Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
BIST! BEESZÉLQETfcS Holnapunk alapja a termelés novelese A bai'dibűkki Állami Gazdaságban a napi, a heti ét í.u «gyep feladatokkal ösz- saefUgsv*oeti különböző szí utcáén több megbeszélés is volt, s természetesen ki- Igi vegezlg a maga területén — a megszokott ritmus szerint — feladatát. Ahogy mondani szokás: estére elfáradt. A/, alkonyt órában mégis csaknem egeszen meg telt a tanácskozóterem. Több mint ötvenen ültek az asztalod mellé, hogy találkozzanak, pórtnap keretében szót váltsanak dr. Guba Sándor országgyűlési képviselővel, a mezőgazdasági főiskola főigazgatójával. Az érdeklődés érthető. Hiszen a parlamentben hosz- •sseú idő óta dr. Guba Sándor képviseli ezen a tájegységen élő embereik érdekeit, jól ismeri gazdasági helyzetüket, gondjaikat. Nehéz volna összeszámolná, hogy ez a hétfői személyes találkozás hányadik. Es bizonyos, hogy az sem első, amikor olyan eszmecserére kerül sor, hogy' átlépve a sziükebb pátria határain, világgazdasági helyzetről, létfontosságú összefüggésekről és feladatokról esik szó. Dr. Guba Sándor gondolatokat ébresztő, beszélgetésre ösztönző tájékoztatójába» jelenünk, holnapunk szempontjából létfontosságú os&zietf döglésekre világított ra. őszintén, kendőzetlenül, »tern szépítve ée nem túlozva eredményeink es gond ja- imfc nagyságát. Miatt már annyiszor a választóival folytatott beszélgetés során. ez az átfogó elemzes ismét arra adott módot, hogy ki -tó világosabban lássa saját feladatát a tár- / sadalom egészére váró tennivalók sorában. Az erőgépet vezeti) és a mindennap helytálló állatgondozó, vala- nnt a technológiái terveket készítő mezögazdasagi őoigooó jól tudja. hogy az előrelépés alapja a termeles gazdaságos növelése; s legalább ilyen fontos száméra, hogy ösecaef ü ggeseiben is- nasrje a mozgató rugókat, na általános nagy oéát, amelynek elerésehey. nélkü- neíohetetíerail szükség van az ö személyes építőkövére is. Ha lehet rangsorolni, ennek az esti beszélgetésnek talán ez volt a legnagyobb erleke, és minden bizony - . nyal haszna is. Ez az ismeretanyag nagyon i.s fontos ahhoz, ami ezen az estén ugyancsak szoba került: milyen feladatok állnak a somogyi, közelebbről az ezen a tájon élő, dolgozó emberek élőit. Dr. Guba Sándor a sokrétű tennivalókból csak néhányra hívta föl a figyelmet. Arra, hogy mivel a megyében az országos átlagnál is nagyobb arányú a gyenge adottságú üzemek száma, az átlagosnál is nagyobb szükség van a helyi előremutató kezdemenyezé- sekre. A gyengék esetében ehhez az egyik lehetőség a gazdaságos melléküzemági tevékenység fejlesztése, a másik a háztáji termelés integrációja. Ez utóbbi tekoi- teteben a Bárdibükki Állami Gazdaság országosan is példa, hiszen elsőkén kezdeményezte a háztáji gazdasági épületek kihasználása, a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztése érdekében a nagyüzemi tehenek kihelyezéséi. S azóta bebizonyosodott ; üzemi és nép- gazdasági haszonnal jár ez. Példáját ma már sokan követik. S utalt a képviselő arra is, aminek korábban már a Parlamentben interpellációiban is hangot adott: a somogyi. közelebbről a zselici apró falvakban az eletfelteteleket javítani kell, Hosszú távra szóló, összetett társadalompolitikai feladat ez. Hogy a dombok között húzódó kis települések jövője, az út, a közlekedés, a kereskedelmi ellátás fejlesztésének lehetősegei érdeklik elsősorban az itt élőket, az természetes. De ma már az is természetes, ami ezen az esti beszélgetésen kérdések és vélemények formájában megfogalmazódott: elengedhetetlenül fontosnak tarják a tareada- lomépítő munka alapvető fettételét, a béke megőrzését. Erről — ahogy erre például Somogyi János utalt — legalább annyi szó eeik az emberek között, mint árról, hogy miként alakul a ki- sebb-nagyobb közössegek sorsa. Mert alkotó munkánkhoz, holnapunk építéséhez mindenekelőtt békéié van szükség. T. M. Színesképfelvevö kamera Lelléröl Export Nyugatra — Soha ilyen jól nem kezdtünk még esztendőt. Van anyag, van alkatrész, és van 'elég megrendelés i.s — mondta Tóth Hisz Ottó, h budapesti Híradástechnikai Szövetkezet boglarlellei gyáregységének vezetője. Tavaly náluk is gondot okozott a folyamatos munkához nélkülözhetetlen import anyagok hiánya. Mégis ■sikeres évet zárt a szövetkezet. mert jobban szervezték a munkát, s mérnökei sokat tettek a külföldről nehezen beszerezhető anyagok hazai termékkel való pótlásáért. A Híradástechnika Szövetkezet a tervezett egyniilhard-hűszamllió forint értékű termeles helyett tavaly egymilliard-hetverket milliót ért el. s a nyereség 189 millió forint helyett 220 millió lett. A szocialista országokba 729, a tőkés országokba 46.1, belföldre pedig 291 millió forint értékű termeket adlak. A bog lá.r lel lei gyáregységben öt vennél több tesmék es több ezer alkatrész készül. ezek 80 százalékát exportálják, többségét a Szovjetunióba. A szövetkezet Nyugatra szánt exporttermékeinek egy h armada t szintén ők gyártják. Az idei feladatok sem könnyűek. A Híradástechnika dolgozóira 1,1 milliárdos terv teljesítése vár, s növekszik a tőkésexport. A már ismert termékeken kívül újakat is gyártanak: például nyugati megrendelésre színesképfelvevő kamerák, szovjet exportra pedig televízióhoz való multitext gyártását kezdik el. Tóth Ilisz Ottó elismeréssel beszélt a 12 szocialista brigád munkájáról. — Korábban egy kicsit ellaposodott a brigádmozgalom, most pedig éppen a nehezebb feladatok segítettek a változásban. Azt keresik az általános vállalások helyett, miként segíthetik legeredményesebben a munkát. Ebben a gy&rveze- tőség támogatja a brigádokat. Amint ismeretes lesz az egész évi terv, azonnal összehívjuk a brigádokat, s valamennyi számára javaslunk olyan feladatokat, vállalásokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a terv eredményes teljesítéséhez. A brigádok azt is vállalA műszaki fejlesztési alap újszerű képzése Az idén a mezőgazdaságban megváltozott a műszaki fejlesztési alap képzési rendszere. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az alaptevékenység — a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés — után is hozhatnak létre saját alapot, ebből azonban terme lőberuh ázásokat nem finanszírozhatnak, csakis fejlesztő jellegű munkákat. Elsősorban olyanokat, amelyek jól szolgálják a helyi lehetőségek és a meglevő berendezések gazdaságosabb kihasználását. Tavaly mindössze nyolcvan mezőgazdasági üzemnek tették lehetővé — kísérleti jelleggel — a helyi alapképzését, ae idén valamennyi gazdaságnak adva van ez a megoldás, ám nem kötelező. Az ipari és melléktevékenység után viszont kötelező a műszaki fejlesztési hozzájárulás képzése. Ezeket az összegeket központilag használják föl. Az idén a MÉM újabb, induló mü- saaki fejlesztésekre nem ad ebből az alapiból központi támogatást, csak a korábbi evekben kezdett munkálatokhoz járul hozzá — a forrás által nyújtott lehetőség határáig. Egyebek között korszerű sertéstelepek műszaki technológiájának kialakítását támogatják, néhány új szarvas marha telep építését is gyorsítják. A hulladékok fölhasználását és a korszerű, energiatakarékos megoldások kísérleteit, illetve a technológiák bevezetését is fölkarolják a köziponti kezelésben levő összegekből. A fogyasztók érdekében A figyelem középpontjában a minőség A boltokban átlagosan minden negyedik vásárlót valamilyen sérelem ér. Elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalható gyakran a súly csonki tás, a téves számolás, a lejárt szavatosságú áru, az udvariatlan hang, a higiéniai hiányosság. Mennyiben igaz országos méretekben a fenti, elgondolkoztató arány- szám? Csupán a kereskedők terhére írhatók-e a hibák vagy netán „reszes” azokban többek között a csomagoló, a szállító vállalat is? Lehet-e kiváló vállalat az a kereskedelmi cég, amellyel elégedetlenek a vásárlók? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánnak választ kapni a Fogyasztók Országos Tanácsának tagjai az élelmiszer-kereskedelemben , folytatandó átfogó tájékozódás alapján. Megsérült termékek A figyelem középpontjában all a termékek minősége. A fogyasztok különböző szintű tanácsai 1988-ban a" tartós fogyasztási cikkek egy meghatározott körét vizsgálják felül, hogy megfelelnek e a minőségi követelményeknek. A bútorral — amely most kimarad a sorból — majd 1984-ben foglalkoznak, két év tapasztalatán lemerve: miként hasznosította a bútorgyártás és -kereskedelem a vásárlók észrevételeit. Várhatóan az év második felében, viszont egy friss keletű intézkedés hatását elemzik a fogyasztók tanácsai: az országos tanács mindenképpen. Január 1-től több nagy szolgáltató tröszt, például az AFIT, a GEL.KA üzemei kis — tanácsi — vállalatokként működnek tovább. Remélhetőleg a lakosság n)egelégedésére. Arról kivannak. bizonyságot szerezni, hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A jkaci helyzetet elemző- értékelő szakembereik, a minőség, az áralkotás-eUen- őrzés specialistáinak, valamint a jog szakértőinek munkacsoportjai 1982 őszén jöttek létre. E szakértői bizottságok elsőrendű feladata: őrködni azon, hogy az országos tanács véleménye megállapításai, javaslatai szakmai sízempontbói is megalapozottak legyenek, A jogástaok például azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy közelebbről szemügyre veszik az áruszállítás joghézagait. Mert - vannak ilyenek: gyakorta bíróságokig jutó viták tárgya például a. gyártótól a kereskedőig vivő útón — „valahol” megsérült termékek sorsa, illetve a felelősség kérdése. Hiányos és pontatlan szerződésekre utalnak a vállalatok közötti utólagos viták. Elemzést érdemelnének, az úgynevezett blanketta-szerződések, amelyekből szinte naponta az ügyfél kezébe nyomnak egyet a szolgáltató vállalatok, például vállalási lap formájában. Azt, hogy mi vám a hátoldalukon, a legritkább esettben tanulmányozza át az állampolgár, s ebből bizony néha hátránya származik. Összegyűjtik a panaszokat A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál úgy ítélik meg. h<igy a fogyasztói tanácsok sikeresen rajtoltak: kialakult az országos hálózatuk, létrejöttek a társadalmi testületek minden megyében, valamennyi városunkban es tíz számottevő vonzaekörzetű nagyközség ben. A városi fogyasztót tanácsok a környező települések képviselőit is bevonják munkájukba. Rendkívül nagy érdeklődést váltottak ki a lakosság körébei a fogyasztói fórumok, s az érdeklődésre éppen ezekben a hetesben is talain; számos példát Sok helyütt összekötik a falugyűlésekét e fórumokkal, hogy az alapellátásról részletesebben. is szót válthasson a lakosság, a kereskedelmi, szolgáltató vállalatok, szövetkezetek vezetőivel. képviselőivel A kérdésekre. panaszokra. a javaslatokra helyben választ kapnak. A fogyasztói fórumokon elhangzottakat ugyanis minden esetben jegyzőkönyvben rögzítik, a fogyasztók tanácsa nyomon követi az intézkedéseket. Az olyan panaszok) javaslatok, amelyek áltálánosabb érvényűek, s netán köszönti intézkedést igényelhetnek, eljutnak egészen a Fogyasztók Országos Tanácsáig. S onnan tovább, az illetékesekhez. A fogyasztók fórumai a tanácsokkal, a népi ellenőrökkel, a kereskedelmi felügyelőkkel, a szakszervezeti társadalmi ellenőrző hálózattal együtt dolgoznak. A fórumokon elhangzó erdemi panaszokat például közérdekű bejelentésnek tekintik, s annak megfelelően kezelik... Kérdeznek a termelők A fogyasztói fórumok je lentöségéf _ a termelő vállalatok is kezdik felismerni. A Kanizsa Bútorgyár példán» ul tőlük kért és kapott kendőzetlen véleményt termékeiről. Debrecenben a lakáskarbantartás, és ezen belül is elsősorban a magán- ház-karban tartás helyzete váltott ki érdeklődést. Kiderült, a karbantartás mintegy 80 százalékát a kisiparosok végzik, a vállalatok, szövetkezetek nem érdekeltek az apró-cseprő munkákban. Egy bizonyos határon túl azonban a kisiparosok sem, a jelenlegi adózási rendszer ugyanis ellenük „dolgozik”. Az itt s számos más fórumon elhangzott hasonló vélemények alapján tervezd most a Fogyasztók Országos Tanácsa, hogy a Pénzügyminisztérium figyelmébe ajánlja ezt a problémát Általában — a fogyasztók tanácsai 1983-ban szélesebb ablakot kívánnák nyitni az iparra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy vélekedik: a fogyasztói érdekvédelmet egy lépéssel előbbre kell kezdeni, az iparban, s ott is a mérce a minőség. Szúrópróbaszerűen és tájékozódásképpen e fogyasztói tanácsok már szereztek ismereteket például arról, hogy a minőségellenőrző intézetekben kimutatható: mely üzemek termékeire ismétlődnek évről évre a panaszok. Miért? S miért kifogástalanok a más üzemek termékei ? Lehetséges, hogy 1983-ban az előbbieket néven is nevezik a fogyasztok tanácsai 1). G. ták, hogy társadalmi munkával segítik a boglarlellei altalános iskola tornatermének építését- Ezért három kommunista műszak kelese - tét ajánlották föl. Egyet még a múlt év novembereben megtartottak, a pénzt átutalták; az idén még két kommunista műszakot szerveznek. Az egyiket a mechanikai üzemrész dolgozói január 29-én tartqt- tak, a többi üzeni pedig úgy, ahogyan a gyáregység helyzete, munkája megköveteli tőlük. A spartf eszközök fölszerelésekor a brigádok szakemberei 1209 óra társadalmi munkát végeznek majd. Sz. L. Szélesebb áruválaszték A balaton- »zárszoi Kon- zumszövnek a székhely köz- ségben levő | tudósítónktól J ABC-áruházárol az utóbbi években bebizonyosodott; hogy különösen a nyári szezonban nem felei meg a követelményeknek. Szűk az eladótér, sdk a sorbaállás. 1981 végén viharkárok is érték az áruházát. A szövetkezet igazgatósága ezért úgy döntött, hogy a károk kijavításával egyidejűleg belső korszerűsítést is végez. Ezek között a legfontosabb az volt, hogy növeljék az eladóteret, modernizálják a raktárakat, korszerűsítsék a szociális létesítményeket. A vásárlók gyorsabb kiszolgálása érdekében beállítanak egy harmadik pénztárt is. A szövetkezet a korszerűsítés anyagi feltételeit a múlt év elején megteremtette. Segítette ezt a Szövosz a kölcsönös támogatási alapból es a Balatonszárszói Nagyközségi közös tanács. Az áruházát a múlt év októberében zárták le. Az ellátás nem volt gond, mivel ugyancsak a múlt évben egy korszerűsített élelmiszer—háztartási boltot is létrehozott a szövetkezet a főútvonal mellett. A kedvező időjárás következtében az átalakítási munkákat a téli hónapokban is folytatják, s ez jórészt garancia arra is, hogy az idegenforgalmi szezonra az aruház elkészül. A munkákat a szövetkezet saját építöbrigádja végzi. Az áruház teljesen új berendezést kap. A hús és tej tárolására két hűtőkamrát alakítanak ki, s a boltban is lesznek áruk frissen tartását szolgáló hűtőberendezések. Természetesen önkiszolgáló rendszerben dolgozik majd a korszerűsített ABC-áruház. A korábbi gyakorlatnak megfelelően úgy alakítják ki a készleteket — 2.3—3 millió forint lesz az értéke —. hogy a helyi lakosság és a Balaton nyári vendégei egyaránt megvásárolhassák mindazt, amire szükségük van. Arra számítanak a Konzumszöv vezetői, hogy az áruház éves szinten húszmillió forint értéket hoz forgalomba.
