Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

illést tartott a Legfelsőbb Tanács Egy beszéd erejéig — Madridban A kemény Dole szenátor Kedden délelőtt Bejrútból Damaszkuszba érkezett Phi­lip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízott- ja és nyomban találkozott Abdel Halim Khaddam Szí­riái külügyminiszterrel. A megbeszélések tárgya — Ha­bib küldetésével összhangban — a Libanon területén tar­tózkodó külföldi csapatok, vagyis az izraeli inváziós ala­kulatok, az arab békefenntar­tó erőkhöz tartozó Szíriái egységek és a palesztin fegy­veresek kivonása volt. Libanoni tájékozott forrá­sok szerint az amerikai dip­lomata kezdeti lépésként kölcsönös, részleges izraeli— szíriai csapatkivonást kezde­ményez a Bejruttól délkelet­re, illetve északkeletre fek­vő hegyvidéken. Ez a törek­vés« részben azzal függ ösz- sze, hogy az izraeli megszál­lás következtében tartós fegyveres konfliktus robbant ki a druz hegyvidékre beha­tolt falangisták és a haladó szocialista párt tagjai között. A bejrúti rádió úgy tudja, hogy Habib — Morris Draper külügyi államtitkár-helyet­tessel együtt T- ma Izraelbe utazik. t A libanoni hadsereg szóvi­vője kedden határozottan cá­folta a Maariv című izraeli lap jelentését, amely , szerint a libanoni hadsereg Nyugat - Bejrút átfesülése során 1200 palesztin menekültet megölt és további 60 ezret a szíriai ellenőrzés alatt álló terüle­tekre deportált. Értesítjük kedves vevőinket, hogy lerakatunk méter-, lakástextil osztálya f. év december hó 13-tól 21-ig; felsőkonfekció osztálya f. év december hó 20-tól 28-ig leltározás miatt zárva tart. TRITEX Kereskedelmi Vállalat Kaposvár, Jutái út (221862) Rövid határidővel vállaljuk: — Egyen- és váltóáramú villanymotorok tekercselését és javítását, 125 kW teljesítményig, — targoncamotorok tekercselését, kommutátorcseréve) is, — hegesztő berendezések, akkumulátortöltő készülékek- javítását, illetve átalakítását. Kaposvár, Május 1. u. 30. szám. KAPOSVÁRI VAS—riÜSZAKl SZOLGÁLTATjÖlPARI SZÖVETKEJHRf (22218521 (Folytatás az 1. oldalról.) Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, amelyeknek fejlődésétől nagymértékben függ a mű­szaki előrehaladas és a gaz­daság egésze teljesítőképes­ségének növekedése. Ilyen ágazat a gépgyártás, a vegy­ipar, az olajvegyipar, a gáz­ipar. Az ipari termeles nö­vekedésének csaknem há­romnegyede a termelékeny­ség emelkedésének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások sze­rint 124 milliárd rubel érté­kű termeket aljít eió — 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Az SZKP XXVI. kong­resszusának határozataival összhangban ebben az évben is jelentős, a lakosság élet- körülményeit javító intéz­kedéseket hajtottak végre a Szovjetunióban. Növekedett a szénbányászatban és a ba­nyaépítő iparban dolgozó munkások ,és alkalmazottak alapfizetése és munkaköri pótléka. Több népgazdasági ágazatban bevezették a dol­gozók korpotiékát. A köny- nyű- és a halászati ipar dolgozói számára új jövede­lemkiegészítő pótlékot álla­pítottak meg Ezeknek az intézkedések­nek az eredményeként 1982- ben a munkásak és alkal­mazottak munkabére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 4,0 százalék­kal emelkedik. 1982-ben mintegy 10 millió szovjet ember jut új lakához, illetve javíthatja lakáskörülményeit. Az 1983. évi népgazdasági terv — mint Nyikolaj Baj- bakov megállapítottéi — na­gyobb növekedési ütemet irányoz elő, mint a jelenle­gi ötéves tery első két évé­nek tervei. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1983-ban 3,3 százalékkal, azaz 15 mil­liárd., . rubellel . nő, szemben az, idén várható 9 milliárd rubeles növekedéssel. A nemzet* jövedelem csaknem teljes gyarapodását a fo­gyasztási alapokban hasz­nálják fel a jövő évben. A szovjet ipar termelése 3,2 százalékkal emelkedik. Három százalékkal kívánják növelni az egy lakosra jutó reáljövedelmet. 