Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
A mártír emlékére Az alkalom szüli a tolvajt, de a környezet is felelős Beszélgetés ür. Molnár József főkapitány’helyettessel Hősiessége, bátorsága ma is lelkesít Somogy az ország területileg ötödik legnagyobb és az egyik legritkábban lakott megyéje. Minden harmadik lakója varosban él, a lakosság ötödé pedig a megyeszékhelyen. Sokszor elhangzott megállapítás, hogy a népességmozgás ellenére megyénk közrendje és köz- biztonsága szilárd. Mit jelent ez a bűnügyi statisztikák nyelven? Molnár József rendőr alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese így felelt a kérdésre: A felelőtlenség kínálta alkalom — A bűnözést tekintve az ailagfertőzöttségű területek közé tartozunk. Az ismertté vált bűncselekmények száma — 4 ezer, 4,5 ezer között mozog. Tavaly 4389 bűncselekményt jegyeztünk 'föl: az országban elkövetett bűncselekményeknek mindössze 3,1 százaléka . esik a megyére. Az ismertté vált jogsértéseknek több mint fele a megye városaiban történt. A bűneselekmenyek száma Kaposváron és környékén — az idegenforgalmi főidényben pedig a Balaton menti településeken (elsősorban Siófokon, Balatonföld- váron, Fonyódon és Boglár- lellén.) — magasabb. A bűnözés objektív és szubjektív okai hosszú ideje Változatlanok. Az urbanizáció az utóbbi években lelassult; nagyvárosi jellegű bűnözésről nem beszél hetünk. Ezzel szemben a személyi tulajdonba tartozó tárgyak körének bővülése — a gépjárművek, az értékes műszaki cikkek, a nyaralók, a hétvégi há-zaik, a készpénz és az ékszerek —, valamint a vagyon biztonságos védelmének alacsony foka növelték a bún cselekmény elkövetésének lehetőségeit. — Milyen bűncselekmények fordulnak elő megyénkben gyakrabban? — A leggyakoribb a lopás, ez tette ki a múlt évben a bűncselekmények egyhar- madáL A bűncselekmények több mint fele vagyon elleni. Nagyobb hányaduk (70 százalékuk) a személyi tulajdont károsította. Tartósan magas a betörések száma: évente 6—700 eset válik ismertté. Zömük a kaposvári járásban és a Balaton menti településeken történi. A társadalmi tulajdont károsító betörések a kereske- delin* és vendéglátó egységeket érintették leginkább. Igen magas az okozott kár értéke; tavaly 19 millió 73 ezer forint volt. A nyomozások során a rendőrség 1982-ben több mint 8 millió forint értéket foglalt le. A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló erőszakos és garázda bűncselekmények száma évente 450—600. Ide tartoznak a legsúlyosabbak, mint például az emberölés. A szándékos emberölések száma évente 5—10. Nyomozásuk egy része ismeretlen tettes ellen indult: az elkövetők azonban nem maradnak ismeretlenek. A rablás társadalmi veszélyessége igen nagy: az utóbbi években 25—30 esetben indult ilyen ügyben büntetőeljárás. A rablások száma az 1970-es évek közepéhez képest megduplázódott. Az elkövetők többsége idős vagy ittas embert fosztott ki. Erősen hullámzó képet mutat a garázdaság; nagyobb hányadát ittas állapotban, nyilvános vagy szórakozóhelyen követték el. Kczre került az elkövető — Milyen a felderítetlen bűncselekmények aránya megyénkben? — A bűnügyek felénél a nyomozás elrendelésekor a rendőrség még nem ismerte az elkövető személyét. Ez az arány magasabb az országos átlagnaí. A* ismeretlen tettesek felderítésére indult nyomozások eredményessége az elmúlt öt évben jelentősen javult, s tavaly elérte a 63,5 százalékot. Ez az országos rangsorban a harmadik legjobb. — A megye demográfiai sajátosságai milyen feladatokat rónak a rendőrségre? — A lakosság összetétele, életkora, iskolázottsága, kul- tui-ális szintje alapvetően meghatározza, hogy az itt élők miként azonosulnak a társadalmi célokkal, milyen mértékben tartják magukra nézve kötelezőnek az együttélési szabályainkat. A bűnözést kiváltó okók közt jelentős a szerepe az alacsony műveltségi színvonalnak, a kulturális igénytelenségnek, a szabad idő helytelen fel- használásának, a csavargó, munkakerülő és iszákos életmódnak. Elsősorban a cigány lakosság elmaradt körülmények közt élő kis részére gondolok. Ök teszik ki a lakosság 5,8 százalékát, és a bűncselekmények 15 százalékát követik el. Ez egyrészt abból adódik, hogy csaknem 40 százalékuknak nincs állandó munkahelye. Egyes csoportjaiknál pedig a bűnözés elfogadott anyagi haszonszerzési mód. Ebből következik, hogy az ezekben a családokban élő gyermekes fiatalkorúak életvitelének kialakítására ixissz irányú az otthon hatása. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kívánom: a rendőrségnek nem á cigányokkal, hanem a közülük kikerülő bűnözőkkel van gondja. — A statisztikák szerint a fiatalkorú bűnözők száma növekszik Somogyba n, — A fiatalkorú bűnözés enyhén emelkedő tendenciát mutat Bűncselekmény elkövetése miatt 1975-ben 227, 1981-ben 286, tavaly pedig 290 fiatalkorút vontak íele- lősségre. Az összb önözésen belül a részarányuk 8—11 százalék között mozgott. A fiatalkorúak ügyeiben folytatott vizsgálatok tapasztalatai igazolják, hogy bűnözésük legfőbb oka a következő: a családi környezet kedvezőtlen hatása mintegy 30 százalékuknál tapasztalható, az alacsony műveltségi színvonal példájaként elmondom, hogy 7—8 százalékuk analfabéta. A csavargó életvitel is a bűnözés forrása: évente átlag 500 fiatalkorút állítunk elő csavargás miatt. Az alkoholfogyasztás szerepe is jelentős: az elkövetők 10 százaléka italozó életmódot folytat, s ennek fedezése érdekében — A donneri városrészben a fiatalok és idősebbek egy1 aránt azt kérik, hogy igazi cukrászdájuk legyen, s a jobbára Kövecses kocsma néven ismert büfé-falatozó helyett is olyan egységet' igényelnek, ahol kulturált körülmények között, jóízűen fogyaszthatja el ételét, italát a vendég.. . — Ellenőrizzük szerződéses üzemeltetésre kiadott egységeinket, s ha ott az ellátás nem felel meg a kívánalmaknak, intézkedünk. Az említett két egységnél is megvizsgáljuk a helyzetet . . . A „párbeszéd’, persze, nem ilyen tömören hangzott el, de kifejezi: a kaposváriaknak fontos lakóhelyük vendéglátó üzleteinek minősége, s a vendéglátás egyik jelentős gazdájának, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalatnak sem közömbös ugyanez. A fölvetést és a választ tegnap hallottuk a Kaposvári Városi Tanács ülésén, ahol a testület a Í vállalat városellátó tevékenységét, fejlesztési terveit vitatta meg. Az igényt Verkövet el bűncselekményt A törvénnyel összeütközésbe került fiatalok családjának jelentős része rendezett anyagi és szociális körülmények között él. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzésére a tanácsokkal és az igazságügyi szervekkel együtt széles körű nevelőimunkát fejtünk ki. A középfokú oktatási intézményekben évente több száz osztályfőnöki órát tartunk. Az utak biztonsága — Emelkedik-e vagy csökken a közúti balesetek száma? — Közúti közlekedésünk az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött. A forgalomban levő gépjárművek száma 1982-ben már 72 666 volt: nagyobb hányaduk magántulajdonban. Jelentősein megnőtt a tranzitforgalom is. A forgalomemelkedéssel párhuzamosam javultak az útviszonyok is. A forgalmasabb közútjaink és csomópontjaink — főleg a nyári hétvégeken — azonban telítettek. A sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma az előző évi 568-ról 547-re csökkent. A könnyű sérüléssel járóké 242-re, a súlyos sérülést eredményezőké 239-re esett vissza. Sajnálatos viszont, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma 55-ről 68-ra emelkedett. A balesetek majdnem háromnegyedének a gyorshajtás, a figyelmetlen, gondatlan vezetés és szabálytalan előzés volt az oka. Gyalogos hibájából 63 baleset történt Az alkohol minden ötödik esetnél játszott közre. — A rendőrség és a lakosság kapcsolatáról sok szó esik. Milyennek minősíti ezt? — Ügy ítélem meg, hogy megyénKben a lakosság és a rendőrség közt jó a kapcsolat. Jelentős a segítségük a rendőrség bűnüldöző munkájában : az állampolgárok zöme igényli a bűncselekmény elkövetőivel szembeni hatái'ozott fellépést. Sok esetben támogatják a rendőrség bűnmegelőző és bűnüldöző munkáját. A bűnözés elleni harc össztársadalmi ügy. A bűnügyi, köz- biztomságii, közlekedési és vízirendészeti szerveink mellett közel 300 csoportban mintegy 2500 önkéntes rendőr tevékenykedik eredményesen. önzetlen munkájukért köszönet jár — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár József főkapitány-helyettes. mes Vilmos tanácstag tolmácsolta, s aki az intézkedésről nyilatkozott: Balogh Lajos, az SVV igazgatója. Oivan téma került tehát terítékre ezúttal, mely igazán mindennapi közelségben áll a tanácstagokkal, hiszen a vállalat szolgáltatásaival — így annak erényeivel és hibáival is — lépten-nyomon találkoznak. Egy presszó vagy étterem benyomásai azonban korántsem adhatnak átfogó jellemzést a vállalat össztevékenységéről; köny- nyen torzulhat a kép, ha ezek hatására általánosítunk, s éppen a helyes értékítélet kialakítását segítette a tanácsülés elé terjesztett beszámoló. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat a forgalom zömét — 85 százalékát — Kaposváron bonyolítja le: a múlt év végén csaknem hetven üzlete működött a városban. Mindez meghatározó jelentőségű a tevékenység szervezésében, a feladatok meghatározásában. A vállalati gazdálkodás egyre szigorúbb feltételei között Száz esztendeje, 1883. február 23-án született, s fiatalon, 1919. augusztus 29-én szenvedett mártírhalált Kovács (Zsirka) József, megyénk munkásmozgalmának egyik kiemelkedő harcosa. Tegnap délután, születésének 100. évfordulóján sokan gyülekeztek az azóta várossá vált Marcaliban a nevét viselő utcában egy egyszerű kis ház előtt, amelynek falán emléktábla hirdeti: „E házban született Kovács (Zsirka) József”. A negyedikes gimnazista Csoszó Gyöngyi tolmácsolásában hangzik föl Hamburger Jenő Latinka balladája, majd Keresztes József, a városi—járási pártbizottság tagja, nyugalmazott munkásőr egységparancsnok méltatja a forradalmár életútját. Egyszerű parasztcsalád bol származott, apja tízholdas kisparaszt Halála után négy gyermekének jutott a so- ványka örökség. Kovács (Zsinka) József nem is marad otthon: Kaposváron vállalt alkalmi munkát, majd Budapestre ment, s ott megismerkedett a munkásmozgalommal. Ö is ott volt éveken át az embertelen, lélekölő első világháborúban, leszerelése után hazatért szülőfalujába. Már az őszirózsás forradalom idején, 1918 őszén jelentős szerepet töltött be a járás munkásmozgalmának szervezésében. - Nagyszerű szónokként járta a falvakat, agitált, lelkesített a forradalom továbbfejlesztésére. A Tanácsköztársaság idejön párttitkárrá választották, irányította, szervezte a földbirtokok szocializálását. ötszázezer forinttal teljesítette túl 1982-es díjbevételi és állományfejlesztési tervét az Állami Biztosító marcali fiókja. Ezen belül a legjelentősebb előrelépés a CSÉB—80-nál volt; egy év alatt egymillió 376 ezer forinttal növekedett az állomány. A nagy életbiztosítás 982 ezerrel, a Casco 800 ezer forinttal nőtt. A fiók hosszú évek óta túlteljesíti tervét. Tavaly a megyei igazgatóság területén indult munka- versenyben második helyezést értek el, s az idén is ..dobogós” helyre pályázhatnak. A szép eredmény tiigyekszenek megfelelni az igencsak növekvő követelményeknek — a fogyasztói igényekhez való gyors alkalmazkodás, az üzlethálózat fokozott korszerűsítése, a dolgozók ösztönzése az udvarias, kulturált kiszolgálásra ilyen lépésnek számit. Az összforgalmon belül nőtt az ételekből származó árbevétel aránya — s ezen belül kedvezően alakult az előfizetéses étkezésé —, ugyanakkor mérséklődött az üzletek szeszesital-forgalma. A szerződéses üzemeltetés bevezetését két évvel ezelőtt kezdték — most már mintegy ötven egységük működik ebben a formában —, az idén január 1-től pedig lehetőség nyílt a szoros elszámolású üzletek új rendszerű, vagyis jövedelemérdekeltségű üzemeltetésére is: ezt..a formát az idei év első felében három üzletben és egy termelőüzemben vezetik be. s általános kiterjesztését a jövő év végéig tervezik. Tavaly nyílt meg Kaposváron a Béke söröző, ez A Tanácsköztársaság leverése után nem menekült. Azt mondta családjának: „Bűnt nem követtem el, tetteimért váLlalom a felelősseget '. Otthonról hurcolták el, s 1919. augusztus 29-én éjszaka — sok kínzás, szenvedés után — a járásbíróság börtönében fölakasztották. A marcali temetőben nyugszik mártírtársaival kórós sírban. Az emlékezők soraiban ott állt a nrvunkásőrök díszszakasza. Annak a testületnek a képviselői, akik 1957-ben az ő nevét vették föl, s megfogadták: hősi élete, bátorsága, forradalmár hite lelkesíti őket szüntelenül szocialista hazánk fegyveres védelmében. S akik eddigi tevékenységükkel bizonyították — háromszor lettek kiválóak —: méltók névadójuk példájához., Ott állt az ünneplők, emlékezők soraiban fia. Kovács László, aki annak idezenkilenc dolgozó összefogott, átgondolt munkájának köszönhető. Közülük tizenöten egy szocialista brigádba tartoznak, s úgy mondták: egymás munkáját segítve egyúttal a fiók eredményeit is elősegítik. Horváth Lászióné fiókvezető-helyettessel és Bacskay Csaba brigádvezetővel a brigádnaplóban lapozgatunk. Az 1977-ben alakult közösség Berzsenyi Dániel nevét vette fel. Tavaly elnyerték az ezüstkoszorús brigád címet, az idén pedig az igazgatóság döntése alapján aranykoszorús brigád lettek. azonban nem oldja meg a városrész ilyen jellegű problémáját; arra számit a vállalat, hogy megbízást kap a Kinizsi lakótelepen két év múlva elkészülő presszó és ételbár üzemeltetésére. Több régi, & addig alacsony színvonalú ellátást nyújtó bisztrót, cukrászdát korszerűsítettek a váróéban. Továbbra is a legfontosabb feladatok között szerepel az ételforgalom növelése: mindenekelőtt az előfizetéses — s ezen belül is a diákoknak kedvező — étkeztetés, és arra törekszenek, hogy kímélő, illetve diétás ételekből minden igényt kielégítsenek. Terveikben — s ez érthető — a korlátozott anyagi lehetőségeket is figyelembe veszik. Ami viszont ettől függetlenül elérhétő — erre a tegnapi tanácsülésen is hallhattunk utalást, az eddigi eredmények elismerése mellett —: a vállalatnak továbbra is törekednie kell a kiszolgálás színvonalának növelésére, a vendéglátó egységek tisztaságának, rendjének fokozására, a fogyasztói érdekek védelmére — végső soron a közmegelégedést kiváltó városellátó tevékenységre. H. F. jén fi évesen, nála 1 évvel idősebb bátyjával együtt veszítette el édesapját. Ám, amikor 1957-ben a párt. hívta, elsőnek állt a munkás- őrök soraiba. A kegyelet, a tisztelet koszorúit Király Ferenc, a városi—járási párt bizottság első titkára. Kovács Nándor járási hivatalvezető, Budaiul László városi tanácselnök-helyettes, a munkásőrségét pedig Fehér János parancsnok és helyettese, Dombóvári József helyezték el a szülői ház falán. Koszorúval tisztelgett a mártír Kaposváron élő fia is. Méltóbban, szebben nem is emlékezhettek volna névadójukra a marcali munkás- őrök, Születésének 100. évfordulóján avatták föl a testület emlékszobáját, fegyvereket, ruhákat állítva ki. A főhelyen Kovács (Zsirka) József fényképe van. Sz. L. — Félévenként önértékelést vegez a brigád — mondja Horváth Laszlóné. — Ha úgy látjuk, hogy a vállalt feladatok valamelyikénél lemaradás tapasztalható, a következőkben erre fordítjuk a fő figyelmet, s így nem maradunk adósak a teljesítéssel. A napló nemcsak dokumentum, hanem emlékeztető is. Itt van íróidéul néhány fénykép: a férfiak kubikos- munkát végeztek, s nők takarítottak az épülő marcali MHSZ-lőtéren; összesen 128 óra társadalmi munkát vállaltak ebből a tennivalóból. A kéthelyi termelőszövetkezetben szüretkor segédkeztek. Sportolnak is a brigádtagok: kispályás futballban a „biztosítós” csapát városi első helyezést ért el. Az Állami Biztosító országos sportnapján az egyik brigádtag harmadik lett. Urr Béláné, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságától Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapott. Horváth Lászlóné vöröske- resates társadalmi tevékenységéért részesült elismerő oklevélben. Az üzletkötők cs szakszervezök egyéni munkaversenyében Urr Béla es Bosznai Gyula az első, illetővé a harmadik helyet szerezte meg. Tanfolyamokra, esti egyetemre járnak, dé marad idő a nyugdíjas dolgozók látogatására és közös kirándulásokra is. A legtöbb marcali és környékbeli intézménnyel jó kapcsolatot alakítottak ki. Ott varrnak minden városi rendezvényen, részt vesznek a Marcali fejlesztését célzó társadalmi munkákban. Sikereik további példamutató munkára kötelezik őket. A. A. SOMOGYI NÉPLAP Mezei István Terítéken az SVV kaposvári munkája Vendéglátás és városellátás Tizenöten egymásért és a városért ARANYKOSZORÚS BRIGÁD MARCALIBAN
