Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

A környezet formálja az embert, s az ember hatása környezetére döntő jelentőségű. Mai összeállításunkban azt vizsgálják munkatársaink, hogy mennyire ismerik a fiatalok környezetüket, mit tesznek azért, hogy ízlésüknek, igényüknek megfelelővé alakítsák azt. S szó van írásainkban a jó példa fontosságáról is.

fl FIATALOK ÉS fl KÖRNYEZET

Természetvédő fonyódiak

Kevés a somogyi túra

Népszerűek-e a megyében szervezett kirándulások ? Erről az Expressz utazási irodában próbáltunk tájékozódni. Keveset tudtunk meg. Az ifjúsági utazási irodához megyei kirándulások szervezése ügyében kevesen nyitnak be. A Munkácsy gimnázium elleniben minden évben szervez csoportokat, amelyek megyénk nevezetességeit keresik föl. Íme egy példa, amit minden iskola, ifjúsági szervezet figyelmébe ajánlunk. S azt, hogy az Expressz 1983-ban jelentős kedvezményt nyújt a kiránduló fiataloknak megyénkben szervezett útjaikhoz.

Az egykori várvédő. Magyar Bálint nevét viseli a, fonyódi általános iskola. Négy éve működik itt környezetvédelmi szakkor, mely az akkori negyedik osztályos tanulókból alakult. Vezetőjük Molnár Istvánná pedagógus. Közeleg az idő, s a gyerekek elhagyják már az iskolát, mivel nyolcadikosok az alapi lók. A tanulmányi félév után a mostani negyedikesekből verbuválják a szakkör újabb tagjait.

— Szakkörünk tagjai a nyolcadik b osztály Bala- ton-kutató gyerekei. A raj fölkészítéséről Zánkán gondoskodtak, ott kaptak feladatot a vízminőség folyamatos megfigyelésére, a növény- és állatvilág földerítésére. A feladatok sikeres teljesítéséért épp a napokban kaptak elismerést.

— Ügy tudom, környezetA szülőföld

Tizenöt kötete jelent meg eddig az Iskola és levéltár Című, tanulmányokat tartalmazó sorozatnak. A Somogy megyei Levéltár arra vállalkozott, hogy gyarapítja a pedagógusok és az ifjúság helyismeretét. A legújabb kötet most készül, s a megye történelméről ad áttekintést, összefoglalást dr. Szili Ferenc főveléltáros a sorozat. szerkesztője.

— A tanulmány füzet-sorozat megyehatárainkon túl is

elismert kiadványa a levéltárnak. Hozzátehetjük ehhez még a Somogyi Almanach köteteit, a levéltári évkönyveket és a levéltári napok rendezvényeit, amelyek tulajdonképpen a történelem- tanításban is segítséget nyújtanak. Milyennek ítéli meg az ifjúság a diákok ismereteit megyénk történelmi múltjáról?

— Az említett kiadványokhoz minden pedagógus hozzájut. Általuk a gyerekekhez is eljutnak azok az ismeretek, amelyek a szülőfölddel kapcsolatosak, s amelyek „ nélkül nem beszélhetünk hazafiságról.

Sajnos, az utóbbi időben csökken a kutató tanárok száma, apadóban vannak a

diákoknak szervezett, csoportos levéltárlátogatások is. Korábban több diákkutató jött hozzánk, mint mo6t. Ügy látszik, nincs komolyabb igény a tantestületekben arra, hogy a pedagógusok kutatásokkal egészítsék ki ismereteiket. Pedig a kutatást az önképzés legmagasabb formájának kell tekinteni. Néhány jeles pedagógus, mint a. marcali Caál József vagy Reöthy Ferenc munkássága nem. vált példaképpé a megyében. Sok esetben arról is vain tapasztalatunk, hogy hátrányos helyzetbe kerültek a kutató tanárok. Erkölcsileg sem kaptak elismerést, nem beszélve arról, hogy a fizetésekben, a jutalmakban sem tükröződött minden esetben, hogy milyen komoly munkát végeznek.

Az elmondottakból kitűnik: a szülőföld megismerését szolgáló levéltári kutatásokra nagyobb figyelmet kell szentelniük az iskoláknak. Kiegészítésül pedig hozzáfűzhetjük, hogy főleg az általános iskolásoknak szervezett különféle szakkörök, táborok járulnak hozzá nagymértékben a diákok szülőföldismeretének gyarapításához, gazdagításához.

védelmi őrjáratokat is szerveznek a gyerekek.

— Legutóbb azt a feladatot kapták, hogy figyeljék, mikor és hol jegesedik a Balaton, kiszedték-e a tóból a stégeket. Fonyódligettöl Bélatelepig ellenőrzik a közterületek tisztaságát.

— Jelzéseiket figyelembe veszi a fonyódi tanács?

— De még mennyire! Végrehajtó bizottsági ülésen is foglalkoztak tanulóink tevékenységével, hasznos környezetvédő munkájával. Ilyenkor a tanácstól madár- eleseget kapunk, a gyerekek gondoskodnak a téli etetésről.

— A táj, az élővilág sze- retete bizonyára együtt jár a vidék megismerésével.

— Korábban honismereti szakkör is működött iskolánkban, ez alakult át környezetvédelmi szakkörré. S honismereti munkával sem vagyunk adósak. Fonyód alapításának kilencszázadik évfordulójára ifjúsági pályázatot hirdetett a község, ezen eredményesen vettek részt diákjaink. A felnőtt pályázók között is megállták a helyüket

— Mennyire vonzó a fonyódi gyerekeknek megyénk más vidéke?

— Igaz, tavaly Szentendréről indult a vándortáborunk, és Visegrádon fejeztük be a kirándulást, de szívesen megyünk a környékre is. Tavasszal Szennába tervezünk kirándulást, megnézzük a balatonszentgyörgv Csillagvárat, es Barcsra is ellátogatunk. Bizonyára nagy élményt nyújt tanulóinknak az ősborókás.

Havranek Mihály az. egyik legszorgalmasabb környezet- védő. Tagja a madártant egyesület helyi csoportjának. Nyakában láncon három talizmán. Ékszernél értékesebb. Az egyik egy jugoszláviai sirálygyűrű, a másik magyar kisénekes-gyű- . rű, a harmadik édesanyja ezüstgyűrűje. Erdőmérnök szeretne lenni. A gyerekkori élmények gazdag folytatást ígérnek a termés zetszerető

tanulónak

Nemcsak a munkakereső fiatalnak, a leendő kenyéradónak is fontos, hogy a munkakezdő első benyomásai majdani munkahelyéről

megfelelőek legyenek. A munkahelyi közérzethez a külső jegyek is hozzátartoznak. A sötét, elhanyagolt környezet az első látogatás után is visszariasztó. A tágas, világos üzemrészek, a virágos folyosók, a tiszta ebédlők, a széles körű sportolási és művelődési lehetőség munkáscsalogató is.

A Mezőgép kaposvári gyárában ezzel az utóbbival találkozik a belépő. A régiek, a törzsgárdatagok és a fiatalok saját környezetszépítő munkájuknak köszönhetik a változásokat. A képletes alapkőletétel két éve az ifjúsági klub építésével kezdődött A vállalati méretű összefogást, a társadalmi munkaakciókat a „saját kezünk munkája’’ — hangulatát megőrizték a klub megA gyáré az első lépés

A tabi Videotonban a dolgozók átlagéletkora nem éri el a harminc évet; tíz dolgozó közül hat fiatalabb 35 évesnél.

Mező fi Gyula, az üzemi KISZ-bizottság titkára mondja:

— Vállalatunk, gyáregységünk múltja, jelene és jövője mindenki előtt ismert, aki egy kicsit is érdeklődik iránta. A hozzánk belépő fiatalokat mindig a gyáregység gazdasági, politikai és társadalmi vezetői fogadják. Ismertetik velük a munkahellyel kapcsolatos legfontosabb dolgokat, és minden fiatalnak a kezébe adják a gyáregységről szóló tájékoztató füzetet. Ezek jelentik az alapját a gyárról szóló ismereteknek. A többi az egyén kíváncsiságára van

bízva. . . Nehezebb a dolga annak, akit nemcsak az üzem, hanem a nagyközség múltja, fejlődése is érdekel, hiszen nem áll rendelkezé- . sere összefoglaló anyag. Az is tény, hogy fiataljaink nem érdeklődnek túlságosan a tágabb környezet múltja iránt, s kevés kérdést tesznek föl a jövőre vonatkozóan. Azt azonban tudni akarják, hogy mennyire biztosított a jó munkahely, milyen a szórakozási lehetőség. Ennek az utóbbinak a hiányát gyakran szóvá is teszik.

— A fiatalok tehát inkább számlát nyújtanak be?

— A sok társadalmi munka — a sportcsarnok építése, a művelődési ház színpadának átalakítása,, az új bölcsőde létesítése — azt bizonyítja, hogy igénylik a kulturált környezetet, s ezért hajlandók társadalmi munkában is dolgozná. Mi például a szabadtéri röplabdapályát alakítottuk át teniszpályává. A tabi ifjúsági napok megrendezésével pedig kulturális sport- és szórakozási programot biztosítottunk. A Videoton fiataljai formálói szűkebb környezetüknek, s számos programot szervez a KISZ-szervezet. amely a tágabb környezet megismerését szolgaija. Ezek a programok formálják, alakítják, nevelik az ifjúságot.

építése után is. A fiatalok felosztották maguk között a gyár köz- és munkaterületeit, védnökséget vállaltak tisztán tartásukra, ápolásukra A kopottas, öreg műhelyek, lucskos utak, a gondozatlanul árválkodó gyámő- var így alakult át kultúrált szemnek is tetszetős környez zetté. A sportolási lehetőségek együtt fejlődtek a munkakörülményekkel. A tava- szias idő munkásokat,

vezetőket csalogat a tavaly épített vörössalakos teniszpályákra. Az idén még két pálya építését tervezik. Az egykor autómodellező pálya országos versenyek színhelyévé fejlődött. Gadár László KISZ- titkár fontos dolgokat ösz- sziegez:

— A KISZ KB oklevele

,,A tiszta, kulturált környezetért végzett munka” mellett azt tartjuk fontosnak, hogy fejlődjék a fiatalok igénye a környezetükkel szemben. Manapság már nem kell egy mezőgépest arra kérni, hogy hamutartóba dobja a csikket. Ezek, a fiatalokban végbemenő változások azért értékesek, meri az ájtaluk szépített, rendbehozott környezetet óvjak, saját munkájuk során alakították ki magukban az otthonias munkahely igényét. Szinte nincs olyan bizottsági ülésünk, hogy az általunk is kényszerűnek érzett ülésezést ne követné valamilyen szépítő akció.

— Az oklevél a gyár kapuin túli környezetcsinosítást is elismeri.

>— A városi tanács igazgatási osztályával van egy megállapodásunk a Ságvérl park karbantartására, takarítására. Ez a fiatal park és az itt elhelyezett hinták, forgók, padok a környékbeli gyerekek kedvelt játéklehetőségei. A park létrehozása nagyrészt a vállalat és az itt dolgozó fiatalok érdeme.

A példa ereje cselekvésre ösztönöz

Nem építünk kerítést

Barcs városnak is fiatal, és, lakosai között is sok a fiatal ember. A mai iskolások.. pályakezdők, családalapítók 1 különleges helyzetben vannak: ahogy életútjukat egyengetik, ugyanúgy alakítják. maguk körül a települést, Város és lakói együtt nőnek föl. Somogy talán leginkább nyitottan, leginkább a közvélemény kívánságai szerint fejlődő helysége a környezetalakítás jó példáinak sorát kínálja.

Gazda Sándorral és Fazekas Józseffel a Kemikál gyárban találkoztunk. A városi tanácsról irányítottak hozzájuk. Mindketten tagjai a gyár egyik szocialista brigádjának, igen sok társadalmi munkát végeztek Barcsért. Először azt tudakoltuk:

elégedettek-e környezetükkel. Gazda Sándor:

— Szép ez a város, főleg a színei szépek. Amikor elkészült a csíkos ház, örültünk, jólesett arra sétálni. A gyárban dolgozó művésznő tervezte, akárcsak azokat a játékokat, amelyeket a strandon, az óvodákban és a bölcsődékben mi állítottunk föl. Persze elmondhatjuk azt is. hogy mi hiányzik a városból. A kereskedelmi ellátás gyenge, s ^lig van kirakat, pedig az is* hozzátartozik a városképihez.

Fazekas József:

— Mi egy új utcában lakunk, ott most kezd kialakulni a színes épületegyüttes. Igen hangulatos. Ha már csodás formákat nem is lehet csinálni, legalább az

épületek festése ..dobja föl” a lakóházakat. Mi, városlakók fásítunk, szépítjük az utcákat.

Gazda Sándor is beszélt szűkebb környezetéről:

— Mi egy négylakásos társasháziján lakunk. Hat éve épült, most kezd kialakulni végleges környezete. Abban az utcában nincsenek giccses, csicsás kerítések. Mi nem építünk kerítést; egyszerű sövényt telepítünk. Az a legszebb.

A szűkebb és tágabb környezet megismeréseben nagy a szerepük a KISZ különféle szervezeteinek. Míhalics Veronikával, a KISZ megyei bizottságának titkárával arról beszélgettünk, milyen módon ösztönzi az ifjúsági szervezet a történelmi, a munkásmozgalmi hagyományok megismerését, ápolását a jövő, a cselekvés érdekében.

— Vannak állandó és újabb elemek a munkánkban. Az előbbivel kezdem: a forradalmi ifjúsági napok szelleme és rendezvényei hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország történelmi, munkásmozgalmi múltja mellett megismerkedjenek a helyi eseményekkel, kiemelkedő személyiségekkel, mártírokkal. Az 1848-as, az 1919-es emlékhelyek, a szovjet, a bolgár emlékművek, a sírok gondozása, a különféle védnökségek értelmi és érzelmi szempontból is hatnak a tiataiokra. Ezért szorgalmazzuk mindenhol. Üj lendületet adott a környezet megismeréséhez, nagyon jónak tartjuk a fiatalok és az idős kommunisták beszélgetéseit. Igen élénknek tartjuk ezeket az eszmecseréket, hiszen a KISZ tagjai a meghívottak személyes élményei és példája nyomán ismerkednek meg az ötvenes évek, az ellenforradalom időszakával, az MSZMP több mint huszonhat éves politikájának kialakulásával. Tudjuk, hogy most nagyon élénk az érdeklődés e korszak iránt, így szinte fölbecsülhetetlen e beszélgetések érzelmi hatása. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója szintén hozzájárult a munkás- mozgalmi hagyományok megismeréséhez.

— A névadók életútjának megismerése cselekvésre serkenthet. Felhasználják-e az ebben rejlő lehetőséget?

— Az iskolák megemlékeznek a névadóról, elsősorban a diáknapok programjában. Aztán a KISZ-szervezetekben is szó esik erről. Az természetesen változó, hogy milyen tartalommal töltik meg. Mi egyébként azt szeretnénk, ha minden KlSZ-alapszer- vezet választana névadót. A megyei könyvtár KISZ-szervezete ezért készít most névadó-ajánlást az új alapszervezeieknek. Megemlítem, hogy fontos helyet foglal el munkánkban a honismereti, a helytörténeti gyűjtés és kutatás. Sokat segít ebben a levéltár, a könyvtár. Most arra buzdítjuk például a kis községek tagságát, hogy minél többet vállaljanak a helyi hagyományok őrzésében. A munkásöntudatot is erősíteni kívánjuk elsősorban az üzemhez, a szakmához való kötődés révén. Nagyban erősítheti ezt a szakma, az üzem történetének, a termelőszövetkezet megalakulásának felkutatása.

—r Szívesen vesz-e részt a tagság, az ifjúság a szűkebb környezetet alakító társadalmi munkában?

— Ha értelmét látják, akkor igen. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy a fiatalok legyenek büszkék a történelmi, a munkásmozgalmi emlékeikre, a felszabadulás óta megtett útra, hiszen csak így figyelhetnek céltudatosan a jelenre is.

— Mekkora ebben az önállóság?

— Változó. Nem mindegyik alapszervezet állította a figyelem középpontjába. Ez »eghatározza a feladatokat is.

Belső igény