Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
BÚCSÚ EGY NÉVTOL Mammutcég helyett kisvállalatok A Geika átszervezése 1983 decem/bere a nagy Gelka végnapjait jelenti. A cég feloszlik. Nem meglepő ma már ez az átszervezés, hiszen jó néhány országos nagyvállalat jutott hasonló sorsra az utóbbi időben. Domokos András, a Gelika még három hétig létező Somogy megyei kirendeltségének vezetője s a megyénkben alakuló kisvállalatok egyikének leendő igazgatója beszélt a sokakat érdeklő átalakulásról. — A céget ma még vezérigazgatóság irányítja, és 19 megyei, valamint három budapesti megyei jogú kirendeltsége van. csaknem négyszáz szervizzel. Januártól. elbúcsúzunk a Geika névtől. A márkát a központból és néhány szerviziből, illetve üzemből alakuló vállalat tartja meg. A megyei kirendeltségekből és szervizekből ónálló kisvállalatok alakulnak. Somogybán három ilyen lesz: Kaposváron, Marcaliban és Siófokon. A kaposvári vállalat Kapo6vill néven működik majd. A kaposvári Honvéd utcában levő szerviz heiyén alkatrész- bolt lesz, ez az új „kis” Geika tulajdona marad, s szántén a budapesti cégé lesiz a fonyódi alkatrészgyártó üzem. — A márkanévtől tehát elbúcsúzhatunk. Bár gyanítható, hogy még jó ideig így fogják emlegetni a szervizeket. Mit tart meg a Kapos- vill a tevékenységből, mi lesz például a garanciális javításokkal? — Alaptevékenységünk, nem változik, ugyanúgy foglalkozunk majd a sokféle ésSctromos berendezés, kisgép javításaival, mint eddig. A garanciális javításokat belső változások, illetve külső cégekkel kötendő megállapodások szerint végezzük majd el. ám ez csak nekünk jelent újdonságot, ügyfele- inikinék szlr-te semmi változást sem hoz. Ugyanez vo- ratkeesik az átalánydíjas javítási szerződésekre is: a jogfolytonosság megmarad, az .emberek észre sem veszik, hegy a Ka.posv: 1,1 nem ugyanaz a cég lesz. Semmit sem ssünietünk meg abból, amivel eddig is ügyfeleink randiSÖkeziásér e á lit unk. — De bizonyára lesz mégis jó néhány változás. Különben nem sok értelme volna a cég „osztódásának”. — Természetes, hogy lesz változás. Pontosabban a tevékenység bővítését tarvez- ziüri. Megkötöttségünk jóval kevesebb letsz, rugaimasalb- ban tudunk gazdálkodni. Célunk : mindent elvégezni, ami te van, fizetőképes kereslet. — önből már az új cég igazgatói székének várományosa beszél. Gelkás szemszögből miként látja ugyanezt? i — Bizonyára Mean kevés hibát lehetne találni a Gél- ka tevékenységében, ám alapvetően betöltötte feladatát, A nagy szervezet tehetőségeihez mérten olajozottan működött. A feloszlásra épp azért volt szükség, mert bizonyos igényeket a nagyobb. központosított cég nem tudott kielégíteni, vagy ha megpróbálta, akkor csikorgóit, nyikorgóit a gépezet. Kisebb, de egy-egy szőkébb területen mégis jelentős keresletre jobb kínálattal tudnak válaszolni a kisebb szervezetek. — Mivel bővítik tehát ezt a kínálatot? — Csak néhányat terveink közül: használt alkatrészek felújítását és fölhasználását tervezzük. Ezt a Geika szabályai nem engedték meg. Ezután, ha megrendelőink kívánják, olcsóbban, is tudunk dolgozni a följavított alkatrészekből. Sok olyan apróbb-nagyobb kellékhez is juthatunk így, amelyek ma hiánycikknek számítanak. Vállaljuk majd kaputelefonok szerelését és javítását. Kisebb áramkörök, készülékek gyártásának gondolata is fölvetődött. Foglalkozni kívánunk- régi készülékek fölvásárlásával és alkatrészként való újra hasznosításával. Ezzel kapcsolatban fölmerült egy o! van gondolat is, hogy nemcsak bonthatjuk a régi dolgokat, hanem restaurálhatjuk és afféle nosztalgia-árusításit is csinálhatunk, de ez már nem szolgáltató, hanem kereskedelmi tevékenység volna, úgyhogy az ötlet megvalósítását egy kicsit későbbre halászijuk. — Használt alkatrészek beépítése, alkatrészhiány... Segít-e az j országos gondokon a Geika átszervezése? — Több helyről szerezhetjük be