Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
Simon Ottó VÖRÖS ÉS KÉK Idegek szálain reszket az áram véreink ontják buzgón a vért Megtérek hozzád tékozló fiad felzengenek orgonasípok összetartozásunk úrfelmutatása Hozsánna, Hozsánna Tavaszi rétek illatát hozza a szél Megérint kiboruló hajad Lersegö rozsban hempergünk pipacs vöröse vérzik búzavirág kékre sikolyodtól fölfeszül egy pillangó ledöntött rozs vérző pipacs szerelmünk ágya. Pap Cábor Felfogások Kik együtt élnek a Természettel természetesnek tartják az elmúlást. Akadnak, néhányon még ma is, akik í— természetellenesen — szeretnének hinni valami mást... (Durkó Gábor rajza) Bába Mihály fl házasságközvelílő tragédiája Új könyvek JAK-füzetek A Fiatal Írók József Attila Köre — új nevén a József Attila Kör — a Magyar Írók Szövetsége mellett működő szervezet, amely a harmincöt éven aluli írókat, költőket, kritikusokat, irodalomtörténészeket fogja öss«e és segíti át a pályakezdés buktatóin. A támogatás egyik leghatékonyabb formája a nyilvánossághoz, a fórumhoz való juttatás. Egyik kezdeményezése a JAK-füzetek sorozatának megindítása a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Az 1. füzet Fasítt avagy viták a „fiatal irodalomról” fi met viseli, g lényegében annak a vitának a gyűjteménye, amely 1980-ban az Élet és Irodalomban s más orgánumokban folyt, Illetve a Fiatal Írók József Attila Körének 1980 októberi, Szentendrén megtartott tanácskozásán lezajlott. Ezért találhatók a kötetben olyan nevek, akik fiatalnak s főként induló írónak, költőnek nem mondhatók, mint például Csoóri Sándor, Sü- köed Mihály, Mezei András, Ungvári Tamás, Fekete Gyula, Mocsár Gábor. A JAK-füzetek 2. számában csupa ultramodern verset, vers-, képvers-, fotó- vers-kísérletet olvashatunk. Címe: Ver(s)ziók. Formák és kísérletek a legújabb magyar lírában. A 3. füzet témája a beteg József Attila. .„Köztetek lettem én bolond ..idézi a cím a költőt. Három tanulmányt tartalmaz: az első a költő művelt és személyiségét hasonlítja össze, a második a művészi személyiség es a sors összefüggéseit elemzi, a harmadik pedig Bak Róbert, a költő kezelőorvosa által készített kór- esetleírásokat dolgozza fel. zegény Kapusi — mondta a barátom, amikor egy magába- roskadt, révedező tekintetű férfi elment mellettünk. — Ez is alaposan megjárta a házasságk özvetítésseL — Mi történt vele? — kérdeztem, vissza! esve a mámoros állapotban botorkáló emberre. — Képzeld «4, egysaer meglátogatta őket a felesége unokahúga! A harcias tekintetű Magdi már túl volt a harmincán, de még mindig pártában parádézott. A férfiak, amikor megismerték makacs, akaratos, katonás természetét, úgy elmenekültek tóle, hogy vissza sem néztek. Egy este azt mondja Kapusi csinos, bájos felesége: — Szivecském, nézz körül az üzemben, és hozd össze ezt a Magdit egy rendes emberrel! Épp ideje, hogy férjhez menjen, meat, még valami butaságot csinál. És Kapusi természetesem körül is nézett. TaláLt is egy szabad férfit. Igaz, nem volt valami jó híre az üzemben, de gondolta, majd a Magdi megnöveli. Meghívta vacsorára. Kellemesen töltötték az estét négyesben, elsőrangú helyen. Kapusi fizetett A találkozót újabb találkozó követte Kapusi ismét fizetett Sebaj, gondolta, csak a Magda menjen férjhez! A férfi kedves volt, de nem nyilatkozott Kapus iné mérges lett — Vagy nyilatkozik, vagy látni sem akarom többé. Beszélj vele! — Ni * drágára, ez nem olyan egyszerű. — Jó, akkor majd beszélek vele én. Ha kettesben maradok vele, egyszerűen megmondom neki: eszik, iszik a mi pénzünkön és hallgat, mint a csuka... Majd én szóra bírom! Nagyon jó, gondolta Kapusi, és örült, hogy meg-" menekült a kellemetlen beszélgetéstód. A vőlegémyjelöit, amikor . egyedül maradt a szép Kapusinéval, szenvedélyesen kirobbant — Na végre, ez a vércse meg a kedves férje, az a buta birka — ezer bocs’ — magukra hagyott bennünket Találkozni akarok magával Szeretem! Holnap várom a Rezeda presszóban. Ugye, ott lesz? Jöjjön ed, nagyon kérem! Megragadta az ámulattól szötlan asszony kezét, és csókolgatta. — Mikor Jön ? ölre? Váróra. * — Na, de a Mag«.:. — Jaj, szerelmem, hagyja már azt a vércsét! Nekem csak maga kell senki más... Az asszony alig tudta zavarát legyűrni. — Nos, váltott? — kérdezte Kapusi, araikor egyedül maradt a felesegével — lägen. De részleteket szeretne tudni... lakás, Magdi keresete, meg minden ... Holnap találkozóra vele, hogy megbeszéljük. Magdira ezt nera bízhatom. — Igazad van, drágám. Magdi könnyen kiadná az útját Pedig ebben a korban a férfi már érdeklődik, ez érthető __ E bben maradtak, és másnap Kapusiné elment a randevúra Harmadnap, sót negyednap is. És valahányszor hazament, boldogan közöd te: — Minden szépen halad. Csak türelem! Kapusi kölcsönt vett föl hogy az újabb vacsorákat és a felesége rendkívüli kiadásait fizetni tudja A hivatalos lánykérést szombat estére tervezték, mert Magdinak lejárt a szabadsága és vasárnap haza kellett utaznia. Kapusi azon a szombaton rohant haza, hogy feleségének segítsen az előikészületekben. Csinos felesége helyett azonban eg}' levél várta: „Drágám > Ne haragudj, de Jenő addig ostromolt, hogy nem tudtam neki . nemet mondani. Hozzá költöztem. A válóper költségeit természetesen mi fizetjük. Magdinak add át üdvözletemet. Vigasztald meg! Sok-sok puszi.’* K apusival megfordult a föld. Tört, zúzott, ami a keze ügyébe került. Magdit azonnal elzavarta, és részegre itta magái — Azóta ilyen — folytatja a barátom. — Szegény. Megjárta a házasságközvetí- tésseh Alaposan megjárta. Akinek csinos felesége van, ne kezdjen ilyen vállalkozásba! Ha ez velem történt volna, most örömömben átugranám a Bazilikát, de nekem nincs olyan szerencsém, hogy valaki megszöktesse a feleségemet... Na, szervusz! Sietek, mert ha késők, olyan zenebonát csap a sárkány, hogy Óbuda visszhangzik tőle — mondta, és elrohant. Szépen magyarul — szépen emberül Idegenül vagy magyarul? e Hálás téma napjainkban arról vitatkozni, hogy melyik szó a legjobb a fogalom megjelölésére: az idegen vagy a magyar. Felesleges dolog lenne azonnal eldönteni. Mindig a helyzet határozza meg! S azt is kijelenthetjük, hogy több esetben az idegen sző árnyaltabb, mint a magyar (matematika, státusszimbólum stb.), sőt egyeseket egyáltalán nem sikerült megmagya- rítani (rádió, televízió, vagy nézzük az újabbakat: kemping, hot dog stb.). Előfordul az is, hogy az idegent, illetve a magyar szó egymás mellett éL Ilyenkor felvetődik a kérdés: melyiket használjuk? Ezek a szavak „küzdenek“ egymással, és csak idő kérdése. hogy e harcból melyik kerül ki győztesen. Szókincsünk tehát állandó mozgásban van. Kiszűri magából a nem megfelelő szavakat, s bizonyos idő múlva eldől, hogy a -két szó közül melyik a jó. Gondoljunk csak arra, hogy nem sokkal ezelőtt, a cigarettát hivatalosan szivarkának nevezték. A szivarka kiszorult, megmaradt a cigaretta; illetőleg a szivarka sző más jelentést kapott Akik az Idegen szavakat pártolják, rendszerint arra hivatkoznak, hogy bizonyos fogalmakat csak hosszadal- masan lehet megnevezni. Ez több esetben valóban így van, de a sző terjedelme nem akadályozhatja meg egy-egy magyar kifejezés meghonosodását Ma már magától értetődően használunk a gramofon helyett lemezjátszót, a fridzsider helyett hűtőszekrényt a nacht- kaszli helyett éjjeliszekrényt És nem érezzük megterhel ó- nek a szó bosszúságát. Olykor legfeljebb a humoros hatás kedvéért használunk idegen szót: például rósejb- m, cvekedli, flepni stb. Sajnos, néhány szót a bizal- mas(kodó) nyelvhasználat a becézésset konzervált, tartósított: fridzsi (hűtőszekrény), röki (ez a rekamié franciának vélt ejtéséből keletkezett). A szimpátia helyett egyre inkább használjuk a rofcon- szenv szót, az antipátiát pedig teljesen kiszorította a* ellenszenv. Persze, vannak tudálékoskodó emberek is;a fenti szót a németből eredeztették, és létrejött egy ilyen szörnyszülött: unszún- pátia. A furcsa az egészben az. hogy ezt a kifejezést a németek nem használják. Vegyünk azonbea seeraügyre néhány újabb szót tel Publicisztikánk bői egyiket, hol másikat használja. A computer (és nem kerapjo- ter, kompi utör) már számítógéppé vált, a kooperáció együttműködéssé, a neckole- nializmus ú jgyarmatositás- sá. Kár volna azonban megelégedni ennyivel- Vannak olyan emberek, akikben sa idegen szó a tudományossá* érzetét kelti (valljuk be, hogy tulajdonképpen csak tudálékosságról van szó). Nem lesz az orvos, aki a fertőzés helyett infekciót, a hörghurut helyett bromehi- tist, a tüdőgyulladás helyett pneumoniát mond beszélgetés közben. S nem nevelhetjük az angol nyelv tudorának azt a tudósítót sem% alti koméit (szöglet), centert (középcsatárt), sőt mi több, elánt (lendületet) ír (mond). És az sem feltétlen spanyol nyelvértő. aki rsrwt- diált mond a világbejnoto-l ság helyett legfeljebb nagyképű. Ha megkérdeznénk ezeket az embereket, hogy miért használnak idegen szót, kielégítő válasz* aligha tudnának adni. Kétségtelen, hogy a választásban a szó hangulata szerepet játszik. Ezt is figyelem be véve döntsünk. Ne feledjük: a kimondott szó ítélet is. „Szólj, s megmondom, ki vagy" — ahogy Kazinczy írta. M. L. Simái Mihály A sivatag hajói az első teve púpján egy másik teve ül azon egy íróasztal s egy meg-nem-nevezett személy oki nem ér és nem olvas verseket de leg bölcsebben érti mivel ő van felül s az irathalmaz-csúcson is púposteve ül s azon még egy ét még i még Hz teveemeleti — a sivatag ha jói l ringanak rengenek most pedig menj — bohóc vagy és tengeribeteg próbáltál élni tisztin és tenni vétlenül hát azt hiszed normális vagy 1 Ify tevétlenüt? Fcatf. Szabó Vladimír grafikája Beszélgetés egy rendhagyó lemezlovassal — Von-e psziehológwri trükk az elnevezésben? — Biztosan, bár nem én találtam ki és nem is nagyon szeretem ezt a címet mert távol áll tőlem a diszkó világa, a felületes csevegés — mondja Varga Báláit András, a 'kéthetente felhangzó „Komolyzenei lemezlovas” című műsor egyik „zsokéja”. — Magát az ö&z- szeállítást igen kedvelem, és szeretném, ha minél többen szórakoztatónak, érdekesnek találnák. Míg társam, Bata András, aki maga is zenél, asszociációs játékként fogja fel, én, aki nem vagyok aktív muzsikus, inkább kiválasztok egy szálat amelyre azután felfűzöm azokat a gyöngyszemeket, amelyek odaillenek. Az első ilyen füzér az angol kated- rahsokiol, a hozzájuk fűződő zenei emlékekről szólt. Azután a szerzőket, mint más komponisták műveinek előadóit idéztük meg, majd a nagyók méltánytalanul ritkán hallható darabjait játszottuk le. — Egyik műsorában « nagy zeneszerzők egymás iránti heves ellenérzéseit idézetekkel támasztotta alá, és nagyszerű muzsikájukkal fűszerezte, amelyekből semmit sem vont le ez az érzelem, — Álszentségnek érzem a személyiség valós jegyeinek elhallgatását. Igenis gyűlölheti Csajkovszkij Brahmsot, hiszen oly eltérő a zenei felfogásuk és alkotó egyéniségük. Attól meg mindkettő óriás marad, ha ezt elmondjuk róluk. — Milyen szerkesztési elvek szerint készíti a műsorát? — Éppen mert nem vagyok muzsikus, mindé* műsorom előtt sokat olvasok. kutatok a zeneirodalomban, és igyekszem olyan dolgokat elmondani, amelyek számomra is újak es érdekesek. Ügy érzem, én vagyok az átlagos felkészültségű hallgató, de nem szeretem azokat a zeneszamokat, amelyek már mindenkinek a könyökén jönnek ki. Nem szakmai közönségnek készül ez a műsor, hanem mindenkinek. aki érdeklődik. A negyvenöt perces adásidőből általában harminchét perc a zene. — Milyen füzéreket tervez? — Egyik összeállításom más korok, más zeneszerzők megegyező irodalmi témáival foglalkozik. Ezután zenei anekdoták következnek, amelyek közül sokat nekeo» meséltek el olyan k ü-ifcödi zeneszerzők, akikkel könyv- interjút készítettem. Szeretnék egy játékot, amelyben összeszedném, hogy én milyen zeneszámokat vinnék magammal egy lakatlan szigetre. — Egyéb rádiós munkái közé hogyan illeszkedik ez a műsor? — Azt hiszem," kilóg a sorból, hiszen általában zeit« interjúkat készítek, például az Oj zenei újság, a Holnap közvetítjük részére. Mégis, vagy talán éppen ezért, és mert sokat tanulok közben, nagyon szeretem. H. A.