Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

Az Ararat lábainál... O wmétKf Szocioirsto Smjet Körimsosóg meny<*ssá^6em egyesftesi tu- domesirw» jUtfearaény sem »ott. Jeiertteg csapán az Moaaemsa fasai között fi- gTetamrcroélto imtanti- kai. fiaaui es csa-UagásKati «mártások folynak. A tudo­mányos tautalo iiíieaeOakjbe® tót» nvtort IS ezer kutató dolgozik. Szépülnék as ör­mény yameűk is. A már­vány*«» és gránmUbói epéül fővárosban, Jereván ban só­ba nem tartott merertőek as épétkeBésefc. A kbqxof sá- rosfejlesztess terv »uráli minckmikálbib a Szovjetunió egyik leggazdagialblb zótei dwesotá városa tesz. A acfc «usacaaadns mőeriteekete káa «ágaiként báródnak szag a modern épÉésBeá tfeotäaak taösött. Metrót is kapott a »■áros, és nemreg adták át as é^ légikikötőt, amely as egyék tegntocteraefafe repülő­Ősi és ifjú Jereván Üt©**«»;. A jereváni áj if jásági minta kódexei: é* kéziratok távét — núzeucoát g egyben ku­tatóintézetét — a Mat ena­ct árául. Abban, bogy a vé­res teüstete a nemzet nagy­A Somogy Társcég yüttes föllépése TAPSOS A karácsony «MW napok­ban, amikor megszaporod­nak a házámcxunkák:, szánté hihetetlen, mennyiem jöttek et a Somogy Xamcegyüttes hétfői estjere. Akár teért előadást * swrflhattáfc vote?, a Lafcfoca Sámdar MtSvekó- óesi Központban as eretek tó­dért alapján. Tapsos — «ge wWt 8K együttes ieenagydbb sikert arató táncának, a címe; Je négert Oláh József aü itatta össze, koreográfiáját Mosó­czi litván készítette. Tapsos volt maga a nézőtér is au esrt nunden olyan piHanatá- ban, mikor a kaBonseg. kife­jezhette vélertnentyet a So­mogy Táncegyüttes músota- róL Néhány nappal ezt: lőtt Budapestem a Maáacfa 3ww>- haaban saerepeétek — a Néptancamtológia című ren- dezweaijteo — nagy ukeneel táncosatuk. S most az ittho­ni közönség is megmert* Új produkcióit. Az « ske- *e*be* tartozik, bogy a X. aaiai kaimaroEancfeszäte^-on kapott szép elismerést Mo­sóén szép Koreográfiája, s arany (II.) mi nősített. a cso­port. a szegődj iwwlnniTPrueaaBi feKZÖ-tetem. A gyáron Cáas»­orsstagban és Jugoezl á-riábam vemdegszemepeltek táncosa- inik. Hétfőm este a Tóth Lajos Áltaianoe Isteata tamiknlból válogatott utánpótlás együt­tes kezdett. Németh Ágnes irányi tasaval remek cso­porttá értek; biztosnak lat­saik, hogy feiuött táncosok­ként is tovább nrwck r. a Somogy hírnévért. Már éhben a résziben ki­tűnt: Mosóczi újító koreog­ráfus. Annak a fiatat nem­zedéknek a tagja, amely ma. gaiba szévrta a hagyományo­kat, de előadását már más­képp képzelik el. Mosóczi egyem világot épít koreog­ráfiájával. Többek kozott érdeme, hogy visszahozta — tegyük hozza: nagwon mely­ről — a táncolás örömét, noha virtuozitása, wnnipa- On tánckonopocaaiőí maguk- . ban rejtik annak leheróaé- gért is, hogy esupám az at- raktávirtás jusson érvényre. Ezt azonban sgyesen eSce- rültn. A ayerettanook népi együttesi formába a lekennek meg. Szereli a koreográfus ha a színpadon sokan tan­Kodály-emlékest Angyalok, pásztorok mólé volt, hóm • poroszé- gyerekeket kottám tómat- som, aúart az, hofft) a —ina zenei Iraericrjnf egyesig»» •am.“ «/»üt. RertMctorrtänp -tí 1110*1 Kél meg fekete-fehér totóját a «anped magasátaw: letter méany a ü*te, a szeme aanrtha znóucbg Iáéban, «érti vntaa. Száz «ve, született, s bér aims teixstnnfk. a mestert; mégsem halt meg. Emlékért idézni gyutttmk a szanheart* hétfőn este, ért őszt* ionas- bők meríteni. Ortjána tetei segített a somogyi szánna- záeú zenetudós Üisvot tm~ re, aáá a falyaimaáossá^ot hangsúiyuziita amikor arról beszértt, hogy • tatok tettet a fkúgwnmi i zium lelkes zene- pedagógusai már akkor ál­doztak a Kodályé ámenek, amikor még a teortteematív fedésnek es a — pmaszbm- aéne épülő — metasitaa teám ■ káromlás vett. S nem » egyaszer ráztak meg a telkie­ket a Jézats és a leufótok vagy a Maroasaéki toacaér daUamrieáwai. Tettnek raúnó- siáette ezekét a tarai hang­versenyeket a zenetudós. Bach és Palestrina, csere nász és vokuI Tané egyként ott szerepelt a kodályi pe­dagógia eszköztárában. S ott voltak a Somogybán gyűj­tött népaene, népdal tSbto- szörösep feldolgozott, éfet- műbe szőtt variánsai is. Olsvaii Imre azt az ftnmepi piflamatot idézte, arrbkar kisbárapálS Tóth Imre bácsi, a jeles kútfő egy zaneaka- démrtai esten meglepetve és örömmel fedezte föl, hogy .jrzt a nótáit húzzák, amit az előbb a k tsbarvak mondtak...“ . Ács János rendezte az emlékestet jefemrtős ese­ménnyé. Ügy szerkesztette meg a műsort, hogy Kodály Zoltánt emberként, pedagó­gusként, homo politikusként. i«6 kminponi rtakcint és gcsk- doHaodóként » eéézte állitsrt iztteryúrésttertektael, reöo- viiroicfccíi, ijjßn atonyaÉoenC. is megszól» Irta tvn. Segrtsé- gúaa mát ebben nAény te­váló nmnóvea a Oaky Gergely äcnhbaai tázaniiartA­bdL IJuaár Kati, Kómassegi Éva, Jardén Tamás, Kottái Róbert, Máté Gábor, Sprud­ler Béla, Bezeráóg Soltén, Góc István. Az est egyik meglepetése teát az az Acs János által fölfedezett szí­nes táncfilm, amelyben Peggg l.ynutn ringta, hajlongta el besaédes mozdulatlauseggol a mester zeneiére köretig mfátt különleges táncát. Az fionepen a £Sszerep a zenéé teát Anév meinet a isrtertlt Alexander Varró bolgár zongoraművész játé- kabaa lepett élénk Kodaiy. Csonka Zsuzsa vendégmű­vész előbb egy székely nép- oakfeaiortgozássaJ — ^Az, hói én eüeoegyek” — szere­peli; meglepetesünkre csil- iogó-vtUogó szoprán hang­iáról azt bizonyítva, hogy a legmelyebb altig képes me­rülni. Amikor víg kodályi dalt csendített meg Kardos Kaiman zongorák isereteveJ. leiekben vele röpültünk kék magasságokig Rózsa Tibor a Háry Janos férfias Tofaor- zóját énekelte a Pedagógus- férfikar hanghátterével, vagy sikerrel. Nagyon meleg em- léteeket hagyott bennünk Pottos László aondomkajáte­ka. Kardos Kálmán egyen- nanga kisereteuei; a Szóló~ szonáta gordonkára Adagi ó- jat játszották, melynek ma­gányos indítása szertvedé- lyességSg folkozódac, szánté izzó feszültséget kelt a hall­gatóban. Kedvező képet ala­kított ki a közönségben a BóbeH vezényelte nő^teSk amely háromfelé hangi testete volt képes kelteni bemtetetec 41 isaniemúvék to'wegt» aatete­hóáta aa^ Zákányt Zsolt nett, ara kert torma teaaényeMt, «na,]*! az egyesített DrgQrtlaóc note A Makár a kodartya— wedqesi Öregek naerty ov fgáBUKOÍá atyán jász tán rau- 'atoa fül Zákánya vezényrt»- \x***4y btígy a sssatr te megriSiKüate ebben a ae neben. A Genfi zsoltárt ágy saotattatták meg, hogy ab- ba^ benne tetet az érteiméi nem tagadó iatenikebesas és httwaűas áhitadn. Az £att date is műsor™ tűzték, ért megszdiateate a hegyek hang­jai __ Ez a kórus alkotta s zeeepféséeel a műsor ge- nncet. Maga■ stenuomUtefc az együtt tot nagyszerúségét érzékerttetue pánaitian ossze- caszoUsaggal énekelte a rótta luajus Általános Isko­la koausa; a jafékioeság öoó- ntort tudta közwetttemi a op- zóleruek. Aa. Angyalok, posztosok erttnű karácsonyt», halleiüjás — mélyen meg? rázó — kodáiyi kóinisműteet egy remek rendezői gondo­lat jegyeben az *aagyaf- kak" emeleti magasságá­ban fóliázták visszimng- kent, míg a 1 Vikár Kórus a szánpadon énekeit. Hatásos vote az egyesített énekkar szereplése is, a minden időkben érvényes Magya­rokhoz tárttá Berzsenyi-á*- telemméL Ezen a szép es­tein talán csak a zenekar nem tudta megidézni Ko­dályt; a fúvósok káteStelé- vei mmtha másra figyeltek voihna, az első hegedűsök pedig a aajart intemiiezzxijo- kart élték a gordon kasokkal a Háry Jánosé helyett. Leskó lástH colnak, áim ezzel a fttfedat- tal nem könnyű megbirkóz­nia, hiszen rengeteg ötlet szükséges artihoe, hogy ér­vényre jusson a formagaz­dagság is. Nem mindenki fogadba el még Mosóczi koreográfiáját. Noha az est sikeres volt, nélwinyan — épp aizok, akjk jártasak a néptáncban — a hagyományos otat jobban kedvelik, s ezt próbálják számon kérni az együttestől. A Somogy táncai Mosóczi koreográfiái újdonságai él- lenére Is a hagyományokra épülnék. Vegyük példáini a Hej tulipánozást, ezt a gye­rektáncot, amit a kicsinyek mutattak be! Lépesekre, for­mákra bontva minden ben­ne van. amurt a hagyományok ■paraur iomaV", de ezeket a motívumukat összerakva egeszen más táncot látwnk, mini antet megszokturak. Ez Mosóczi egyik titka. A felnőtt-táncoknál még inkább érvéa^re jártnak. a koreográfus újításai. Alteit valaraennyic, hogy ss^átos egyéni kifejezési eszközök­kel kívánja kifejezni a ma emberének érzésvilágát, olykor szánké úgy halljuk a gépzenét, múltba valami modern zme, talán dzsessz tenne. Ehhez modem balett- elemeket fedezünk fite. a koreográfiákban. Tényként kell elfogadnunk, hogy ilyen eszáaxaíteckeá is dolgozik Ma sóczk Ezért aamMm még korántsem kail fitetenm azt a kérdést, hogy vagon nem dzaesszbaéett- együttessé x>- vian-e fegiődnt a Somogy. Nem elszakadás ez a folya­mat. hanem egyíeie beépü­lés egy ni tales világ ba. Minél többet látjuk őket, annal inkább elfogadjuk új színpadi táncaikat. Ezért a nezonek is meg kell dolgoz­nia. A siker részese volt az Oláh József vezette kitápő zenekar A Herényi Barna A Kaukázus défi részén, «7. Ararat láttádnál, 29 ezer SOB négyzetki Someier terüile- ten húzódik meg egy 3 mii- hó MiT ezres teleksraenű köztársaság; ömaényorszag. A teltemes éghajlatú, snub tropikus teöztárseLsáeot a hegyek fitedjének is szokták assart, a természet azon­ban mégsem tetet veto ctog bőkezű. A vulfcanikns foüd- mrSeoett muH Oxményor- 5szágoC aafojaban a kövek h«zaá»to tette. Nhmkaanere- BÓ. saawÓH, erős akanartte em­ber az önmérry, akár a me­nőt veti be vagy kósert fa­rag háráhog. Az ősi ország a* embert avatezamó belet- Ingatoiiato- egyik központra. Bakét in trttohartű a műté­ten töfcfb nten* iiégyeat» egyedBÉá55ó épákésaerti «m- tok. A vrtáttm etoökcnt tet­te «mnealátosá 3»l-ben üte­gért. Ismerte a tartatom és a jaanas a ifibe# eegtB*i»Owefc~ tett. Jerevaut épütői ma márványba, gsanrtta hmalt ta öÉtoztetik — jeOeg^etert man imcnrtnli tártra törekvést fejesve ki mzeL A htot legnagyobb sugis útja m ok­tóberi. forradodom wnMttaá- vehes vezet, ameiy granj*- tepcsók. teiáták es ptheoák, tm/ifiátwaok és beteó at vonok boayttenk rtendeaena. As «srtekmi boronája agy W inerteres, magasba törő «Atoámlr stnettyel a farrada- lom hősének aftitottak em­léket a fid. evforduíon. Az 6te fim egyik tegflk- tatabb épülete n Ifjúsági palota, hazára tehetséges fia­tal építész fiözöe munkája. emeíkedí, eeódltxnenym «n­tekeztetó, kerek alapcajrá éptttet teraszos hazai ti ép- fsővé aztote betesHntat » meredek hegyoldalba. Jereván »épAtone. Dtatm Toroxzjan tervei merirtt épül a kanfiologiai. sav- és érrendszeri tudományos ku­tató- és rendekSntézert. A nagyszabású knmplexana egyik épülete — a »ok eme­letes klxmka. már majdnem készén áH. A tudományos kutatóintézetben 800 férőhe­lyes konferenciaterem, elő­adóterem, több laboratórium és trónpmtas is tesz­ik. Broder «APN—KS) olyan, időket *, a»wik»«~ népét majdnem a teljes megserrumosülés fenyegette. Meszrop Mastoc, a kie«nel- kedő tudós és gondolkodó meg 396-ban megaJtaotta az ömmésiy írást Ez az áíbécé 16 évszázad alatt nem mó­dosult és 1 a mai napig az örmény nyelv és ixodakm alapja. Napjainkban az ipar 200 termeket sasién több mmt 80 országba. A magasfeszült­ségű távvezetékek völgyie­ken. folyókon á tevéévé ma már eljrtktatják az áramot Ctoményország iegimagasaihb hegyi legelőire ás. A toővkár- sasa^an az egy tőrt joto váÍiatnosenergia--fogyaertás Az etonútt M év alatt tel­jesen átalakult a oözsáraa- ság meaégazdaeaga is. A tertnóéarüieínek: csaknem a tér?' — riaszt föl gnndoia- taanbdl a stewardess hang­jai, a hamarosan aa uj légi­kikötő üveg—beton csodájá­ban tatalom magam A kör- alapú, iHBrtiépRn toroopépöle- tes. gocnbrteiáet koron ázott < ■ púiéi igazán jól martat a oomoos-h egyes táján, azaety födött bx Asacát jg^éáaEscxttu» építészé, Artur Tarhanján már vart ram, s a hírt repít föl a uarooyneíÓEe. A hasi- gazda, a repülőtér tervezői­nek egyike mar magyacásaa is a gyűrűbe hajlított légiki­kötő előnyeit — mrtadentJtó- zelebb tudnak hozna egy­másból, a gépek a cepűflóter ..asapfraftioz” állva egyene­sen az quíletbez «iszik az utasokat, s így felgyorsult a fóédi ügykezelés is. £gy óra alatt több matt 300 étkemét vagy tavorort szolgainak ki. — Az ki legikikoéö a «áros névjegy* — mondja Tarhan- jan —, oéjan sok benne a modern és a hagyomány ús*- tefa. A ma építészéi, amikor lehet, őrzik a nemzed a»-őt- tektúea hagyományait, föl­használják a régiek ma is hasaaosítbató elveit, megál­lásait. Ezért ma is, mint há­romezer éve egyfolytában, az örmény építészet jellem­zője a laloonikurt forma, a célszerű, klasszikus egysze­rűség. A műét tisztelete valóban mfiKteodtt érzőitek, abban, hogy milyen féléó gonddal veszik kúrffi az ősi szekes- egyhazakbt terrgfiomokat. Abban, hogy fStepfiwtték az Aci cuc n in' 1 min Ami MF '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents