Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

Korszerűbb vállalati szervezet Rugalmasabb alkalmazkodás A hetvenes évek második felében mind nyilvánvalób­bá vált, hogy az addigi vál­lalati szervezeti rendszer fölépítésé, működése nem teremt kedvező feltételeket gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez — miután idő­közben lényegesen megvál­toztak a gazdálkodás körül­ményei. E helyzet megváltoztatá­sara a Minisztertanács 1980 elején egy tárcaközi szerve­zetet hozott leire, az úgyne­vezett Koordináló Bizottsá­got. Ennek feladata a vál­lalati szervezeti keretek át­alakítása volt. Fő célja a vállalatok piaci érzékenysé­gének, reagálókepességének fokozása. A minisztériumok es a Koordináló Bizottság együttműködésének és munkájának eredményeként — a három evei korábbi ál­lapothoz képest — 1982 nya­rán már tíz tröszttel és négy nagyvállalattal kevesebb működött a gazdaságban. Ezenkívül számos vállalat­ból, trösztből vált le egy vagy több gyáregység, s né­hány kisebb összevonás is történt. Mindennek követ­keztében — az összevonáso­kat is beleértve — 26 ko­rábbi szervezet szűnt meg és 167 új vállalat alakult. Zala megye kivételével min­denhol emelkedett a válla­latok száma, a legjobban Heves, Bács-Kiskun, Komá­rom és Hajdú-Bihar megyé­ben.. Piaci hatások Az új vállalatok többsé­gének eddigi működése biz­tosítja, hogy a célnak meg­felelően a módosult szerve­zeti keretek kedvezőbb fel­tételeket teremtettek a ru­galmas alkalmazkodáshoz: a gazdálkodó egységek köz- ‘ vetlenebbül érzékelők a kör­nyezeti — köztük a piaci — hatásokat, s jól alkalmaz­kodnak hozzájuk. Ez lemér­hető volt a fogyasztók el­látásában is. A szervezeti változásokkal pa rh uzamosan változott a gazdaságirányító szervek, a vezetők és a dolgozók szem­lélete is. A vállalatok tevé­kenysége komplexebbé vált, együttműködésük erősödött; szélesedtek a különböző vállalatközi együttműködé­si formák, társulások, közös vállalatok jöttek létre. Szo­rosabb lett a vállalatok és a kereskedelem együttmű­ködése. sok vállalat saját üzlethálózata révén közvet­lenül is értékesíti terméke­it — így napra készen tá­jékozódhat a vevők igényei­ről. Nyilvánvaló, hogy a mó­dosított vállalati szervezeti rendszert nem végleges ál­lapotnak kell tekinteni. To­vább kell folytatni az ész­szerű gazdasági verseny elő­segítését a monopolhelyzet megszüntetését vagy leg­alábbis jelentős mérséklé­sét. hiszen ezek mind a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozását segítik elő. Ezekhez az egyik legfonto­sabb tennivaló a vállalatok belső irányítási rendszeré­nek korszerűsítése. Kulcs­kérdés a belső érdekviszo­nyok nyíltabbá tétele, az egyes elkülönült egységek eredményességének felszín­re hozása, a teljesítmények­kel arányos belső ösztönző- rendszer kialakítása. Önállóság, érdekeltség A Minisztertanács a vál­lalati önállóság és érdekelt­ség további fokozását, a bel­ső irányítási, érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, a munkahelyi demokrácia szélesítését kívánta elősegí­teni azokkal a közelmúlt­ban elfogadott határozatok­kal, amelyek január 1-től a vállalati felügyelő bizottsá­gok tevékenységének fej­lesztését. a vállalati igazga­tó tanácsok jogkörének nö­velését és a magasabb ve­zető állású dolgozók kivá­lasztási és kinevezési g.ya- korlatának korszerűsítését hivatottak elősegíteni. A korszerűsítés kétirányú: egyrészt bővül a vállalati bizottságok felügyeleti és ellenőrzési funkciója más­részt az ellenőrzés és az ér­tékelés tapasztalataira tá­maszkodva a vállalat műkö­dési irányát befolyásoló, orientáló tevékenységet fejthetnek ki. A vállalati vezetést előse­gítő igazgatói tanácsok mű­ködésének jogi kereteit már a vállalati törvény megte­remtette, ennek ellenere számuk mégis elenyészően kevés volt. A meglevők is elsősorban a vezetők tevé­kenységét segítő vélemé­nyező. tanácsadó, dönteselő- készító funkciókat láttak el, döntési jogkörrel azon­ban nem rendelkeztek. Mo6t ezzel a jogkörrel is fölru­házzák az igazgató tanácso­kat. A kon,kiét vezetői dön­tésekért természetesen to­vábbra is az igazgató a fe­lelős, tehát a tanács műkö­dése nem korlátozza az igazgatót a folyamatos vál­lalatvezetésben. Jelenleg a vállalati igaz­gatók esetében az alapító szerv egészben, az igazgatók helyettesei esetében pedig meghatározott fontosabb esetekben gyakorolja a Hegújul az öreg malom A legkorszerűbb és legnagyobb malom lesz Bács-Kiskun megyében a majdnem száz éve épített kalocsai Margit-ma- lom. Berendezéseit kicserélték, a jó állagú épületet teljesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszéken na­ponta 150 tonna búzából lehet itt 8—10 (éle kivaló minősé­gű lisztet őrölni. munkáltatói jogokat. Az új rendelkezések a vezetókivá- laszlás tárgyilagosságának elősegítését, a személyzeti munka nyilvánosságának demokratizmusának, fejlesz­tését szolgálják. Amellett, hogy a jövőben szélesebb körben lehet pá­lyázat utján elnyerni a ve­zetői állásokat, illetve beve­zetik a meg ha ta rozét t idejű vezetői kinevezések gyakor­latát. Azzal is bővül az igaz­gatók jogköre, hogy a jö­vőben helyetteseik fölött ők gyakorolják a munkáltatói jogkört, s ezzel szélesedik a felelősség megosztása. Ugyanakkor erre a területre is kiterjed a felügyelő bi­zottságok hatáskörei tehát a vezetők kiválasztásában erősödnek a demokratikus vonások. Véleményez a szakszervezet Ezt az igényt fejezi ki az a határozat is, amelyet a Minisztertanács, a SZOT el­nöksége és a KISZ KB in­téző bizottsága együttesen fogadott el s .amelynek cél­ja szintén a munkahelyi de­mokrácia továbbfejlesztése. Ennek legfontosabb vonása az, hogy — bizonyos szűk és meghatározott kör kivé­telével — valamennyi veze­tőre kiterjeszti a különböző szakszervezeti fórumok vé­leményezési jogát. Ezek az intézkedések is­mét jelentős lépést jelente­nek a vállalati belső mecha­nizmusok korszerűsítésé­ben. A. T. I / Mégy társközség jövője Társadalmi összefogás — Erősítik a kapcsolatokat Mélyrehatóan elemezte a darányi közös tanács a társ­községekben élők helyzetét. Fontos volt ez azért is, mert a hozzá tartozó négy telepü­lésen — Istvándiban. Kas- télyosdombón, Drávagár- donyban, Drávatamásiban — él az itteni lakosság 63 szá­zaléka. A tanács következe­tesen dolgozott, hogy javítsa a társközségekben élők hely­zetét, igényeiket a lehetősé­gekhez mérten megvalósítsa — tanácsi pénzből, valamint társadalmi összefogással. Istvándiban tavaly kezdték a közműépítést, Drávagár- donyban gázcseretelepet he­lyeztek üzembe. A dráva- gárdonyi és drávatamási közkutak ettől az évtől jó ivóvizet adnak. A társközségekben élők megfelelő arányban képvise­lik társaikat a tanácsban, a végrehajtó bizottságban. Igen fontos fórummá váltak a falugyűlések: ezek a la­kosság tájékoztatásán kívül a kapcsolatok fejlesztését is jól szolgálták a tanács ve­zetőivel. A lakosság igényeinek megismerésében, azok to­vábbításában nagy szerepük van a tanácstagi csoportok­nak. A társközségekben élő tanácstagok felelősségérzete erősödött, a közéleti tevé­kenységük, vitakészségük ja­vult, jó néhány ügyekben Tovább nőtt a forgalom A kereskedelem és az üzlethálózat A múlt évben -számos me­gyei szerv és intézmény — a NEB. a fogyasztók taná­csa, a Mévi, a köjál, illetve a tanácsok kereskedelem­mel foglalkozó szakigazga­tási szerve — vizsgálta az áruellátás színvonalát. Az új érdekeltségi és üzemel­tetési fonnák mellett na­gyobb súlyt kapott az ellen­őrzési rendszer és a fogyasz­tók véleménye is. Megyénk kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 13 millárd forintot, s ez 7—8 százalékos emelkedés az előző évihez képest. 1982-ben az ellátás javítá­sa érdekében űj kereskedel­mi egységeket kapcsoltak be a forgalomba, így a lengyel­tóti kisáruházat, a barcsi ruházati boltot. Az új üze­melési formában működő kereskedelmi egységek ré­vén — megyénkben mintegy kétszázharminc — a már egyéves tapasztalatok arra utalnak, hogy jobb lett az ei látás. A szerződéses üzletháló­zat egyharmadidal kevesebb alkalmazottal is öt ven szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. A magánke­reskedelem fejlődését bizo­nyítja, hogy a már csak­nem nyolcszáz egység egyre kulturáltabb körülmények között üzemel. Új pavilonok, pavilonsorok is épülnek. Kaposvár ellátását 1982- ben kedvezőtlenül befolyá­solták a városközpontban folyó építkezések, felújí­tások. A gondot fokozta, hogy a tervezettnél hosz- szabb időt vettek igénybe a munkák és gyakran, nem volt elég hatékony az együtt­működés a kivitelező, a be­ruházó és a kereskedelmi vállalat között. A lehetőségeket figyelem­be véve megyénk áruellátá­sa megfelelő volt, egyes kör­zetekben azonban adódtak árucila tasi gondok. \ Barcsi Városi Tanács V. B. értéke­lése például ilyenről számol be: bizonyos árucsoportok­ban hosszab'o-rövidebb ideig hiány mutatkozott. A ter­melés és az importháttér mellett közrejátszott ebben a hiányos szervezés, a fe­lületes igényfelmérés es a helytelen készletgazdálko­dás is. Megyénk élelmiszerellátá­sa kiegyensúlyozott volt 1982-ben. Nőtt a baromfi­ipari termékek kínálata. A kenyér- és péksütemény-el­látásban az áru minőségét alapvetően meghatározta a gyártó, a szállító és az érté­kesítő agazat kapcsolata. Kaposváron sikerrel vezet­tek be a konténeres szállí­tást. A fogadási feltételek, a gyártó és a kereskedő vál­lalat közötti megegyezés hiánya az oka, hogy á ka­posvári áfész üzleteiben meg nem mindenütt tud­ták megvalósítani ezt a szál­lítási format. Érdemes vol­na felülvizsgálni a konténe­rek jelenlegi bérleti díját is, hogy használatuk a szövet­kezetnek is gazdaságos le­gyen. Az iparcikkeik iránti ke­reslet rendkívül nagy volt a múlt évben, s ezt a kíná­lat csak részben tudta kö­vetni. Hűtőszekrényekből, bojlerből, egyes kerékpárok­ból, kismotorokból például az igényeiknek csupán töre­dékét tudták kielégíteni. A tüzelőanyag-ellátás — az olaj pótlása — új feladatok elé állítja a tüzép-lelepeket. Már a fűtési idény elején csökkent a telepek készlete, s. a választék nem elégítet­te ki az igényeket. A múlt év kereskedelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy az optimális árukész­let, a jól szervezett szállítás, az üzlet technikai színvona­la és az új, a korszerűbb ér­tékesítési formák bevezeté­se nemegyszer , ellensúlyozza az egyéb okokból eredő hiá­nyosságokat. Ezt állapította meg a közelmúltban tartott ülésén a Somogy megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság.- M. I. élnek interpellációs jogaik­kal. A tanács tisztségviselői, az apparátus dolgozói rendsze­resen látugaíják a társköz­ségeket, tartják a kapcsola­tot az ottani szervezetekkel. Nem jellemző viszont, hogy egy-egy társközséget érintő napirendet kihelyezett ta­nács-, illetve végrehajtó bi­zottsági ülésen vitatnának meg. Ezen a gyakorlaton egész biztos, hogy változtat­nak a tanácsülésen elhang­zott felszólalások alapján. A tanács az áfészszal együtt törekedett a megfele­lő színvonalú ellátásra. Egészségügyi. kommunális és kulturális téren szintén előbbre léptek, a társközsé­gek közművelődési élete azonban a kedvező tárgyi feltételek ellenére sem fej­lődött. Ezért javasolták; kapjanak időben tájékozta­tást a darányi művelődési ház rendezvényeiről, s vi­gyék be azokra — összefog­va a termelőszövetkezettel — a társközségekben élőket. Akadt olyan felszólaló, aki a heti háromszori kenyér- szállítást kevesellte — leg­alább négy alkalomra volna szükség —. mások azt tették szóvá, hogy a buszok nem tartják be a menetrendet, a kötelező várakozási időt, s rossz a csatlakozás. . . Sok a feladat ebben az év­ben Darányban es a hozzá tartozó négy községben. Nagy részét társadalmi ösz- szefogással azonban meg­oldják. Ezért lenne helyes követni a másutt már be­vált gyakorlatot, hogy a ta­nács es a vb egy-egy ülését — főként mikor a társköz­ségekről van szó — kihe­lyezve tartják meg. így élőb­bé válhat a tanács vezetői­nek kapcsolata a lakosság­gal. növekedhet a közélett érdeklődés, s adnia a társa­dalmi összefogás - a tele­pülések fejlődéséért. ni. L. I Szavuk van a képviselőknek Van szavuk a somogyi képviselőknek. És a szavuk­nak súlya is. Örömmel hal­lottam ezt a megállapítást más újságok munkatársaitól és a rádiósoktól is a Parla­mentben. Ez a dicséret nem lóg a levegőben, van ..arany- fedezete" odahaza, a válasz­tókerületekben is. A hazai pálya kitűnő ismeretén alapszik minden, egyes fel­szólalás. minden interpellá­ció. A parlamenti tudósító leg­följebb csak érzékeltetheti, milyen nagy munka, mennyi tapasztalat összegeződik ,a somogyi honatyák, felszóla­lásában. Kialakult a szokás, hogy a képviselők mindig elmondják a csoportülésen, miről szeretnének beszelni: nagyon pontos vázlatok ezek. persze jókora hézagok­kal. ahová befér minden ki­egészítés. amit társaik, a meghívott megyei vezetők, netán a szakemberek java­solnak. Az alap mindig szi­lárd. hiszen a képviselők mindkét lábbal szilárdan állnak a valóság talaján. Általában év elején veszi számba a képviselőcsoport, hogy mennyi panaszos ke­reste meg őket. hányszor vettek részt tanácsülésen, különféle fórumokon. zár­számadáson, és így tovább. A tavalyi összegezéskor az az álláspont alakult ki. hogy nem a. számok fontosak, ha­nem a tartalom. Az, hogy a választópolgárokkal egyre szorosabb a kapcsodat, a képviselőik igyekeznek minél alaposabban megismerni a választókerület általános és a községek sajátos helyze­tét. A somogyi képviselők a megválasztásuk óta eltelt két és fél évben küiön-küiön és együtt minden lehetősé­get megragadtak, hogy a kis falvak jövőjét szolgálják. Országgyűlési felszólalása­ik sora bizonyítja, hogy a somogyi jellegzetességet fi­gyelembe véve síkraszállnak a falvak megtartó erejének növeléséért. S ez csak az egyik — bár természetesen a legfontosabb — fórum, ahol kiállnak ér­tük. Mi sem természetesebb, mint hogy a képviselők a csoport vagy a parlamenti bizottságok ülésein szintén elmondják véleményükét, javaslataikat. Sót más lehe­tőségeket is kihasznainak, például a falugyűléseden ta­pasztalt problémákat leg­utóbb jelezték a csoportüie- sen részt vevő megyei ta­nácselnöknek. Felsorolni ' sem lehet hir­telen mi minden szoba ke­rült mái' e két és fél év alatt, a jó ivóvíztől a közle­kedésig, a kereskedelem és a szolgáltatás gondjaitól a gyepgazdálkodásig. Egy-egy országgyűlési hozzászólást a tévében figyelemmel kisé­rő választópolgárok is ér­zékelhetik: velük és értük vannak azok, akik az ő bi­zalmukból kerültek a kép­viselői székbe. Visszatérve arra, amit a cikk elején írtam, kiegészít­hetem azzal, hogy a képvi­selő vázlatától a felszólalás vegieges megs-zövegezéséig igen. nagy az út. Ez azért természetes, mert a tanács szakemberei adatokkal segí­tenek, mások hasznos kiegé­szítésekkel, észrevételekkel. A szöveg így megalapozot­tabb. Olykor azonban mégis elvész valami: a természe­tesség ... Emlékszem, hogy az egyik képviselőnek milyen ki­tárul „vázlata’’ volt, mikor szaoadon beszelt — a cso­port ülésén — élvezetes stí­lusban, megkapó szófordu­latokkal. Felszólalásakor a parlamenti ülésteremben azonban a szövegben már csak hellyel-közzel érződött ez. lédig erre a természe­tes« egre sokkal jobban kel­lene vigyázni, hiszen a tár­taimon kívül ezzel is fokoz­ni lehet a figyelmet, y Lajos Géza A megfiatalított Margit-malom Szerelik a régi malom új gépeit (MTI-fotó — Karáth Imre felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents