Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
Szovjet— finn együttműködés Az enyhülés politikáját óvni és fejleszteni kell Husák—-Kulikov megbeszélések Prágában Gustav Husák, a CSK.P KB főtt lkára, csehszlovák köztársasági elnök szerdán Prágában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsal'lját. a Varsói Szerződés Szervezete Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát, valamint Anatolii Gribkov hadseregtábor- nckot, a Varsói Szerződés Szervezete Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnökét. Viktor Kulikov és Anatoli j Gribkov munka látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. Nyi^olaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Mauno Koi- visto, firm köztársasági elnök mondott beszédet szerdán azon az ünnepségen, amelyen felavatták a — finn közreműködéssel épült — kosztomuflcsai ércdúsító kombinát első gyártósorát. — A Szovjetuniónak mélységes meggyőződése, hogy az enyhülési politikát óvni és fejleszteni kell. Ez felel meg az egész emberiség, minden nép és állam érdekeinek — hangoztatta beszédében a szovjet kormányfő. — A Szovjetunió abból indul ki — mondotta —, hogy az államoknak erőforrásaikat alkotó célok és a békés " együttműködés érdekében kell felhasználniuk, •s nem a katonai szembenállás és a konfrontáció fokozására. A békés egymás mellett élésnek ugyanis nincs elfogadható alternatívája. Vannak azonban a világban olyan erők, amelyek nem fogadják el az enyhülés politi,kaját és annak aláásására törekszenek. Ezek az erők — elsősorban az Egyesült Államokban — akadályozzák a nemzetközi légkör javítását, a gazdasági szankciók politikájához folyamodnak, bizalmatlanságot igyekeznek keltem a népek között A szovjet kormányfő aláhúzta, hogy a Szovjetunióban igen nagyra értékelik a finn államfő részvételét az ünnepségen. Válaszíbeszédében Mauno Koivisto kijelentette: a kosz- tomuksad ércdúsító kombinát meggyőzően bizonyítja a bizalmon alapuló szovjet—finn jószomszédi kapcsolatok eredményességét. — Politikai előítéletektől mentes légkörben, egymás igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével eredményesen fejlődnek a Szovjetunió és Finnország kereskedelmi és gazdaság: (MTI) Reagan veresége a képviselőházban MX rakétarendszer — Törvénymódosítás 245—176 arányban Az amerikai képviselöház kedden este 245-176 arányban megszavazta azt a törvénymódosítást, amely 1983- ban megvonja a kormányzatból az MX rakétarendszer építésére szánt közel egy- mililiárd dollárt A módosítás azonban biztosítja a kormány számára a rakéta- rendszerrel kapcsolatos kutatási és fejlesztési munka-* latok folytatásához szükséges 2,5 milliárd dollárt. A törvényjavaslatot még a szenátusnak is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy .hatályba lépjen, s Reagan még azután is visszautalhatja újbóli megvitatásra a kongresszusiba. A Fehér Házat azonban így is érzékenyen elintette a vereség; Reagan, aki először maga készült a sajtó elé állni a szavazással kapcsolatos véleményével, ■a szavazás váratlan arányai láttán meggondolta magát, s inkább írásbeli nyilatkozatot olvastatott fel szóvivőjével. A nyilatkozat „súlyos hibának” minősítette a 988 milliós összeg megvonását, s felszólította a szenátust, hogy állítsa helyre ezt a költségvetési tételt az ösz- szesen 231.6 milliárdos 1983- as megajánlást törvény részeként Washingtoni megfigyelők szerint azonban erre már elméletben is csak a Legközelebbi kongresszusi 1 ülésszakon — januárban kerülhet sor. Jövőre a kormány még nehezebb helyzetben lesz, mint idén. mert a novemberi választásokon 26 új — jobbára liberális — demokrata párti képviselő került a képviselőházba. Ennél is jellemzőbb a kormány pozícióinak gyengeségére, hogy a keddi szavazáson 50 republikánus is az MX ellen szavazott s tulajdonképpen ők döntötték el a módosító javaslat sorsát Ha a javaslatot Reagan szerint a következő napokban nem másítják meg, akkor komolyan visszaveti „a nemzetbiztonsági erőfeszítéseket”, és „megköti a kormány kezét a fegyverzet korlátozási tárgyalóasztalnál”. Az első amerikai értékelések szerint az MX ellenzéke nagyrészt az .úgynevezett sűrű telepítés módszere ellen lépett fal. A száz MX rakéta hatalmas betonsrlok- ban való egymás melletti elhelyezése Ed Mar ke y demokrata parti képviselő szerint „olyan elméletre épül, amelyet a légierő már a tervezcaisiz talon sem képes bizonyítani". Ed Markey azok közé a törvényhozók közé tartozik, akik Edward Kennedy és Mark Hatfield szenátorokkal az élen a MX-sokk Washingtonban Reagan amerikai elnök jó- előre kijelentette: ha a képviselöház elvetné javaslatot, személyesen áll a kamerák, mikrofonok és a jegyzetelő újságírók elé. Azzal a szándékkal, hogy — „alaposan megmondja véleményét” a honatyáknak, akkor, ha azok „egy szuperfontos nemzetbiztonsági ügyben felelőtlenségről tennének tanúságot”. A kiszivárogtatás, amerikai szokás szerint, nyilvánvalóan tudatos volt. Része annak a nem akármilyen nyomásnak, amely azt célozta, hogy ezt az elnök számára minden szempontból oly fontos ügyet a szó szoros értelmében minden eszközzel keresztülhajszolják a kongresszus alsóházában. Nyílt titok, a szavazást megelőző napokban Ronald Reagan csaknem nyolcvan (!) vonakodó képtnselövel beszélt személyesen, hogy „jobb belátásra” bírja őket. Ennek ellenére a képviselöház 245:176 (!) arányban megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 1983-ban megvonják az adminisztrációtól az MX- rakétarendszer kiépítésére szánt első egymilliárd dollárt. A beavatottak szerint az elnök nemhogy kiesett, hanem valósággal kizuhant a hűvös politikus szerepéből és a törvényhozást illetően nem fus< )MOGYI NE :PLAP karkodott a meglehetősen kemény minősítésekkel. Az a politikus, aki fellépése maga- biztosságával kovácsolta politikai tökéje nagyrészét, ebben a nem akármilyen pillanatban határozta el, hogy mégsem áll a kamerák elé, hanem „véleményét írásban juttatja el” az illetékesekhez. Mind bel-, mind külpolitikai okokból érthető az elnök ingerültsége: a szavazás eredménye — és főleg aránya — valóban komoly sokkot jelent a számára. Ami a belpolitikát illeti, az elnök aránylag jól került ki a félidős választásokból (nyilván ezért is időzítette mostanra ezt a szavazást). A képviselőházi eredmény viszont megmutatta, hogy mozgásterének nagyonis komoly határai vannak az immár tizenkét millió munkanélkülit jegyző országban és ellenzéke a saját pártjában is nő. (ötven republikánus képviselő az elnök ellen szavazott!) A külpoltikai kisugárzás legalább ilyen nagyságrendű. „Nyugat-Európa érthetően, amúgy is azzal vádolja Washingtont, hogy az Atlantióceán óvilági oldalát szánja hadszíntérnek. Most, hogy az amerikai honatyák alsóházi fokon elvetették az USA délnyugati részére tervezett monstre rakéta-telepítést, ennek óriási hatása lehet — és biztosan lesz is — a jövő év őszétől kontinensünkre tervezett rakéta-telepítéstől amúgyis borzongó nyugateurópai