majd az alkatrészeket nemcsak a központi ellátótól. így az elosztás mindenképpen javul majd. Némi mennyiségi növekedéssel is számolni kell mert nemcsak mi tervezzük, a régi dolgok hasznosítását. De az átszervezés alapvetően nem hoz óriási fellendülést, hiszen az országban ettől még nem lesz hirtelen . alkatrészbőség. Talán mégis csökkennek a gondok, mert ma még sokszor az is előfordul, h-ogy van valami, csak épp nem ott van, ahol kellene. —■ Az ügyfelek zsebére hogyan hatnak majd a változások? — Az első időszakiban nem tervezünk áremelést és ár- leszállítást, változatlan* díjakért dolgozunk. Gazdasági tapasztalatokat gyűjtünk, és azután valószínűleg eltérünk a jelenlegi áraktól. Néhány dolog bizonyára drágább lesz, néhány pedig olcsóbb. Mi elsősorban ez utóbbit szeretnénk megcélozná úgy, hogy közben mi is jól járjunk. Ez nem eSképzelheteilen dolog. És még egy árainkra kiható változásiról kell szólnom: bevezetjük a Kaposvill-gyorsszolgáltatást. Felárért azonnali javítást adunk majd; ha kérik, s ha ez tehetséges. Ilyesmit régóta csinál például a Patyolat A Geika is megtehette volna, de nem vette föl a szolgáltatásai közé. Mi megpróbáljuk, !>. P. V£?> Ä #OíiAST éi j>:rr q« owa*«reím:k> oikiCidát LAJJMiktí&tiii ÄC Sárvárt fii}. ;. • >C< . , . rwéksgjyb&Ö ÁŰ iá. " ! M.K. Nagybereki vadászparadicsom A látszólagos és a valódi haszon Vadpulyka-honosítási kísérletek A Bala tonna gybertíki Állami Gazdaság már európai hírű vadaszparadicsomaban idén több mint 18 ezer fácánt ejtettek ei külföldi vadászok. Egyetlen fácán kilövésének ára 15—20 nyugatnémet márka, attól függ, hogy hány madarat „tálalnak” a röptetőhelyekról a vadász elé. A nagyobb vad- sürűseg nagyobb vadászélményt és találati esélyt is jelent, ezért az árbeli különbség. Újabb 7 márkát fizet a vendég, ha a madár húsára is igényt tart. Mindebből úgy látszhat, hogy a fá- cántenyesztés és vadásztatás mesés hasznot hoz. Valójában a számyasvadtenyész- tés általában is sok költséggel, munkával és kockázattal jár. A fácántojások kelése 80—65 százalékos, a vadászatok során pedig jó esetben a madarak felét lövik ki. A többi elrepül, és nagyobbrészt ragadozóik martaléka lesz. Lényegében tehát egyetlen fácán kilövetéséhez legalább három-négy tojást kell keltetni és két madarat felnevelni. Ezt tudva már korántsem olyan kecsegtető a fentebbi árbevétel. Mi az oka hát, hogy a nagybereki gazdaság mégis fejlesztésre érdemesnek látta az ágazatot, s hogy 1976ban szárnyas vad-tenyésztési rendszerét — a HUN—OR-t ■— is létrehozta?, A berek kitűnő élőhelyet nyújt a fácánnak, fogolynak es vadrecének. Az ezek tenyésztésével kapcsolatban felgyülemlett tapasztalat, valamint az e téren a gazdaság által elért magas színvonlai indokolta a rendszer létrehozásiét. A HUN—OR- hoz eddig 35 állami gazdaság, illetve vadásztársaság csatlakozott az ország minden részéből. A rendszer szervezéséiben külföldi vendégvad ászok idén egyebek közt 47 ezer fácánt lőttek. A HUN—OR újabb fajok, elsősorban a vadpulyka honosítását is célul tűzte ki. Az állami gazdaság két éve Lengyelországból 500 — A inon kából származó — vadpulykát hozott be kísérletképpen, törzsállomány kialakításához. Bebizonyosodott, hogy a természetes honosítás csupán ott lehetséges. ahol maradéktalanul megoldható a ragadozók elleni védelem. Mesterséges körülmények között ma még biztonságosabb a felnevelés. Kedvező eredménynek számit, hogy idén már 200 volt a szaporulat, melyből 150-et a gazdaság vaddisznós kertjében szabadon is engedtek. Norvég es osztrák vadászoknak így már alkalmuk nyílt e madarak egy részének különleges vadászélményt nyújtó kilövésére. Egy vadpulyka elejtése 120 márkába kerül, ez esetben is igaz azonban, amiről a fácán kapcsán szóltunk: a honosítás «ok faradsággal jár és nem kevés pénzbe kerül. Egyetlen tojás ára 50, egy előnevelt csibéé 500 forint. Itt is viszonylag szerénynek látszik a végső jövedelmezőség. Miért éri meg mégis a gazdaságnak? Sütő Ödön igazgató szerint hiba volna egyetlen vadfaj jövedelmezőségét önmagában mérlegelni. Az elmúlt években Nagyberekben céltudatos fejlesztőmunkával a vadgazdálkodás teljes vertikumát kialakították. Megteremtették egyebek közt a színvonalas vadász-idegenforgalom, valamint a vadfeldolgozás feltételeit. Egész évben lehet vadászni: a vaddisznótól a dámvadig vagy a vadkacsától a íácanig számos vadfaj elejtésére nyílik itt alkalom, A vadpulyka új ízeket, izgalmakat kínál a vadászoknak, s még teljesebbé teszi az éves „vadászimenetren- . det”. Az a külföldi vadász, aki csupán néhány vadpulyka elejtése kedvéért jön — gyakran családjával együtt — igénybe veszi a gazdaság vendégházát, a lovagiskola szolgaitatásait, vagy például részt vesz a kedveit „hubertus partyn”. Nem ritka, hogy egy evvel később már otthona vadászbarátai társaságában tér vissza. Ebből a nézőpontból már egyértelművé válik a kísérletek haszna ... Külföldi vadászvendégek idén több mint 3500 vendegna- pot töltöttek Nagyberekben; a gazdaság jövedelmének már a felét hozta a vadgazdálkodási és vadász-idegenforgalmi komplexum. A különleges természeti adottságokat kamatoztató vadászati ágazat fejlődésének végül is az egész gazdaság megerősödésében nagy szerepe volt. Fölvetődik a kérdés: nem szolgálná-e lehetőségek még jobb kiaknázását, a külföldi vadászokkal való rugalmasabb kapcsolatteremtést, ha a gazdaság önálló exportjogot nyerne? A Nagybereki Állami Gazdaság idei eredményei bi/vonyitják, hogy képes volna éLni ezael a lehetőséggel. Bíró Ferenc Érzelmekben gazdagon Vasárnap délután csöngettek. Meglepődve nyitottunk ajtót, az utóbbt időben ugyanis ilyen fajban nem nagyon járnak egymáshoz az emberek. Nagy restelkedve egy kedves ismerősünk lépett be a lakásba. Csak úgy otthoniasan, kocsival „ugrott el” ugyanis hozzánk, mert bőg a fia, s nem tudják megvigasztalni. Nem voltak itthon, most érkeztek haza, a gyerekek eddig a nagymamánál voltak, ö azonban nem tudott segíteni. Előkerült egy darab papír, rajta az igény, milyen könyvek, cikkek kellenek Kaposvárról a környezetismereti órára. Nekik, sajnos, nincsen odahaza ilyen, ezért gondoltak ránk. A könyvespolcokról összeszedtük, áruit elvihet a fiuk az iskolába, s a papa hálálkodva elindult haza. Örültem ennek az epizódnak, hiszen éppen ilyen témában tájékozódtam az utóbbi hetekben. Több olyan forumcrn vettem részt, ahol szinte refrénként ismétlődött a közéleti emberek felszólalásában, a család fontossága. A nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásától á fegyelem megtanulásáig, a művelődéstől a hazafiságig számtalan téma kapcsán hivatkoztak a családra. Ahogy ott ültem a vitatkozó nepfrontosok, országgyűlési képviselők, szakszervezeti aktívák között, arra gondoltam: vajon képes-e a család I— a folytonos rohanás, zaklatott életritmus mellett — minden feladatnak eleget tenni. Továbbgondolva a különféle testületi üléseken elhangzottakat, rájöttem, hogy a „rohanó idő” ellenére sem lehet lemondani arról, hogy a család „embert faragjon” a gyerekből. Nem minden szülő tud ugyan ■ segíteni a matematimai kommentárunk kalecke elkészítésében, vagy házi feladat ellenőrzésében, de talán nem is ez a legfontosabb. Az erkölcsi tartás, a fegyelmezettség az, amelyet továbbadhatnak a szülök. Ha ismereteik korlátozottak is a tananyagot illetően, érzelmekben lehetnek gazdagok. Ez olyan iit- ravaló, amely megkönnyíti a tanultak befogadását is. Neveibet-e a család hazafiasságra? Sokan mondtak erről véleményt néhány hete a m'egyei népfrontelnökség ülésén. Az ott levő édesanyák véleménye volt a legnagyobb hatású. Ök ugyanis saját tapasztalatukat mondták el, s ezzel járultak hozzá legjobban a helyes álláspont kialakításához: a fiatalok azt viszik tovább, amit otthon látnak,, hallanak. Az egyik asszony érdekes példát mondott el. Este elbóbiskolt a fotelban, a tévé előtt. Arra neszeit föl, hogy rázza a kisfia: „Édesanyám, keljen föl... A Himnuszt játsszák, győztek a magyarok!” Mentegetodzve azzal fejezte be, ez talán moso- lyognivaló. A nyugdíjas tanácselnök máris közbeszólt, hogy szó sincs róla. Az isko- laigazgatónó pedig azzal toldotta meg: bárcsak több ilyen fiatalunk lenne. A környezet, a haza megismeréséhez, szeretetéhez ugyanis „apró dolgokon” keresztül vezet az út. Ezért örültem hát annak, hogy az ismerős apuka vette a fáradságot vasárnap, s megszerezte a Kaposvárról szóló könyveket fiának. Szerintem ugyanis az érdeklődés, a segíteni akarás is nevel! L. G. Egy csendes szemlélő 25 év az MHSZ-nél Decembertől már a nyugdíjas kor örömeit és a megnövekedett szabad időt élvezi. Megérdemli a pihenést, bar. .. talán nem járok messze az igazságtól, ha azt feltételezem, hogy úgysem tud igazán csak pihenni. Huszonöt évig egy helyen, az MHSZ kötelékében dolgozott, es életét fiatalabb korában sem éppen a nyugalom jellemezte. — 1945-ben önként jelentkeztem Budán a németek elleni harcra. Február 9-én vetettek be bennünket, Hűvösvölgy térségében, este kilenckor, s a közvetlen tűz- vonalban négy napig, 13-áig harcoltam. Ezután a fasiszta csapatok nyomába eredtünk. Bécsújhelytől gyalog indultunk az Alpok felé. 280 kilometer egyhuzamban! Nem volt gyerekjáték. A dombóvári fiú, Gering József 1950-ben került Kaposvárra, a Tefu-hoz gépkocsivezetőnek. Akkoriban 8— 10 állandó motorversenyző volt a megyeszékhelyen, s szombat—vasárnaponként ő szállította a versenyekre a kis csapatot. — Komolyan készültek a motorosok, s ez meg is látszott az eredményeiken. Én magam soha nem sportoltam versenyszerűen, de nagyon szurkoltam például Kőműves „öcsi”, Kőműves Sándor, Lőrincz József es Végvári Imre sikereiért. 1958- ban kerültem a kaposvári MHSZ-hez gépkocsira, gyakorlati oktatónak, majd 1975- ben én lettem a gépjármű főelőadó. Az MHSZ-nél 25, összesen pedig 44 évet és 290 napot dolgoztam. November 23-án volt a hatvanadik születésnapom. 1949 es 1956 között számtalan hétvégéjét áldozta föl azért, hogy a gyorsasági motorosok — később pedig már a terep-motorosok is — megérkezzenek versenyeik színhelyére: Budapestre, Szol- 'nokra, Komaromba. . . Később, hogy a motorsport más fennhatóság alá került, elszakadt a sporttól. De csak mint aktív kiszolgálója, mint „szürke eminenciása”. Akik nélkül ma sem képzelhető el eredményes sporttevékenység. — Csupán csendes szemlélője lettem az eseményeknek. Egy sportbarát, aki ellátogat a focimeccsekre is, elmérgelődik a sikertelenségek láttán, és örül, ha arra talal okot. Egy időben még eljárogattunk lőni, később megnövekedtek munkahelyi feladataim, negyven gépkocsi gondja-baja és irányítása nehezedett a váltamra. Most, hogy nyugdíjas lettem, több szabad időm marad a kertészkedésre, a szőlőápolásra. A munkával sem szakitok egy csapásra, hiszen autóbusz-vezetői oktatóként visszajárok majd dolgozni. Kell ez a kis elfoglaltság. A többit pedig — a nagyobb reszt — hadd végezzék el a fiatalabbak. Nem akarom más elől elszívni a levegőt,. bizonyítsák képességeiket az utánunk következők is! Jó néhány elismerés, kitüntetés ott díszeleg Józsi bácsi vitrinjében. A közelmúltban kapta meg például a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát és a Budapesti Harcokért emlékérmet. Jelenleg még tartalékos tiszt, alhadnagy, de hamarosan onnan is búcsúzik. Gondjai mindig vannak az embernek. Ha egyfajtától megszabadul, jön helyette mindig más. Az ő feladata immár nem a gépkocsik körüli teendők megszervezése, ellenőrzése. Családja van: egy nős fia s egy harmadik osztályos kis unokája, akivel játszani, foglalkozni kell, s akinek meg a mostani, korszerű matematikából is tud néha segíteni. S ez nem kis dolog! Gy. L. SOMOGYI . NÉPLAP
