Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

Befejeződött a Vili. női kézilabda vb PORTsps®SPORTsförRT^SPOR' 4- SPORT* snort/Sborr/sDort SPOR LABDARUGÓ NB II Vége az eszi idénynek Veresége ellenére negyedik helyen fordul a siófoki Bányász A zárófordulóra került sor labdarúgásunk második- vo­nalában. Ebben a sorozatban már kevés mozgás történt a táblázaton, hisz az erővi­szonyok a korábbiak során már többnyire kialakultak. A Siófoki Bányász „balatoni rangadót” játszott Keszthe­lyen, és — sajnos — a hosz- szú hetek óta tartó veret­lenségi sorozata megszakadt. A vártnál biztosabb keszt­helyi győzelem ‘ellenére azonban a somogyiaknak —- ha csak jobb gólkülönbséggel is — sikerült megtartaniuk a negvedik helyet. És ez mindennél beszédesebb. Az ősszel lejátszott 19 mérkőzé­sén mindössze ötször szen­vedett vereséget a Bányász, további hét győzelmével és ugyanannyi döntetlenjével érte el ezt az elismerésre méltó sikert. A már koráb­ban őszi bajnok Volán — mint várható volt — ezút­tal Tarjánnal osztozott a pontokon, s megőrizte első­ségét. Igazi meglepetés csu­pán Ózdon született, ahol nemrég még az NB 1-ben játszott Kohász az újonc Keszthely, 3000 néző. V.: Huták (Lovassy, Nagy L.) Keszthely: Hajba — Bagó, Nagy III.. Fiié. Nikitschcr — Pál, Galántai, Sebestyén — Rát-z, Antoni, Horvath Z. Edző: Gebei Imre. Siófok: Horváth II. — Brett- ner, Pardavi. Takács (Károlyi a szünetben). Viragh — Szajcz, Onhausz, Olajos — Ticber, Hor­váth, Havasi. Edző: Szőke Mik­lós. Rendkívül mely víztócsák- kal tarkított talajon a ha­zai csapat óriási lendülettel kezdett, Rácz beadasat Hor­váth Z. közelről fölé vágta. Az 5. percben Galántai— Antoni—Bebestyen támadás végén az utóbbi lövését Horváth II. az utolsó pilla­natban kaparintotta meg be­robbanó névrokona, Horváth Z. elöl. Az első jó siófoki támadásnál Horváth I. jól eltalált lövését Hajba a léc alól ütötte szögletre. A 16. percben megszerezte a veze­Szombathelyen lépett já­téktérré a tanítóképző fő­iskola NB Il-es női kosár­labdacsapata. Az ugyancsak kieső zónához tartozó Hala­dás ellen esélyük volt a győzelemre. A kaposváriak éltek is ezzel a lehetőséggel. Jó játékkal győztek idegen­ben, s ezzel sokat javítottak helyzetükön. Kaposvári TK—Szombat- helyi Haladás 72:63 (38:32) Tk: Fazekas E. (25), Fa­zekas Gy. (10), Varga (24), Négy telitalálat a totón Az 50. játékhét telitalála- tos szelvényed x 1 1 1 1 x 12 1x1x2 +1. 13+1 találatot 4 fogadó ért el. Nyereményük: 738 128 forint, 13 találatos szelvény 7 darab volt, nyereményük 466 186 forint, a 12-esek 7300, a 11-esek 449, a 10- Esek 81 forintot érnek. Onhausz a középpályán is jó teljesítményekre képes. Keszthelyen is ezen a posz­ton szerepelt Bajától is vereséget szenve­dett. A Kazincbarcika Doro­gon nyert, így végzett a 2. helyen. A két sereghajtó a Ganz—MAVAG. illetve a Nagybátony ezúttal sem tu­dott javítani helyzetén. test a hazai együttes. Anto­ni átadásával Galántai be­tört a 16-oson belülre, Vi- rágh feltartotta, Huták túl szigorúan 11-est ítélt. A bün­tetőt Nagy III. a bal alsó sa­rokba lölte. 1:0. A 20. perc­ben Sebestyén indította Hor­váth Z-t a bal szélen, a siófoki kapus kétségbeesve kifutott eléje, de csak láb­bal tudta a labdát elrúgni, az Ráczhoz került, aki a ka­putól 30 méterre átvette, majd az üres kapuba ívelt. 2:0. Biztatóan kezdődött a sió­fokiak számára a második félidő. A 46. percben Olajos jobb lábas lövése a felső lécen csattant, majd a ka­pus zsákmánya lett a labda. Ismét hazai percek követ­keztek. Racz közeli lövését Horváth II. a léc fölé ütöt­te, majd két perc múlva a Visnyei (2), Ladányi (4). Csere: Velez (3), Schreck (4), Hajdú, Olsowszky, Vigh. Edzq: Hirt Péter. A kaposváriak meglepően higgadtan és magabiztosan kezdték a játékot. Gyorsan elhúztak ellenfelüktől, és előnyüket mindvégig meg­tartották. Igaz, a védekezés­be számos hiba csúszott, de azt a támadások során el­lensúlyozni tudták. Az ered­mény nem mutatja hűen a két csapat közti különbsé­get. Valamennyi kaposvári játékos jó teljesítményt nyújtott, de Varga a me­zőny legjobbjának bizo­nyult. és Fazekas E. is ki­emelkedett társai közül. vá mentett ismét Rácz elől. A 67. percben kissé váratla­nul jött a harmadik keszt­helyi gól. Anio’H nagyszerű labdát adott a leshelyzetben tartózkodó Sebestyénnek, Horváth 11. kifutott elé, a csatár azonban kicselezte, s a leálló védelem mellett kissé kisodródva a . kapuba gurított. 3:0. A következő percben Virág testtel tartóz­tatta föl a kapu felé törő Ráezot, a keszthelyi játékos elesett, a játékvezető kiállí­totta a siófoki labdarúgót. A 70. percben Galántai adott labdát a felfutó Pál elé, akinek beadását a berobba­nó Rácz az ötösről fejelte a kapu közepébe. 4:0. Válasz­támadásként a 72. percben Horváth I. 14 méterről jobb .sarok mellé lőtt. Hat perc­cel később megszerezte egyetlen gólját a Siófoki Bányász. Tie bér kiugrott « a hazai védők közül, beguríiá- sát Szajcz hét méterről lőt­te a bal alsó sarokba. 4:1. A 86. percben akár újabb gólt rúghatott volna a sió­foki együttes: Károlyi el­húzta Hajnal mellett a lab­dát, de mielőtt az a kapuba került volna, Antoni feliökte de a bíró sípja néma ma­radt. Még Rácz kapáslövése jelentett veszélyt, a lövés azonban elakadt a védők­ben, majd a visszapattanó labdát Horváth Z. közelről fölé emelte. A két csapat találkozóján a várt siófoki siker elma­radt. Az eredmény alakulá­sában azonban több körül­mény közrejátszott. A ko­rán megítélt jogtalan bün­tető, továbbá a 20. percben kapott potya ízű gól vissza­vetette a Bányászt, és ez később is érződött a játé­kán. A kétgólos hazai veze­tés után a Siófok idegesen játszott, olyan hibáikat és szabálytalanságokat követett el. amelyek korábban nem jellemezték a játékát. A Keszthely viszont óriási becsvággyal játszott. A sió­fokiak játéka ezúttal elma­radt a szokottól. Jók: Nagy III., Rácz, Galántai, Antoni, illetve Brettner, Olajos, On­hausz, Szajcz. Molnár József További eredmények: SZEOL AK—Debreceni Kinizsi 1:0, Sopron—Olajbá­nyász 1:0, Sálgótarjáni TC— Volán SC 1:1, 22. sz. Volán —Bauxitbányász 3:1, Eger— Hódmezővásárhely 1:0, Ózd —Baja 1:3, Szekszárd— Nagybátony 2:1, Dorog—Ka­zincbarcika 0:2, Kecskemét —Ganz-MÁVAG 4:0. A bajnokság őszi végered­ménye: 1. Volán 19 10 7 2 41.17 27 2. Kazincbairc. 19 10 4 5 33-24 24 3. SZEOI. AK 19 10 3 8 40-27 23 4. Siófok 19 7 7 5 29-27 21 5. Szekszárd 19 8 5 8 26-27 21 8. Eger SE 19 9 2 8 35-29 20 7. Salgótarján 19 8 4 7 29-24 20 8. Keszthely 19 9 2 8 32-31 20 9. Kecskemét 19 8 7 8 27-22 19 lO^aPaja Hwfbebrecen 19 7 5 7 25-21 19 19 6 7 8 25-24 19 12. Sopron 19 7 5 7 25-25 19 13. Módmezóv. 19 8 2 9 31-30 18 14. Tapolca 19 7 4 8 26-28 18 15. Nagykanizsa 19 8 2 9 30-33 18 1«. 22. sz. Volán 19 5 6 8 30-35 18 17. Dorogi AC 19 6 3 10 23-32 15 18. Ózdi Kohász 19 5 5 9 30-40 15 19. Nagybátony 19 5 4 10 23-39 14 20. Ganz-M. 19 5 4 10 22-47 14 Felveszünk lerakatunkhoz érettségizett, gépírni tudó adminisztrátort (1—5 éves gyakorlattal) Jelentkezni lehet: PIÉRT Kereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Jutái út Telefon: 13-567. (87864) Keszthelyi Haladás—Siófoki Bányász 4:1 (2:0) kapus a 16-oson kívülre fut­Kosárlabda NB II A képzősök szombathelyi győzelme A Szovjetunió a világbajnok Második Magyarorszag Vasárnap este a VIII. női kézilabda világbajnokság 42. mérkőzésével, a Magyaror­szág—-Szovjetunió összecsa­pással befejeződött a sport­ág négyévenkénti csúcsta­lálkozója. Az eredmények is­meretében is megérdemel­nek néhány soros értékelést, illetve méltatást a résztvevő együttesek. A sor élére egyértelműen a Szovjetunió csapata kí­vánkozik, amely vitán, felül a letgjobb. legkiegyensúlyo­zottabb gárdája volt a me­zőnynek és e,őször lett vi­lágbajnok. Pedig többször is vesztő pozícióba került Turcsin mester gárdája (az NDK ellen négy gólos hát­rányból fordították meg az eredményt). Az ezüstérem a magyar csapatnak jutott — s ezzel egy hellyel előbbre lépett a legutóobi vb óta ,—, amely szerényebb játékosállomá­nyával nagyon jói gazdál­kodott, lelkesedéssel tudta átvészelni a gyakran kelet­kező hullámvölgyeket. A bronzérmes jugoszlávok meglepően jól játszónak, ők álltak legközelebb a még nagyobb meglepetés eléré­séhez. Magas csapatukban több nagy lövő is szerepelt, t akik közül valaki mindig kifogott egy-egy jó napot. Az egymás után kétszer vb-győztes NDK legjobbjai ezúttal szerény, bronzérmes reményekkel. érkéz fék, s hogy végül meg ennyire sem telt erejükből, annak kizárólag ők az okai. Na­gyon céltudatos első lélidő- ket követően rendre „össae- csuklottak”, ami elsősorban idegi elfáradás következmé­nye lehetett. Ötödikként a csehszlovákok végeztek, ez számukra mindenkeppen jó eredmény, a 6. Dél-Korea új szint hozott, Ázsia képvise­letében egy egészen más já­tékfelfogást vitt sikerre a hatos döntőbe jutásával. A zárónap eredményei Magyarország—Szovjet­unió 15:13 (6:6) Budapest Sportcsarnok, 10 500 néző. V.: Schuening, Woldt (NSZK). Góldobók: Gódorné (7). Angyal, Ster- binSiZiky, Gombai 2—2. György, Nyári 1—-1. illetve Sztrecsen 5. Kolomiec 3. Szafina, Cigar.kova 2—2, Guszkova. Csehszlovákia—Dél-Korea 20:19 (13:8) Jugoszlávia—NDK 17:17 (5:9) A döntő végeredménye: 1. Szovjetunió 5 4 — 1 88. 81 8 2. Magyarorsz. 5 3 1 1 99- 89 7 3. Jugoszlávia 5 3 1 1 102- 95 7 4. NDK 5 2 2 1 99. 89 6 5. Csehszlov. 5 1 — 4 83- 98 2 6. Dél-Korea 5 — — 5 112-129 — 7. Norvégia. 8. Románia. 9. NSZK, 10. Bulgária. H. Egye­sült Államok, 13. Kongó. A góllövőlistán: 1. Merdan (jugoszláv) 52 gól, 2. Gódor- ne (magyar) 44, 3. ók Hva Kim (D&-Korea) 42. Az újságírók áltál összeál­lított világválogatott: Pujec (jugoszláv) — Anaszitaszovsz- ki (jugoszláv), Gódorné (ma­gyar), Merdan (jugoszláv), Angyal (magyar), Bjung Szun Jun (del-koreai), Ci- gankova (szovjet). Nyilatkozatok Paul Högberg, a Nemzet­közi Kézilabda Szövetség (IHF) svéd elnöke: — Igen jól szervezett vi­lágbajnokságon vehettünk részt, amelyet a magyar ren­deződ baráti hangulat bizto­sításával tettek terjessé. A most kialakult sorrendtől függetlenül az a vélemé­nyem, hogy az első négy he­lyen végzett csapatok között a napi forrna döntött. A színvonal. tovább emelke­dett, s bizonyos vagyok ben­ne, hogy nem lesz ez más­ként L/06 Angelesben sem, ahol jómagam mindenkép­pen megválók az IHF elnöki tisztségétől. Friedhelm Peppmeier, m IHF svájci igazgatója: — Csak a legnagyobb el­ismeréssel tudok szólni a magyar házigazdákról' akik­kel a legkisebb zökkenő nél­kül tudtam együtt dolgozni. Én úgy vélem, a négy év előtti, csehszlovákiai vb-n egy árnyalattal magasabb volt a színvonal, itt viszont az átlag volt jobb, mint akikor. Dr. Varga József, a Ma­gyar Kézilabda Szövetség el­nöke: — Ezt az eredményt vár­tuk a csapattól, amelynek valamennyi tagja elismerést érdemel. A világbajnokság sorozatmérkőzés, ahol nem mindig úgy sikerülnek a dolgoz, ahogyan azt barid előre eltervezi. Csík János vezetőedző: —| Örülök az ezüstérem­nek, amelyért nagyon meg­dolgozott a csapat. Táléin meg ennél is fontosabb, hogy időt nyertünk hiszen az olimpiára most alapvetően új együttest kell építenünk, legalább hat játékos időle­gesen vagy véglegesen 'ki­esik a válogatottak közül. Gódorné Nagy Mariann, a leggólképesebb magyar já­tékos: — Ha a világbajnokság előtt azt mondják, itt a bronzérem, írjam alá, alig­hanem elfogadom az ajánla­tot. Sterbinszky Amália csa­patkapitány: — Vasárnap 249. aikalom- . mai játszottam a válogatott­ban, tavasszal még egyszer, hazai pályán szeremé* sze­repeim, s a 250. után bú­csúzni ... Ezüstvasárnapi ezüstérem Véget ért. A számunkra döntő fontosságú mér­kőzés utolsó pilla­natai még most is élénken rajzolód­nak ki előttem. Csodálatos volt! És ezt mondom azoknak is, akik számára eves köz­ben jött meg az étvagy, és csak az aranyat tartották a kellően csillogó­nak. A magam részéről teljesen elégedett vagyok. Ezüstérem! De ki. egyeztünk volna előre ezzel is! Nem is annyira a második hely szülte az elége­dettségemet, in­kább kiharcolásá­nak körülményei. Hogy női kézilab­dában eddig is a világ élvonalába Mint a felvétel is mutatja, a mai ké­zilabda nem éppen a kisasszonyok sportja. Itt még Angyalt gyötrik az NDK s védők tartoztunk, azt jól tudta mindenki. A korábbi vb-ken csupán kétszer nem jutott számunkra hely a do­bogón. Nyertünk már ara­nyat is 1965-ben München­ben. és akkor azokat a ju­goszlávokat győztük le a döntőben, akik most meg­fosztottak bennünket az aranytól. Háromszor hoztunk bronzérmet és volt már egy ezüstünk — 1957-ben Ju­goszláviában vehették át a magyarok. De ez valahogyan mégis más, mint a többi. Egy kicsit, azt hiszem, vala­mennyien a magunkénak érezzük, hisz ■ itthon, Ma­gyarországon harcolták ki lányaink egy mindent felül­múló közönség harsány buz­dítása közepette. „A közön­ség csodálatos volt” — nyi­latkozta a sikerek atyja, Csik János szövetségi kapi­tány. Valóban az volt, s aki valaha bármely sportágban küzdött tétmérkőzésen, az igazán tudja, hogy ez mit je­lent. „Kiharcoltuk” — ez a megfogalmazás így, többes számban eppen ezért talaló. De ezzel egy jottányit sem akarom csökkenteni a ma­gyar lányok teljesítményét. Hogy minden elismerést megérdemelnek, az aligha vitatható. Ma még kissé összemosó­dik az ember emlékezeté­ben minden. Hirtelenjében magam sem tudom, hogy melyik mérkőzésre gondolok, a legszivesebben. Az NDK ellenire, amikor egy már- már elvesztett mérkőzést mentett meg a magyar vá­logatott? Vagy a jugoszláv összecsapásra, amikor az előzőhöz hasonlóan támad­tak fel a lányok, s mint a végén kiderült, az a szoros vereség is eggyel fényesebb érmet jelenthetett. És mek­kora tehertétel volt a záró találkozói A szovjet váloga­tott mar tét nélkül, világ­bajnokként kezdhette a já­tékot. Es mi? Vagy az ezüst vagy a negyedik hely. Ne­künk csak a győzelem hoz­hatott sikert, amely egyben a repülőjegy is volt a követ­kező olimpiára. Es csapa­tunk ismét azokat ‘az eré­nyeket csillogtatta, amelyek a korábbi sikerek forrásai voltak. A kihagyott bünte­tők a ki tudja hányszor te­libetalált kapufák sem tör­ték le a mieinket. Vajon honnan merítettek ennyi erőt a végére? Ismét bebizonyosodott, hogy a mai versenysportban csakis a kitartó, több éves lelkiismeretes munka hozhat sikert. A sportban voltak, vannak és lesznek balsze­rencsék, véletlenek. bírói melléfogások és egyebek, de ezek nem cáfolják meg a munkába vetett hitet. Nagy egyéniségek vonul­tak fel ezen a gálán. Kire is emlékezzünk szívesen? Ne­héz a választás. A csehszlo­vák K utkova, a jugoszláv Szladics és Merdán, vagy az NDK-s Krüger és Kirsche éppen úgy megmarad az emlékezetben, mint a dél­koreai Szun-Jun vagy a szovjet Cigankova és Turcsi- na. És a mieink? Azt hi­szem, ök egytől egyig. A döntő pillanatokban jól vé­dő Öriné, a gólkirály Gódor­né, a végig egyenletes, kitű­nő teljesítményt nyújtó An­gyal, a kitünően védekező és irányító Sterbinszky, a sérüléséből alig lábadozó Csajbókné, az örökmozgó Gombai és a többiek: Rácz, Barna, Vadászná, Kramerné, Csikné, György és Nyári egyaránt beírták nevüket sporttörténetünk egyik fé­nyes lapjára. Országunknak újabb tekintélyt, a sportág­nak idehaza pedig minden bizonnyal sok új hívet sze­reztek. Köszönet nekik érte. J. R.

Next

/
Thumbnails
Contents