Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
Egyén! ÍT.lést szerint Munkaruha-divat Jogos igény: legyen tartós, álljon jól a* % — Hát idenézzen — tartott „divatbemutatót” néhány dolgozó az szb-titkár irodájában —, hogy áll rajtam ez a munkaruha! Az ujja és a szára hosszú, a dereka bő ,.. Mondja meg, lehet ebben maga szerint dolgozni ?! A Dél-dunántúli Vízügyi Epítővállalat ezernégyszáz fiakai dolgozója kap munkaruhát. . Soknak különféle védőruhát, felszerelést is adnak a különleges bakancstól a kesztyűig, szemüvegig. A kollektív szerződés pontosan rögzíti, hogy ki milyen munkaruhát kap. es mennyi időre. Akik például szabadban dolgodnak, jogosultak meleg ruhára, sapkára. kesztyűre. Még a vállalati központból helyszíni ellenőrzésre kijáró szakembereknek is adnak gumicsizmát, a művezetők pedig esőköpenyt és bakancsot is. A munkavédelmi szabályzat intézkedik a . védőruháról és -fölszerelésről. Ennyi ember ellátása akkor sem könnyű, ha mindent simán lehet beszerezni. Sajnos, a gyárak és a kereskedelem hibája sok gondot okoz minden olyan nagyvállalatnak, amely ennyi embert ruház. — Mivel volt eddig a legtöbb bajuk? —: kérdeztem Antal János szb-titkártól. — Ügy mondóm, ahogy ran: a vállalat nem, tudta rendesen kiadni a munkaruhát a dolgozóknak. Hol a csizma, hol a bakancs vagy a kesztyű hiányzott. A kereskedelem nem tudott segíteni rajtunk. Csak példaként mondom, hogy hónapokig nem volt gumicsizma. A munkaruhahiány 1981 végén kezdődött. tavaly szinte egész évbeá tűrtőtf. Aztán a múlt év végéin enyhült valamit a helyzet. A mérettel,, a minőséggel azonban változatlanul van bajunk. — Pontosabban mi? — A méret a dolgozók harminc százalékának felel meg, a többinek nagy, vagy iciesi a ksabát, a nadrág. Ehhez még hozzá lehetem, hogy előfordultak varrás-, sőt szabáshibák is. Volt mit hallgatni, amikor bejöttek hozzánk panaszkodni... Sok mindent kipróbált már a vállalat, hogy minél gyorsabban ellássa a dolgozókat. Így a Somogy Áruház segítségét is kérte; egy ideig ők küldték ki a megadott méret és a cím alapján a munkaruhákat a dolgozóknak. Kiderült azonban — főleg amikor mindenből hiány volt —, hogy ez az út nem járható. Az áruház nem pontosan a kért méretet küldte ki, hiszen hiányzott a választék, a dolgozók pedig állandóan reklamálták miatta — Sok gondot okozott ez a dolgozóknak, aztán a vállalatnak is — emelte föl a hangját az szb-titkár. — Mihez kezdtek? — Amikor láttuk, hogy az áruház nem tudja ellátott a dolgozókat, kitaláltuk, hogy mindenki utalványt kap s maga veszi meg a munkaruhát a lakóhelyéhez legközelebbi városban, nagyközségben. — Mióta van ez így? — Szeptember óta. . . őszintén megmondom, hogy ez tulajdonképpen kényszer- megoldás. Természetesen sok felvilágosító, meggyőző szó előzte meg ennek a bevezetését. Aláhúztuk, hogy ez a rendszer addig marad fenn. amíg vissza nem élnék vele. Nem bánjuk, hogy valaki kék vagy zöld munkaruhái vesz. azt azonban nem engedjük, hogy „rongyokban” jelenjen meg a munkahelyen. Az utalványok egyébként csak munkaruhára» válthatók be mindenhol. — Most már nincsenek panaszok? — Azért akad ... Például többe kerül a ruha, a csizma. mint a kiadott utalványok értéke. Reklamáltak ilyenért olyanok is, akik extra méretűek. Ezt rugal-' másán megoldjuk: ,a következő alkalommal az* illető égy utalvánnyal többet kap, másrészt figyelemmel kísérjük az árak alakulását is. Mindenesetre ennek a rendszernek több az előnye, hiszen a dolgozó azért csak összeválogatja, ami jó neki, s nincs akkora baj a méretekkel sem, mint azelőtt. Nem változott viszont a védőruhák és -fölszerelések kiadása (raktárról), hiszen a követelmények szigorúak. Nagy körül tekintést igényel, hogy minden megfeleljen a célnak. Így is sok kifogás hangzott el például a védőkesztyűkre, az orrmeievítős bakancsokra. Amióta az utóbbit gumitalppal ' szerzik be. a dolgozók is meg vannak vele elégedve. — Most például az a tervünk, hogy minden brigádnak meghatározott pár szegecselt, sima kesztyűt, te- nyérvédőt adunk ki. A hegesztőknek beszerzőnk olyan szikrát) iztos ruhát, amilyet a kohászok használnak, hiszen fontos a testi épségük védelme a szűk árkokban. Csaknem hárommillió forintot költ a vállalat munka- és védőruhára, fölszerelésre az idén. A több mint ezerhétszázötven dolgoaó ‘ ISjzűl mindössze néhány aikad. akinek semmi sem jár. Ezért fordítanak gondot a minél jobb ellátásra. L. G. Faiskolai pillanatok Egyszerű piaci képiét: ha valamilyen áruval elárasztják a piacot, hát hamarosan fabatkát sem adnak érte. A jól sikerült év aztán így válhat gazdaságtalanná, a mennyiségi dömping szétoszlatja a nyereseg szép álomképet. A Fejér megyében lévő, de a Siófoki Állami Gazdasághoz tartozó alsótekeresi faiskola több mint egy em béről tőnyi múltra tekint vissza. Kaphat itt az útról betérő gyümölcs- és díszfát, díszcserjét, örökzöldet. A rózsakedvelők száz fajtából választhatják ki a kedvükre valót. Ha pedig elvinni nem akarjak, hát utánvéttel szállítják nekik házhoz. Természetesen a magánvásárlásoknál jelentősebb lenne a nagygazdaságok és gyümölcsösök ellátása. Csakhogy' az utóbbi években mérséklődte* a nagyüzemi telepítések. Ilyen körülmények' között különösen nagy feladatot jelentett az évi 45 millió forintos árbevételi terv teljesítése. Csaknem egymillió oltványt értékesítettek. Látogatásunkkor válogatást, osztályozást végeztek éppen a faiskola dolgozol. Méret és a gyökér minősége szerint kötegelték a facsemeték sokaságát. Az itt dolgozó 94) embernek több mint a fele szakmunkás. A munkahely-változtatás ismeretlen Alsó tekercsen. Nem ritka a 3fl éves munkaviszony. Kovács Vendel 1933- ban költözött ide a szomszédos Ba laton bozsokra családostul. 1951 óta részese a faiskola történetének. Szakiskolát is végzett, de a szakmai szeretetet, a fák megbecsülését mindennél többre tartja. A hatalmas csemetehalmazból a kéz és az olló csak kis köteget választ ki. Hiaba, a jó szem és tapasztalat a legfontosabb. A raktárból időközben megkezdték egy nyugatémet kamion megtöltését. Ez is bizonyítja: Kovács Vendel es munkatársai előtt magas a mérce. Kedvező tapasztalatok Hulladékiszapból fűtőanyag Az Afar Csepel-szigeti telepén fél évszázad alatt felhalmozódott hulladékiszap — a savgyánta — hasznosítására dolgozott ki eljárást a Magyar Szénhidrogén- ipari Kutató-fejlesztő Intézet, együttműködve a Dorogi Mészművel. A környezetet, az élővizek tisztásé ®rt veszélyeztető hulladékból folyékony — a fűtőolaj pótlására alkalmas — fűtőanyagot állítottak elő, amely az éghető anyag egy részét kisméretű szemcseként, lebegő állapotban tartalmazza. Az áj anyagnak és tecfeA HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Igazi téllel vívtunk kisebbnagyobb csatát, ezen a héten. A közlekedésben gondokat okozott a hó, a magyar tenger lassú befagyásának megkezdődése azonban nagy örömeit szerzett azoknak, akik, a nyári idegenforgalmi idényre jeget vágnak. A téli sportok kedvelői szintén útra kellhet'tek síelni, korcsolyázni a közeid dombokra, a megnyitott jégpályákra és műiden olyan helyre, amely sportolásra alkalmas, Somogy belpolitikai eseményekben gazdag hetet zárt. Fontos témát tárgyait meg a megyei pártbizottság szerdán. A testület meghívott szakemberek véleményét meghallgatva készített mérleget az állami oktatás helyzetéről. A megye mező- gazdaságának szép eredményeit összegezték a folytatódó zárszámadásokon. A tabin ott volt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja is. A látogatás gazdag programja, alkalmat adott rá, hogy átfogó képet kapjon a nagyközség es a környék gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről. Szép hagyományuk van a városrészi fórumoknak a megyeszékhelyen. E csaknem másfél hónapig tartó akció hétfőn kezdődött meg két igen jól sikerült tanácstagi beszámolóval. A Kré- nusiz is,kólában tartott gyűlésen tizenhatan, a textilművek leányotthonában megrendezett beszámolón pedig tizemketten mondták el a véleményüket, tették szóvá a városrész good tant Nagyon jók az első tapasztalaitok, . hiszen sokkal nagyobb az aktivitás, minit tavaly volt. Ez azt bizonyítja, ' hogy megvan a nyílt várospolitika eredménye, az embereket érdekli, mit csinál a tanácstag, milyen) határozatot hoz a testület az egész város, az ő kornyék ük érdekében. Azt sem rejtik persze véka alá, ha valamivel nincsenek megelégedve. Az évek óta kialakult hagyományoknak megfelelöe*)- több tanácstag vesz részt egy-egy beszélgetésen, közülük azonban egy tart bevezető- vitaindító előadást, tájékoztatót. Persze, ha szükség van rá. akkor együttes erővel válaszolnak a föltett kérdésekre. Az ötéves terv felénél járva különösen fontos a tanács és a városlakók közötti eszmecsere. Egész biztos, hogy a további fórumokon sem csökken az érdeklődés, hiszen még a gazdaságpolitikai pártnapo- kon is szóba került, mi épül a városban, mire van pencz és mire nincs, milyen most, és milyen lesz a városkép. Most sokkal nagyobbak a fejlesztés feladatai, így az is szükséges, hogy a lakosság pénzzel, munkával járuljon hozzá a tervek megvalósításához. . Egyre nagyobb a gazdaságpolitikai agitáció szerepe a mindennapi munkában. Ezért tárgyalta meg a városi pártbizottság agitáeiós és propaganda munkabizottsága a kaposvári feladatokat csütörtök0». Jó alapot ad a tevékenységhez, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők szerint is nélkülözhetetlen az agitáció a termelési feladatok sikeres megoldásához. A gazdasági munka jelenlegi keretei, beleértve a külső és belső körülményeik változását, a szabályozók módosítását, a piac igényei sízerint gyorsain változó termelést, valóban feladják a leckét mindazoknak, akik irányítják, illetve végzik ezt a párton unkát a gyárakban, a vá Hala tokinál . Sokkal bonyolultabb, összetettebb a jó agitáció minden munkahelyen. A jól fölkészült aktívák képgsek hatni társaikra, ha őszintén, nyíltan beszélnek az eredményekről és a gondokról. Jelenleg sokkal több az alkalmas személy Kaposváron, mint amennyit megbíznak agitacióval. . Ez valóban nagy tartalékot jelent e tevékenység korszerűbbé, hatékonyabbá tételében. Szakmai rendezvényekkel segítette a Textilipari és Műszaki Tudományos Egyesület megyei szervezete a’ tagok továbbképzését ezen a. heten. Kiemelkedett a Magyar Agrártudományi Egyesület me-- gyei szervezetének növény- termesztési szakosztályával közösen tartott rendezvényük penteken a megyei könyvtár előadótermében. Ezen a Ka- pospiastnal gyártott műanyag huzalok és kötősaala- gok kertészeti alkalmazásáról hangzott el előadás. Lajos Géz» noiógiának a Dorogi Mész- műben elvégzett nyolcnapos üzemi próbája kedvező tapasztalatokkal zárult. A kísérlet eredményei alapjan bővítik a savgyanta-kiter- melő és folyékony fűtőanyagot előállító berendezéseket. Ezzel a második félévben a Dorogi Mészműben lehetővé válik a mészégetéshez használt fűtőolaj több mint felének — 1500—1800 tonnának — a helyettesítése a hulladékból előállított folyékony fűtőanyaggal. Kedvező üzemi tapasztalatok esetén a Magyar Szénhidrogénipar! Kutató-fejlesztő Intézet szabadalma alapján 1984-től az évi fűtőolaj-megtakarítás elérheti a négyezer tonnát is. A szakemberek szertant az Áíor dsepel-szigeti telepén felhalmozódott veszélyes hulladék kitermelésével és hasznosításával 15—18 évig fedezhetik a Dorogi Mészműben szükséges fűtőenergia jelentős részét. Olajütés tök magból Megkezdődött az őrségben és környékén az évszázados téli munka, az étkezési célokra szolgáló tökmagoiaj készítése. A kőpesztést — a mag kibontását héjából — a családok otthon, közösen vegizik a téli esteken, azután kerül az ütőbe, azaz sajtolóhelyre a mag. Ilyen egykor minden faluban volt, de ma már ö&szesen 4—5 tsz-ma- jorban maradt meg az öre- giecsíke géppark, amelyen a csemegeként és gyógyszerként is kedvelt tökmagoiaj készül. A héjáitól megfosztott tökmagot az üzemekben lisztté őrlik. vízzel kásaszerűvé gyúrják, pirítják, majd sajtolják,' vagyis ütik. Minőségtől függően 3—4 kiló tisztított magból lesz egy liter olaj, ez magyarázza a borsos árat, hiszen az aranysárga folyadékéit az elmúlt években 400 forintot is kértek literenként., Egyszerűbbé teszi az egész eljárást a héjat ián magot adó tökíaj- ták termesztése, mivel itt a köpeszitee elmarad, ára a hozzáértőik seerint — az ilyen magból gyengébb, ízetlenebb olaj készül. A tökmagolajat ünnepi ételek főzéséhez, saláták ízesítésére, étvágygerjesztőként használják, gyógyszerként emésztési zavarok, vesepana- 6ZOK. ellen alkalmazzák. A sajtmoster Furcsa, félkör alakú, reees szélű késféie, úgynevezett sajtfúró van a kezében. Sorra vizsgálja a hatalmas sajttömböket a tizenöt vagonnyi áru befogadására alkalmas érlelőben. Egyiknek az oldalába, a másiknak a tetejébe fúr lyukat néhány gyors, határozott mozdulattal. Óvatosan emeli ki a 10—15 centiméter hosszú sajtdarabot, figyelmesen vizsgálja, esetenként megízleli.-7- Ide, az érlelőbe a sózókádakból kerül a sajt — 48 óra sózást követően — s itt öt-hat hétig érleljük. Ez idő alatt naponta többször ellenőrizzük, vizsgáljuk a minőséget. Ilyenkor arról győződünk meg. hogy a szükséges lyukak száma, távolsága megvan-e. Ebből a Balaton sajtból nagyon sokat exportálunk. Más minőséget kérnek a görög, a holland megrendelőink es a hazai vásárlók. Ügyelnünk kell arra, hogy csak kifogástalan minőségű termék kerüljön ki üzemünkből. Eddig még nem kaptunk minőségi kifogást. Művezető, gajtmester, érle- lő.mester Horváth Lajos a tejipari vállalat marcali sajtüze- meben. Október 1-én megy nyugdíjba, több mint 40 évi munkaviszony után. — Tejbegyűjtőként, illetve átvevőként kezdtem, aztán többféle beosztásban dolgoztam. Elvégeztem, a minőségi ellenőri és a művezetői ta-i- folyamot. Készítettem jó néhány sajtot és más tejterméket. Amikor rtt, Marcaliban 1948-ban elkezdte ezt a munkát — előtte Zalában, majd Niklán dolgozott — naponta 5—6 ezer liter tejet vett át az akkor még magánkézben levő üzem. Égy mázsa vajat gyártottak, a többi, megmaradt tejet a fővárosba szállították. Mast naponta 60—65 ezer liter tej érkezik az üzembe, s ebből évi 200 vagon Balaton sajt készül. Nemcsak szakmai szempontból képezte magát; elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet is. Hosszú ideig, majdnem 20. évig volt az üzem párttitkára, s 1960- től napjainkig a marcali Kovács József egységben munkásőr, századparancsnok-he- lyettes. A kétszeres kiváló dolgozó munkáson tevékenységéért háromszpr érdemelte ki a Kiváló Munkásőr, egy alkalommal a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést. Ebben a hónapban elköszön a testülettől, tartalékállományba vonuL Sok ezer vagont töltene, meg az a sajt, amelyet Horváth Lajos készített, illetve minősített. Keze alatt sok fiatal ismerkedett meg ezzel a mesterséggel. — Arra oktattam őket, hogy nagyon figyelmesen dolgozzanak, és szeressék ezt a mesterséget. Horváth Lajos érti, szereti a szakmáját, ezért maradt meg négy évtizeden át a tejiparban. — Vajon szereti-e a sajtot, a tejet, a tejtermékeket? — Igen. Egészséges, jó táplálék. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP
