Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

Csőstül jött a csőtörés Vízgondok Kaposváron Néhány hete Kaposváron a vízművekhez a megszo­kottnál több panasz érke­zett. Jutott ezekből a tele­fonhívásokból. szerkesztősé­günknek is. Horváth Tiva­dart a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kaposvári üzem- igazgatója — mivel mi is érdeklődtünk nála a bajok okáról — azt mondta: türel­met kér, s néhány hét el­teltével felel kérdéseinkre. Eltelt a megszabott idő, s újTa kérdeztünk. — Mi minden derült ki azóta ? • — Sorra érkeztek a pana­szok, s nekünk itt égnek állt a hajunk. Tálán megenged­hető egy apró személyes megjegyzés: több évtizede dolgozom ebben a szakmá­ban és mégis értetlenül néz­tem az első órákban az ada­tokat. Elvileg ugyanis semmi sem mutatott arra, hogy bajnak kellene lenni, ám a té­nyek mégis ezt bizonyítot­tak. Ezért kértem 'türelmet, legtöbbször azonnal tudunk vá.aszolni a kérdésekre, hi­szen a vízellátás rendszere jól ellen őrizhető, mérhető hálózat, ám most a napi in­formációknál bővebbet akar­tunk megtudni mi is. Nagy erőkkel kezdtünk vizsgálód­ni a városban; vajon mi , okozza, hogy eltűnik a víz, a nyomás csökken. — Hol kezdték a nyomo­zást? — Először a nagyfogyasz­tókra gyanakodtunk. Úgy gondoltuk, valamilyen ok miatt több vizet használnak, a részükre meghatározott mennyiségnél. Megvizsgál­tuk a húskombinát <és több üzem fogyasztását, de felte­vésünk nem volt helyes. Több helyütt előfordult ugyan kisebb-nagyobb túlfo­gyasztás, ám ez nem volt ak­kora, hogy a lakosság ivó­vízellátását vészélyeztesse. Így továbbléptünk: módsze­resen, pontról pontra végig­néztük a hálózatot És bi­zony, kellemetlen meglepe­tések értek bennünket. Ka­posvár lakói is tapasztalhat­ták, hogy az utóbbi hetekben sok helyütt föltúrtuk az utat, s korlátok kerültek a gödrökhöz. 7 Rejtett hibákat, csőtöréseket, repedéseket, az összekötésnél kilazult csöve­ket találtunk. A víz észrevétlenül kitört a csőből, s utat vájt magá­nak a csapadékcsatornához. Az ilyen ,; apróságok’’ is nagy bajt okoznak, ha vala­mi véletlen folytán egyszer­re jelentkeznek. —* Volt olyan hely, ahol észrevet­tük, hogy a víz elszivárog, meg is találtuk a kitörés pontját,. am a „forrás’’ ere­detét csak ötven méterrel távolabb sikerült föifedez- jni. — Mi okozta a csőstül jött ’csőrepedéseket? — Erre nem nehéz felel­ni. öreg a hálózat. Ma Ka­posvár ' vízigénye naponta több mint 25 ezer köbméter. Hogy ‘ jobban lehessen érzé­keim,; milyen nagy mennyi­ség ez, illusztrálom a szá­mot: körülbelül ötezer öntö- zöautó tud ennyi vizet tárol­ni és izeket ha sorba állí­tanánk. toob mint harminc kilométeres autósor ' lenne belőlük. Ezt a vízmennyisé­get sok helyütt hatvan­nyolcvan éves vezetékeken keil elvinni a lakásokba. Olyan hálózaton, amely va­laha a mai igények töredé­kének kielégítésére épült. — Most sok hibát föltár­tak, kijavítottak. Mi a táv­lati megoldás? — Helyreállt a rend. meg­szűntek a panaszok. Kevés emb erünk sokat dolgozott ezért. De Valóban: a javítá­sok hosszú ídór^ nem jelen­tenek biztonságot. Még tart. a hálózat rekonstrukciója. I Ebben az ötéves tervben már elkészült a Toponári úton, az Engels utcában, a Lenin utca egy részében, az Arany utcában és még több helyen az új vezeték. Jövőre töb­bek között a Lenin utca hát­ralevő része és a Cseri út kerül sorra. 198a-ig több ré­gi vezetéket is kicserélünk, például a Beloiannisz, a Kossuth es a Dózsa György utcait A rekonstrukció több mint negyvenmillió, forintba kerül. Mellesleg: kétszer ennyi pénzt is föl tudnánk használni. Jövőre pedig megkezdődik egy százmillió forintos munka: Kaposvár zónasííása. Ennek első üte­me 1985-ben fejeződik be. Elkülönítik a város külön­böző részeit, több új gerinc­vezeték kiépül. Ez sokat ja­vít majd a nyomásviszonyo­kon. A vízmennyiséggel ugyanis nincs különösebb gond, s nem is lesz, mert nemsokára a regionális rendszeren a mai mennyiség többszörösét kapja a me­gyeszékhely. De nem elég a mennyiség, azt ei is kell juttatni a megfelelő helyre... — S a rejtett hibákkal meddig kell még küszködni? ,r- Azt hiszem, sokáig, mert a végső megoldást csak az hozhatja, ha mindenütt kiépül a közműalagút. De ez hatalmas és igen drága mun­ka volna, a világon sok he­lyütt tervezik, és sok he­lyütt kénytelenek elhalaszta­ni a megépítését. Viszont új közmúveKet a fejlettebb or­szágokban általában már csak alagútba tesznek. Ezt a tervezéskor nálunk is jó vol­na figyelembe venni. L. P. SOMOGYIAK BUDAPESTÉN „Leckét” kért a baráti kör Megtapsollak Sugar Imre megyei tanácselnököt hétfőn este a KISZ Központi Bi­zottságának székhazában a Budapesten .elő somogyiak baráti körének találkozóján. A taps az őszinteséget ho­norálta: előadásában ugyan­is nemcsak az eredménye­ket sorolta, hanem részle­tesen foglalkozott a megye társadalmi és gazdasági gondjaival. Elmondta: is­mét lassú csökkenés indult meg a megye népességében, s magas — Z2 százalék kö­rüli — az idősek aránya. A megye vezető testü.elei úgy ítélik meg, hogy a mező­gazdaság nely zete alapvető­en meghatározza az itt élő emberek életkörülményeit. Ezerf is szólt a megyei ta­nácselnök részletesen erről a témáról: az idei éy ered­ményeit éppúgy ismertette, mint a gondokat, a veszte­ségesen gazdálkodó tsz-ek megerősítése érdekéiben tett és tervezett intézkedéseket. Kifejtette, hogy az iparos» tás a vége felé közeledik a megyében; a somogyi ipar területi elhelyezkedése az adottságokra épül. termelé­si struktúrája kiálakúlt. Két gyár van csupán a megyé­ben, ahol termékváltási gondok vannak. Külön szólt a kereskedelemről és az idegenforgalomról, valamint Húszéves együttműködés Megemlékezés * kamarai kapcsolatokról Portré hideg vízben Ha egy nyol­eadikas, pályavá­lasztás előtt álló nagyvárosi fiú azzal állít oda osz­tályfőnökéhez, márpedig én a ma­darakat, halakat, az állatokat ked­velem, az rövid csodálkozás után bizönyáfa a kö­vetkezőket mond­ja neki: „Amúgy sem voltál színje­les tanuló, menj hát az állatkert­be.” Persz-e ha a fiú nem kirakat­munkát akar vé­gezni, . elképzelé­sei már nehezeb­ben valósíthatók meg. Főként ha a nagyvárost Buda­pestnek hívják. Ezekről a dolgo­zókról beszélget­tem a tizenkilenc eves Molnár Imrével Irma- pusztán. — Végül is Tatára kerül­tem, haltenyésztő szakmun­kásnak. Nem bántam meg. A tanulási időszak alatt meg­ismertük a Magyarországon földelhető összes halfajtát, a tenyésztés folyamatát a fel­dolgozásig. Nem is akartam továbbtanulni, mert akkor megint a saját csapdámba estem volna; például terme­, lésirányítóvá válva megint csak nem lettem volna kéz­zel fogható közelségben ked­venc állataimmal. — Mi, vidékiek állandóan azt halljuk a pestiektől, hogy sohasem érthetjük meg, mi az a vonzás, amely őket a fővá­roshoz köti. Hogy a Váci ut­cai forgatag, a körutak autó- özöne, a dunai hidak merész íve a helyhez kötő erő. Mennyire igaz ez?-- Nem tudom így elfogad­ni. Engem is vonz, ha látom az ifjúsági lapokban a buda­pesti rockkoncertek, mécs­esek, fiataloknak szóló prog­ramok nagy választékát, fő­leg ha szembeállítom az én munkásszállásommal, a lellei — mivel Irmapusztához köt a munkahelyem — tél egy­hangúságával. Ez azonban már életelememmé vált, úgy vagyok vele, hogy egy na­gyobb teremben is bezárva érzepi magamat. — Itt az öt-hat fokos víz­ben, a 'hideg novemberi szél­ben valóban furcsán hat. — Csak annak, aki kívülről figyeli. Aki a halak között jár, a vízben a helye. Meg­szoktuk ezeket a körülménye­ket. Napközben is hideg víz­ben szeretek mosakodni. Ez a munkám, ezt. szeretem csi­nálni, -akár a hálónál vagyok, akár év közben a halneve­lésnél. Búcsúzóul fog egy hatal­mas busát. — Ezek a barátaim .. 1 B J A Magyar Keresik edelmi Kamarában jubileumi meg­emlékezést tartottak a brit tagozat fennállásának 20. évfordulóján. Az ünnepségen — melyen részt vett Bryan Cartledge, Nagy-Britannia és Észak­Irország Egyesült Királyság budapesti nagykövete is — Kallós Ödön, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara társel­nöke es Sir David Steel, a londoni kereskedelmi és iparkamara elnöke értékelte az eddigi együttműködés eredményeit. 1962-ben alakult meg a Magyar Kereskedelmi Kama­ra angol tagozata, amely a londoni kereskedelmi és iparkamarával együttmű­ködve a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak fejlesztését segíti elő. A jubileumi meg1 emlékezés alkalmával hang­súlyozták, hogy a továbbiak­ban még nagyobb szerepet kell vállalniuk»' a kamarák­nak a vállalati Vezetők kö­zötti s2k>rosj^bb kapcsolatok kialakításában. NAz elmúlt években ugyanis a két or­szág közötti kereskedelmi forgalom csak igen lassan növekedett, ezen belül is csak a magyar import bő­vült, míg a hazai vállalatok exportja visszaesett. Biztató azonban a termelési együtt­működés alakulása. nagy kincsünkről, a Bala­tonról. A hétköznapok somogyi eredményeivel es gondjai­val ismerkedtek a baráti kör tagjai. A sok fejlődést, a változást bizonyító ada­tot — amelyet a kérdésekre válaszolva mondtak él a megye vezetői — Varga Pe­ter a megyei ■ pártbizottság első titkára a találkozó vé­gen igy m í nősí tette: — Somogybán is nehe­zebb időszakot éjünk. Az itt levők előtt ismeretes a me­gye történelmi elmaradott­sága; ennek nyomait he­lyenként meg ma is érez- , v. ük. Változtatni ezen csak a fejlődés ütemének gyorsí­tásával lehet, gyorsítani vi­szont úgy tudunk, ha job­ban élünk a lehetőségekkel, ha az élet minőségi oldalá­nak erősítésére "törekszünk. Ebben a munkában sok öt­lettel segíthetnek bennünket a Somogyból elszármazott . somogyiak. Ötletekről beszélt dr. Ta~ kács István, a politikai Fő­iskola tanszékvezetője, a baráti kör aleinöke is, ami­kor a; egyeves munkáról es a tervekről szólt. — Bennünket — mondta — szoros- érzelmi szálak kötnek Somogy hoz: az ott végzett munka, a fiatalsá-’ gunk jelent leszakíthat* uan kapcsolatot. Köszönettel és örömmel vettük egy evvel, ezelőtt a megye hívó szavát* s leptünk a barati kör tag­jai közé. Emberi törekvé­sünk, hogy segítsük elő az újraismerkedést a megyével, eredményei vei es .gondjai­val. Célunk az. hogy sze­rény lehetőségeinket figye­lembe véve — összhangban az országos temekkel — se­gítsük elő Somogy < gazda­godását, működjünk közre abban, hogy a főváros és az. ország r^pe jobban is­merje meg a megyét. Cé­lunk az is, hogy a főváros­ban élő volt somogyiaknak lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, égj mással es a niegyeben dolgozóikkal. A baráti kör vezetősége elkészítette a szabályzatot és javaslatot tett arra, hogy szekciókat alakítsanak. Az a véleményük ugyanis, hogy az azonos érdeklődésű em­berek szekciókba tömön'tése az eredményes működés fel­tétele. Az irodalommal és a művészetekkel foglalkozó szekció vezetését Fodor András költőre és Lajta Kálmán íróra bízták, a tu­dományos élet területén te­vékenykedő somogyiak ösz- szefogását dr. Zádor Mihály egyetemi tanárra, a gazda­sági élet teiületén dolgozó somogyi csoport vezetője pedig Tóth László, az Or­szágos Tervhivatal főosz­tályvezetője. A szekciók klubhelyiséget is kaptak az M.SZBT Gorkij fasor 45. szám alatti központjában. ■Jövő évi terveik között sze- ■ repel a baráti kör tagjai­nak közreműködese a Ha- yet-szállóban február 9—12. között rendezendő kiállítás előkészítésében. Szó volt somogyi tanulmányutak szervezéséről is. A Somogyi gazdaság be­mutatkozását jelentő kiállí­táshoz több hozzászóló adott ötletet. Nagy László, a Né­pi Iparművészeti Tanács titkára például a tanács ki­állítási anvaganak fölhasz­nálásához ígért segítséget. Lajta Kálmán író a somo­gyi művészeti csoportok - be­mutatkozásának lehetősé­geiről szólt, Tóth László a tervhivatal főosztályveze­tője konzultációs lehetősé­geket ajánlott föl gazdásági kérdésekben. Dr. Zádor Mi­hály egyetemi tanár pedig így fogalmazott: — A tudo­mányos szekció „leckét” kér. A feladatok között lehet olyan általános téma is, mint a tudománypolitikai határozat somogyi megvaló­sulásának vizsgálata vagy a termékszerkezetváltás jó néhány problémája, de se­gítenek a helytörténeti ku­tatásban is, ha megtalálják ennek a módját. Rapai Gyufa, a Kossuth Könyvki­adó igazgatója a megye la­kói és a fővárosban élő volt somogyiak kapcsolatá­nak erősítését szorgalmaz­ta, s előadások, konzultáci­ók vezetését ajánlotta föl. A baráti kör elnöke. dr. Szirmai Jenő, az OTP ve­zérigazgatója föl jegyzett és megköszönt minden javasla­tot. Megvalósításukhoz a javaslattevők és a baráti kör tagjainak segítségét ker­té. Dr. K I. Üzlet Darányban Városban is helye lenne önkiszolgáló rendszerű a barcsi áfész darányi 24-es ABC-kisáruháza, : mégis ahogy belépek, s tanácsta­lanságomat látja egy eladó, nyomban odajön, és segít a választásban, a vásárlásban. Hamal- megtalálom. amit keresek, utána csak . néze­lődöm. Érdemes. Szemre is olyan bőséges a választék, ami fa­luhelyen — még akkor is, ha több község székhelyének központjában van ritka­ság. Felvágottak (legalább 15 féle) és konzervek, tészták és pipere zikkek, mosó-' és tisztító szerek, s mindaz, amit egy ilyen jel­legű üzletben joggal elvár a vásárló, hogy megtalálható. A mirelit áruból is, leg­alább tízfélét talalhat. A sarokban egy leválasz­tott helyiség ablakan fel­irat: tőkehúsok, öt-hat/é’ét kínálnak a belsőségek lei kezdve sertés- és marhahú­sokig. S ha szeletelve vagy darálva kéri a vevő, készsé­gesen teljesíti kívánságát Domokos Istvánná, aki ezen a részlegen dolgozik. A bőséges választék, az áruk ízléses elrendezése mellett még valami azonnal megnyeri a vásárló tetszé­sét: a rend, a tisztaság. Ez nemcsak az üzlettérben ta­pasztalható, hanem a tágas Kerekes Mihály boltvezető és helyettese Kappant Béláné. . raktárakban is. Bizony, en­nek a daránvi boltnak vá­rosban is helve lenne. A i eladók udvariassága, figyel­messége is jólesik. — Valamennyien a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádnak vagyunk a tagjai. Az udvariasság csakúgy va­lamennyiünk kiiitelessége, mind a rendről, a tisztaság­ról, a mindenkori kellő vá­lasztékról való gondoskodás — mondja Kerekes Mihály bolt- és brigádvezető. Évi tervük 9,5 milBŐ, s ebből október végéig több, mint hét milliót teljesítet­tek. — A vásárlói igényeket állandóan figyelemmel kí­sérjük. Amit kérnek, s amit be tudunk szerezni, azt ná­lunk megkaphatják. Nem kell semmiért Barcsra vagy más városokba menni. Tö­rekvésünk a városi e.látási színvonal, ezért má« üzle­tekkel is együttműködünk, közösen járunk el árubea szerzésre, új cikkek fölku­tatására — mondja a bolt­vezető. Naponta 500—600 vevőt szolgálunk ki, hétvégén, na­gyabb ünnepek előtt ennek csaknem kétszeresét. Sokuk­kal váltanak szót, kérik ki , véleményüket, javaslatu­kat. Kappant Béláné bolt­vezetőhelyettes -— ő is itt, a szövetkezetnél tanú ita a szakmát — tagja a községi tanácsnak. Amikor tanács­üléseken az ellátásról, a fo­gyasztási szövet rezet mun­kájáról van sző, különösen figyel. S ha körzetében munkájáról számot be vá­lasztóinak. soha nem mu­lasztja el , megkérdezni, mennyire elégedettek a 24- es boltban es más üzletben található áru választékkal. Többek között a lakossá­gi javaslatok alapján kezd­ték el az élő hal árusítását — hetente egy mázsát ad­nak el. Ezért hozattak több­féle fonott kosarat is. A brigád jól ismeri a da­rányiak es a. szomszédos községek lakóinak igenjeit. Ennek alapján állítottak össze a csaknem 800 ezer forintos árukészletet. Körül­tekintő munkájukért, a forgalmi tervek pontos tel­jesítéséért. az udvarias, kul­turált kiszolgálásért kaplak meg legutóbb az ezüstko­szorút. Céljuk most az arany koszorú és a kiváló bolt cím elnyerése. Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents