Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
Megbízó a tanács Tervek a tervezésről U j tervek, elképzelések születtek a múlt hónapokban a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítéséről, s nem véletlenül foglalkoznak mostanában annyit az erre illetékes szervek ezzel a kérdéssel. A korlátozott gazdasági, anyagi lehetőségek időszakában élünk, amikor egyre fontosabb meglévő értékeink megóvása, hatékonyabb felhaszná- , lása, a belső tartalékok kiaknázása. Ami elképzelhetetlen anélkül, hogy a helyi tanácsokat, s rajtuk keresztül a lakosságot ne vonják be minden eddiginél jobban a területfelhasználási, településfejlesztési tervek elkészítésébe. Mert csak így lehetnek valódi partnerek a tervek megvalósításában is. A regionális és település- rendezési tervezés korszerűsítése tulajdonképpen, valamennyiünket érint, hiszen kinek a számára lehet közömbös,. hogyan alakul lakóhelyének és környezetének képe, miként formálódik jövője. Sok helyen ma ezek a rendezési tervek egy intézet fiókjában lapulnak, a lakosság gyakran csak hírből ismeri a különféle elképzeléseket. De ha a „laikus” emberek meg is tekintenék ezeket a papírokat, meglehet, hogy nemigen tudnának eligazodni rajtuk, olyan bonyolultak. A korszerűsítés egyik legfontosabb feladata tehát a tervek tartalmának egyszerűsítése. A cél, hogy a jövőben olyan tervek készüljenek, amelyeket a tanácsok a fejlesztések során közvetlenül is hasznosítani tudnak, tehát nekik is érdekük legyen a terveztetés. Azért szükséges ezt külön is hangsúlyozni, mert jelenleg nemegyszer csak azért készül egy-egy regionális, településrendezési terv, mert kötelező elkészíteni. Sok gyakorlati hasznát az érdekeltek nem Iá tjeik. Például azért sem, mert ezek a tervdokumentumok többnyire a különféle intézetek. mérnökeinek író(rajz)- asztalán születnek, s a leginkább érdekeltek — a helyi tanács, a lakosság — nemigen tudnak beleszólni még a tervkoncepció kialakításába sem. , legalábbis eddig így volt. Ezentúl változik a helyzet: a tervkoncepciókat nem a rendezési tervet készítő szerveik, hanem a megbízó tanácsok állítják majd öszsze. Ezzel nemcsak a lakossági beleszólás lehetősége teremthető meg jobban, hanem a papírra vetett elképzelések egyszersmind feltehetően reálisabbá, a tényleges igényekhez jobban iga- zodová is válnak. A tervezés korszerűsítésénél a szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy a jövőben építési tilalmat csak a legszükségesebb övezetekben és a lehető legrövidebb időtartamra rendeljenek eL A tanácsoknak ugyanis rendkívül sok gondot okoz megmagyarázni: miért nem adhatnak ki építési engedélyt azokon a területeken, amelyeket az eredetileg tervezett más célra — anyagi eszközök híján — még évtizedekig sem tudnak használni. A nemzeti vagyon védelme, a meglévő értékek megóvása a tervezéstől azt követeli, hogy csökkenjen a szanálások száma, lehetőleg csak azokat az épületeket kelljen lebontani, amelyek valóban menthetetlenek. A tervezési rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése azonban mindenképpen az, hogy a tervek ott készüljenek, ahol azokat meg kell majd valósítani. A helyi tanácsoknak a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapniuk a területrendezési programok kialakításában, a tervezés irányításában és ellenőrzésében. Ennek a jogos igénynek a kielégítéséhez tovább kell folytatni a tervezési hatáskörök decentralizálását, ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges megerősíteni a regionális és megyei tanácsi tervező vállalatok területrendezési részlegeit Fontos azonban már most felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezésben a helyi szervek önállóságának, felelősségének növelése semmiképpen nem mehet az arányos településfejlesztés rovására. Nyilvánvaló az is, hogy a fejlesztési tervek elkészítésénél tekintettel kell lenni a településcsoportok * egymás közötti kapcsolataira. Meg kall teremteni a feltételeit annak, hogy a különféle