Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

Katona fiaim A vadetető vendégei Horváth Mihály és Koz- móczki Béla hivatásos va­dászok útitársául szegőd­tünk. Mit jelent az igazi tél a vadászoknak és a vadak­nak? Az első leckét a nagyber­ki termelőszövetkezet gép­javító műhelyében tanultuk meg. Ha hivatásos vadász az ember szakmája, nem árt jóban lenni a gépjavító mes­terekkel. Ezek az úttalan utak ugyanis „eszik” a jár­műveket. Az itteniek Puha László autószerelő vezetésé­vel hamarosan rendet tesz­nek a motorházban. Még egy próba, aztán 13 mázsa sze­mestakarmánnyal nekivá­gunk a Győzelem vadász- társaság húszas körzetének. Pontosabban a kercseligeti határnak, a szép tájékú Szil­váserdőnek. Ütközben ismerkedünk. Horváth Mihály az idősebb kettőjük közül, gyermekkora óta ennek a szenvedélynek hódol. Most három éve hi­vatásos vadász. Kozmóczki Béla az Alföld apróvadjait hagyta ott, mert szíve az őzek, szarvasok világához húzta. Stílusosan berende­zett nagyberki lakásában minden agancsnak, kiprepa­rált bőrnek van története. Horváth Mihályt a vadász téli feladatairól kérdezem. — Igaz a mondás: a téli vadetetés, -gondozás a vad­Tavaly érkezett a híre, hogy Svájcban idős korában meghalt Porkay Márton mű­kereskedő és képszakértő. Élete valóságos regény volt, nemhiába ruházta föl annak idején az egyik újság a „viiagcsaló” jelzővel. Polgári családiból szárma­zott, eredetileg Pikier Már­ton volt a neve. Érettségi után huszárönkéntesként vette fel a Porkay nevet. Már fiatal korában érdek­lődött a képzőművészet iránt, később valóságos szerelmese lett a festményeknek. Meg ellenségei is eusmerték, hogy kiváló szakértője volt első­sorban az elmúlt századok képeinek. Az első világhábo­rú után külföldi tanulmány­útra ment, beutazta úgyszól­ván egesz Európát, de járt Amerikában is. A jó meg­jelenésű, több nyelvet beszé­lő, és kitűnő beszélőképes­ségű embert mindenütt, szí­vesen fogadták, olykor még a felső tízezer tagjai is. A húszas években mint nem­zetközi szaktekintély jött vissza Budapestre. Ebben az időben az akkori pénzügyi nagyságok klikkjéhez férkő­zött és óriási üzleteket kö­gazdálkodás alapja. Ebben az évben eddig 350 mázsa szemes takarmányt, 180 má­zsa silót helyeztünk ki. Ez utóbbit nagyon megkedvel­ték vadjaink. Vadlegelőink 150 hektár területen juttat­nak táplálékot. Vadászterü­letünk tíz és fél ezer hektár, és szinte nincs olyan körze­tünk,, ahol ne segítenénk mesterségesen vadjainknak a nehezebbre fordult táplá­lék beszerzéseben. Sóládakat is telepítettünk minden na­gyobb etetőhöz, ezek jól szol­gálják az ásvánvianyag-pót- lást és az emésztést. Akad munkánk bőven, hiszen az őzeknél már elkezdődött az agancsfelrakás, a szarvasok pedig most hullatják tró­feájukat. — Sajnos, legtöbbször nem a vadásztársaságnak — kap­csolódik be a beszélgetésbe társa. — Az alkalmi agancs­gyűjtők felbecsülhetetlen károkat okoznak. Ezenkívül találtunk acélhurkokat, ezek arra engednek következtet­ni : nem halt ki az emberek­ből még a rapsicvér. — Két-három hete, még éppen az enyhe idő befeje­zésekor megkezdődött a vad­disznók fialása. A cserénfai tetőn szinte, visszatérő isme­rős egy hatmalacos koca. Csodával határos módon nem történt elhullás, a va­dászok legalábbis, eddig nem tött. Költekezésére jellemző, hogy egy ízben, amikor Sió­fokon nyarait, az átmula­tott éjszaka után a titkárá­val Budapestről hozatott sür­gősen kaviárt a barátnőjé­nek. A Szépművészeti Múzeum­mal gyakran állt „harcban”. Főleg olyankor, amikor egyik vagy másik festményre vo­natkozólag r.em kapta meg azt a szakvéleményt, ame­lyet ő akart. Ilyen eset volt, hogy a múzeum idős, puri­tán igazgatóját korrupcióval vádolta meg. Akkoriban az igazgató öngyilkosságát is ezzel az üggyel hozták ösz- szefüggésbe. Hasonló módon bánt el néhány évvel később az utódjával is. Három mú­zeumi festményről bizonyí­totta be, hogy hamisítvá­nyok. Az