Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

Gazdasági célkitűzéseink Hozzájárulás az egyensúlyhoz A megyei pártbizottság határozatában a gazdaság vegészére vonatkozó általános feladatok mellett megfogal­mazta az egyes ágazatok fel­adatait is. A testület határo­zatában kimondja: altalános, a gazdálkodás minden terü­letére érvényesítendő feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének es fizetőképessé­gének javításához való hoz­zájárulás. Ennek egyenletes és folyamatos megvalósulása határozza meg az életszín­vonal alakulását és az élet- körülmények szerény javítá­sát. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a megye gazdaságának vala­mennyi ágazatában nagyobb hangsúlyt helyezzenek a ha­tékonysági és minőségi kö­vetelményekre. valamint a gazdaságszervező munkára. Fordítsanak kiemelt figyel­met az üzem- és munka­szervezésre, a munkafegye­lem — a munkaidő-kihasz­nálás és a munkáéi látott* ág — javítására, valamint az anyaggal és energiával való ésszerű takarékosságra. a hulladékok és másodlagos termékek hasznosítására. Korszerűbb termékeket A gazdálkodó szervek a fő figyelmet a termelési és ter- mekszerkezet korszerűsíté­sére. a gazdaságos termelés es az export dinamikus nö­velésére, az importigény mérséklésére fordítsák. A termelés növekedését, mód­ját a testület az élőmunka termelékenységének emelé­sében és a meglévő eszközök fokozottabb kihasználásában jelölte meg, és kívánatosnak, tartja, hogy a jövedelmező, a tőkés piacon is versenyké­pes termékék arányának nö­velése mellett a gazdaságta­lan tevékenységeket tegyék gazdaságossá, illetve szorít­sák vissza á gazdálkodó egy­ségek, és helyezzék előtérbe a műszakilag értékesebb, magasabb íeldolgozottságú, a tőkés piacon távlatilag is jól értékesíthető termékek előállítását. A termelést elsősorban azokon a területeken növel­jék, ahol lehetőség nyílik a nem rubel elszámolású ex­port dinamikus növelésére. E feladat megvalósításához arra van szükség, hogy bő­vítsék a piaci ismereteket, a közös érdekeltség alapján javítsák a gazdálkodó egy­ségek és külkereskedelmi vállalatok közötti együttmű­ködést,' valamint a piacfel­táró tevékenységet. A meg­lévő piacok megtartását a termékek minőségének és színvonalának emelésével, pontos szállításokkal, az igé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodással is erősíte­ni kell. A gyorsan változó gazdasági felételekhez való rugalmasabb alkalmazkodás megköveteli a termelés vala­mennyi fontos tényezőjének a nagyobb fokú mobilizál­hatóságát. A változó közgaz­dasági szabályozók hatasait a gazdálkodó egységek mér­jék fel, és ennek alapján alakítsák ki a jövő évi el­képzeléseiket. Az 1983. évi terveket a helyi sajátosságok és tartalékok figyelembe vé­telével úgy állítsák össze, hogy a szigorítások ne okoz­zanak törést a gazdálkodás­ban. Alkalmazkodás a változó körülményekhez A megyei pártbizottság határozatában szól arról, hogy a vállalatok és szövet­kezetek komplexen vizsgál­ják az üzem- és munka- szervezés, válamint az ez­zel összefüggő exportorien­tált és gazdaságos termékek előállítását célzó belső mun­kaerő-átcsoportosítás lehető­ségeit. Ennek üzemen belüli feltételeit . a dolgozók to­vábbképzésével a gazdálko­dó egységeknek kell megte­remteniük. Fontos, hogy a munkaerő-átcsoportosítások előkészítése jól átgondolt, végrehajtása pedig szerve­zett legyen. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a gazdálkodás kül­ső és belső feltételei miatt az ár- és szabályozórendszer változásaira, a gazdálkodási színvonal javítására és a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatására. Ez rugalma­sabb vállalkozási magatar­tást, alternatív tervezést és biztonságosabb gazdálkodást, egységes szemléletet és cse­lekvést^ valamint a belső ér­dekeltségi rendszer tovább­fejlesztését, a munka szerin­ti elosztás következetesebb érvényesítését követeli meg. Az irányítási és szervezeti rendszer továbbfejlesztése segítse elő a gazdálkodó egységek önállóságának, ru­galmasságának, érdekeltségé­nek es munkájuk hatékony­ságának javítását. Somogy­bán is fel k^U készülni az állami vállalatok irányítá­sának továbbfejlesztéséből adódó feladatok megoldásá­ra. (Felügyelő bizottságok hatáskörének kialakítására és növelésére a belső mecha­nizmus korszerűsítésére, az igazgatói tanácsok hatáskö­rének növelésére és a mun­káltatói jogkörök tovább­fejlesztésére.) Az új bér- és keresetsza­bályozás fokozatos bevezeté­sére való felkészülés során a gazdálkodó szervek fordít­sanak különös figyelmet a jövedelmezőség alakulására, a felhalmozás és fogyasztás arányára, a teljesítmény-kö­vetelmények szigorítására, a munka minőségére, a belső kereseti arányok módosulá­sára stb. Az új jövedelem­szabályozás következetes megvalósítása várhatóan munkaerőt szabadít fel, ezért a tanácsi szervek foko­zottabban figyeljenek a fog­lalkoztatottsággal kapcsola­tos kérdésekre. A versenyképesség foko­zása, a gazdaságosság javí­tása, a társadalmi szükség­letek jobb kielégítése érde­kében a nagyüzemek ter­melésének elsődlegessége Felelősséggel A termelő és nem terme­lő gazdálkodó egységek fo­lyamatosan kiemelt feladata az energiafelhasználás szer­kezetének átalakítása és a fajlagos energiaszükséglet csökkentése. A szigorúbb gazdasági fel­tételekhez való jobb alkal­mazkodás a vezetés minden szintjén fegyelmezett, követ­kezetes irányítási munkát követel, és az egyszemélyi felelősség következetes érvé­nyesítése mellett emelni kell a vezető, irányító, szervező és végrehajtó munka színvo­nalát. Az életszínvonal-politikai célkitűzéseink terv szerinti alakulása mellett alapvető politikai feladatnak minősí­tette a pártbizottság az áruellátás elért színvonalá­nak megőrzését, választéká­nak bővítését, a szolgálta­tások színvonalának megőr­zését. emelését, valamint a lakosság közérzetét kedvező Buszforduló épül Böhönyén mellett, azok kiegészítője­ként és szervezés ükben to­vábbra is kezdeményezzék és segítsék az új szocialista vállalkozási formák elterje­dését. A pártbizottság határoza­tában leszögezte: a gazdál­kodó egységek a fejleszté­sekre rendelkezésre álló korlátozottabb erőforrásokat — szigorú rangsorolás alap­ján — hatékonyabban hasz­nálják fel. A termelés fo­lyamatosságának biztosítá­sával összhangban fordítsa­nak kiemelt figyelmet a ta- karékossabb készletgazdál­kodásra, a készletek belső összetételének optimálisabb kialakítására. Ez az ágaza­tok között és ágazatokon be­lül is minden szinten megkö­veteli a különböző együtt­működési formák tovább­fejlesztését. A termelő szférában része­sítsék előnyben az export árualapok növelését célzó fejlesztéseket, a tanácsi be­ruházásoknál pedig a ki­emelt társadalompolitikai célkitűzések megvalósulását szolgáló infrastrukturális be­ruházásokat. A fő figyelmet ezekre, illetve a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezésére koncentrálják. A beruházási folyamatban résztvevők fordítsanak na­gyobb gondot a megválto- •zott építési igények és a felújítások jobb kielégíté­sére. irányba befolyásoló tényezők javítását. A jövedelmek ala­kulása jobban tükrözze a végzett munka társadalmi hasznosságát, a hatékonysá­gi! és jövedelmezőségi köve­telmények érvényesülését. (Folytatjuk) 2000 iármOvexetö évente Felkészültebb oktatók, korszerűbb technika Képmagnón rögzített módszerek Egyre többen kívánnak hi­vatásos vagy amatőr gépjár­mű-vezetői jogosítványt sze­rezni. Ez, valamint a jár­művek számának növekedé­se igen nagy és felelősség- teljes feladatot ró a