településfejlesztési tervek végső soron egységes, összefüggő rendszert alkossanak. ■ Sokféle követelményt keli tehát kielégítenie az új, korszerű tervezési rendszernek, valamennyi visszavezethető azonban a demokratizmus kiszélesítésének igényére, ami egyben a tervezés legfontosabb „tartaléka” is. A tanácsok és a lakosság nemcsak észrevételeivel, tapasztalataival tudja gazdagabbá, reálisabbá tenni a regionális és településfejlesztési terveket, hanem saját javaslatait, elképzeléseit nyilvánvalóan jóval nagyobb lelkesedéssel is valósítja majd meg. Könnyebben megérti tehát az átmenetileg szükséges korlátozásokat — például építési tilalmakat — és szívesebben mozdul akkor is, ha mondjuk egy fejlesztés megvalósításába társadalmi munkával vagy más módon kell besegíteni. T eljesen más helyzet alaifcul ki tehát, mint akkor, ha a rendezési, a fejlesztési tervet kívülről szinte rákényszerítik a tanácsra, a lakosságra. Mert akárhogy is forgatjuk a dolgot: könnyebben, szívesebben megvalósíthatjuk azt a tervet, amit valóban ' a sajátunkénak érzünk. . D. A. Új gép a cérnagyárban Gépcserés rekonstrukció folyik a nagyatádi cérnagyárban. A Mettler elöorsózógép szerelése március 31-re befejeződik. Célja importkiváltás. Az új gép beállításával 100 tonna flórcérnatöbbletet állítanak elő Évente nő a szociális költség Öregek, sokgyermekesek támogatása Két évvel ezelőtt jártam Kakpusztán, Homokpusztán és Pálma jonban. E gyéren lakott települések — továbbá Jákó — a Nagybajomi Községi Közös Tanács köz- igazgatási körzetébe tartoznak. A puszták fogyatkozó lélekszáma akkor sem volt szembeötlő és most sem az, viszont a tapasztalatokból egyértelmű következtetést vonhatunk le: az idő múlásával mind több lesz a segítségre szoruló idős ember ezeken a helyeken. Kakot például jószerivel csak idősek lakják, de nagy az arányuk. Homokpusztán és Pál- majorban is. Ezekutám nem csodálkozhatunk rajta, bármilyen nagy is az összeg: a bajomi tanács a mintegy 4700 lelket számláló körzetben jóval több mint egymillió forintot fordított tavaly szociális gondozásra, s ez az összeg igencsak meghaladja az 1981. évit... — Az idén ennél is többet fizetünk ki ezen a címen a rászorulóknak, mert nő az igényjogosultak száma — tájékoztatott Péterfai Vincéné, a tanács szociálpolitikai előadója. — A térség lakói közül hétszázötvenen idősek, és nemcsak a pusztákon, hanem Jákóban is nagyobb az arányuk, mint Nagybajomban. Tavaly öttel gyarapodott a rendszeres szociális segélyt élvezők száma, s így már huszonha- tan vannak: a múlt évben több mint 447 ezer forintot fizetett ki nekik a tanács. Homokpusztán tizenegy, Kakpusztán harminckét idős embert tartanak számon. Az öregek nem szívesen mozdulnak szülőhelyükről, s ha mégis rászánják magukat, letelepedésre nem mindig a közigazgatási központot választják. Kakrói például inkább Újvárfalvára Munkavédelem a pécsi vasútigazgatósápn Alapjában véve jónak minősíthető a pécsi vasútigaz- gatóság munkavédelmi tevékenysége — állapította meg csütörtöki ülésén a vasutasok szakszervezetének elnöksége. Az igazgatóság három megyét és két részmegyét ölel fel területen — melyet 1500 kilométernyi vasútvonal hálóz be — csaknem 14 ezer vasutas dolgozik. Az itteni üzemi balesetek száma évek óta alig fele a többi vasút- igazgatóságon történt balesetek átlagának (ezer dolgozóra 14,4 baleset jutott a múlt évben), s a kiesett munkanapok száma mérsékelten csökken. Az elnökség leszögezte, hogy, egyre javulnak az igazgatóságon a munkavégzés feltételei: a hagyományos technikai, technológiai eszközöket folyamatosan felváltják a korszerűbbek, a pályafenntartási munka mind nagyobb részét gépesítették, kocsimosó berendezéseket telepítettek, s ugyancsak gépekkel végzik ma már az anyagmozgatási feladatok jó részét is. Gyors ütemben halad az új járműkapcsolási technológia bevezetése, s általában megfelelő a gépek, berendezések biztonságtechnikai felszereltsége. Előrelépés tapasztalható a munka- védelmi szabályozásban, a technológiai utasítások kidolgozásában éppúgy, mint az érintés- és villámvédelmi vizsgálatok rendszerének kialakításában. Az igazgatóság egészére jellemző áz alkalmazás és foglalkoztatás egészségügyi feltételeinek példás biztosítása, illetve megteremtése. Az egyértelműen kedvező tendenciák következetesebb érvényesülésének azonban vannak még akadályai — jelzi egy nemrégiben elvégzett' munkavédelmi vizsgálat. Még ma sem megfelelők például a kocsijavítás munkakörülményei, hiányosságok vannak az’ egyéni védő-' eszközök beszerzésében is. költöznek, mint Nagybajomba. — A termelőszövetkezeti járadékosoknak részsegélyt adunk. Tavaly 25 ezer forintot juttattunk nekik; ebből a pénzből tizenhatan részesültek. A körzetek tanácstagjai, a vöröskeresztes és népírontaktivisták földerítenek igényjogosultakat a rendszeresen segélyezetteken kívül is; ilyenkor mérlegeljük a körülményeket, a rászorultság fokát, és megadjuk a szükséges támogatást. 1982-ben több mint négyszázan kaptak ily módon rendkívüli segélyt, összesen csaknem félmillió forintot; Lenne még hely az öregek napközijében Nagybajomban. Tizenhatan veszik igénybe az otthon szolgáita- sait, jóllehet harmincötén részesülhetnének benne. Tavaly a tanács 230 ezer forinttal támogatta az intézményt, ahol naponta — vasárnap is! — kétszeri étkeztetést biztosítanak a lakóknak. Itt is, a szociális étkeztetést igénybe vevők alacsony számánál is szerephez jut — még mindig — az oktalan tartózkodás, noha a körülmények sok embert arra, szorítanak, hogy .éljen ezekkel a lehetőségekkel. — Tizennégy időskorúnak a házi szociális gondozását egy főállású és hat tiszteletdíjas gondozó nő látja el Nagybajomban, Hotnjokpusztán és Jákóban — mondta Péterfai Vincéné. — Igyekszünk a rászorulókon úgy segíteni, ahogyan tudunk ... __ És ahogyan a rászorultak hagyják. A múlt év végén a tanács összehívta az idős embereket — s otthon látogatták meg azokat, akik a meghívásnak nem tudtak eleget tenni —, hogy tudassák velük, milyen támogatási formákat vehetnek igénybe, s mely költségek alól mentesülnek a szolgáltatás során. Szükség van az ilyen tájékoztatókra, mert például a napközis ellátásra is nagyobb az igény, mint amennyi a jelentkezésben mérhető. H ernesz Ferenc A foénfé kényelmességből Marhamájkonzervet kért a napokban egy idős férfi Kaposváron a Petőfi . téri élelmiszer-pavilonban. — Sajnos, nincs — tárta szét karját az eladó, és a másik vevő felé fordult. — Néhány perccel ,ezelőtt vettem egy dobozzal — érvelt a férfi. — Szükségünk lepne még néhányra. Egy másik eladó közreműködésével hamarosan kiderült, hogy van a konzerv- ből, csak éppen néhány lépést kell tenni érte — a raktárba. A vásárló végül is megkapta, amit kért. De nem ez az egyetlen eset, hogy a vevő az eladók bántó kényelmességével találkozik. Senki sem várja el még a legtapasztaltabb kereskedőtől sem, hogy a több száz vagy néhány ezer cikkből álló raktárkészleteiét ismerje. Azt azonban igen, hogy mielőtt nemet mond, nézzen körül a polcokon vagy a raktárban. Igaz az is, hogy jó néhány kaposvári üzlet raktára kicsi, zsúfolt, nehéz egy- egy árut azonnal megtalálmai kommentárunk ni. S az is előfordul, hogy nem tudják nyomban pótolni, ha az áru kifogy. Ám arról nem szabad elfeledkezni, hogy a vásárló és. a kereskedő közötti jó kapcsolat alapja a bizalom. Ez pedig nem tűri meg a bántó kényelmességet. Azt a vevőt, akit a gyors „nincs”, vagy a „sajnos elfogyott” válasszal utasítanak el. nehéz visszahívni. Főként akkor, Tia kiderül: van a keresett áruból, csupán az eladó kényelmessége miatt nem kapta meg. Az igazi kereskedő utánajár a dolgoknak, és rosszul érzi magát, ha a vevő üres kézzel távozik a boltból. Akik szeretik szakmájukat, tisztelik és becsülik az embert, mindent megtesznek azért, hogy a vevők is megkapják, amit keresnek. Sí, L. Közös kasszán a mintabolt Nagy sorozatok helyett kisebb szériák A ruházati iparban az idén nem tervezik a termelés növelését; a versenyképesség javítása és a piaci igényekhez való alkalmazkodás a fő feladat. A ruházati termékek iránti kereslet a múlt évben a nemzetközi piacokon csökkent, a forgatom várt élénkülése nem következett be. Ez a hazai vállalatok exportjának alakulására is kedvezőtlenül hatott, a ruházati alágaza- toknak az erőfeszítések ellenére sem sikerült a tervezett konvertibilis kivitelt teljesíteni, egyedül a cipőipar növelte — csaknem 10 százalékkal — exportját. A külpiaci helyzet várhatóan az idén sem fordul kedvezőbbre, s előreláthatóan mérséklődik a belföldi kereslet is. Ennek ismeretéiben a ruházatipari vállalatoknak az igényeknek megfelelő választék kialakítására, a termékösszetétel változtatására kell törekedniük. Ehhez mindenekelőtt pontos, megbízható piaci információkra van szükségük, amelyeket az eddiginél jobb kereskedelmi munkával, a kül- és belkereskedelemmel való szorosabb ' együttműködéssel szerezhetnek meg. A termelő vállalatoknak fel keli készülniük és vállalkozniuk kell egyebek között a divat változásainak gyors követésére, valamint arra, hogy például a konfekcióiparban a nagy sorozatok helyett kisebb szériákat készítsenek. Mindehhez elengedhetetlen az alapanyaggyártókkal, szállítókkal való együttműködés javítása és a partnerek érdekeinek összehangolása. Ez utóbbi azért is fontos, mert a konfekcióipari vállalatok sok esetben külföldről származó anyagokat dolgoznak fel, miközben a hazai gyárak exportálják jó. minőségű szöveteiket. A közös érdekeltség megteremtésével növelhetnék a hazai alapanyagokból készített, magasabb feldolgozüttságű, tehát értékesebb termékek kivitelét A konvertibilis export növelését, esetenként megtarSzedik az oltványvesszőt Tokaj-hegyalján megkezdték a következő évek szőlőtelepítéseihez, az oltványok . készítéséhez szükséges alanyvesszők szedését. A főként Tállyán, Tarcaion. Tokajban lévő telepekről mintegy 4 millió oltváhy készítéséhez elegendő vesszőt szednek le. Egyidejűleg törzsültetvényeken hozzáfogtak az oltványkészítésnél használt úgynevezett csapok begyűjtéséhez is. tását várhatóan elősegíti, hogy az idén tovább bővült az önálló exportjoggal rendelkező vállalatok köre. Megkezdte működését a Mo- dex Konfekcióipari és Kereskedelmi Társaság, amelyben mintegy tíz vállalat és szövetkezet fogott össze — közös érdekeltség alapján — az export bővítésére. A ruházati cikkek versenyképességét nagymértékben befolyásolja a különböző kellékek és kiegészítő anyagok színvonala. Biztató, hogy például a válltö- mőgyártás megoldására fejlesztő társaság alakult, s megkezdőditek az előkészületek a hazai vállfagyártás korszerűsítésére is. A belföldi ruházati ellátásban várhatóan tovább növekszik a hazai termékek részaránya. Az iparvállalatoknak fokozottan kell törekedniük arra, hogy a lakosság minden rétegének megfelelő választékú és mennyiségű terméket kínáljanak. Fontos a méretválaszték további javítása, korszerűsítése, amihez ugyancsak javítani kell a kereskedelem és az ipar együttműködését. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek még az iparvállalatok saját üzletihálózatának fejlesztésében, bővítésében, a mintaboltok ugyanis többszörös hasznot hoznak; alkalmasak a piackutatásra is s az új termékek bevezetésére, továbbá a választék speciális termékekkel való bővítésére. A cipőiparban elsősorban a belföldön forgalomba kerülő . termekek minőségének javítására es a választék . bővítésére van szükség. Fokozni kell az úgynevezett kényelmi cipők gyártását. A gyermekcipőkből ki kell elégíteni a népesebb korosztályok igényeit. Várhatóan bővül a divatos és ugyanakkor egészséges lábbelik választéka is.jA cipőipar konvertibilis exportja az idén a terv szerint tovább növekszik, elsősorban a kooperációs kapcsolatok eredményeként. A ruházati iparban az idén tovább . terjednek a korszerű munka- és üzem- szervezési eljárások, melyekre máris szükség . van, mert csaknem minden szakmában a munkás létszám további csökkenésével számolnak. SOMOGYI NÉPLAP