közhangulatra. H. E. nukleáris fegyverek befagyasztásáért küzdenek. Az országos befagyasztása mozgalom, amelynek keretében több millió amerikai szavazott már a kormányzat stratégiai programjainak további felesleges szaporítása ellen, szintén ott volt a keddi képviselőházi szavazatok mögött. kapcsolatai — mutatott rá a finn köztársasági elnök. * * » Szerdán este hazatért a Szovjetunióból Mauno Koivisto. A szovjet—finn határon a finn köztársasági elnököt Nyikolaj Tyihonov és az ünnepségen részt vet' más hivatalos szovjet sze mélyiségek búcsúztatták. NSZK — Bonn Shultz az SPD vezetőivel tárgyalt George Shultze amerikai külügyminiszter szerdán, NSZK-beli tartózkodásának második napján, a Német Szociáldemokrata Párt vezetőjével találkozott. Schultz együtt reggelizett, Willy Brandttal, az SPD el-' nőkével, Helmut Schmidt és Johannes Rau . elnökhelyettesekkel, valamint Hans- Jochen Vogellel, az SPD kancellárjelöltjével. Az amerikai diplomácia vezetője és a szociálcfemclkrata politikusok a kelet—nyugati viszony jövőjét vitatták meg. A találkozó után Shultz továbbrepült európai kőrútjának következő állomására, Brüsszelbe. A szerdai nyugatnémet lapok többsége azt emelte ki Shultz keddi tárgyalásaival és sajtóértekezletével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az „erő pozíciójából” akar tárgyalni a Szovjetunióval. Az Egyesült Államokban tárgyal a pakisztáni elnök. Képünkön: Ziaul Hak (balra) Weinberger amerikai hadügyminiszter társaságában (Telefotó _ AP_MTI__KS) K ERESSE FEL 1982. december 10—12-ig a kaposvári Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban rendezett nemzetközi kisállattenyésztő kiállítást A bemutatón: diszmacskák, viziszárnyasok, nutriák, angóranyulak, pávák, díszbaromfiak, különböző röp- és díszgalambok. Nyitva 10-én és 11-én 9—19 óráig, 12-én 8—17 óráig. December 12-én 10.30 órakor: kisállattenyésztőankét Vendégünk: GONDA IRÉN, a Kisállattenyésztö c. szaklap főszerkesztője. (87840) Kései Columbus Latin-Amerikát mindegy..-.- washingtoni , kormányzat legalább egyszer felfedezi. Ennek ellenerő évtizedek óta az „elfelejtett földrész” becenév járja az amerikai fővárosban, valahányszor a soro6 adminisztráció nagy garral némi gesztust tesz <: déli szomszédoknak, meghh det egy újabb — nagyobb u füstje, mint a lángja — segélyprogramot, avagy éppen maga a Fehér Ház lakója kél útra. Ezúttal Ronald Reagan volt az ügyeletes- Columbus, s ő is azzal tért haza, mint elődei: .íagy válság lehet, ha az Egyesült Államok vezetése nem tesz valamit. Piac megnyitásával és saját gazdasága fellendítésével Washtng- on máris többet tehetne déli szomszédaiért mint akárhány látványos segély- programmal. És még az elnök hitihű hívei js figyelmeztetik őt lépten-nyomon, hogy például a tószomszédságában lévő Mekikó és persze a többi „nagy” latinamerikai ország gazdasági okú politikai válságához képest a nicaraguai forracldátlan biztonsági intézkedések Reagan kolumbiai látogatása idején. A képen páncélozott harckocsik és állig fel- t'egyvcrzett katonák várjak az amerikai elnököt Bogotában „sokat tanultam” — nyilatkozta. A tapasztalatok alapján latin-amerikaiak élhetnek a gyanúperrel, hogy az északi nagy szomszédnál továbbra is a fordított Bourbonok maradnak hatalmon, akik — újra meg újra —• mindent megtanulnak és mindent elfelejtenek. Álom és valóság Reagan elnökségéneik kétségtelenül fontos epizódja volt a latin-amerikai ut. Tanulni valója is tagadhatatlanul volt az ameriKai elnöknek, aki e minőségben most járt először a „harmadik világóan”, s ékként módja lehetett egybevetni erősen ideológiai töltésű receptjeit a déli realitások,kai. Két esztendeje, választási kampányában Ronald Reagan ékes szavakat ejtett: „álmáról”, az „egységes nyugati féltekéről”; amely közösen aknázza ki gazdag erőforrásait és lendületesen fejleszti gazdaságát, a szabadkereskedelem és a szabad vállalkozás alapján. Mostani látogatása során az Egyesült Államok elnöke azzal aratta a legnagyobb sikert, hogy 1.2 milliárd dolláros csekket nyújtott át brazil házigazdáinak, a fizetésképtelenség szélére került — és Washington terveiben nagy szerepet játszó — dél-amerikai kulcsországnak. Hogy Brazília — Mexikóval, Argentínával és Venezuelával együtt — az észak-amerikai nagybankokat megrémítő adósságot halmozott fel. az jól jelzi: Ronald Reagannek fel kellett ébrednie álmából, s olyan módszerekhez folyamodni, amilyenektől a szabad vállalkozás csodaszerét hirdető politikus annyira ódzkodik. Külső fenyegetés? Dehát javában ébresztge- tik idehaza, Washingtonban is a konzervatív elnököt: a világméretű . recesszióból Kertészbolt NYÍLT KAPOSVÁRON, A vas.arcsarnokban. Növényvédő szer, műtrágya, kerti eszközök, szaporítóanyagok. NYITVA: kedd—péntek 6—14 óráig szombat 6—12 óráig vasárnap 6—10 óráig Várom kedves vásárlóimat: Király Jánosné kiskereskedő (229647) dalom afféle teadelutánnak minősíthető. A jelenlegi amerikai kormány azonban — bár kisegíti Mexikót, Brazíliát es énként a saját nagybankjait, amelyek együtt kerülnek csődbe déli adósaikkal — alapjaban véve továbbra is „külső fenyegetésre” összpontosít. Kuba, Nicaragua és persze, a Szovjetunió „aknamunkáját” vádolja, ahelyett, hogy végre észre venné: a vágyott stabilitást a belső bajok és saját is-^ métlódő „feledékenysége” teszik lehetetlenné. Ráadásul meglehetősen ironikus, hogy amikor a tavasz végén egy latin-amerikai ország, Argentína valóban külső ellenféllel akasztotta össze a tábornoki junta bajuszát, Washington végül az európai szövetséges Nagy-Bri- tannia pártját fogta. Kolumbiai figyelmeztetés Az amerikai elnököt hiába figyelmeztette — a Fehér Ház tanácsadóinak nagy bosszúságára — kolumbiai házigazdája: ne Kuba és Nicaragua elszigetelése legyen fő gondja, és ne keresse a tiszti junták társaságát. Costa Ricában Reagan még dicsérte a demokratikus fejlődést, ám már ott is tárgyalt — vendéglátója rosszallásával nem törődve — az átrándult Salvadort elnökkel. Aztán maga is kiruccant Hondurasba, a helyi és a guateimalai junta legnagyobb örömére, amelyek meg is kapták az amerikai elnöki ígéretet a Carter által felfüggesztett segélyek, köztük a katonaiak felújítására. S bár csupán órákat töltött Közép- Amerikában, Reagan elnök sebtében kiállította az „elégséges” emberi jogi bizonyítványt azoknak a rezsimeík- nek. amelyekre Washington a Nicaragua elleni baljós küzdelmében támaszkodni óhajt. Az eredetileg a „demokratikus fejlődést pártoló” elnöki körút így lett a végén tábornoki váll-lapok veregetése. S ha az elnökjelölt Reagan nagy álmához sok köze nincs is, a Reagan- kormány politikai felfogásába nagyon is beleillik az, hogy . nemcsak tanulni utazott délre hanem tanítani is: Washington nem azért fedezte fel újra Latin-Ame- rikát, hogy ott ne az történjék, amit ő akar. A déli szomszédok pedig szokás szerint töprenghetnek rajta, mi a nagyobb baj: ha elfeledkeznek róluk, vagy ha odafigyelnék rájuk? A. J.
