Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

1943 őszén új filmtekercs kezdett forogni: be vonultattak a kaposvári 6. gyalogezredbe. Torma Károly hadapród őrmester azonban nem óhajtott hősi halott lenni egy rablóha- ború végjátszmájában. A bőszéníai újonckiképző szakasztól négy alföldi bakával és egyik hadapród őrmester társával angolosan távozott, a tapsoqyi szőlőhegy felé. Ott húzták meg magukat Nébel János présházában. Csakhogy nemsokára két tűz közé kerültek, és egyre kisebbedett a senki földje; a szovjet alakulatok épp a szőlőhegy előtt álltak meg. aknatűzzel árasztva el a környéket, a németek meg goeringekkel válaszoltak. Két tűz között nem sok választási lehetőségük maradt: megpróbáltak átjutni a vonalakon. Ez

SOMOGYI TAJAK, EMBEREK

— Mozit először Pesten* láttam, amikor anyám testvéréhez utaztunk — emlékezik vissza hatéves korára a mozizás somogyi nagykövete, sokunk Karcsi bácsija, — Némafilm volt; az a mozgásélmény annyira megmaradt bennem, hogy ma is le tudnám rajzóim. mit láttam.

Rovidnadrágos korában dehogy is gondolt arra, hogy egyszer majd ő lesz az, aki meghatározó szerepet játszik a somogyi mozizás fejlesztéseben, a múzeum megteremtésében, társakkal filmtörténeti munkák írásában. Pedig van abban valami jelképes, hogy a középiskolát az Irányi Dánielről elnevezett utcának abban az épületében végezte, amely korábban mozi is volt.

De cikkcakkokat irt le életútja, amíg a Mozi állomásig érkezett.

— Kezdjük pergetni az életűimet, Karcsi bácsi!

A Vöröstelek utcai lakásban indul a beszélgetés Torma Károllyal, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikai és művészeti igazgatóhelyettesével. Odakint az előszobában könyvek sorakoznak a vitrinekben, könyvszázadokat alkotvaa filmtörténeti, -esztétikai tanulmányok, regények, úti kötetek. Idebent felesége herendi porcelángyűjteménye kapja meg a szemet: Ludas Matyi, Hamlet, Cyrano de Bergerac, János vitéz es más irodalmi hősök is „modellt álltak” a törékeny figurákhoz. ..........................

•

— Kezdem l'sL'Jí>' ott, hogy ebben az utcában születtem,

1P2S. novem- ,ber 26-an. Ügy mondták a régiek, hogy a Vórostelek utca a terület hajdani tulajdonosának, egy Vörös nevű embernek örökíti meg a nevét. Apai nagyapám Büssüben volt kovácsmester, apám itt, Kaposváron vasúti altiszt.

Anyám szülei földműveléssel foglalkoztak Felsömoesoládon. Elemibe az Anna iskolába jártam, érettségi vizsgát a felső-kereskedelmiben tettem. Az úgy volt, hogy szombaton megkaptam az érettségi bizonyítványt, hétfőn már munkába álltam Pesten, a Pénzügyminisztérium központi illetményhivatalában, mint ideiglenes kisegítő díjnok. Szorongva léptem át az intézmény kapuját, nyomasztott a vidékiség tudata. De az eskü letétele után egy galamto- ősz bácsi, a főnök végigvitt a szobákon es bemutatott mindenkinek. „A napnak a felét itt éljük, édes fiam. És miért ne töltenénk kellemesen?” Ezt mondta, én meg egy életre megjegyeztem magamnak, hogy nem mindig szigorral ér el az ember eredményeket, hanem a munkahelyi légkör családivá tételével. A siker ugyanis attól függ, hogy milyen a viszony a munkatársakkal. Munkafegyelem es jó légkör, ez alapja minden tevékenységi forma eredményének! Mostanában úgy tapasztalom, mintha ezeket nem vennék olyan komolyan; mintha kimentek volna a divatból.

a kikepzetlen újoncokkal azonban nem sikerülhetett. A család élelmiszertartalékát sem élhették föl. a táboricsendőr-járőröktől is tartaniuk kellett, így tíznapi dekkolás után leballaglak a faluba és jelentkeztek a köz- ■ ségházán. Az alakulat addigra szétszóródott, ők a pótkeretbe kerültek. A négy újonctól nem sokat kérdeztek, de Torma hadapród őrmestert hadbíróság elé állították. A zalaegerszegi katonai börtön 6-os cellájának lakója azon töprengett, hogy statáriális bíróság elé kerül-e vagy védekezni is lesz lehetősege ... A vád katonai parancs megtagadása és hadseregből, való szökés szervezése, végrehajtása volt. A szerencse melléje szegődött: ki tudta magát beszélni a bajból, s amnesztiával szabadult a IV. hadtest bíróságáról. Karsdorfig sodorta a háború, ott esett szovjet hadifogságba. A prijamszki erdőben fát irtott, dolgozott a Don mentén, á pasit damoj! parancsa 1948. november ötödikén Dombaszban érte.

— Szombati napon érkeztem Pestre, hétfőn mar munkába is álltam; csakúgy, mint érettségi után. Mi azonban mindig összetartó család voltunk.; a szeretet kohéziós ereje nélkül nem család a család. A szüleim idősödtek, egyedül éltek, így hamarosan hazajöttem. Ezerkilencszáznegyvenkilencben mar a kaposvári pénzügyi számvevőségen dolgoztam. A tanács megalakulásakor a Somogy megyei Tanács pénzügyi osztályára kerültem. Hogy pontos legyek: automatikusan.

Az életfilmeket gépbe fűző gépész most újra tekercset cserél. Azoknak, akik nem ismerik közelebbről Karcsi bácsit, váratlan fordulat következik:

— Ezerki- lencszazöit- venegyet írtak, amikor meg választót - tak a Petőfi sportegyesület területi elnökének, Somogy—Baranya—Tolna működési joggal. A közalkalmazottak sportegyesülete volt a Petőfi. S hogy miért éppen rám , esett a választás? Egész életemben sportoltam: szertornászként területi bajnokságig vittem, ezüstérmem volt, ez a legmagasabb fokozatot jelentette középiskolás koromban. Atlétizáltam, ezerötszáz méteren ! 942-ben országos vidék bajnok lettem. Katonai síbajnokságot nyertem Borszékén. És később sem hagytam el magam; teniszeztem, futottam, rúgom a labdát is. így esett rám a választás 1051-ben, az elnöki posztra.

A sízakszervezeti sportegyesületek. 1956 után

feneklett az ügyünk. Az anyagot akkor már mozik vetítővászna mögötti térségekben taroltuk. Véletlenül tudtam meg, hogy a református egyháznak gondjai vannak a kaposvári gyülekezeti ház fenntartásával; a városi tanács segítségével indultak meg a tárgyalások és sikerre vezettek. Ebben a múzeum is szerepet játszott. Az eredmény itt látható.

Föl ballagunk az emelet re, ahol „őskori" vetítőmasinák, felvevögépek mellett a mozi- zásnak olyan szülői is jelen vannak, mint a wayang árnyjátek figurái, amelyek a pekingi opera' közönségét szórakoztatták. Minden tárgyhoz emlekek fűzik Torma Károlyt.

Nyugdíjba készül. Ezt már akkor mondja, amikor újra a Vöröstelek utcai lakasban vagyunk.

— Ötéves voltam, amikor ez a ház épült. A kőműves simította a habarcsot az ablaknál, es egy helyen belenyomta az ujját. Látod, itt a hajdani mester ujjnyoma. Anyám azt mondta, hogy azért tette: a gonosz be ne jöjjön. Később olvastam, hogy ez a szokás úgy élt az ókori görögöknél, hogy szándékosan hagytak valami hiányt az épületeken. „Mert ami be van fejezve, az a démonoké”. Én nem akarom befejezni, még nincs itt az ideje a démonoknak. Azt a bizonyos film- adattárt szeretném rendbetenni, vezetni nyugdíjas éveimben.

Lrskó László

— Weiser Nándortól kaptunk nagyon sokat. aki Óbudán kéményseprőként kezdte, ma.id mozigépész es mozi tulajdonos lett. Szilágyi Attila, a Filmmúzeum akkori gépészé, a későbbi archív filmraktár vezető es múzeumi ■szakértő- ismertetett meg vele. előbb rövid- filmen, majd személyesen. Nandi örömmel fogadott, bemutatta, hogyan kísérte zongorán a némafilmeket. Két szobája volt, tele gépekkel. Eladogatott ezt-azt. Amikor ágynak dőlt, úgy rendelkezett, hogy a lanyaék nekünk adjak el s. mozitörténet értékéit. A gépek többet jelentettek neki egyszerű kereskedelmi árucikknél. Emlékét a targvakba'n megőrzi ez a muzeum.

Mint ahogy más ajándékozók kinotechnikai eszközeit is szeretettel simogatja a látogatói pillantás. És a jelzesek egyre érkeznék: itt is. ott is értékek pukkannak föl a feledés homályából. Egyre gyarapszik a földszinti

filmadattar is. mar több mint négyezer címet tartalmaz az adatokkal, es piakatgyűj- temény, kiskönyvtár egészíti ki. Bekukkantunk a moziterembe is, amely mindig vendégváró tisztaságú, mindig 10 közérzetét biztosit a betérőnek. Törzsközönség alakult ki röpke két év alatt.

Karcsi bácsi már a tervekről beszél, mar a holnapot

festi:

— Kinőttük az épületet.

Szerencsére újabb helyiseget kaptunk. Az egyikbe« a MOKÉP vi- deominta termet létesít. Ez huszonöt fős kiscsoportoknak teszi majd lehetővé ezt az új mozizási formát, előiskola-ként az elterjedtebb videózáshoz. Dombóvári László igazgatóval azt tervezzük, hogy a masak tetemben kap helyet az adattár, amelynek a tervek szerint a tévében bemutatott fumek, a videokazetták jellemzőit is tartalmaznia kell, napra készen. Igazi lehetőséget szeretnénk teremteni ezzel mindazoknak, akik mélyebben foglalkoznak a filmmel.

megszűntek, ő még maradt egy évig a közalkalmazottak szakszervezeténél Onnan 19Ö8.

január elsejével helyezték át a Somogy megyei Moziüzemi Vállalathoz.

— A legalacsonyabb beosztásban kezdtem mint propaganda- es gazdasági ellenőr. Őszintén mondom, hogy nagyon örülök ennek, hiszen följebb és följebb lépve megismerhettem minden munkát a vállalatnál. Nemsokára csoportvezető lettem, majd amikor osztállyá nőtt a közössegünk, osztályvezetővé neveztek ki.

Minden tehetségével a film szolgálatába állt. Mert a film nem akkor válik művészi értékké, amikor elkészül, hanem amikor befogadják. Mozis Karcsi bácsi tudta ezt, és elkezdte hasznosítani a hadifogság idejen szerzett politikai előadói szeminárium tapasztalatait, megsokszorozva ezeket a TIT filmesztétikai-tórteneti szaktanfolyamanszerzett ismeretekkel. Elvégezte a marxista— leninista esti egyetemet is. Ezerkilencszaz- hetvenhétben igazgatóhelyettessé nevezték ki; a vállalat kritikus hónapjaiban többször is ő irányította a somogyi mozizást. Megszervezte a felmérhetetlenül fontos autós körzeti mozikat, összefoglaló munkákban tette közzé szerzőtársaival a somogyi filmtörténet fejezeteit. Lenin és a film című könyvecskéje egyaránt megtalálható a moszkvai Lenin Múzeumban és a washingtoni könyvtárban. Munkájáért kiérdemelte Á Szakma Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért és a Munkaérdemrend ezüst fokozata kitüntetést. Talán nem sértünk titkot, ha minősítéséből idézünk: tapasztalatainak átadása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat 1979-re az őrt szág hasonló vállalatainak élvonalába kerüljön, s hogy ez a munkatársi gárda miniszteri dicséretben részesülhessen. Torma Károlyt az országban is a szakma kiváló ismerőiéként tartják számon, ehhez hosszú évek jó munkája adott alapot”.

Mozis Karcsi bácsi teljes ember. Elfárad a „toll” annak jegyzetelésében, hány helyszínen élte' az életét: hosszú ideig tevékenykedett a szakszervezeti bizottság reszort- felelőseként, majd elnökeként, társadalmi aktivistaként a Hazafias Népfrontban, a TIT- ben. a sportfelügyelősegen, az atlétikai szövetségben, a városi tanács népművelési szakbizottsága ban, az Ibusz—

TIT világjárók baráti körének elnökeként, az MHSZ lövészetvezető jeként .. . Bejárta a fél világot Finnországtól Angliáig, Most viszont csak egy rövid utat teszünk meg a Voroslelek utcától a Szabadság park sarkáig. Ott az az „angol stílusú” épület — sok évre bérlik —, a büszkesége.

A mozimúzeum.’ Egyetlen eddig az országban ....

— Egy kicsit a szüiőapja ennek az intézménynek Karcsi bácsi. Hogyan kezdődött a vajúdás?

— Hosszú idő óta gyűjtöttem a mozitörténeti relikviákat. Arra gondoltam, hogy valamiféle kiállításon lehetne bemutatni a kinotechnika fejlődését. Nyolc eve nagyon kedvezőnek tetszett erre a célra a somogyién Bosnyák- kúria; Szántó igazgatóval az volt a véleményünk, hogy a Kunffy-hagyaték nem eléggé vonzza majd az idegent. El is jutottunk a tetőszerkezet rend. betete léig. amikor megAz életmű nem a démonoké