Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Ara: 1,40 R NÉPLAP | AZ MSZ MP S OMOGY MEGYEIB1 ZOTTSÁ GÁ fv IÁK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 288. szám 1982. december 8., szerda Kádár János fogadta Konsztanlyin Kocsetov altábornagyot A magyar sajtó napján Kitüntették a Népszabadság legjobb terjesztőit Koszorúzás Gábor Andor szobránál Éppen két évtizede a Vörös Újság első megjelenésének napja a sajtó ünnepe Magyarországon. Most ünnepeljük az első magyar kommunista újság megjelenésének 64. évfordulóját. A kaposvári ünnepségek sorát azoknak a megjutaImazása' nyitotta meg, akik a legjobb eredményt érték el a párt központi lapjának; a Népszabadságnak a terjesztésében. A megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályvezetője adta át a Népszabadság terjesztéséért-emiékplaket- tet. Ott volt a rendezvényen Hegedűt József, a megyei postahivatal vezetője is. öten kapták meg az emlékplakettet: Tordai Lászióné, a Siófoki Járási Pártbizottság munkatársa, Cser- völgyi Józséfné, a barcsi postahivatal hírlapfelelőse, Ritecz Józséfné, a csurgói posta hírlapfelelőse, Kreisz György, a Nagyatádi Városi Pártbizottság munkatársa és Szakái Sándor, a balatonszentgyörgyi posta- hivatal vezetője. Az ő munkájuk is benne van abban, hogy a tavalyihoz képest nőtt a Népszabadság olvasottsága, a példányszám elérte a huszomnégyezer-mégy- szózat A somogyi újságírók, hírlapkiadói dolgozók, nyomdászok, postásak a hagyományoknak megfelelően Gábor Andor kaposvári szobra előtt ünnepelték a magyar sajtó napját tegnap délután. Ott volt az ünnepségen Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára. Balajcza János, a Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója mondott beszédet. Nehezebb értékesítési lehetőségek fl textilipar az idén a tavalyinál kevesebb árut termelt — Sajtónk, a kommunista sajtó története már tantárgy. Azonban mi magunk is formáljuk; S arról, amit ma teszünk, holnap az utókor fog majd bennünket megítélni. Hatvan éve ea száz éve, a sajtó létezése óta az újság mindenkor a társadalom politikai hőmérője is volt. A munkassajtó története Magyarországon is összefügg a demokrácia és a szocialista mozgalom történetével. Az intemanom»- lizmus — amely nem a munkásmozgalommal született, de vele teljesedett ki — teremtette meg a magyar munkásosztály első forradalmi lapját, a Vörös Újságot. A szónak a sajtó mai feladatával is foglalkozott. — Az önök kezében egy csaknem hetvenezer példányszámú lap van, hogy tükrözze, totenácsolja a nép Véleményét, ahogy Engel* megfogalmazna. Fantasztikus erő ez, s természetese« óriási felelősséget jelent A sajtó részvétele közös dolgainkban nem a kívülálló szerepe. A részvétei koeos dolgainkban, politikai es emberi kötelesség, értelmi és érzelmi azonosulás a szocialista társadalom fölépítésével. E nélkül sem ma, sem holnap nem ltehet újságot írni. Balajcza János anal fejezte be beszédét, hogy a sajtónap alkalmából emlékezünk és tisztelgünk a szocialista újságírás nagy egyénisége, tehetsége mindnyájunk példaképe Gábor Andor előtt Az 5 élete emberi tisztasága követendő példa. Ezután a szerkesztőség a lapkiadó, az MTI megyei szerkesztősége a nyomda nevében megkoszorúzták Gábor Andor szobrát. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székhazában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztan- tyin Kocsetov altábornagyot, Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese kedden Budaipesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és kereső tszabálvozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983. január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás. illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozása formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában, is érvényesíthető. a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabálvo- zást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bér- szabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabá - lyozás nem alkalmazható, vagv ahol működtetése ellentétes a népgazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez katv-solva. azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Á két bérszabályozási forma lényegét tekintve azonos : mindkettő a bérszínvonal-növelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonal -növekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bérfejlesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mutatótól függ: a jövedelmezőség színvonalának minden egy százaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén, is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonal- emelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt ösz- szegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő évben nem használhatják fel. A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az adómentesség mértékét. Háromféle változatot alkalmaznak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mértékű bérszin vonal-emelés -— 2,7 százalék — részesül adókedvezményben. A másik változat szerint a központilag engedélyezett, de alcsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bérfejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek átmenetileg vaBizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) foszthatják a harmadik formát vagyis a központi bér- szabályozás szigorított feltételrendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1,2 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyújt módot, a szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. A bevezetendő bér- és keresetszabályozás — hangsúlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsítését jelenti, megfelelő biztonsággal képes szabályozni a bérkiáramlást. Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere is. A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy egy-egy beruházás megvalósítását gyorsítja, jövedelmezőségét javítja, ha ezt hozzáértő szervezet — a fővállalkozó — irányításával oldják meg. Természetesen a fővállalkozás sem csodaszer, de mindenképpen hozzájárulhat termelieiiuk, komplett rendszereink jobb értékesítéséhez. A többi között ezt a véleményt tükrözte a Szervezési es Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara kedden befejeződött kétnapos fővállalkozási konferencia- ja. Az előad,ők hangsúlyozták: a fővállalkozói tevékenység komplex munka, amelyet az ajánlatadással es a szerződéskötéssel Magyar—algériai hivatalos parlamenti tárgyalások Rabah Bitest, az algériai népi nemzetgyűlés elnöke — aki hivatalos, baráti látogatáson, küMöttség élén tar- tózfooditc hazánkban — kedden a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét Ezután a Parlament delegacies termében hivatalos megbeszélést folytatott a magyar országgyűlés és az algériai népi nemzetgyűlés küldöttsége. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a magyar tárgyaló delegáció vezetője tájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai, gazdasági helyzetéről, alfcot- mámyunikról, demokratikus intézményeink: működéséről, a Magyar Népköztársaság diplomáciai törekvései- röL Rabah Bitet Algéria belső helyzetet, gazdasági életét ismertette. Országa kül- politilkai törekvéseiről sóivá külön kitért az araib problémára, a Palesztin Nemzeti Felszabadító Mozgalom helyzetére, vakamimt annak a déLegáciának a megbeszélésére, amely jelenleg több országban az arab államoknak a közel- keleti kérdés megoldására tett közös javaslatainál tárgyal Az algériai törvényhozó testület küldöttsége viszont- látogatásra hívta meg a magyar országgyűlés delegációját. A meghívást a vendéglátók elfogadták. Délután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta a Rabah Bitót vezette küldöttséget. A vendégek tájélkozódtaik a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdaság termelési szerkezetéről, agrárpolitikánk alapelveiről. Ezt követően az algériai népé nemzetgyűlés képviselői a városházán taiáHkoatak Szépvölgyi Zoltánnal. A fővárosi tanács elnöke tájékoztatást adott Budapest fejlődéséről, a fővárosinak- az ország életében betöltött szerepéről, a városfejlesztés legfontosabb feladatairól, a lakásépítés és -fenntartás, az egészségügyi ellátás, valamint a közlekedés helyzetéről. (MTI) keil megalapozni. A versenyképesség mindenkori helyzetét a nemzetközi öse- szehasonlítások alapján kell megítélni. A siker döntő mértékben a műszaki munka színvonalán, az innovációs készségen és a hazai háttéripar hatékonyságán múlik. Többen hangoztatták: a fővállalkozásban még járatlan vállalatok fokozatosan, a munka alacsonyabb szintjéről indulva szerezzék meg a feltétlenül szükséges tapasztalatokat. A jó fővállalkozásnak ugyanis alapja a magas szántű tudás; a jó kapcsolat az alvállalkozókkal. a zökkenőmentes ügyintézés. A konferencia Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének zárszavával fejeződött be. A textilipar idei várható gazdasági eredményeit értékelte és az 1983-as tervek végrehajtását segítő szak- szervezeti feladatokat vitatta meg keddi ülésén a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tájékoztatója alapján megállapították: a textilipar az idén a tavalyinál kevesebb árut termelt, elsősorban a nehezebb piaci, értékesítési lehetőségek miatt. Gondot okozott az időszakonként előforduló anyaghiány és a szakmánként eltérő, de az ipar átlagát minden szakágazatban meghaladó mértékű munkaerő-csökkenés is. Kedvező. hogy a korábbiakhoz képest a len-, kender- és a gyapjúiparban mérséklődött a munkáselvándorlás üteme, a rövidáru iparban, viszont meghal adta a 4 százalékot. A vállalatoknak a fogyó munkaerőt csak kismértékben sikerült a termelékenység növelésével ellensúlyozni, elsősorban azért, mert ebben az iparágban terjesztették el a legszélesebb körben a korszerű munkaszervezési módszereket, amelyekkel a termelékenység növelésének tartalékait lényegében korábban már kihasználták. A termelést kiszolgáló, kiegészítő területeken azonban alacsony a szervezettségi színvonal, a korszerű módszerek elterjesztését a szakszervezet szükségesnek tartja a JBvő évi gazdasági feladatok, tel - jesítéséhez. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első Atkára kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, aa ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát Január elsőiétől Új bér- és keresetszabályozás Az alap: magasszintű tudás Konferencia a fővállalkozásról
