Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

Romantikus divatok A dán konyha Kétszáz féle vajaskenyér A hónap logszabályalból Változások a szerzői jog szabályaiban A Raposplast Kefe- és Műanyagipari Vállalat felvételre keres BETANÍTOTT munkásokat három műszakos és folyamatos munkarendbe, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT, szakmásított jogosítvánnyal rendelkező TARGONCAVEZETŐT, GÉPKOCSIRAKODÓT, TAKARÍTÓNŐT és vegyipari szakközépiskolát végzett kezdő LABORÁNST, kaposújlaki telepére SEGÉD- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. (87830) szerint szerkesztve a sarok­pontokat, átvarrjuk. Az így kialakított fonal-csillagot, a középrészen, soronként kör­behaladva, szorosan, stoppo- lásszerűen beszőjük. Az el­készült csillagocskákat mind két oldalon gyorsan száradó bútorlakkal átitatjuk, s a teljes száradás után, a me­revvé vált szárakat, a csú­csoknál levágjuk, kissé for­mára igazítjuk, s a papírról lefejtjük. A MÉM REPÜLŐGÉPES SZOLGALAT KAPOSVÁRI ÜZEMEGYSÉGE fölvételre keres takarítónőt Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen: Kaposújlak, repülőtér. Telefon: 11-387 J87802) A falusi romantika újabb térhódításainak vagyunk ta­núi a divatban. A sok fodor, csipke, bő szoknya, buggyos ujj már a múlt nyár visele­téiben is gyakran feltűnt. Ám most a téli öltözékeket is díszíthetjük , csipkével, hímzéssel, fodorral. A pa­mut- vagy flanellszoknya erősen húzott, alóla kilátsz­hat a csipkés ajsószoknva. A mellény a falusi legények ruhatárából került a divat- bemutatók dobogójára. Gyakran suta, rövid kis ka­bátka egészíti ki az összeál­lítást. A nosztalgikus, romanti­kus divat ott lesz a jövő nyár ajánlatai között is. A divattervezőket a népi vise- letek, a vidéki leányok, le­gények hagyományos öltözé­kei ihlették, színben, formá­ban egyaránt. Kedveltek az apró mintás anyagok, a konyharuha-kockás, pöttyös, csíkos, apró virágmintás kelmék, amelyeket együtt is alkalmaznak. Újból előtérbe kerülnek a természetes anyagok, mindenekelőtt a len, a pamut, a selyem. A falusi stílusú romanti­kus öltözékek a gyerekek ruhatárában is megjelennek. A fodros, csipkés ruhácskák, a nadráging összeállítások a serdülők kedvelt viseletéi. Képeinken a Magyar Di­vatintézet 1983-as tavaszi— nyári kollekciójának modell­jeit mutatjuk be. Farmer új, falusias, romantikus változatban. A nadrág sö­tétkék-fehér csíkos vászon, a kabátkát a falusi legények vasárnapi öltönye ihlette. A csipkés alsószoknya és a kis mellény Is falusias hangulatot idéz. A modelleket Vass Mária tervezte a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat anyagából Boglárlelle November elején jelent meg és rögtön ezen a napon hatályba is lépett a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek rendelete, amely a dol­gozók hivatalos kiküldetése esetén felszámítható költsé­gek megtérítéséről szól. A jogszabály szerint a kollek­tív szerződésben kell meg­határozni. hogy mely mun­kakörök tekinthetők külszol- gálati beosztásnak. /Azt, hogy valaki havonta nyolc napnál többet tölt-e rendszeresen kiküldetésben, egy hosszabb időtartam — legalább fél év — átlaga alapján lehet meg­állapítani. Vasúton történő utazásnál első osztályú ko­csit vehetnek igénybe az osztályvezetők, vagy a ná- 1 uk magasabb munkakörben dolgozók. A kiküldő szervek vezetői azonban indokolt esetben más dolgozóik szá­mára is engedélyezhetik ma­gasabb kocsiosztály igénybe­vételét. A rendelet szerint a kikül­dő szerv vezetője kivétele­sen azt is engedélyezheti, hogy jogosítvánnyal rendel­kező dolgozója belföldi hi­vatalos kiküldetése során személyi tulajdonban levő motorkerékpárt, személy- gépkocsit használjon. Erre engedély akkor adható, ha a vasúton, autóbuszon törté­nő utazásihoz képest a sa­ját kocsi használatával fel­merülő többletköltség a ta­karékossági szempontokat fi­gyelembe véve az időmegta­karítással arányban áll, il­letve ha a kocsira érvényes Casco bistosítás vari. Külön paragrafus szól ar­ról, hogy a termelésiben, szol­gáltatásban közvetlenül résztvevő dolgozóinak, aki­nek mu ka végzéséhez a sze­mélygépkocsi