igazgatónak le kel­lett mondania állásáról, no­ha már akkoriban is tudni vélték, hogy a hamisítvá­nyok. éppen Porkaytól szár­maztak. Az infláció utáni gazdasá­gi világválság Pornayt is súlyosan érintette. Rengete­get veszített 'a tőzsdén és mecénásai is elszegényedtek. Hosszú hónapokon keresztül a legnagyofdb szegénységben élt, másodrendű vagy har­madrendű szállodákban hú- -ódott meg, és gyakran he- ekig adós maradt számlájá­val. Olykor még ruháit is zálogba tette, hogy legyen tapasztaltak ilyet. A problé­ma inkább az özekkel van, a fagyos rügyeken élők be­tegednek meg. Jelenleg szép sikerrel folyik a vaddisznó­vadászat. A szomszédos dombról ér­deklődő őzszemek figyelnek ránk. A tető környékét szin­te felszántották a vadcsapá­sok. Már csak néhány szem akad a három nappal ezelőtt kirakott takarmányból. Ide­jében érkezett az utánpót­lás. Hazafelé megerősödik a hóesés. Az út melletti cser­jésben felbukkan három szarvastehén. — Ilyenkor még külön vannak a bikáktól. Har­minc-negyven kilométert is megtesznek éjszakánként, nemegyszer tizenöt-húsz kiló táplálék felvételéért. A hó pedig sokat elfed előlük. Kozmoczki Béla kiegészíti: — A hivatásos vadász munkájának krémje a leva- dásztatás. Izgalmas, tétre menő dolog. És persze zseb­re is. Mindez azonban attól függ, hogyan tudjuk áttelel­tetni a vadállományunkat. Hazafelé robogva mondja, hogy sok helyen láttak sza­lonkacsapatokat, és ez jó jel a hamarosan kezdődő vadá­szatra. Békés József mit ennie. De hagyományos szerencséje ekkor sem hagy­ta el __ A Keleti pályaudvaron is­merkedett meg egy belga gyémántkereskedő hazafelé induló feleségével. A hölgy útbaigazítást kért Porkaytól, és miután a férfi kitünően beszélte, a nyelvet, fel-alá sétálva beszélgettek a pálya­udvarán. Porkay annyira megnyerte a belga hölgy tet­szését, hogy egy nappal el­halasztotta utazását, kifizet­te Porkay adósságait, és másnap már vele együtt uta­zott el Budapestről. Külföl­dön Porkay valóban nagy üzleteket kötött. Németor­szágban megismerkedett Lopkowicz herceggel, akivel szinten osszebarátkozott, oly­annyira, hogy együtt utaztak el Amerikába. Ott a her^g Gainsborugh Galery néven előkelő műkereskedést ala­pított. Vezetésével Porkayt bízta meg. De hamarosan rá­jött arra, hogy Porkay be­csapja, ezért megvált tőle. A képszakértő nem esett két­ségbe. Washingtonban meg­ismerkedett egy szenátor lányával, akit názassági ígé­rettel vett rá arra, hogy szökjenek Európába. Arra azonban Porkay nem számí­tott, hogy a lány apja lehall­gató készüléket helyezett el abban a szobában, ahol Por­kay és a lány a terveket szőtték. Így azután a szökte- tésből semmi sem lett, a szenátor Porkayt kitoloncol- tatta Amerikából. Itthon egy Vigadó utcai panzióban ütötte fel főha­diszállását. Járta a műkeres­kedéseket, sőt még a Teleki térre is kiment, és egymás után „fedezte fel” a szenzá­ciós műalkotásokat, ame­lyekről ázonban hamarosan kiderült, hogy hamisítvá­nyok. Felfedezése ' ugyanis abból állt, hogy a korabeli ’ Nehéz arra válaszolni, mi­lyen érzés, ha mind a há­rom gyerek- egyszerre kato­na .. . Tulajdorucéppen jó is, meg rossz is. Egyrészt jó, mert tudja az emoer, hogy egészségesek, tehát a hon­védségnek szüksége van rá­juk; rossz azért, mert az állandóan zsongó ház telje­sen üres. Most tóobnyire csak ketten vagyunk a fér­jemmel a Micsurin utcai názban. A nagyobbik fiam felesége ugyanis két mű­szakban dolgozik, így na­gyon ritkán van itthon. Amióta a fiúk katonák, meg csak kétszer voltak együtt itthon: karácsonykor meg január elsején. Azóta még nem jött ki úgy a ki­menőjük vagy az eltávozá­suk, hogy mindnyájain egy­szerre állítottak volna haza. Neun lehet azt elmondani — csak érzi egy édesanya — milyen az, ha az egész csa­lád ismét együtt van. Akkor fényképezkedünk, akkor nagy a jókedv, beszélgetés­től hangos a ház, a srácok húzzák egymást ... Bizony, ez nagyon jó. Ez a fénykép, amelyen együtt vagyok a katona fiaimmal, szintén akkor ké^ szült. József, a középső áll balról, középen van Sándor, a legidősebb, jobbról pedig Tamás .. . Sándor vonult be elsőnek, 1981 nyarán. Akkor kicsordult a könnyem. A másik kettőnél már nem. József másodikként ment katonának tavaly nyáron, a legkisebbik, Tamás pedig az ősszel követte a két báty­ját... Nagyon szép voJt, mikor sorba mentünk a fiaim es­A lap 1983. január 27-i számában a csurgói iskola építésével foglalkozó Elmu­lasztott határidők hibare­korddal című írással vállala­tunkat — helytelen adatok­ra támaszkodva, bennünket meg sem kérdezve — jelen­tősen elmarasztalják. Elmulasztott határidő. Ki mulasztott határidőt? A ki­vitelező nem, mert az ere­gvengébb festményeket az ugyanabban a korban élt nagy mesterek munkájává restauráltatta át. Tehette, mert kiváló képszakértő volt és pontosan tudta, hogy az illető képen mit kell átfes­tenie ahhoz, hogy mint ko­rabeli mesterművet adhassa ei. Emiatt egyre több per in­dult ellene, amelyekből azonban csaknem minden alkalommal ő került ki győz­tesen. A felszabadulás után ismét felvette a Pikier nevet, és ezentúl mint Porkay Pikier Márton szerepelt. Öriásí költ­séggel rendlbehózatott a Bel­városban egy kétszoba hallos lakást és pazarul berendez­te. Ismét az édes élet kö­vetkezett. Egyik pazar esté­lyén beszélte meg egyik is­merősével a Régi Képszalon Kft megalakítását. A képsza­lon vallójában képcsempészés céljára alapult. Akkoriban a Szépművészeti Múzeumbaj? a külföldi mesterek képeit va­lódi értéküknek csak töredé­kére értékelték. Később eze­ket a festményeket is kivit­tek Svájcba, ahol megkapták értük a megfelelő árat. De feketén is csempésztek ki képeket külföldre. Mondani sem kell talán, hogy Porkay óriási összegeket keresett, s költött. Az akkori gazdasági rend­őrség is felfigyelt Porkayék tevékenységére. A műkeres­kedőt előállították, de — bizonyítékok híján — mind­össze két napig volt őrizet­ben. Utána sebtiben eladta a lakását, majd rövid idő múlva eltűnt az országból. Svájóban telepedett le, ahol felhalmozott tőkéje révén műkereskedőként tisztes öregkort élhetett meg. (Következik: a rulettcsászár és a íia) kütételére. Néztük őket, amint a társaikkal olt álltak ünnepiős ruhájukban, s olyan egyöntetűen mondták a szöveget. Szinte kicsalía a könnyet az ember szemé­ből. Olyan csodálatos, hogy az egyhónapos kiképzés után mennyire odaadóan csipái­nak mindent, siketül az a vigyázzmenet... Amióta ka­tonák, sokat komolyodtak a fiaim; kezdenek férfiasak lenni. Szeriintem ez nagyon jó dolog. Ügy van tarát, ahogyan a határőrségtől kül­dött papírban kérték: ne­veljük őket közösen. Ez na­gyon meglátszik rajtuk, na­gyon ... Igaz, hogy csak a legkisebb vonult be húsz­évesen, a ríjésik kettő hu­szonkét éves volt, amikor katonának ment. Az megint igen jó érzés, hogy megállják a helyüket. A nagyobbik fiam, Sándor első osztályú gépkocsivezető, kétszeres kiváló. Mindenkor — a vezetésben, a lövészet­ben — kiválóan végzett. Most, leszereléskor kapja meg a rangot, sőt jelentke­zett a pártba is; már folya­matban van a fölvétele... Mindketten kommunisták vagyunk a férjemmel, ő szer­vező titkár az alapszerve­zetben, így aztán örülünk, ha a gyerekeink követnek bennünket. A másik két fiam még olyan fiatal kato­na, hogy nincs kitüntetésük. Remélem azonban, hogy lesz. Nehéz volt eleinte meg- sizokni, hogy keveset főzök. Nagyon sok ételt elpazal- tumk, mert hozzá voltam szokva, hogy mindig nagy kondérokban főzök. Most deti szerződés szerint 1983. július 31. a határidő. A szer­ződés megkötésére 1982 már­ciusában került sor — az ál­talunk 1981 novemberében megküldött szerződésterve­zet alapján —, tehát a ta­valy szeptemberi beköltö­zésről szó sem lehetett, ez fel sem merülhetett. Az iskola építése maxi- máltáras, tehát a fogyatékos munkaszervezést, a lógást elszámolni nem lehetett. Az egységárakat országos nor­matíva alapján lehet képez­ni, „A dolgozók csak a koor­dinációs értekezletet meg­előző napokban hajtanak”. Ez a megállapítás nem fo­gadható el, mert a tényle­gesen elvégzett munka mást igazol. „A kivitelezési tervet szer­ződés szerint 1980 nyarán szállította a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a Tanép véleménye pont 12 hónappal később érkezett vissza, mert ugyebár pontos munkához idő kell”. Az adat helyes. Vállalatunkhoz a ki­viteli tervek 1980. bktóber 2-án érkeztek, hiányosan. Első reagálásunk 1980. októ­ber 30-án történt: kértük a tervek kiegészítését. A mó­dosított terveket 1982. már­cius 31-én kaptuk meg. A munkát fővállalkozásban, átalányárral terveztük vé­gezni: ezért a terveket ala­posan felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat után a cikk­meg az furcsa, ha sokat kell. amikoir mind a három megjön. Olyankor ugyanis hús van...., hús minden mennyiségben. Olyan jó nézni, mikor mindnyájan együtt vagyunk, s körülül­jük az asztalt... .Mindent szívesen csinálok akkor. Most talán az a legnehe­zebb, hogy beosszuk ket­tőnk fizetését, mégpedig úgy, hogy a háztartás is rendben legyen, a kiadások úgyszintén; ha valamelyik fiam jön, hogy kéne egy kis aprópénz, akkor azért jus­son neki. Köztudott, ugye, hogy a katona csak visz, és nem hoz ... Ez most nagyon meglátszik kis háztartásunk­ban, hiszen mi mindnyájan együtt lakunk, sőt a legki­sebb fiam kivételével mind egy helyen is dolgozunk, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. A férjem gép­csoportvezető a kísérleti te­lepen, én pedig ugyanott a galambokat gondozom; Sán­dor gépkocsivezető, József villanyszerelő volt bevonu­lása előtt a főiskolán. Csak a legkisebb, Tamás járt Üj- majorba az akkumulátar- üziembe; ő ott raktáros. Hát többek között ezért rossz, hogy üres a lakás ... Persze csak egy ideig lesz így, hiszen megkezdődik a leszerelés. A legidősebb, Sándor e hónap végén mond búcsút a seregnek, a másik két fiam pedig jövőre ... Addig mindig lesz kit haza­várni. Elmondta: Takács Sándorné Lejegyezte: Lajos Géza ben is jelzett észrevételeket — amelyek statikai problé­mákat is érintenek — 1981. június 19-én küldtük meg „.. .Nem döntöttünk a fű­tésről, és közben a tantermi szárnyat' sem építette, fel­adták neki a piros ultit, és ő kijátszotta” — s: a cikk. A vállalat a szerződés meg­kötése nélkül, a fűtés átter­vezése ellenére építette a tantermi szárnyat, ezt konk­rét termelési adatok bizo­nyítják. A fűtéssel kapcsolatos mó­dosított tervek átvételéig a vállalat 27 millió forint ér­tékű munkát végzett az is­kolánál. Az azonban tény, hogy a fűtéssel kapcsolatos döntés elhúzódása, a módo­sított tervek 1982 októberi, illetve novemberi szállítása miatt egyes munkafolyama­tokat ném lehetett végezni, ezek további folyamatok végzését akadályozták. Ebből időarányosan lemaradás ke­letkezett, melynek csökken­tésére a vállalat az érdekelt szervek bevonásával jelen­tős intézkedést tett. Az általunk leírt tények­nek nem a felelősség elhárí­tása a célja: a jogos kritikát elfogadjuk, és intézkedé­seinknél azt figyelembe vesszük, de a helytelen ada­tokon alapuló vádat nem tudjuk elfogadni. Embersics Sándor, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója Most érdemes felkeresni üzletünket! Gazdag árengedményes áruválasztékkal várjuk magán- és közületi vásárlóinkat. Ajánlatunk: kerti fűkaszáló, boroshordó, olajkályha, gépi fűrészlapok, elektromos grillsütő 15 %-os, kavics- és gombosvilla, polcbetétek 50 %-os gyantás forrasztóón 30 %-os árengedménnyel, valamint üzemi edények, ételhordók és • öltözőszekrények. Vas és Edény — Háztartási bolt, Boglárlelle, Szabadság u. 5. (80268) Balía Ödön: KAlARDüROK, ARANYINAK ÉS MÁS IHSYENÉLiSK A világcsaló képszakértő AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Nem a Tanép mulasztott határidőt /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents