Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
Négy százharminc gyerek — Iskola nélkül Elmulasztott határidő hibarekorddal Tanulmányterv a Balaton védelmében Tanulmányterv készült — átfogó vizsgálat alapján — a Balaton vízgyűjtő területén alkalmazható környezetkímélő mezőgazdasági módszerekről. A javaslatokat dr. Kovács Imrének, a MÉM agrokémiai és növényvédelmi központja főigazgatójának 'előterjesztésében tegnap vitatta meg a megyéi környezet- és természetvédelmi bizottság. | Kivitelre is termelnek Négy melléküzemág létesítésével és gazdaságos üzemeltetésével exportra is termel 1978 óta a szőlösgyöröki termelőszövetkezet. Az automatizált tojóketrecek vezérlőberendezései, illetve a présgépekkel , előállított transzformátorlemezek, a lakatosműhely gyártmányai évi négymillió forint nyereséget hoznak. Ezzel a kezdeményezéssel egész évben munkalehetőséget teremtettek a tagoknak. Kitiltott kupicák Szondóztatnak a gyárkapuban Bedülöngel a »zaki a műhelybe, s ahelyett, hogy ha- zaküldenék, rávernek a vállára: „Jól van. pajtikám, aludd ki magad!” Nem ritka az ilyen eset bár egyre szigorúbb az ellenőrzés a portán. munka közben, összességében azonban javult a rend, a fegyelem a somogyi üzemekben. valóban fölveszik a küzdelmet az italozás ellen — persze eltérő eredménnyel. Jó néhány évvel ezelőtt még az üzemen belüli „bögrecsárdák” ellen kellett harcolni, ma ilyen elvétve akad. Szép eredménykent könyvelhetjük el, hogy szervezettebb, tervszerűbb, hatékonyabb a megelőző és az ellenőrző tevékenység a gazdasági vezetők, illetve a szakszervezet részéről — ezt állapította meg tegnap az SZMT elnöksége. Ez annak köszönhető, hogy általában ismerik az alkoholistákat, a rendszeresen italozókat, az üzemegészségügyi szolgálat különösen sokat tesz a megelőzés, a gondozás, a felvilágosítás érdekében. Most már a szonda is előkerül a gyárkapuban, hiszen a vizsgálat rendjét az átdolgozott munkavédelmi szabályzat rögzíti. Az egészségre ártalmas, a fokozottan veszélyes munkahelyeken rendszeresen tartanak ellenőrzést, sőt most már armak is utánanéznek, ki hova megy az építkezésről munkaidőben. Tizenöt megvizsgált munkahely tapasztalata szerint eltérő gyakorisággal alkalmazzák a szondázást: a húskombinátban 1198 vizsgálat volt tavaly, nyolcvanegy dolgozót felelősségre vontak; a ruhagyárban ötször szondáztak tavaly, s négyen kaptak fegyelmit. A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában két év alatt huszonöt esetben fű- játtak a szondába, s tizenegy személyt vontak felelősségre. Megemlítjük, hogy egy dolgozót azért bocsátottak el a Nagyatádi Cérna- gyárból. mert italt vitt be a gyárba. Általában mindig az eset súlyossága dönti el, hogy ki milyen büntetést kap. A skála a megrovástól, a táppénz megvonásától az elbocsátásig terjed. Sajnos, olykor a sokkal nehezebb nevelés helyett a könnyebbik megoldást választják: „Szabaduljunk meg az alkoholistától!” Sokkal eredményesebb volna, ha tüneti kezelés helyett az okokat tárnák föl. hiszen így másokat is megóvhatnának az italozástól. Jó hatású, hogy a szak- szervezeti testületek egyetértésével megtiltották a név- és születésnapok megünneplését poharazgatassal. Megtartása azonban nem egyformán következetes, így az ingatlankezelő vállalatnál a kultúrteremben ..megünnepelhetik” a névnapot. A gyárkapun belüli rend, a ..kupicák kitiltása” nem jelenti azt, hogy az alkoholisták „nem termelődnek újjá” hiszen a felszólaló főorvosok is megerősítették, hogy nő az italozók szama — most mar a fiatalok. a nők köreben is. Különösen szomorú tény, hogy a gyermekgondozási segélyen levő kismarnak közül többen nyúlnak rendszeresen a pohárhoz. A szakszervezetek feladata elsősorban az, hogy sehol se válasszák el a munkahelyen belüli es azon kívüli italozás hatását. Sok példa bizonyítja, hogy a nyolc órát becsülettel végigdolgozó szaki otthon leissza magát, veri a csaladjai; ha erről nem tudnak, s a kényszergondozás érdekében véleményt kérnek a munkahelytől, csak a „szépet” írják meg. Előfordul persze elkendőzés, elvtelenség is, máskor nem azt kérdik meg, aki valóban ismeri a dolgozót. Csurgói sétánk Tóka Ferenccel, az 1. számú iskola igazgatójával hosszúra sikerült: ahhoz ugyanis, hogy a tantermeket végiglátogassuk. töibb órara van szükség. Találunk osztályokat a tanácson. a pártbizottságon, a rendói-ség épületében. Elhelyeztek nehány csoportot a gimnáziumban, amely ma is helyszűkével küszködik, de tanítanak a napközi^otthonban, az óvodában, a szakmunkásképző intézetben is. Szertárnak a folyosókat es a szűk tanári szobát kellett kinevezni. Az oktatás két műszákiján folyik. A testnevelési órákat a szabad eg alatt tartják télen is. Vizsgáljuk hát meg sorban, mi idézte elő a jelenlegi állapotokat! 1972: munkavédelmi vizsgalat az iskolában. A szakértők véleménye: a falak ingatagok, a tetőszerkezet be- nmiással fenyeget. A nagyközség akkor végeztetett néhány „plasztikai műtétet”, azokra a megjegyzésekre azonban, melyek a múlt szazad végén emelt épület teljes felújítását javasollak, senki sem reagált. Az ötödik ötéves tervben nem volt pénz az építészeti szempontból sem értéktelen iskóla felújítására. 1978: az épületet életvesze- lyesmek nyilvánították. Ekkor alakult ki az említeti állapot. A nagyközség neve a hatodik oíeves tervi isko- labet-uhazások listájára került. A lebonyolítással a Som bért bízták meg, a megyei tervezőiroda munkatársai áltál készített tervek kivitelezésével a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot. Az építkezésnek — az elképzelések szerint — 1981 nyarán kellett volna megkezdődnie, s a gyerekek tavaly szeptemberben költözhettek volna be a tizenhat tantermes, univáz-szerkezetű iskolába. Az atadás azonban — finoman fogalmazva — kétségessé vált. VARGABETŰK Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese változatlanul derűlátó. — Kétségtelen, hogy aa. építkezés elhúzódásáért több szervet felelősség terhel. Mégis remélem, hogy ősszel ott lehetünk a nyitó ünnepségen. Pallos Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának az üggyel évek óta foglalkozó munkatársa: — A kibontakozást akadá- lyozta7 hogy sokáig nem született döntés arról, hogy olajkazánnal, szeneskazan- nal, konténeres gázzal vagy — később — vezeiekes gazzal fűtsük-e az épületet. „Kötélhúzás” folyt azzal kapcsolatban is, hogy átlagos méretű tornatermet építtessünk-e, avagy — mert Csurgón a kézilabdának gazdag hagyományai vannak, országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket értek el — tágabb tornacsarnokot. Végül az utóbbi mellett döntöttünk. Az idő tehát szaladt, az eredetileg ötvennégymillió forint költségre tervezett epület a jelenlegi becslések szerint hetvennél is többe kerül majd. Nem tudom, mekkora szerepet játszik ebben a fogyatékos munkaszervezés, a döcögő anyagellátás, a lógás. Mindenesetre a Tanéppel ez már a sokadik ilyen történetünk ... a bizottság Mit tehet az ember, ha szikla gördült az úttestre, és akadályozza a forgalmat? Természetesen bizottságot hoz létre. Koordinációs bizottságot. Ütemtervet is készít, „hosszú távra”. Nos, itt is ez történt! A múlt héten, a komisszíó harmadik tanácskozása előtt valósággá, nyüzsöglek a Tanép munkatársai az epitkezestui. A vállalat illetékese beszámolt art ról. hogy ígéretesen halad a tetőszerkezet szigetelése, hamarosan elhelyezik a ka- zanház födémelemeit, jó ütemben végzik a villanyszerelést. a hőszigetelést es a belső vízszerelést. Sorolt még egy tucatnyi sikert, néhány hozzászólás azonban arra engedett következtetni: az építők ígéreteiben túlságosan sok a „ha”, az ütemterv tele van feltételes módokkal. Kár — ez volt az egyik felszólalás lényege, s ezt igazolják az építkezésre szinte naponta ellátogató csurgóiak tapasztalatai —, hogy a dolgozók csak a koordinációs értekezleteket megelőző napokban „hajtanak rá”, a helyszínen többnyire csak — idézünk — „cigarettázgató, kártyázgató vagy ittasan ődöngó” munkásokat lehet látni. S hiába szerveznek a csurgóiak társadalmi munkát, hiába vállalják tucatszámna a szülők, az önzetlen magánkisiparo- sok az ablakok beüvegezeset, ha nincs munkaeszköz, ha a Tanép kevés üvegtáblát szállít, s azokat sem vágták méretre. Embersics Sándor, a Tanep igazgatója — függetlenül attól, hogy több szakember véleménye szerint az építkezés jelenlegi üteme nem ad okot bizakodásra — semmit sem ígért. Válasza tele volt hivatkozással a munkaerőhiányra. A munkafegye- , lemmel, a szervezéssel, az anyagellátással kapcsol a tos kifogásokra kitérően felelt, s az időjárást is gyakran említette, mint „kockázati tényezőt”. összehasonlíthatatlanul határozottabb volt viszont, amikor így fordult a sajtó csöndesen jegyzetel- gető munkatársához: „Nem szeretném, ha a cikk . azt tartalmazná, hogy a sok rendellenességben csupán a mi vállalatunk a hibás!” Az igazgató kívánságát teljesítjük. Igazoljuk: a Csurgón kialakult áldatlan állapotok előidézésében, a késedelmekben és abban, hogy az új iskolában csaknem ötmillióba kei-ül majd egy tanterem — míg a hazai atlag alig három es fél millió! — nem csupán a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a vétkes. HIBAREKORD Szigetvári György, a Somogy megyei Tanácsi Tervezővállalat igazgatója magabiztosan kezdi nyilatkozatát; — Büszkék vagyunk arra. hogy a megye legnagyobb és legolcsóbb iskoláját terveztük — mondja kedélyesen. Jómagam csak a vezetői túlterheltsegnek tulajdoníthatom, hogy egyik jelzősem felel meg a valóságnak. Majd némi kényszeredett- séggel elém teszi a dokuExpcrtcikk a puszedli A tabi afész és a Hunga- ronektár közös édesipari üzeme több ínyencséggel jelent meg már a magyar piacon. A gyöngydrazsé, az áni- zsos, a citromos, a mentolos és más ízű cukorkák, a fagylaltpor. a mézeskalács és a sütőipari adalékpor ismert termeke. Ebben az évben 80 millió forint értékű termék előállítását tervezik. Jelenleg a puszedlisülés a sürgős munka, az első negyedét ben 70 tonnát szálúmnak lengyel exportra. A sütőkemencéből 3—4 percenként 20 kiló kerül ki. A népszerű cikkből 140 tonna kerül belföldre. Ebben az évben 300 tonna fagylaltpor. 120 tonna cukorkaféle és 500 tonna Ünísüt j G—2, sütőipari adalékport 1 készítenek. meritumokat is. A kivitelezési tervet — a szerződés szerint — 1980 nyarán „szállította” a tervezövállaiat, a Tanép véleménye pontosan tizenkét hónappal később érkezett vissza, mert, ugyebár. a gondos munkához idő keil... Annál alaposabb volt vi- stzont a tervelemzés. A vállalat szakemberei — építészek. gépészeti, fűtési, vízszerelési specialisták — nem kevesebb, mint 680 (nem tévedés: hatszáznyolcvan) hibát találtak a tervekben. Ez valószínűleg országos viszonylatban is egyedülálló. — Nem komoly hibák — magyarázza az igazgató ■—; a felelős csak a Tanep. mert visszaélt azzal a helyzettel, hogy akkor még nem döntöttek a fűtésről, s közben a tantermi szárnyat sem építette. Feladták neki a piros ultit, és ő kijátszotta. Ez nyolchónapos csúszást jelentett. Visszakérdezek: — Menynyivel toldotta meg a késedelmet, hogy az epitő vállalatnak oly sok időt kellett a tervezési fogyatékosságok mazsola/gatásával töltenie? Nem kapok választ. KI A VÉTKES? A tanácsi szervek, amelyek hat évig tétlenül nézték az iskolaépület romlását, a munkájukat hanyagul végző tervezők és a kivitelezők tehát egymásra mutogatnak, senki sem hajlandó „elvinni a balhét”, miközben, az ügy botránnyá duzzad. Hogy világosabban lássunk, megkérdeztük Görög Ottót, a Somogy megyei Beruházási Vallalat igazgatóját. — Beruházási gyakorlatom során sohasem láttam meg olyan hosszú hibalistát, mint a csurgói iskolával kapcsolatos. Azt sem lehet vitatni, hógy a Tanép sem állt feladata magaslatán, bár a vállalat bőségesen szerezhetett már tapasztalatokat az univáz-technológiáről a nagyberki és a mernyei iskola ugyancsak nem zökkenőmentes építkezésénél. Akadnak azonban olyan fogyatékosságok is, amelyeknek hátterében nem egyik vagy másik vállalat felelőssége áll, hanem a megyei, sőt az országos érdekeltségi rendszer. A munkaerő és a munkafegyelem hiányára, ezáltal pedig a megbízók, a tervezők, a beruházók kiszolgáltatottságára gondolok. Most nem maradt más hátra, mint a vállalatok és a társadalmi szervek összefogásával őszre felépíteni az iskolát, s végre „hosszú távra” levonni a következtetéseket ... A korábbi koordináció és erdekegyeztetés helyett tehát most kampánymunka következik. Lengyel András Mit ajánlott a münkahe- lyi szakszervezeti testületek figyelmébe az SZ.MT elnöksége? A megelőzés középpontba állítását, Ennek érdekében még több fel világosító egeszsegügj'í előadásra van szükség, mégpedig nemcsak az üzemekben, hanem a közép- és a szakmunkásképző iskolákban is. A személyes példamutatás a leghatásosabb mindenhol, hiszen az a középvezető, aki maga is iszik munka közben, nemigen kérheti meg a beosztottjait, hogy fújjanak a szondába. Sokat tehet a szakszervezeti bizalmi, a brigád, a közösség azokért a társaikért, akik többet isznak a kelleténél — még ha munka előtt vagy után térnek is be a kocsmába. L. G. SOMOGYI .. NÉPLAP