folyamatos vagy rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges, ezért át alanyié riles fizethe­tő. Ez vonatsozik azokra a termelés-, illetve forgalom­irányító munkakörökben dol­gozókra is, akik o vállalat telephelyen kívüli szolgálta­tásokat, illetve területileg szétszórtan dolgozó embere­ket irányítanak, ellenőriz­nek. Ezeket a munkaköröket egyébként az illeuekes mi­niszteren határozzak meg. Az átalány megállapításá­nál belterületi használat ese­ten havi háromszáz, járás vagy Budapest területén ha­vi ötszáz, megye vagy annál nagyobb területre kiterjedő használat esetén pedig havi ezer kilométer utazás vehe­tő maximálisan figyelembe. Nem valószínű, hogy skan­dináviai turista-kőrútra in­duló honfitársaink gasztro­nómiai célokra szándékozná­nak „elherdálni” szűkös va- lutakeszietüket. Kiadósabb vagy előkelőbb helyen tör­ténő étkezéstől már a svéd vagy norvég vendéglők ét­lapjainak felületes átfutása — az árak miatt — is el­riaszt, s ugyanez a helyzet a még viszonylag legolcsóbb­nak számító skandináv or­szágban, Dániában. Mégis, ha valakit érdek­lődése vagy jószerencséje az ötmilliós népességű, több száz szigetből álló kis észak- európai országba visz, jól teszi, ha valamelyest azért megismerkedik a dán kony­ha jellegzetességeivel. (Egy- egy piaci séta akár turista- programnak is beillik.) Az élelmiszerek választéka rendkívül bőséges. A sok­féle kenyér közül a bar­na, sőt a még barnábbak a legkedveltebbek. Az etelek íze kevéssé tér el a magyar ízléstől, a különbség inkább az étkezések „szerkezete­ben” rejlik. A reggeli igen kiadós, ebedre viszont sok­szor csak szendvicseket fo­gyasztanak. Korai a vacsora, am késő este is beülnek egy- egy falatra valahova. Zöld­ségfélék, tojás es saláták rit­kán kerülnek az asztalra, viszont egyetlen étkezes so­rán is többször szolgálják fel a többféleképpen elkészí­tett burgonyát. A sütemé­nyek, pékáruk. és torták igen kedveltek, s — tenge­ri országról lévén sző — számtalan hal- és rákétel között válogathatunk. Álljunk meg még egy percre az előbb említett szendvicsnél, a dán konyha egyik legismertebb fogásá­nál. E szó használata telje­sen indokolt, a szendvics (smorrebröd) ugyanis sokkal több annál, amit jelentése (vajaskenyér) takar. Külön üzletekben árulják, s van olyan vendéglő is, ahol állí­(221897) Ünnepi levélpapír Karácsony közeledtével lepjük meg ismerőseinket magunk készítette ünnepi levelezőlappal, illetve level­iéi. Amennyiben lehetséges, akalmazkodjunk a boríték szabvány szerinti méretéhez. A megfelelő nagyságú kar­tonlapra rajzoljunk fehyőt- harangot stb., és színezzük ki rostirónnal vagy festék­kel. Azután vágjuk körbe.. Az abra hátára ragasszunk keskeny kartoncsíkot. Ezzel a „támasztóvar’ azután a körbevágott forma asztali- díszként is hasznaiható. Kissé több időt igényel a karácsonyi levelezőlap, de sokkal szebb, ha a fenyőfor­mát zöld filc vagy posztó­anyagból vágjuk ki, és ezt ráragasztjuk a fehér karton­ra. Azután színes papírból kis gyertyákat és gömböket vágjunk, melyeket a filc- ágaKra ragasztunk. Kedves es jellegzetes ün­nepi hangulatot/ áraszt az is, ha a fehér kartonra rostce­ruzával, színessel, festékkel karácsonyi motívumokat raj­zolunk. Borítékot is készíthetünk házilag. A szabvány boríték alakját papírból vágjuk ki. A belső oldalára írjuk kará­csonyi jókívánságainkat, és rajzolhatunk esetleg egy-egy kedves karácsonyi, újévi motívumot, összehajtjuk es levélzáróval, ragasztóval le­zárjuk a magunk készítette borítékot. K. K. 100 tonna jó minőségű rétiszénát 2000 Ft/tonna egységáron. ennél többet tehát nem le­het kifizetni. A rendszeresen kiküldeté­si vagy külszolgálati mun­kát teljesítő dolgozók részé­re esetenként elszámolás he­lyett élelmezési-, szállás-, valamint utazási költségáta­lány is megállapítható. Ezt azonban az előzetes számí­tások alapján úgy kell meg­határozni, hogy csak a tény­leges költségeket fedezze és semmiképpen se jelentsen fizatéiikiegészítést. A rende­let előírja azt is, hogy a már megállapított átalányok összegét időközönként felül kell vizsgálni. Az igazságügyminiszter móáositóttá a népi ülnökök díjazásáról szóló korábbi rendeletét. Az új jogszabály szerint 1983. január 1-től a munkaviszonyban vagy szö­vetkezeti tagsági viszonyban nem álló népi ülnököt ülnö­ki működésének minden egyes napjára száz forint tiszteletdíj illeti meg. A Magyar Közlöny novem­ber 16-i számában jelent meg a közlekedés- és posta- ügyi miniszter rendelete a közületi szervek gépjármű­veiről szóló kormányrende­let végrehajtásáról. Ez rész­letesen meghatározza egye­beik között, hogy milyen szolgáltatási feladatok meg­oldására engedélyezhető li­mousine és kombi típusú kocsik igénybevétele, hogyan történhet a taxi-rendszerű üzemeltetés, mikor engedé­lyezhető a vállalat személy­gépkocsi magáncélú haszná­lata. (A közületi szerv ve­zetője évente üzemi sze­mélygépkocsinként legfel­jebb 3000 kilométer magán­célú használatot engedélyez­het.) A Magyar Közlöny novem­ber 20-i számában oivasha­felkínál tó a művelődési miniszter szerzői joggal kapcsolatos rendelete. Ez egyebek kö­zött előírja, hogy a rádió vagy a televízió műsorában sugárzott, valamint a kép- vagy hanghordozón nyilvá­nosságra hozott művek szer­zőit a magáncélú másolá­sokra tekintettel külön díja­zás is megilleti. Eibből az előadóművészek és a hang- felvétel előállítói is része­sednek. A másolat készítésé­re alkalmas üres kép- vagy hanghordozó anyag (példá­ul magnószalag) első belföl­di forgalomba hozoja kőte­les az árbevételből nyolc százalékot a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz átutalni. A díjfi­zetési kötelezettség nem ter­jed ki az export céljából történő 'forgalomba hozatal­ra és az olyan stúdióberen- dezénhez, diktafonhoz hasz­nálható kép- és hanghordo­zókra, amelyek rendeltetés- szerű használata esetén nem alkalmasak müvek másola­tainak magáncélú készítésé­re. A befolyt dijak összegé­ből a költségek levonása után hanghordozóknál öt­ven százalék illeti a szerző­ket, harminc az előadómű­vészeket, húsz pedig a fel­vétel előállítón; képhordo­zóknál hetven százalékot kap a szerző, harmincat pedig az előadóművész. D. A. OTTHON Termelőszövetkezetünk eladásra Fonalcsillag A pillekönnyű, lebegő ka­rácsonyi csiilagocskák kö­zépvastag, vagy több szálas vékony kötő-, horgoló-, hím­zőfonalból, rajzpapírra varr- va készítjük. A végső forma egy kicsit a fantáziánkból alakul ki. A legegyszerűbb gyakorlóformát ábrán is megadjuk. Munkamenet: a kartonpa­pírt vonalzó segítségével szabályos négyzetekre bont­juk. Az ábra szerint a nyolc sarokpontot bejelöljük, át­lyukasztjuk. A többsoros vagy több sarkos csillagot, j minden találkozási ponton * átlyukasztjuk. A fonalat nagy lyukú merkelőtű segít­ségével, a középpontból ki­indulva, többszörösen, abra ÉS CSALAD tólag nem kevesebb, mint kétszáz fajtáját kínálják. Ízesítésként szinte bármit felhasználhatnak: homárt, lazacot, heringet, osztrigát, különböző hidegkonyhai ter­mékeket, hússzeleteket, kol- bászkákat, salátákat. Említ­sük meg a dán kaviárt, s a több tucatnyi sajtféleséget is — érthető tehát ha egy-egy jócskáin megpakolt szendvics valóságos „építészeti remek­művé” válik. Ne feledkezzünk meg az italokról sem. A legismer­tebb skandináv alkohol-tí­pus az akvavit (szó szerint „az élet vize ”). E snapszot ihatjuk aperitifként, vagy akár étkezés közben, is. Mél­tán világhírű a dán sör: a Carlsberg és a Tuborg Európa legnagyobb sörgyá­rai közé számít. Ez utóbbi üzem termékével magunk is megismerkedhetünk; a ta­valy aláírt egyezmény sze­rint ugyanis 1982-től a Kő­bányai Sörgyár Tuborg li- cenc alapján készült sort hoz forgalomba. Hazank az első KGST-ország, amellyel a világhírű koppenhágai óriáscég ilyen megállapodást kötött. Egy „hasznos tudni­valót” azonban akár már most, előre is megjegyezhe­tünk. „Egészségére” — dá­nul: „Skal!” — elvégre így lesz igazán stílusos felhör­pinteni a Tuborg kitűnő ita­lát. Sz. G. Gyerekek számára tervezte ezt az együttest Gyulai Irén a falusi romantika jegyében. A piros-fehér mintás „nagy­papaing’’ buggyos ujjal ké­szült. A mellény és a nad­rág is lezser, kényelmes KI SOMOGYI KJ NÉPLAP Balatongyöngye Mg. Tsz,

Next

/
Thumbnails
Contents