Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
Honecker és Gromiko tárgyalása Ma nincs fontosabb a nukleáris háború elhárításánál Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az NDK-ban tárgyal. A képen Erich Honecker köszönti (Telefotó — ADN/'ZB—MTI—KS) Mitterrand Bonnban „Erősíteni kell az atlanti szolidaritást” Kétoldalú és nemzetközi kérdésekről volt szó Andrej Gromiko és Erich Honecker csütörtök délelőtti hivatalos me gbeszélés én. A reggel kilenc órakor megnyílt tanácskozáson. — amelyet a barátság és a testvériség légköre jellemzett .— a szovjet külügyminiszter tolmácsolta Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának szívélyes üdvözletét, és részletes áttekintést adott a . közelmúltban Bonnban lezajlott szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról. A felek méltatták az NDK és a Szovjetunió, valami nt a két párt kapcso- . tatait,, mindenoldalú együttműködését, és kiemelték az 1975. október 7-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét. Erich Honecker elismerően szólt a Szovjetunió következetes békepolitikájáról és megerősítette: az NDK messzemenően egyetért a javaslatokkal, amelyeket Jurij Andropov terjesztett elő a szovjet állam megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából mondott beszédében a stratégiai fegyverrendszerek jelentős csökkentésére, Gromiko válaszában nagyra értékelte az NDK aktív békepolitikáját, azt a törekvését, hogy megakadályozza újabb háború kiindulását nemet földről. A megbeszéléseken teljes egyetértés mutatkozott abban. hogy új amerikai nukleáris fegyverek nyugat-németországi telepítése ellentétes a törekvéssel, hogy a Szovjetunió és az NDK rendezett kapcsolatokat tartson fenn az NS&K-val, es súlyosbítja az európai és nemzetközi helyzetet. A nemzetközi helyzetet áttekintve a felek megállapították: nincs ma fontosabb feladat annál, mint hogy megakadályozzák az Egyesült Államok és más NATO-országok legagresszí- vebb körei részéről megnyilvánuló kalandor törekvéseket, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét és biztosítsák a tartós békét. Ezt tanúsítja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi prágai állásfoglalása is, amely a szocializmus kiegyensúlyozott és aktív békepolitikáját tükrözi. Különösen nagy a nemzetközi hordereje annak a javaslatnak — mutattak rá —, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést: kölcsönösen nem alkalmaznak katonai erőszakot egymással szemben és békés kapcsolatokat tartanak fenn. Egy ilyen szerződés sokat tenne a nemzetközi helyzet javításáért, a nemzetközi bizalom erősítéséért A prágai tanácskozás politikai nyilatkozata,-és a benne foglalt javaslatok a béke üzenetét vitték el a világ államaihoz és népeihez és — mint a nemzetközi fogadtatás is tanúsítja — ilyen üzenetet látott benne minden békeszerető és haladó erő. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — húzták alá a berlini megbeszélésen — a többi szocialista országgal együtt minden erejével munkálkodik e reális javaslatok megvalósulásán. VATIKÁN Folytatni kell a párbeszédet Az egyháznak a háború és béke kérdésében viselt „felelősségét és erkölcsi hatalmát” hangsúlyozta az a közlemény, amelyet amerikai és nyugat-európai katolikus egyházi vezetők kétnapos vatikáni tárgyalásai után hoztak nyilvánosságra. A tanácskozáson nyolc országiból voltak jelen a püspöki konferenciák képviselői, köztük amerikai, nyugatnémet, olasz, belga, holland és brit püspökök. Az értekezletre az amerikai püspökök kérésére került sor és legfőbb témája az amerikai nukleáris politikát elítélő pásztorievél-tervezet megvitatása volt. A „békekihívás” címet viselő pásztorlevelet, amelyben nemcsak az atomfegyver bevetésére irányuló szándékot vagy az azzal történő fenyegetést, hanem még a nukleáris fegyverek birtoklását is elítélték, több támadás érte, nemcsak az amerikai kormány részéről, hanem egyházi berkekben is. A vatikáni tanácskozáson most úgy határoztak: folytatni kell a párbeszédet az egyházon belül, hogy jobban megértsék az erőszak alkalmazasa és az agresz- szioval való fenyegetés által felvetett és megoldást sürgető lelkiismereti kérdéseket A konferencián részt vett Agostino Casaroli bíboros, a Vatikán „külügyminisztere” is. A jugoszláv kormány az ország ellen irányuló ellenséges politika beszüntetésére szólította fel az albán kormányt. A jugoszláv külügyminisztérium képviselője csütörtökön dokumentumot nyújtott át a belgrádi albán nagykövetnek. A dokumentum megállapítja: a tiranai vezetés durván beavatkozik Jugoszlávia bel- ügyeibe és területi követeA francia nukleáris erő „elrettentő célzatú”, független, nemzeti erő, s ezért azt nem vehetik figyelembe az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon — jelentette ki csütörtökön Bonnban Francois Mitterrand. A francia elnök a Bundestag ünnepi ülésén beszélt, amelyen a francia— nyugatnémet barátsági szerződés megkötésének 20. évfordulójáról emlékeztek meg. A legutóbbi szovjet leszerelési javaslatoknak ezt a visszautasítását Mitterrand a NÄTO iránti* francia szövetségi hűség hangoztatásával egészítette ki. Erősíteni kell az atlanti szolidaritást, mert csak így érhető el siker a genfi tárgyalásokon, csak így válhat feleslegessé az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése — vélte a francia elnök. Beszédében Mitterrand Ugyanakkor reményét hangoztatta, hogy az erőegyensúly alapján sikerül biztosítani az európai békét. Fontos állomás lehetne, ha a madridi konferencián megállapodás születne európai leszerelési értekezlet összehívásáról.. A francia államfő részletesen foglalkozott a Közös lésekkel áll elő. Az albán kormány által a Jugoszlávia egyes részeiben meglevő ellenforradalmi elemeknek ' nyújtott támogatás felhívás a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányos. rendjének megdöntésére. Enver Hodzsa albán vezető, hogy elterelje a figyelmet országa nehézségein ről, és hogy megtévessze a közvéleményt; Jugoszláviára próbálja hárítani a felelősséget az Albániában kialakult helyzetért. Piac gazdasági helyzetével, a már 11 milliós és rohamosan növekvő munkanélküliséggel. Nyugat-Európa fokozottabb összefogását szorgalmazta az USA és Japán „kihívásával” szemben. A francia elnök, aki csütörtökön reggel érkezett Bonnba, rövid megbeszélést A francia—nyugatnémet együttműködési szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából a bonni Bundestagban beszédet mondott Francois Mitterrand francia elnök (Telefotó — AP—MTI—KS) folytatott Helmut Kohl kancellárral. Délben Karl Carstens nyugatnémet államfő adott díszebédet a francia küldöttség tiszteletére. • • • Helmut Kohl kancellár este hat órakor — több "rriint ezer vendég jelenlété- 'ben —• fogadást adott a francia elnök tiszteletére a Bad Godesberg-i Stadtihal- léban. Francois Mitterrand ezt követően hazautazott . Párizsba. Az ünnepi megemlékezést ma Párizsban 'folytatják, ahová ebből az alkalomból küldöttség élén Helmut Kohl kancellár is ellátogat. A genfi tárgyalások háttere „Nemei az alomfegyverekre! Nemet a háborúra!” — hirdetik a Stockholmból elindult és Moszkvába érkezett nemzetközá békemenet résztvevőinek transzparensei Falkland-szigetek Á brit légierő növelte a felderítő repüléseket A genfi tárgyalóásztalnál helyet, foglaló amerikai delegáció egyelőre változatlanul azt az álláspontot képviseli, . hogy csak abban az esetben mondanának le az eurorakéták telepítéséről, ha a Szovjetunió egyoldalú elhatározással leszerelné, sőt megsemmisítené valamennyi SS-mintájú rakétáját. Nos, ez lenne hát a Reagan-féle „nulla megoldás”, ami nyil- . vánvalóan nem elfogadható. Ha' ugyanis a szovjet fél végrehajtaná a szinte kapitulációval felérő önkéntes leszerelést, a NATO ezt semmivel sem ellentételezné. mert a jelenleg rendszerben áló 986 nukleáris fegyverhordozóból egyetlenegyet sem távolítanának el. Ezzel szemben a Szovjetuniónak mindössze 479 cél- bajuttató fegyvere maradna (461 közép-hatósugarú bombázója és 18 darab haditengerészeti ballisztikus rakétája). Ez az előzetes amerikai feltétel semmiképpen sem teljesíthető. Szovjet felfogás szerint az igazi nulla megoldás az lehetne, ha Európában nem lennének sem közép-hatótávolságú, sem pedig úgynevezett harcászati atomfegyverek. De mivel ez a cél egyszerre nem érhető . el, először is mindkét oldalon a jelenlegi szinten be kellene fagyasztani -a már meglévő eszközöket, SOMOGYI NÉPLAP majd kölcsönösen csökkenteni kellene számukat. A szovjet fél — jóakaratát és megegyezési hajlandóságát bizonyítandó — kész a logmesz- szebbre elmenni földrészünk atomié gy ver-me n tes í tésé- ben. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára Joseph Kingsbury Smith-nek, az ismert amerikai szemleírónak adott legutóbbi interjújában a következőket mondotta: „A másik megoldás, hogy mindkét fél csökkentse több mint " kétharmadával kö/.ép- hatótávolságú nukleáris fegyverzetét, beleértve az ezeket hordozó rakétákat és repülőgépeket is. Igv nem állnának szemben Európában közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták. Ez utóbbiakból a Szovjetunió csak annyit tartama meg. amennyi Franciaországnak és Nagy-Britanniának van”. Ez azt jelentené, hogy a szovjet fél — természetesen megfelelő ellenszolgáltatás fejében — akár több százzal is redukálná SS-ra- kétáínak számát. Az itt vázolt és igen nagy horderejű szovjet indítvány máris nehéz helyzetbe hozta a „kész tények'’ politikáját folytató NlATO-tagállamo-. kát. mindenekelőtt az amerikai kormányzatot. Egészen bizonyos, hogy a moszkvai javaslat nem marad halás nélkül a nyugateurópai és az Egyesült Al- lamok-beli antinukleáris, háborúellenes mozgalmakra. Mert ezek után vajon miféle érvvel lehetne Igazolni az állítólagos- „keleti fenyegetést” és az újabb rakéták telepítését? Anélkül, hogy illúziókban ringatnánk magunkat, és leegyszerűsítenénk az európai bókéért és biztonságért vívott harc bonyolultságát. földrészünk keleti és, nyugati felének közös érdekeltsége — a minden eddiginél pusztítóbb háború elkerülésének a szó szoros értelmében vett létkérdése — felcsillantja bennünk a józan ész felüikere- kedésének reményét. Az 1983-as új esztendő várható kemény politikaidiplomáciai . „ütközetei” előbb-utóbb választ adnak majd arra. jogosak* vcltak-e ezek a reményeink. Serföző László alezredes A brit légierő növelte a felderítő repülések számát a Falkland (Malvin)-szigetek térségében — jelentette csütörtökön az UPI amerikai hírügynökség. Ez azután történt, hogy szerdán az Egyesült Államok titkosszolgálata közölte: Argentína rajtaütéseket tervez a szigetek ellen. Buenos Aires-i katonai források óáíolták, hogy a brit erők megtámadására készülnének. Nagy-Britannia mexikóvárosi nagykövetségének szóvivője szerdán visszautasította azt az argentin állítást, hogy London atomfegyverek befogadására alkalmas támaszpontot kíván épít'énr a vitatott szigetcsoporton. Az argentin kijelentés * múlt héten hangzott el Managuá- ba.n, az el nem kötelezett országok tanácskozásán. Lord Carrington volt brit külügyminiszter olyan értelmű javaslatot tett, amelynek értelmében a későbbiekben nemzetközi egyezmény szentesíthetné a Falkland- szigetek feletti brit uralmat — derült ki a The Times című londoni lap csütörtöki számából. A hivatalából éppen a Falkland-vál- ság miatt menesztett politikus szerint új nemzetközi szerződést kellene kötni az Antarktiszról, és ez jogosítaná fel Londont a szigetek korábbi kormányzására — nemzetközi ^gyámság alatt. MÁV-pályaudvarokon üzemelő kisker. egységek pavilonkezelőinek szabadságolása miatt kereskedelmi képesítéssel rendelkező nyugdíjas munkavállalók jelentkezését várja az Utasellátó Vállalat székesfehérvári területi igazgatósága. Jelentkezni lehet: Székesfehérvár, Béke tér 5., a személyzeti előadónál. ' (222014) Jugoszlávia—Albánia Az ellenségeskedés megszüntetésére szólított fel
