Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
Andropov fogadta Vögelt Kedvezően értékelték Németh Károly látogatása a KISZ Központi Bizottságánál Világgazdaság, 1982 Gondok és remények a kapcsolatok alakulását Hans-Jochen Vogel Moszkvában találkozott Jnrij Andro- povvat Telefotó — AP—MTI—KS) Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára kedden fogadta Hans-Jochen Vogel t, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagját, az SPD kancellárjelöltjét. A nyugatnémet politikus hétfőn érkezett a Szovjetunióba a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnökségének meghívására. A nyílt, konstruktív légkörű találkozón a tárgyalófelek részletes véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint a két ország kapcsolatait érintő néhány kérdésről. Az SZKP és az SPD képviselői aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet éleződése, az erősödő fegyverkezési hajsza miatt, amely komolyan fenyegeti a békét. Jurij Andropov részletesen szjólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az SZKP és a szovjet állam fejt ki a fegyverkezési hajsza — -köz-' tűk a nukleáris fegyverkezési hajsza — megfékezése, a nukleáris világháború veszélyének elhárítása, az európai és az egyetemes béke alapjainak megszilárdítása, valamint a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti széleskörű, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében. Az SZKP KB főtitkára részletesen ismertette az európai ‘ közép-hatótávolságú és a hadászati nukleáris fegyverzetekről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon előterjesztett szovjet javaslatokat. Andropov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió javaslatai reális lehetőséget teremtenek az igazságos, egyik fél biztonságát sem sértő megállapodáshoz a nukleáris arzenál radikáljs csökkentéséről, a kölcsönös bizalom és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Ugyanezt a célt szolgálják a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, amelyeket a politikai tanácskozó testület prágai üléséin elfogadott politikai nyilatkozatban fejtettek ki. Jurij Andropov felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra, milyen súlyos következményekkel járna az európai békére nézve az Egyesült Államok és a NATO terveinek valóraváltása az új amerikai nukleáris közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai — köztük az NSZK-ban történő — telepítéséről. Hans-Jochen Vogel hangsúlyozta, hogy minden békeszerető erő számára ma mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megfékezése, a béke megszilárdítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Az SPD ezt tekinti egyik alapvető feladatának nemzetközi tevékeny- ségeoen. A szociáldemokratád kanceliárjeiöitje tájékoztatást adott pártjának a biztonsági kérdésekben, valamint a beke megszilárdításának ügyében eiioglalt álláspontjáról. Ezzel kapcsolat uas röviden ismertette az SPD elnökségének ,az utóbbi időben e kérdésekről elfogadott dokumentumait. Vogel annak a véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak legújabb a fegyverkezesi hajsza megállítására es a feszültség csökkentésére vonatkozó javaslatai konstruktívak és igen komoly tanulmányozást érdemelnek. Mindkét részről kedvezően értékelték a két ország kapcsolatainak alakulását. A kölcsönös előnyök, a jószomszédság szellemében, valamint az 1970. évi moszkvai megállapodás megbízható alapjain a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatai eredményesen fejlődnek a legkülönbözőbb területeken — hangsúlyozták. A tárgyaló felek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a két országnak, az európai és az egyetemes béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően, jó lehetőségeik vannak az együttműködés további bővítésére. Szovjet részről a tanácskozáson jelen volt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa Külügyi Bizottságának elnöke Andrej Alekszandrov, az SZKP KB tagja, a KB főtitkárának tanácsadója, Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes, valamint Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főcsoport- vezetője. Nyugatnémet részről a megbeszélésen részt vettek Egon Bahr és Hans-Jürgen Wischnewski, az SPD elnökségének tagjai, valamint az NSZK moszkvai nagykövete, Andreas Maier-LandruL Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden látogatást tett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál, ahol találkozott a KISZ KB titkáraival. Meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának és a KISZ KB titkárainak tájékoztatóját az ifjúsági szövetség múlt évi munkájáról és ezevi terveiről. Németh Károly az ifjúsági szövetség vezetőivel folytatott megbeszélésen szólt a párt, az ország előtt álló feladatokról, és ezek megoldásában a KISZ, a magyar ifjúság felelős részvéteiének fontosságáról. (MTI) YSZ—Honvédelmi miniszterek Megkezdődött a tanácskozás A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülésére kedden délelőtt megérkeztek Prágába a tanácskozás külföldi részvevői. A bizottság kedden megkezdte ülését Martin Dzur hadseregtábornoknak, Csehszlovákia nemzetvédelmi miniszterének elnökletével. A tanácskozáson részt vesz Dobri Dzsurov hadseregtábornok, Bulgária nemzetvédelmi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédelmi minisztere, Florian Siwicki vezérezredes, Lengyelország nemzetvédelmi miniszterhelyettese, Czinege Lajos hadseregtábornok, Magyarország honvédelmi minisztere, Heinz Hoffmann hádSerégtábdrnok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Constantin Olteanu altábornagy, Románia nemzetvédelmi minisztere Dmitri} Usztyinov marsall, a Szovjetunió hovédelmi minisztere, továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsall ja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. (MTI) Izrael—Libanon Elvben elfogadta a kompiomlsszumos javaslatot Bejrútban kedden hivatalosan közölték, hogy Libanon elvben elfogadta azt a kompromisszumos napirendi javaslatot, amelyet Morris Draper amerikai megbízott terjesztett hétfőn Khaidéban az izraeli és a libanoni küldöttség elé. Az izraeli kormány a Draperrei folytatott megbeszéléseket követően várhatóan szerdán nyilvánít véleményt az amerikai tervezetről. amely a korábbi .találkozókon elhangzott izraeli és libanoni javaslatok ötvözetének tekinthető. A libanoni kormány úgy véli, hogy az összevont napirendi javaslat megfelelő alap az érdemi tárgyalások megkezdéséhez, de a munkaokmányban szereplő kérdéseket csupán vitatémáknak, nem pedig kötelező irányelveknek tekinti. Libanon ugyancsak megelégedéssel nyugtázta, hogy a tárgyalások egy helyben topogása miatt elégedetlen Reagan amerikai elnök visszaküldte a térségbe s zemélyes megbízottját, Philip Habibot, aki nem a találkozók résztvevőjeként, hanem az izraeli és a libanoni vezetőkkel közvetlenül érintkezve egyengeti a megállapodás útját. A következő tárgyalási fordulót, mint ismeretes, csütörtökön az izraeli Kiraít Smonában tartják. Miközben az észak-libanoni Tripoli lakossága kedden a harmadik egymást követő napon élvezte a rendőrjárőrök révén is szavatolt tűzszünet nyugalmát, Bejruttól délkeletre ismét heves tüzérségi összecsapás robbant ki a keresztény-falangista és a druz-szocialista miliciák között. A harcokban öt személy veszítette életét. Két ágyulövedék a baabdai elnöki palota közelében robbant fel, de nem okozott személyi sérülést. hirdetünk öltözifetőnő, fűtő (gázkazánhoz), kellékes, asztalos és hangtechnikus] állás betöltésére. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ (87975) Fölveszünk lerakatunkhoz gyakorlattal rendelkező gépírót, számlázol munkakörbe, valamint kazánfűtőt Jelentkezni lehet: PIÉRT Vállalat Kaposvár, Jutái át Telefon: 13-567. (87988) A* amerikai Ossining börtönében véget ért a lázadás. A képen: két börtönör elhagyja az épületet, miután a rabok 53 órán át tartották őket fogva (Telefotó — AP—MTI—KS) A világgazdaság második világháború utáni legsúlyosabb válsága már eddig is igen nehéz helyzetet teremtett. A nyugati világ legtöbb országában az 1929—33-as nagy. világválság jelenségei kísértenék. A munkanélküliek száma meghaladja a fejlett nyugati országokban a 32 milliót és tovább nő, 1983 közepére elérheti a 40 milliót. Az ipar 60—70 százalékos kapacitással működik. Hétről hétre gyárak tucatját zárják be. Jelemős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutottak a csőd szélére s csak az állami segítség rántotta vissza őket. Csökken . az ipari termelés. Esnek a nyersanyag árak. A gazdasági zavarok és megrázkódtatások valamennyi országcsoport, a fejlett tőkés, a fejlődő és a szocialista országok megoldatlan belső problémaival is összefüggnek, illetve talajukon fejlődnek és kapcsolódnak össze. Érdekkülönbségek, konfliktusok A mai világgazdasági válság súlyossága mindenekelőtt azzal függ össze, hogy olyan hosszú távú változások talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fejlődésben. A gazdasági növekedés a világ valameny- nyi országában lassúbbá és ellentmondásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az áLiamok gazdaságpolitikája egyre nehezebben képes a felmerülő belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműködés messze nem bizonyult elegendőnek. Nem elég hatékonyak a nemzetközi szervezetek és nem segítik kellően az egyes ál- laimokat problémáik megoldásában. Emellett az országok száma megnőtt és helyzetük is rendkívül egyenlőtlen. A világon ma