Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
Monkájtk a nép szolgálata Megyei megem'ékezés a népi ellenőrzés megalakulásáról Szocialista társadalmunk fontos intézménye jött létre 1958. február 3-án: ekkor tették le a hivatali esküt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első tagjai. A magyar népi ellenőrzés szervezeté megalakulásának 25. évfordulójára emlékeztek tegnap Kaposváron, a megyei tanács tanácstermében. Az ünnepi rendezvény résztvevőit — népi ellenőröket, dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettest. , a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját. Kovács Bélát, a megyei pártbizottság titkárát. Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, dr. Révész Andort, a KNEB főosztályvezetőjét és a megye társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőit — Sebők József, a Somogy megyei NEB elnök- helyettese köszöntötte. A Himnusz, majd Illyés Gyula Nem volt elég című versének elhangzása után dr. Jäger György, a Somogy megy« Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondott megemlékezést az elmúlt negyedszázad munkájáról. — Külön köszöntőm azt a jelenleg is aktív kilencven népi ellenőrt, akik részt vettek a megyei népi ellenőrzés szervezeteinek létrehozásába», alapító tagjai voltak a megyei, a járási és a városi népi ellenőrzési bizottságoknak — mondta, majd azokról a társadalmi aktívákról szólt elismeréssel, akik hosszú időn át eredményesen dolgoztak, de ma már koruk, egészségi állapotuk nem engedi, hogy népi ellenőrzési tevékenységet folytassanak. Dr. Jäger György a továbbiakban az elmúlt huszonöt év kezdeti szakaszára utalva hangsúlyozta: az intézmény, mely szocialista államunk vívmánya és társadalmi rendszerünk demokratizmusának egyik kifejezője, olyan időben jött létre, mely embert s történelmet formált A KNEB megalakulása után hamarosan megválasztották a tanácsok a népi ellenőrzési bizottságokat, s 1958 márciusában már működött a megyei NEB, egy hónappal később dolgoztak a járási es városi bizottságok, és májusban megvesz«! "te munkához láttak a népi ellenőrök: nemzedékek tagjai munkálkodtak lelkesedéssel és elkötelezettséggel a közös feladatok megoldásán. Ma a megyei, a négy járási és egy városi bizottság csaknem hatvan választott tisztségviselője több miint ezerkétszáz társadalmi ellenőrrel dolgozik.. Negyedszázad alatt kedvezően változott az ellenőri hálózaton belül a fiatalok, a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A vizsgalatok mindig az adott időszakban legfontQ- sabb társadalmi és gazdasági célokhoz igazodtak — jelenleg például olyan feladatok kerültek élőt erbe, mint a lakásépítés és -felújítás. az általános iskolai tanteremellátás, a fekvőbeteg-ellátás javítására tett intézkedések előkészítésének majd megvalósításának ellenőrzése. Vizsgálják, milyen felelősséggel intézik a lakosság javaslatait, közérdekű bejelentéseit a különböző szervezetek, intézmények. Mint eddig mindig, mo6t is élvezik a párt- és tanácsi szervek támogatását, szoros együttműködést alakítottak ki társadalmi és- tömegszervezetekkel, tapasztalhatják a lakosság megbecsülését is. Ezek a jó, kapcsolatok vissza vezethetők a népi ellenőrzés megalakulásáig, és azóta is eredményesen fejlődnek. — Népi ellenőreink munkájának tekintélyét egyebek mellett a tömegek bizalma, segítőkészsége alapozta meg — mondta a NEB megyei elnöke. —■ Politikai és erkölcsi kötelességünk. hogy céljaink megvalósítását ellenőrzési munkánkkal, magas fokú közéleti felelősséggel szolgáljuk. A megemlékezés úté» dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter köszöntötte az ünnepi rendezvény résztvevőit, s rámutatott: a népi ellenőrzés minden mozzanatával politikai feladatok megoldását segíti — ezt tette korábba* a társadalmi erők mozgósításával, maid a gazdasági élet folyamatainak. a továbblépést szolgáló döntések végrehajtásának ellenőrzésével. E téren a somogyiak is eredményes munkát végeztek, számos másutt is hasznosítható tapasztalatot tártak fel. Ezután Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a népi ellenőrökhöz írt levelét olvasta fel Sebők József. Ezt követően kitüntetésekre került sor. Csütörtökön a Munka Érdemrend arany fokozatát a Parlamentben vette át dr. Jäger György, a Somogy megyei NEB elnöke, az ezüst fokozatot Batla Zoltán siófoki, a bronz fokozatot pedig Juhász Vilmos barcsi és Isztl Ferenc marcali NEB-tag. Tegnap dr. Kállai Lajos, a KNEB tagja huszonnyolc somogyi népi ellenőrnek adta át az országos főhatóságok, felügyeleti szervek kitüntetéseit. Ugyancsak a tegnapi rendezvényen két népi ellenőr a Tegyünk többet Somogy ért ! emlékplakettet, egy a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt vette át Sugár Imrétől, a megyei tanács elnökétől. Az ünnepélyes megemlékezés az Interna« ooá lé hangjaival ért véget. • • • A Komárom megyébe*, Tatabányán megtartott ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Györ-Sopran megye központi ünnepségének elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Szakait József, a KNEB elnöke. A. Pest megyei ünnepségen Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter köszöntötte a párt nevében a népi ellenőröket, s méltatta önkéntes munkájuk fontosságát, értékét Erősödő pártszervezetek Éppé* tíz éve tevékenykedik a balatonszentgyörgyi pártbizottság. Azóta titkár Futó Lajos. Nehéz feladat a nyolc alapszervezet összefogása, munkájának segítése, irányítása. — Ma 222 kommunista dolgozik a területünkön. — mondta a titkár. — Tíz esztendeje azonban csak 160 párttagunk volt. Az alap- szervezet többségüket a jól dolgozó fiatalok közül vette föl. A pártépftés fontos feladat. Sok az idős, fölmentett nyugdíjas kommunista; van olyan alapszervezet, amelyikben heten, egy másikban pedig csak tizenhármán tevékenykednek. A nők, a gyárakban pedig a középvezetők bevonására nagyobb gondot szere bűének fordítani. — Ezt jól látják az alapszervezetek, a pártvezetőségek. Nagy gonddal, felelősséggel készítették el a tavalyi munkát értékelő beszámolót ; meghatározták a feladatokat, köztük a pártépítést is. Ezt bizonyítja, hogy a beszámoló taggyűléseken 46 kommunista mondta el véleményét, javaslatait a pártélet javítása érdekében. örvendetes változás, hogy egyre következetesebben fáradoznak a feladatok megoldásán. A szentgyörgyi téglagyárban és a termelő- szövetkezetben most a gazdasági tennivalók felé fordult a figyelem. Ez áll az érdeklőd* középpontjában. Mindenütt foglalkoztak a bérezéssel, a bngádmozga- lommal, a munkaverseny- nyel, a dolgozók szociális helyzetével, az élet- és munkakörülményekkel — a legsürgetőbb feladatokkal. A pártszervezetek érők. látják, hogy elsősorban ők a települések gazdái, és céltudatos községpolitikával sokat tettek a fejlődésért. S ez elsősorban ott sikerült, ahol nem a székhelyközségek bábáskodására vártak, hanem saját erejükre támaszkodtak, összefogtak a társadalmi és tömegszervezetekikel, a lakossággal. Szép példa erre Vörs. A pártszervezet kezdeményezésére tűzoltóézertár és -múzeum létesült, játszóteret, parkot, utakat, járdákat építettek. Ilyen társadalmi összefogásra másutt is van példa: Balatonszentgyorgyön és Bölényben is. Szemt- györgyön parkolót készítettek, Beiényben parkosítottak, utakat és járdákat tettek rendbe. A berényi pártszervezet különösen sokat foglalkozott az ifjúsági szervezettel, az üdülóközség közművelődésének irányításával. Ennek eredménye: a berényi fiatalok klubot alakítottak, színjátszó és tánccsoportot szerveztek. — Az összefogásra a jövőben szinten nagy szükség lesz — hangsúlyozta Futó Lajos. — A települések elsősorban ' ügy fejlődhetnek, ha' mindenki végez társadalmi munkát a közös célok eléréséért. Vorsö* és Hcrfládon a korábbinál jobban kell segíteni a fiatalokat Az utóbbi években végzett tervszerű munka eredményeként növekedett az üzemi és a lakóterületi párt- szervezetek, ezzel együtt a társadalmi szervezetek tekintélye. Bátran szóvá teszik mindazt, ami a dolgozóik, a tagság vagy a lakosság hangulatát rontja. Több község pártszervezete emelt szót például a kenyér minőségének, az ellátás javításénak, főként a hús- és hentesáru nagyobb választékának érdekében. A brigád mozgalom fogyatékosságát. a termelés nem megfelelő föltételeit — téglagyár, termelőszövetkezetek — a megígért minőségi bérezés bevezetésének elmaradását éppúgy megvitatták, mint néhány vezető, középvezető felületességét. őszinte véleményükre, a közhangulatot rontó jelenségek elleni föllépésre a jövőben is nagy szükség lesz. Arra is. hogy a pártszervezetek még jobban bevonják a munkába az értelmiséget. Erre is van már jó példa Balatonberényben. Egyre inkább gazdái az alapszervezetek saját területüknek. Ezt erősítette meg a pártbizottság titkára: — A beszámoló taggyűlések óta csak néhány hét telt ed, az alapszervezetek azonban hozzáláttak már a munkához, és következeteken dolgoznak a feladatok megoldásán. §*, L. Pásztor házban Hatvanöt szilaj őrzője —■ Pásztorember vígan élt, ahogy a nóta mondja? — Nyomorultan indult a pásztorélet. Amikor összeházasodtunk, fél évig az öregekkel éltünk, aztán árendás házba költöztünk. A gúla mellett kaszáltam a füvet, szárítottam, és eladtam, hogy valahogy létezhessünk. Ezt a házat bankhitelből vettem egy szegény embertől, aki eladósodott és elárverezték fölüle a tetőt. A táskái pásztorház a dombra épült tekintélyes templom közvetlen közelében található. Hosszú, fehér oldalát mutatja a ték tavasznak, a sárga ragyogásnak. Tenyérnyi ablakaival szinte hunyorog á fényben. A zsúp, akár a megmosott asszonvi haj, szárad a melegben. Macskák lustálkodnak a pásztorház oldalánál, a jó terelő kutya sem méri lépteivel a nagy sima udvart. A gerendamennyezetű konyhában vígan pattog a tűz, Teri néni — aki ebben az évben „hetvenkedik”; 6 mondta így a korát — nyolcasokat locsol a sárgaföldre, amelyen nyomokat hagy a lábbeli. A beszélgetés olyan csöndesen folydo- gál, ahogy a Malom-árokban a tavasza áradások után lehiggadt víz. — Hatvanöt szilaj volt a kezemre adva a grófi birtokon, meg ezeknek a növendékei — turkál az emlékek tarisznyájában a hajdani pásztor. — Nem az őrzéssel veszkőlódtünk sokat, hanem ha ellett a jószág, a borjakkal. A legjobb legelőhelyek benn voltak a nádasban; a bihalsas ette az ember ruháját. Ha bevettük magunkat a Mártonodba, a Gráci-szigetre, a Dörcökbe vagy a Szúnyog- szigetbe, abban az embernyi magas nádasban az asszony alig talált rám az ebédddel. Hajdan kétféle tartás volt divatban: a szilaj vagy rideg — a jószág tél hidegében, nyár hevében a szabadban legelt —, meg a kezes, azazhogy isrtállós gondozás. Névében niklai, lakása szerint táskái János bácsi het- venhárom esztendős; ó mindig is a szilajok pásztora volt. Mo6t, hogy így ágyba nyomta a betegség — favágás közben madársorsra vágyott az egyik hasáb, és neki a pásztor szemének! —, el sem tudom képzelni deli legényként, a pásztorok uniformisában: búzakék bársonymellényben, sárgaréz- gombosán, csizmában. — Pedig ilyen voltam — Niklai János hangjában keményítő a büszkeség. — Amikor 45-ben megláttak a majorban a ruszki szoldátok, azt mondták rám: „Bur- zsuj!” Mondom neki, bur- zsuj a nénétek térgyekaiá- csa! A gróf, az a burzsuj! Mert a marcali Széchenyi gróf fókáját őrzöttem. Szép, tisztafahér sziiajokat, arra északnak, Imremajomál. Aztán amikor itt állt a front, mi ki voltunk telepítve a tóti szőlőspincékbe. Amikor visszaszállingózhattunk, a gróf eihajtatott ide, csak úgy porzott az út a kocsija nyomában. — Kiváncsi lehetett magára. — Nem rám, a fókára! Görögve nevet Teri néni csatlakozik hozzá. Földéről a sötétecske konyha is. Ételillattól terhes a levegó — Régen mit evett a pásztor ember? — Legeltetéskor volt idő. hajkurasztuk a fácáncsibét. Tej volt így aztán tejfölös csirke is akadt néha az „étlapon". De az igazi ételek halból készültek meg a kon- dérban. Volt a Széchenyi meg a Hunyadi grófi birtokok határán egy halastó; karakóra vesszőt fontunk, aztán be a varsát a kifolÁ- árokba! Egy zsák csukát fogtunk így. Van egy árok, el szokta lepni a berket —, a Szifony-árok — tavasszal hát abban olyan szép bicskacsukák, kis p>ontyok nyű-, zsögtek, hogy no! A pásztornak hat testvére volt, nehezen éltek. Aztán megházasodott; egy szegényből kettőt csináltak — ahogy mondták abban a* időben. — Hogyan nősült akkorié ban a piasztor? — Pásztor a pásztói-famíliához, az volt a rend. Varga Terézzel, későbbi feleségemmel Szentpálon ismerkedtünk meg, lakodalomban. Aztán volt itt egy jó korcs- máros, aki kedvelte az öcsémet, és maga mellé vette munkára. Amikor Marcaliba költözött, vitte az öcsköst is. En meg kihasználtam áz alkalmat, hogy tiszitát vigyek utána Marcaliba minden hét végén. Visszafelé betértem a csőmének pász- torházba; láttam, hogy szíves vendég vagyok. Jól is esett megpihenni a hosszú gyaloglás után, mert nem volt ám még akkor kerékpár! Nagy szegénység a* volt. A feleségem semmit sem kapott hozományul, de bántuk is mi ... A lakoda-, lom is szegényes, nem úgy, mint most, hogy levágunk két hízót vagy egy marhát Mi 33-ban házasodtunk, és három gyermeket neveltünk föl. —i Pásztor hány lett? — Egy se. De csak egy volt a fiú; az most a keszthelyi vágóhídon dolgozik. Beborul odakint. A felhőik — megannyi szilaj — egymás nyomában. Nem áll meg delelni az égi gulya. Leské László Szennyvízvezeték épül Utolsó szakaszához érkezett a csurgói szennyvízvezeték építése, öt évvel ezelőtt alakult a közületi szennyvíz-társulat, az építkezés irányítója. A hatvannégy millió forint értékű beruházás — három és fel milliós többletköltséggel — májusban lesz kész. A gerincvezetek mellett levő kö- zületek és a lakosság veheti igénybe majd az új hálózatot. Ezzel nyolcszáz családnál oldódik meg a szennyvízelvezetés gondja. Nem érinti tehát a hálózat Csurgó egész területét, de ha igény lesz rá, van lehetőség a bővítésre. Ehhez lakossági társulat létrehozása szükséges, es a gerincvezeték megépítése után szervezik meg.