1981—82­ben az egy lakosra jutó re- < áljövedelem évi átlagos nö­vekedési üteme 1.8 Százalék volt. Az öteves tervben er­re az évre előirányzottnál nagyobb összterületű, össze­sen 106,6 millió négyzetmé­ternyi iakást építenek fel. A Szovjetunió a jövő év­ben is tovább bővíti kül­gazdasági kapcsolatait. A szocialista országokkal foly­tatott kereskedeimenek ér­téke 7,7 százalékkal növek­szik, s a szocialista orszá­gok részaránya a Szovjet­unió teljes külkereskedelmi forgalmában csaknem 58 százalék lesz. A Szovjetunió 1983. évi ál­lami költségvetésének ter­vezetét a legfelsőbb tanács ülésszakának keddi ülésén Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter terjesztette a kül­döttek elé A tervezet a jövő pénz­ügyi évben 354 milliárd ru­bel bevétellel és 353,8 mil­liárd rubel kiadással szá­mol. A népgazdaság fejlesz­tésére 349,3 milliárd rubelt,' a folyó pénzügyi évben fel­használt összegnél 16,1 mil­liárd rubellel többet fordí­tanak. A Szovjetunió ez év májusában jóváhagyott ■élelmiszerprogramjával összhangban jelentős össze­get, 126,9 milliárd rubelt szánnak az agráripari komplexum fejlesztésére. Mint a költségvetés-terve­zetből kitűnik, a Szovjet­unió a jövőben is arra tö­rekszik, hogy fejlessze gaz­dasági kapcsolatait minden országgá.!, függetlenül azok társadalmi és politikai rend­szerétől. Méretüket és növe­kedésük ütemét tekintve to­vábbra is a szocialista or­szágokkal folytatott kapcso­latok maradnak a legjelen­tősebbek. A tervezet elő­irányozza a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjában szereplő fel­adatok és a KGST-célprog- ramok tervszerű megvalósí­tását. 1983-ban tovább bő­vülnek a Szovjetunió és a fejlődő országok kötcsonö­Egy N AT O-hadgy akartat háttere Dubinyin higgadtan helyre tette Autumn Forge 82 Amerikai harckocsi az NSZK beli Gatlsbarh városában, a NATO őszi hadgyakorlatának egyik akciójában. Serfőző László alezredes Nyikolaj ßajbakov miniszter­elnök helyettes. sen előnyös gazdasági kap­csolatai ' is. - Szovjet részről továbbra is arra törekednek, hogy az amerikai kormány­zatnak a Szovjetunóval fennálló üzleti kapcsolatok visszafejlesztését célzó szándékai ellenére szélesít­sek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Előterjesztésében Vaszilij Garbuzov végezetül arról szólt, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet védelmi ké­pességének megfelelő szin­ten tartására kényszeríti a Szovjetuniót A szovjet ál­lam azonban semmivel sem költ többet e célra annál, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy szavatolni le­hessen a szovjet nép, bará­tai és szövetségesei bizton­ságát Az 1983. évi állami költségvetés ezért 17,05 mil­liárd , rubelt, a költségvetési kiadások 4,8 százalékát irá­nyozza elő védelmi célokra. A nap második felében a tanács két házában, a szö­vetségi tanácsban és a nem­zetiségi tanácsban megkez­dődött az előterjesztett je­lentések feletti vita. A legfelsőbb tanács ülés­szaka ma folytatja munká­ját Az európai béke és biz­tonság kérdéseivel foglalko­zó madridi értekezlet mos­tani, őszi » szakaszán eddig ■elhangzott amerikai meg­nyilatkozásokat a visszafo­gottság jehemezte. Ügy tű­nik, Dole szenátornak ju­tott az a szerep, hogy ke­ményebb megfogalmazás­ban ismételje el az 1980. ősze óta már jónéhányszor hallott vádaskodásokat. Egyebek között azt hogy „a szocialista országok elma­radtak a helsinki záróok­mány ajánlásainak teljesí­tésében”. A szenátor kije- ien tette, hogy „az Egyes-ült Államok pozitívan fogad­ná, ha a kelet-európai or­szágok változtatnának ed­digi politikájukon, a madri­di találkozón tanúsított ma­gatartásukon”. Majd azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok „a kelet—nyu­gati kapcsolatok légkörének javítására törekszik”. Hoz­zátette, hogy Washington „kész elismerni saját fogya­tékosságait is”, de hogy mit ért ezen, arra nem tért ki. Az amerikai felszólalásira Jurij Dubinyin nagykövet, a szovjet küldöttség helyettes vezetője válaszolt Emlé­keztetett arra, mi a madri- I di tanácskozás rendeltetése ■ és hangsúlyozta, hogy a mostani találkozó egyeb fó­rumainak munkáját csak a konstruktív, .érdemi felszó­lalások viszik előbbre. „Az imént hallott politikai ki­nyilatkoztatás —■ mondotta — nem tartozik ezek közé.” Rámutatott: Dole szenátor felszólalásából az yolt érez­hető, hogy az Egyesült Ál­lamok a helsinki záróok­mányt azonosítani kívánja valamely ország alkotmá­nyával. A helsinki dokumen­tum nem egyetlen állam tör­vénye, azt senki nem sajátít­hatja ki magának. . „Olyan dokumentum az — emelte ki —, amely az érdekek egyensúlyán alapszik, ezért Helsinkire hivatkozva nem lehet egyetlen országot sem pellengérre állítani.” I Dubinyin a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szov­jet küldöttség a madridi tó-, lálkozón nem a kétségtele­nül meglévő ellenteteket kí­vánja felerősíteni, hanem előremutató, építő Jellegű megoldásokra törekszik. A keddi, mindössze fél­órás plenáris ülésen csak a két- nagyhatalom képviselő­je kért szót. A konferenciá­hoz közelálló sajtókörökben kiemelték a szovjet delegá­tus mértéktartó, érvelő hozzászólását Ma a küldöttségvezetők nem hivatalos találkozójával folytatja munkáját a mad­ridi találkozó. M&nrizto Gefllnl olasz nagytőkéd, akit májusban tegnap kiszabadult. A képen feleségével látható. (Telefotó — AP—MTI—KSJ Habib Szíriában Kölcsönös csapatkivonást kezdeményez A légiszállítású amerikai egységeknek „válság esetén" a vi­lág bármely pontján — elsősorban Európában — elsőrendű harci feladatokat szánnak. tással gyakorlatilag . arra a területre 'kerülnének, ahol a valóságban haricolniuk kel­lene”. Ez az elgondolás már a 60-as években felmerült. Ak­kor gazdasági, s még inkább politikai okokból nem került sor az amerikai szárazföldi erő mozgatására. A Reagan- kormányzat most ismét elő­vette a regi, ám időközben átdolgozott tervet, a ,, Mas tér Restationing Plan"-t. Az NDK katonaújságja, a Volks­armee. — az e tárgyban szeptemberben lezajlott ame­rikai—nyugatnémet megbe­szélésre utaiva — így írt: „Az átcsoportosítási terv azt a szándékot tükrözi, hogy a NATO fő támadó erőit ke­ltebbre helyezzék át .. Tényleg^ hadászati ' jellegű felvonulásról van szó, amely szervesen kapcsolódik az elő­retolt amerikai atomfegyver- hordozó eszközök alkalma­zási tervéhez. Ha ezt a rend­szert 1983-tól még Pershing —2 rakétákkal es robotre- pülögépekkel is kiegészítik, a veszély rendkívülien meg­növekszik ...” / Helmut Schmidt nemrégi­ben. félreáliított kormánya igyekezett halogató taktiká­val kiegyensúlyozni az egy­re ' fokozódó washingtoni nyomást. Ám az óvatos tar­tózkodás sem akadályozta meg a szociáldemokrata— szabaddemokrata koalíciót abban, hogy idén tavasszal meg ne kösse amerikai part­nerével a „Wartime Host Nation Support” elnevezésű egyezményt. Eszerint „kriti­kus helyzetben" az NSZK­ban lévő öt amerikai had­osztályt knindössze, tíz nap alatt további hattal 'egészí­tenék ki, és létszáma meg­haladná a 400 ezer főt. Áz USA 17. légihadseregét ugyancsak megerősítenék: a mostani 306 gép újabb ezer géppel egészülne ki. Most a jelekből úgy tű­nik, a Bonnban kormányra jutott CDU—CSU koalíció jóval lojálisabb az amerikai átcsoportosítási tervek te­rén. Ha az áttelepüiés pénz­ügyi problémáit áthidalják, az amerikai dandárok a je­lenlegihez kepest négy-hat órával rövidíthetik le az „előretolt terepszakaszok” elfogialasanak idejét. A NATO-erók ‘ ezzel biztosít­hatnák maguknak a gyors és meglepetésszerű roham lehetősegeL A szóbanforgó terv megvalósítására ugyan több évet irányoznak elő, az ilyen szintű harckepességből fakadó tanulságokat azonban a Varsói Szerződés államai­nak időben le kell Vonniuk. A madridi találkozó teg­napi plenáris ülésen az amerikai küldöttség helyet­tes vezeitőjenek sebtében ki­nevezett Robert Dole szená­tor kért szót. A konferen­cia protokollistáján nem szereplő szenátor mindössze egy beszéd erejéig kapcso­lódott be a találkozó mun­kájába. A novemberben befejező­dött Autumn Forge ’82 (őszi összekovácsolás) fedőnevű N A TO-hadgya korlat-soro­zatba mintegy 300 ezer ka­tonát. többezer harckocsit, kétezer repülőgépet és 300 hadihajót vontak be. A két es fél hónapig tartó erőfitog­tatás súlypontja a feltétele­zett közép-európai hadszín­tér! zónára, ezen belül az NSZK hadműveleti körzetei­re összpontosult. Érdemes megemlíteni, hogy a Varsói Szerződés utóbbi időben tar­tott gyakorlatain résztvevők összletszama általában nem lépte túl a 60 ezret, még a bulgáriai Pajzs ’82-n sem. Az atlanti haderőnek nem titkolt célja a tamadó harc- cselekmények begyakorol- tatása hagyományos, vegyi és nurtkjeáris fegyverek csaknem egyidejű beveté­sével. A csapatok gyülekezé­si körleteit es megindulási terepszakaszait rendszerint ügy választják meg, hogy az NDK és Csehszlovákia hatá­ra 90 perc alatt elérhető le­gyen. Az első lépcsőben he­lyet foglaló hadműveleti cso­portosításoknak ott kell len­niük — mondják a NATO katonai vezetői —„ahol a legvalószínűbb az összeütkö­zés a Varsói Szerződés had­erőivel”. A nyugatnémet Die Welt nemrég azt írta, hogy „a csapatok az átcsoportosi­SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents