Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
Kádár János fogadta Grisa Filipovot A botgár miniszterelnök Győrben Losonczi Pál Kuvaitban LegmagasaiÉ szintű tárgyalások Az EtncJkí Tanács elnökének kuvaiti látogatása során kedd a legmagasabb szintű tárgyalások napja volt. Kedden délelőtt a magyar államfő és kísérete a Si^f-pa- iotába. a kuvaiti emír rezidenciájára látogatott. Itt az uralkodó fogadta Losonczi Pált, majd az üdvözlések után plenáris megbeszélést tartott a két tárgyaló küldöttség. Ezen a kuvaiti kormány több tagja is részt vett. A rövid plenáris ülés után az emir és Losonczi ' Páll négyszemközti megbeszélést folytatott, majd az Elnöki Tanács elnöke és kíséreté visszatért a Szaiam-palotába, a delegáció szállására. A Szálam-palotában újabb tárgyaiasoKra került sor a kuvaiti kormány különböző minisztereivel. (Folytatás a 2. oldalon) Árképzés és -ellenőrzés Baranyai és somogyi szakemberek tanácskoztak Kaposváron Az Országos Anyag- és Ar- hivatal ellenőrzési főosztálya gyakorol felügyeletet a tanácsok árképzési és -ellenőrzési munkája felett, s a főqsziály időről időre terűiét! konzultációkat hív ösz- sze a tevékenység értékelésére es a további tennivalók megbeszélésére. E célból szervezte meg az ellenőrzési főosztály a tegnapi kaposvári -tajértekezletet, méiyen Baranya es Somogy megye, itietve Pécs arellenörzési munkájának tapasztalatait vitattak meg a résztvevők a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban. A két megyéből érkezett szakembereket, továbbá a Minisztertanács Tanacsa Hivatala, az Építési és Város- fejlesztési, a Mezőgazdasági es Élelmezés ügyi és a Belkereskedelmi Minisztérilim képviselőit dr. Orosz László, a Somogy megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezetője koszon lőtte, s méltatta a tanácskozás időszerűséget: nagy a jelentősege napjainkban az 1980. évi árreformot követő tapasztalatok összegezésének, a feladatok közös ertelmezesenek és egysege« végrehajtásának. — Az új árakban egyre inkább érződnek a külpiaci axak, a* aranysa*. változása. — állapította meg vitaindító előadásában Hübner Lász- lóné, az Országos Anyag- és Árűiivatai eiiienörzésa főosztályának vezetője Áttekintést adott az 1988 és 1980 közötti időszakiról, a szabadáras termékek részarányának jelentős növekedéséről a differenciált ármechanizmus bevezetéséig. Az árreform eisődieges célja az volt, hogy az 'anyagok, a félkész és késztermékek árát szoros kapcsolatba hozza a külpiaci árakkal; a reformot megelőző tizenkét évben ugyanis nem mindig érvényesült az anyagáraikkal való hatékony gazdálkodás. 1980-tól általában megszűntek az állam altaí biztosított tartalékalapok, a felhasználók a nyersanyagot, a kész és félkész termékeket a tényleges világpiaci áron kapjak, és azonos árszinten — tőkéspiaci áron — értékelik azokat. Kialakult az importárak követési rendszere: az importálók képesek azonosítani a szocialista országokból származó áruk árát, s így azt viszonyíthatják a tőkés import áraihoz. Olyan ármegállapítás volt a cél, mondta az előadó, mely megszünteti az anyag- költségek teljes áthárítását a fogyasztóra, s e célból különböző intézkedéseket hoztak. Kiásásul! társ. azok a vállalati struktúrák, melvek a gazdálkodónak és a népgazdaságnak is előnyösek. Alapvető vál tozás következett be azáltal, hogy az exportálók nyeresege lényegében attoi függ, miként tudjak elismertetni ráfordításaikat a külpiaci árakban. Mind erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy a belső alrendszer kövesse a külső át'- mec haiuzm üst. A főosztályvezető a továbbiakban az árvizsgá tatok tükrében összegezte az 1981. évi es az idei első félévi árrendezések tapasztalatait. Elmondta, hogy a vizsgálatok egy reszel követően indokolt volt büntető, szabálysértési, fegyelmi és egyéb szankciók alkaiimazasa, ugyanakkor azt is megállapíthatták az ellenőrzések során, hogy általában a kül- kersekeoelmi arakhoz való igazodás volt a jellemző. Javult az aruk minősege — főkent ott, ahol a termékeket osztályba sorolják. Az előadást délután szú- kebb körű tanácskozások követték: a tájertekeziet résztvevői ágazati szekciókban folytatták a megbeszéléseket. Ezeken az üléseken a főhatóságok vezető munkatársai válaszoltak a vitaindító előadással kapcsorató*, illetve egyeb, a teimat &WA- tó kérdésekre. Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden fogadta Grisa Filipovot. a Bolgár KP PB tagját, miniszterelnököt (MTI-fotó —Tormái Andor felv. Teieíotó'KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta' Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására hivataAz őszi-téli állattartás időszaka a szokottnál valamivel később jött el az idén. Október végén és november éle jen is sokfelé az országban folytatták a legeltetést, az időjárás nem késztette meghátrálásra az. alattarto- kat. A MÉM szakemberei felmértek a várhatóan rendelkezésre álló őszi-téli takarmánykészletet. A mezőgazdasági nagyüzemek es a kistermelők jó takarmányeitá- tasra számítanak: szíját készleteik, illetve központi alapokból rendelkezésre álló mennyiség fedezi a szükségleteket. Az állattartóit fö.eg az erjesztett takarmányokat használják. Annak ebenere, hogy az idén csökkent a silókukorica termőterülete és a termesátlag sem magasabb az elmúlt évinél, mégis várhatóan nagyobbak lesznek a kész,etek, mivel országszerte kitűnően sikerültek a másodvetések. A pótlólag termelt silókukorica mindenütt időben beérett és jó terméssel fizet. A szakemberek mintegy 6 millió tonnára becsülik a következő hónapokra tárolt silókukoricát, ez a mennyiség nagyobb az elmúlt évinél. A lucerna-,' és a gyepszena termese közepes uoA, a minőség yaiatRivei kxs, baráti látogatásom tartózkodik hazánkban. A szívéivé*, tjárátá légkörű találkozón, amelyen részt vett Lázár György, véleményt cseréltek a pártjaink es országaink közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű feladatairól. A megbeszélésen jelen volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. gyengébb a tavalyinál. Javít a helyzeten, hogy a jelenleg is kint legelő állatállomány egyelőre nem fogyasztja el, vagy csak kisebb mértékben igényli a korábban begyűjtött szénát. A nagyüzemek ugyanakkor 700 ezer tonnányi kukoricát szárítás nélkül tárolnak, az így „eltett” takarmányokat az áiüattelepeken később jó hatásfokkal használhatják feL ÖS« csúcs a fői de kém A nap folyamán Grisa , Fílipov megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, az MSEMP -Politikái •Bízóttságánaik' tágjává!, a Központi Bizottság titkárával a magyar:—bolgár gazdasági együttműködés fejlesztesenek kérdéséiről. A tárgyalásom, részt vett Sztams Bonev, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese,, az állami tervbizottság elnöke, Man] Ivanov, a külügyminiszter első helyettese Roska István külügyrmmsz- tar-helyettes, valamim. Sebestyén es Boncso Mitev. Megbeszélésekre került sor a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, a bolgár miniszterelnök kíséretében levő személyisegek es magyar partnereik között is. Veress Peter külkereskedelmi miniszter bolgár kollegájával, Hriszto Misztovval tárgyalt; Roska István- Marij IVanovVal tőily- tátott eszmecserét. Gobor András ipari nnnisztörhe- lyettes Jordan Tenov gépipari és elektronikai miniszterhelyettessel találkozott; s megbesze leseik eredményeken t a Technimpex, a Transeiektro, valamint a (Folytatás a 2. oldalon) Telelésre készülnek az állattelepeken Budapestre érkezett Franz Muhri Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására kedden hazánkba erkezett Franz Muhri, Ausztria Kommunista Partjának elnöke es Hans Steiner, az AKP Központi Bizottsága titkárságának tagja. ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában a tájékoztatással összefüggő kérdések című napirendi pont vitájában felszólalt Körösi György, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy napjainkban a tájékoztatásnak kiemelt jelentősége van a béke, a leszerelés, a népek közti megértés es együttműködés szolgálatában. Kamcsatka fő terméke a hal. A Szovjetunió legkeletibb részén, ahol a hatalmas országban legelőször kel föl a nap (a félsziget dolgozói kilenc órával előbb kezdik és fejezik be a munkanapot, mint a moszkvaiak.) igen számottevő a halászok munkája. E területet övező vizekben fogják, s itt dolgozzák föl a szovjet halászok zsákmányának tíz százalékát. A legfontosabb iparág is ehhez kapcsolódik: « tengerből kifogott halak mintegy húsz százalékából feher- jegazdag tápanyagot, hallisztet készítenek. Képünkön: gazdag zsákmány az uszty-kamcsatszkiji kombinát egyik hajóján. Ara: 1,40 Ft SOMOGYINÉPtAP i I MS Z M P S0M0.GY MEG VEÍbÍ ZOTTSÁGA N A K LAPJA XXXVIII. évfolyam, 258. szám 1982. november 3., szerda