létező 160 állaim döntő többsége nagymértékbén függ a világgazdasági viszonyoktól, gazdasaguk sebezhető, és világgazdasági környezetüket formálni nem képesek. Az országok egy része viszont — amelyek a világgazdasági fejlődés fő tendenciáit meghatározzák — nem, vagy alig Vannak tekintettel a többiekre. Túl súlyos belső zavarokkal küzdenek és fő erőfeszítéseiket ezek megoldására összpontosítják, nem a nemzetközi gazdasági viszonyok javítására, amelyet esetenként figyelembe sem vesznek nemzeti gazdaság- politikájuk meghatározásában. A világgazdasági érdekkülönbségek — a nehez gazdasági viszonyok, a stagnáló vagy hanyatló termelés, a stagnáló világkereskedelem körülményei között — igen súlyos nemzetközi konfliktusok kialakuiasahoz vezetnek. Fizetési gondok Az 1979—80 óta tartó válság a nemzetközi pénzügyi viszonyok súlyos problémáival is párosul. Ezek nemcsak az elmúlt esztendőben kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Általánosak a likvidalási gondok. Miután a fejlődés lassult, sok ország kényszerült importjának csökkentésére. Az exportot növelni a kereslet-csökkenés és az éles 1 verseny feltételei mellett nehéz vagy szinte lehetetlen. Azok az országok, amelyek a korábbi időszakokban, főleg a 70-es években | jelentős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gazdasági fejlődésre és ki- * viteli lehetőségekre számít- t va, súlyos fizetési gondok- ! kai küzdenek és sokan kö- i zülük a fizetésképtelenség i határaira jutottak. Jelentős ' államok kényszerültek adósságaik törlesztésének átüte- ■ mezésére és újabb hitelek I felvételével is nehezen ké- S pesek az esedekes kötelezettségeiknek eleget tenni' Űj hitelek felvétele sok ország számára csak igen kedvezőtlen feltételekkel lehetséges. Nem egyszerű, hagyományos ciklikus túltermelési válság tehát a jelenlegi, mert sajnos, különböző, egymással szorosan összefonódó tényezők hatására . alakult ki. A válság sújtja bolygónk valamennyi országát és a köztük intenzívebbé vált kapcsoiatok közvetítésével láncreakciók sorozatát váltja ki a gazdasági élet különböző területein, egyszersmind súlyos társadalmi megrázkódtatásokat idéz elő. Eltérő lehetőségek Mikor változnak meg, válnak kedvezőbbé a világgazdasági fejlődés tendenciái? A fellendülés közvetlen közeledtét az elmúlt hónapok során sokan és sokszor jósolták a nyugati világban. Ez, azonban nem következett be. A kormányokra ma növekvő belső és nemzetközi nyomás nehezedik a vezető nyugati országokban azért, hogy a gazdasági életet élénkítő politikát folytassanak. Ehhez lehetőségeik azonban eiterőek és feltételeik esetenként kedvezőtlenek. Valószínű, hogy az Egyesült Államokban különböző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékenység valamivel élénkebbé válik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tökésországok többségére kiterjedő bizonyos, mérsékelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. Ennek hatását a világ többi része azonban csak késessel érzi majd, s nincs kizárva az sem, hogy az országok többsége elööb fogja érzékelni a fellendülés esetleges kedvezőtlen következményeit és csak később élvezi majd kedvező hatásait. A szocialista országokban is csak hosszabb távon hatnak azok az intézkedések, amelyeket gazdasági helyzetük jatitasara, problémáik enyhítesere hozna*. Az együttműködés létfeltétel Az olyan típusú országok szamára, mint Magyarország, mindez nem sok biztatót jelent a következő egykét esztendő során a fejlődés küisó feltételeit illetően. Ilyen helyzetben is „talpon kell maradnunk”, s arról sem szabad, lemondanunk, hogy hosszabb távú problémáink megoldásában előrelépjünk a lehetősegek szerint. Most különösen arra kell törekedni, hogy a rendkívül nenéz világgazdasági környezetben az éles nemzetközi verseny feltételei meileit a tolunk függő minőségi szervezeti és más íeltéteieaet úgy alakítsuk, hogy kedvezően hassanak beiso és nemzetközi gazdasági helyzetünare. Fokozottan kell vigyáznunk arra, hogy egyre nehezebben biztosítható kivitelünket ne zavarják minőségi problémák vagy olyan határidős túllépésén, amelyek betartása elsősorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszítésemet mell tennünk más szocialista országokkal közösen a KGST keretei közötti együttműködés hatékonyságúnak növelésére és annak érdekében, hogy az jobban segítse valamennyi szocialista ország belső es nemzetközi problémáinak megoldását. Keresnünk kell az együttműködést mindazokkal az országokkal, amelyek szamunkra elfogadható feltételekkel új kapcsolatok kiépítését ajánljak. Rugalmasabban, aktívabban kell kezdeményeznünk a nemzetközi együttműködés formáit tekintve is. Simái Mihálj akacter.iikus, a Világga/.das&fJ Kutatóintézet iüazsgatciiei.véttebe
