mind a középisko­lák nappali tagozatán tanu­lók száma emelkedett. A múlt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizs­gát ebből 44 400 nappali ta­gozaton. , A felsőfokú oktatás! tn­tézményekbe 100 600 hallga­tó jár, a nappali, tagozaton lényegében annyian, az es­ti és levelező tagozaton ke­vesebben tanulnak, mint egy évvel korábbam. Az or­szág különböző felsőokta­tási intézményeiben 25 400 hallgató kapott oklevelet eb­ből 14 500 a nappali tagoza­ton. Az általános iskolák osz­tálytermeinek száma 1600- zal bővült, az egy osztályte­remre jutó tanulók száma kissé csökkent. Az altot okú oktatásban dolgozó pedagó­gusok száma 2700 fővel, kö­zel 81 ezerre emelkedett A középiskolákban 16*400 pe­dagógus tanít 400-za.l több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános is­kolai tanulók 41,6 százaléka részesült napköziotthonos ellátásban az 1981. évi 39,9 százalékkal szemben. Emel­kedett a diákotthonokban vagy kollégiumokban lakó szakmunkástanulók és egye­temi -főiskolai hallgatók aránya. A felsőfokú oktatá­si intézmények hallgatód számára kifizetett ösztöndíj összege mintegy 30 száza­lékkal emelkedett idegenforgalom 1982-ben 9,8 millió külföl­di látogatott az országba, 34 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. A beutazók há­romnegyede a szocialista or­szágokból érkezett A Magyarországra látoga­tók kétharmada, 6,5 millió fő egy napinál hosszabb idő­re érkező turista volt Szá­muk az előző évhez képest ugyancsak csökkent. A turis­ták átlagos tartózkodási ide­je, valamint a napi kiadása­ik nőttek, így az idegenfor­galomból származó bevételek 9 százalékkal i, meghaladták az előző évit Magyar állampolgárok S.l milüd esetben utaztak kül­földre. Ez az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva 30 szá­zalékos csökkenést jelent A szocialista országiakba uta­zott a külföldre ' látogatók 88 százaléka. Az idegenfor­galmi kiadások összege va­lamelyest meghaladta az 1981. évit A bevételek és ki­adások aktív egyenlege na­gyobb volt az elózó évinél. Az év folyamán jelentő­sen, több mint 10 százalék­kal bővült a kereskedelmi szálláshelyek száma. A szál­lodák befogadóképessége 5100-zál, ezen belül Buda­pesten 4500-zal nőtt. Az egyéb szálláshelyek — tu­ristaszállások, campingek, nyaralóházaik, fogadók, fi- zetővendeglátás — befoga­dóképessége 25 ezerrel lett több. Budapest, 7983. február 4. Központi Statisztikai Hivatni „B” kategóriás vendéglátó vállalat fölvesz balatoni területi igazgatót szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és legalább 5 éves vendéglátói gyakorlattal. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni a 344-953 budapesti telefonon, a személyzeti osztályvezetőnél lehet. (87967) Fővárosi szociális otthon (Kéthely) fölvételt hirdet gyógypedagógus munkakörbe. Bérezés a 30/1980. MüM-rendelet alapján, 3500—7200 Ft-ig. A munkakörhöz lakás nem biztosított. Jelentkezés személyesen: szociális otthon, Kéthely, Sáripuszta. (63211) t

Next

/
Thumbnails
Contents