képzést végző intézményekre. Erről beszélgettünk Szeles János­sal, az MHSZ megyei gép­járművezető-képző iskolájá­nak vezetőjével. — Eddig is arra töreked­tünk, hogy kellően fölkészí­tett, a közúti forgalomban fegyelmezetten, biztonságo­san reszt vevő hivatásos — és amatőr — vezetők hagy­ják él tanfolyamainkat, kap­janak jogosítványt. Ezért el­sősorban oktatóink magas színvonalú fölkészítéséről, továbbképzéséről gondos­kodtunk, ezt követően pedig arról, hogy olyan járművek­kel végezhessek munkájukat, amelyek megkönnyítik a gyakorlati vezetés elsajátítá­sát. Az elméleti előadáso­kon, a képzésben alkalmaz­zuk a korszerű technikát. Kísérletképpen nálunk ve­zették be a most már orszá­gosan alkalmazott ösztönző jutalmazási rendszert. Ez eredményesebbé tette okta­tóink munkáját, a tanulók vizsgára való fölkészítését. Tavaly az iskolán és a megyében levő kirendeltsé­geken 63 hivatásos és ama­tőr tanfolyamon kétezernél többen tanultak. Többségük sikerrel tette le az elméleti és gyakorlati vizsgákat, lé­nyegesen csökkent a bukási százalék, országosan is jó eredményt értek el. Két év­vel ezelőtt például a hivatá­sos járművezetők gyakorlati vizsgáin még 15.6 százalékos volt a bukási arány, a múlt esztendőben pedig már csak 7,5 százalékos. Az amatőrök­nél két év alatt 20 százalék­kal csökkent az ai-ány. Ha­sonlóan kedvezőek a tapasz­talatok a Kresz, á szerkezet­tan vizsgáin. Hibaelhárítás­ból például 10,6 százalékról 4.3-ra csökkent a bukások száma. Nemcsak a sorkötelesek hivatásos gépjárművezetővé képzését és az amatőrök oktatását végzik az MHSZ- ben. A Volán részére most már három éve nevelik az utánpótlást, busz- és nehez- pótkocsis járművezetőket is kiképeznek, jó eredménnyel. Harminc főállású és hat­van társadalmi oktató . ké­szíti föl a tanulókat vizsgára a megyében. A főállásúak nagy része „több diplomás”, azaz a különböző tanelemek­ből — Kresz-, szerkezettan, hibaelhárítás — megvan a szakoktatói vizsgájuk. Az oktatók munkáját, módszereiket képmagnón rögzítik, a továbbképzések alkalmával levetítik, hogy a megfelelő tapasztalatokat al­kalmazhassák a munkában. Ezt a módszert az MHSZ megyei gépjárművezető­képző iskolájában alkalmaz­ták elsőnek. Most januárban bemutatót rendeznek a fő­városi MHSZ-iskolanál, s a szövetség még ebben az év­ben az ország valamennyi gépjárműiskolájában beve­zeti az oktatók jobb fölké­szítésének érdekében. A technikai föltételek ja­vítására a megyei iskola vá­sárolt egy autóbuszt. Kísér­letképpen kaptak hat új, dí­zelüzemű A VIA tehergépko­csit és hat 1200-as Ladát a hivatásos és amatőr vezetők képzéséhez. Háttéripari „apróságok” Nem fából vaskarika — a folyékony fa Megkezdték a buszforduló építését Böhönyén. A közle­kedés biztonságát, az utasok kényelmét szolgálja, hogy a Volán 13. számú Vállalat a tanáccsal karöltve kialakít­ja a kocsik fordulóját a mű­velődési otthon udvarán. A község gazdasági egysé­gei. elsősorban a termelő- szövetkezet. az állami gazda­ság is segít a szállításbanét> egyéb munkákban. A tanács saját rezsis brigádja- készíti el a szilárd burkolatot. A tervek szerint még az év- első felében elkészül a busz­forduló. Három éve, hogy a batéi tsz részt vállalt a helyi óvoda bővítésében. Ez több, korábban a tsz-ben dolgozó fiatal anya részére tette le­hetővé a kicsik napközbeni elhelyezését. Egyre gyakrab­ban kopogtattak az asszo­nyok a tsz vezetőinél egész éven át jövedelmet adó mun­kát keresve. Végül is a nő­bizottság állt elő a javas­lattal: hozzon létre a tsz valamilyen melléküzemágat. A mosonmagyaróvári kötött­árugyárral sikerült megálla­podniuk, így 1980-ban a gaz­daság beindította az ipari tevékenységet: 40 asszony számára adottmunkát a fe­hérnemű-varroda. Kezdet­ben mindössze ez látszott a kezdeményezés előnyének, de már az első év eredményei bebizonyították, hogy a fog­lalkoztatási gondok megol­dása mellett az egész gaz­daság esélyeit is alapvetően javítja az ágazat. A tsz újabb kapcsolatokat keresett, és egy kitűnő lehe­tőséget talált A budapesti Materiál Szövetkezet mun­kaerőgondjai miatt ajánlot­ta föl: átadja a batélaknak két különleges terméke gyár­tását. Az egyik az úgyne­vezett folyékony fa, mely a fa hiányosságainak javításá­ra szolgál, s rendkívül kere­sett bútor- és építőipari se­gédanyag. A másik a her- metelastic, amelyik tömítő, illetve, fémragasztó szer. Mi­kor tavaly nyár elején a miniüzem fölszerelése meg­kezdődött, Batéban senki nem gondolta, hogy pár hé­ten belül országos nagyvál­lalatoktól özönlenek majd a sürgető megrendelések. Nem­egyszer jött kétségbeesett telefon: több tízmilliós ex­portszállítmányt késletet pár kilónyi hermetelastic hianya. Sürgős megrendelések tulot­tak be toibbek Között a paksi atomerőmű építkezéséről is. — Mielőtt a gyártást meg­kezdtük volna, több helyen érdeklődtem: honnan szer­zik be ezeket az anyagokat? — emlékezett Körmendi Ot­tó tsz-elnök. — Volt, ahol visszakérdeztek: miért, ma­ga tudná, hol lehet? Több helyen mutattak importból drágán beszerzett készítmé­nyeket, máshol azt válaszo- ták, sajnos sehol nem kap­nak. Akkor értettem meg, hogy ez a két cikk azoü közé a háttéripari „aprósá­gok” közé tartozik, amelyek hiánya gyakran a nagy ter­vek megvalósítását is fe< zi. Néhány hónap alatt több mint 250 megrendelő válla­lattal kerültünk kapcsolat­ba. s egyelőre alig győzzük kielégíteni az igényeket. — Ez örömteli gondnak látszik ma. amikor gyártók soia kutat biztos piarcai ke­csegtető, keresett termék uta n. — A próbagyártás hónap­jaiban fejfájást okozó gond­jaink is jócskán akadtak. Nem kévés utánajárásba ke­rült, mire termékeinknek egyáltalán hivatalosan elfo­gadóit ára lett. Hasonló tor­túra eredményeként sikerült megfelelő dobozt találni. A címkék elkészítése sem volt olyan egyszerű, mint ami­lyennek vélhetnénk. Csak ezután következtek az alap­anyaggondok ... Kiderült például, hogy a gyártáshoz egyebek között • szükséges egyszerű faliszt, vagy a még egyszerűbb és valamennyi hazai kémény­ben is föllelhető lángkorom importból származik, s nem is könnyű beszerezni. Elgon­dolkodtató visszásság ez ma, amikor az importtakarekos- ság az egész népgazdaság lejlődésének kulcskérdése, s mikor sokkal bonyolultabb terrpékeknéi már megleltük a házai előállítás módját. — Mi sem akartuk elhin­ni, hogy ne lenne más meg­oldás — mondta Gyurkó Jó­zsef ipari ágazatvezető —, és sikerült is találnunk egy Veszprém megyei tsz-t, ahol a fapapucsok csiszolásánál keletkezett falisztet hulla­déknak tekintették ... Köz­ben a kaposvári bútoripari szövetkezettel kezdtünk tár­gyalásokat, így minden re­mény szerint megoldódik a falisztgond. Ugyancsak most keresünk módot a lángko- rom es az eddig Csehszlová­kiából behozott úgynevezett „súlypát” kiváltására. A tavaly értékesített 20 tonna folyékony fa és her­metelastic után idén 50 ton­na gyártásával számolnak. Így is óvatosnak látszik ez a terv, hiszen akár a két­szeresére is volna vevő, a batéi tsz lévén mindkét ter­mén egyedüli gyái-tbja Ma­gyarországon. Az ágazatve­zető hétköznapok anyagbe- szerzési-technológiai gond­jaival birkózik, az üzembe látogató vendéget könnyeb­ben magával ragadja a fan­táziája. A KERMI vizsgálata sze­rint a két batéi gyárbmány- különlegesseg minőségben bízvást fölveszi a versenyt a hasonló importkészitané- nyekkel, árban pedig lénye­gesen olcsóbb. Ugyan miért ne lenne hát kelendő a fo­lyékony fá az országhatáro­kon túl is? Neon kétséges: ez a kis üzem a batéi tsz nagy lehe­tősége. Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents