Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

Cervantes­hadmüvelet (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP Központi Bi­zottsága. es a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa este, a Parlament vadász­termében díszvacsorát adott a Babrak Karmai vezette af­gán párt- es állami küldött­ség tiszteletére. A ‘díszvacso­rán — amelyen a kei tár­gyaló csoport tagjain kívül ott volt a párt-, állatná és társadalmi elet számos ue- 7et.ó személyisége — Kádár János és Babiak Karmai pohárköszöntöt mondott. Tisztelt Babrak Karmai elvtá-s! Kedves afgan barátaink! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- »saga a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanacsa. a mag.var kommunisták es a magyar nép nevében őszinte tisztelettel es nagyrabecsü­léssel köszöntőm önt Bab­rak Karmai elvtars, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Taná­csának elnökét és a kísére­tében levő kedves afgan vendégeinket. Köszönöm, hogy megbíva­sunkat elfogadva ellátogat­tak hozzánk. Jelentős ese­ménynek tartjuk, hogy ha­zánkban üdvözölhetjük a ba­ráti Afganisztán felső szintű part- es állami küldöttségét. Ma országainkat és népe­inket a barátság és a szoli­daritás erős szálai fű/.ik ös'z­SZÁí, Oár&t&et&UJlUv KuZüö ja a társadalmi . haladásért es békéért vívott harcunk. Önök — folytatta Kádár János — sok történelmi vi­hart átélt országból érkez­tek hozzánk. Nagyra becsül­jük azt az áldozatos küzdel­met. amelyet pártjuk vezeté­sevei az afgan nép folytat az évszázados eimaradottsag mielőbbi fejszámolásáért, a dolgozok éietköruiimenyeinek javításáért, kulturális fel- emelikeaéseért, a forradalmi vívmányok megveoeseert. a belső es kuisó reakciós erők taimaciasaiiiaa vissza vértsé­ért. Tudjuk, hogy országépítő munka j ukat rendkívül ne­héz es bonyolult körülmé­nyek között végzik, A belső reakció, a nemzetközi im­perializmus tamogatasavai meg-megújuló kiserieteket tesz a népi hatalom alaasa- sara. az ország iorraoalmi vívmányainak felszámolásá­ra. Ezek az erők nemcsak az Önök 01 szaga uaik u.zt,oiisa— gát fenyegetik, hanem az Afganisztán korüli feszültség fenntartásával is igazolni pz'obaijar, a íiem/.etkaz. ne - zet éiezesere irányuló akciói­kat. Az afgan forradalom eivezi a vnag haiaao erői­nek támogatását. Mai megbeszéléseink is ar­ról tanús-kodnak, hogy a né­pek eretét, a világ sorsát érintő iegiontosabo kérdé­sekben. azonos a vélemé­nyünk. Köztudott, hogy az utóbbi években a nemzetkö­zi imperializmus erői fo­kozták aktivitásukat a sao- ciaústa országok és a nem­zeti felszabadító mozgalmak ellen. Ezzel nemcsak né­peink építő munkáját, a iuggetlensegert es a larsa- daimi haladásért küzdő erők harcat, hanem a világ bé­kéjét is fenyegetik. A szél­sőséges reakciós körök teve- kenysege, a íegyverkezesi verseny fokozása, az emibar- go-poiitika egyaránt sú.yos temeket ró nemcsak ran«, es a gyarmati, félgyarmati örökség felszámolásáért küz­dő fejlődő országokra, ha­nem el lehet mondani, hogy a világ műiden nepere. A katasztrófával fenyege­tő, gyorsuló ütemű fegyver­kezés es az újraeiedő hideg­háborús feszültség egyetlen ésszerű alternatívája a kü­lönböző társadalmi bérén- dezkedesü országok békés egymás mellett élése és köl­csönös előnyökkel járó együttműködése. Határozot­tan elítéljük a katonai egyensúly megbontására, a feszültség fokozására irá­nyuló törekvéseket. A Szov­jetunióval, a szocialista kö­zösség többi országával együtt a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, a nem­zetközi feszültség csökkenté­séért, a világ békéjének megszilárdításáért tevékeny­kedünk. A jelenlegi helyzet­ben különösen fontosnak, el­engedhetetlennek tartjuk va­lamennyi haladó, békeszere­tő erő összefogását és közös cselekvését. Az Önök mostani látoga­tása kapcsolataink fejleszté­sének kiemelkedő jelentőségű állomása. Biztos vagyok ao- ban. hogy tárgyalásaink hozzájárulnak kölcsönösen előnyös együttműködésünk kiszelesítésénez. Kívánjuk, hogy erezzék jól magukat hazánkban, a magyar kom­munisták, a magyar dolgozók körében, akik barátként kö­szönik a haladó Afganisztán nagyra oecsüit képviselőit. Kádár János végezetül vendegeink egészségére, az afgán nép boldogulására, népeink baratsagara eme, te poharát. Kádár Janos után Babrak Karmai mondott puharkö- szöntót­K.ea vés Kádár János elv­társ ! Kedves Losoncai Pál elv­társi Kedves elvtársak! Mindenekelőtt engedjék meg. hogy . az Afganisztáni ueinokratucus Köztársaság párt- és állami delegációja, valamint a magam neveben kifejezzem őszinte köszóne- ternet Kádár János elvtárs- nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának es a Magyar Népköztársaság szocializmust epitö, beke- szerető, őszinte és vendég- szerető dolgozó népének a meghívásért, hogy látoga­tást tegyek a gyönyörű Ma­gyarországon. Köszönöm az Ön elvtársi és őszinte sza­vait. továbbá a meleg fo­gadtatást, amelyben az Ai-' ganisztámi Népi Demokrati­kus Párt es az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság párt- es állami küldöttségét részesítették. Meggyőződésünk, hogy ta­lálkozóink önökkel és az önök országának más tisztelt vezetőivel fontos szerepet játszanak majd az új típusú baráti kapcsolatoknak a bő­vítésében és megszilárdítá­sában, amelyek az áprilisi forradalom győzelmével fa­kultak ki, és amelyek a for­radalom új szakaszában mi­nőségileg magasabb szintre ameiaedtek. Külpolitikai tevékenysé­gűinkben nemcsak támogat­juk es magunkávé tesszük a Szovjetuniónak, az SZKP XXVI. kongresszusa által elfogadott, az eu.ropai es a világbéke biztosítására irá­nyuló javaslatait, hanem erőteljes harcot is folyta­tunk azok megvalósítása ér­dekében. Hangs úiyoanu nk kell, hogy a Szovjetunió öt­pontos javaslatának végre­hajtása. amelyet az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság dolgozó népének tisztelt és nagy barátja, Leonyid Brezsnyev 1980 de­cemberében az indiai parla­mentben terjesztett elő, biz­tosíthatja a békét Ázsiában. Mely meggyőződésünk, hogy a Szovjetuniónak az AöEAN-országoshoz inté­zett lá8I. íeoruár 22-i fel­hívása, a három indokínai országnak, nevezetesen Viet­namnak, Kambodzsának es Laosznak a térség valóságos bekejenek biztosítására es a térség bekeövezette változ­tatására irányuló határozott es gyakorlati javaslatai, a Mongol Népköztársaságnak az a javaslata, hogy jöjjön létre nemzetközi konvenció az ázsiai államok közötti kapcsolatokban az agresszió­tól és az erő alkalmazasatol való tartózkodásról, megva­lósításuk esetén fontos sze­repet játszanak majd a béke es a stabilitás biztosításában Azsjában es az egesz vilá­gon. A közel-keleti térség hely­zetével összefüggésben rá­mutatott. hogy a világ nem­régiben tanúja volt az ame­rikai imperializmus által tá­mogatott izraeli, vezetés bűn­tetteinek a palesztin és a libanoni nép ellen. A palesz­tin nép egyetlen jogos kép­viselője a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet. Afga­nisztán hatarozottan támo­gatja harcát az önállóság­ért, valamint egy független, demokratikus palesztin allam létrehozása érdekében, csak­úgy. miint a libanoni nép harcát az agresszió . vissza­veréséért. A béke biztosítása — foly­tatta — korunk égető szük­séglete. Mély meggyőződé­sünk, hogy az önok országa nagy szerepet játszik a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért, a leszerelés­ért, az enyhülés elmélyíté­séért, a nemzetközi feszült­ség csökkentéséért, illetve a háború, a nemzetközi impe­rializmus ellen folytatott harcban, a beke és a társa­dalmi haladás táborának a Szovjetunió által vezetett vi­lágméretű frontjában. Két­ségtelen, hogy az önök sze­repe a szocialista rendszer lényegéből fakad, amelyben az önök országának dolgozó népe ma határozott és nagy lépéseket tesz a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben. Befejezésül hangsúlyoz­ta : látogatásunk az önök gyönyörű...,országában az, esz­mecsere és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt értékes tapasztalataival való megis­merkedés sokat segít ne­künk az új társadalom . épí­tésében. Ügy hisszük, hogy a szocialista Magyarország, a Magyar Szoíliausta Mun­káspárt vezetésével és a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa hatá­rozatainak alkotó megvaló­sításával további siketeket ér el. Babrak Karmai végezetül a vendéglátók egészségére, a dolgozó magyar nepre, a két nép közötti barátságra, a társadalmi haladásra és a békére emelte poharat. A „Cervantes-hadműve­let” — ahogyan Spanyolor­szág puccsista tisztjei elve­télt államcsíny kísérletüket elkeresztelték — elkerülhe­tetlenül Don Quihote lova­got idézi -'fel. A párhuzam a nemes lovag képét vetíti elénk, aki a szélmalmok el­len lándzsájával reménytele­nül küzdelmet vívott. Spa­nyolországban a katonatisz­tek puccskísérletei is fel­idézhetik . a képzeletbeli lándzsákkal az idő ellen har­coló ,,lovagokat” — azzal a különbséggel, hogy ők azért a győzelem nagyobb esélyé­vel indulhatnak harcba. Lehetséges hogy Franco tábornok töretlen híveit Don Quijote nemes — általuk ne­mesnek vélt — céljai moz­gatták. Több mint másfél évvel ezelőtt Tejero csendőr alezredes és katonái egyebek között azért törtek rá a cor- tesre, hogy „helyreállítsák Spanyolország erkölcsi érté­keit”. És mellékesen a ter­rorizmus elleni harc jelsza­vával rendet csináljanak ab­ban a „rendetlenségben” amelyet a világ legtöbb or­szágában demokráciának hív­nak. A Franco utáni Spanyol- országban október végén tartják meg a harmadik de­mokratikus választásokat. S ha 1981. február 23-án a ka­tonák egy része úgy érezte, hogy oka van a demokrácia ellen fegyvert fogni, akkor ezek a katonák most még inkább így érezhetnek: az előzetes közvélemény-kuta­tási adatok szerint ugyanis Felipe González spanyol szocialista munkáspártja a választások nagy esélyesévé lépett elő. Spanyolország még csak tanulja a demokráciát: ki­tüniK ez abból is, hogy a puccsista katonatisztek szin­te a hatóságok szeme előtt szervezték meg a választások előtt egy, napra kitűzött ha­talomátvételi kísérletüket. Senkitől sem zavartatva ta­nácskoztak a börtönben le­vő tavalyi puccsistákkal is — bizonyára tapasztalatokat gyűjtve. A katonák ddgát megkönnyítettek a terroris­ták is: a baszkföld függet­lenségéért küzdő ETA véres akciói is a katonákat segí­tették. Spanyolország népe nem tudja, kiktől tartson jobban: a katonáktól vagy a terrorizmustól. Az bizonyosnak látszik, hogy nem csak három kato- nealiszt állt a puccskísérlet hátterében. Tavaly február 23. után is hónapok teltek el, amíg minden részletre fény derült. F. Gy. Európa aggódik A bonni válasz várat magára Tizenhárom esztendeig szo­rult eilenzekbe Nyugat-Ne- metországban a keresztény­demokrata unió, a CDU es nala is keményebb bajor testvérpartja, a ke rész lény- szociális unió, a CSU áltál képviselt jobboldal. A nyu­gatnémet szociáldemokraták vezetésével a bonni kormány e 13 év alatt mind hazai, mind nemzetközi szempont­ból rendkívüli megbecsülés­re méltó eredményeket ért el. Éppen ezert az . alkot­mányjogilag megengedhető de erkölcsi és politikai szem­pontból minősíthetetlen, fe­lelőtlen akció, amellyel ezt a kormány megbuktattak — joggal kelt aggodalmat Euró­pában. Tudunk a szociáldemokra­tákkal koalícióban kormány­zó szabaddemokrata párt, az FDP politikai pálfordu- lásáról. A párt jobboldala és centruma, élen Genscher al­kane e 1 Iá r-k ül ügym in i sz tér­rel, hátat fordított a szociál­demokratáknak, akik ily módon kisebbségben marad­tak. Utáina — az alkotmá­nyos lehetőséget kihasználva — a „kereszténypártok” és az FDP újdonsült szövetsége „konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal” megbuktatta a Schmidt-kormanyt, Így Kohl, a CDU vezetője lett « kancellár, Genscher —, a pálfordulás „jutalmául” — alkancellár és külügyminisz­ter marad. Most együtt ké­szülnek fel a március 6-ra ígért új parlamenti válasz­tásira. Ez a fordulat voltakép­pen háix»m kérdést vet fel. .Először: milyen ökok sej­tenek az FDP árulás mö­gött? Másodszor: átmeneti kor­mányról, vagy nagyszabású politikai fordulatról lehet-e beszemi. Harmadszor: mi­lyen következményéi lehet­nek az eseményeknek az európai béke szempontjá­ból? Ami az első kérdést illeti, a közvetlen ok az immár Nyugat-Németorszagot is erőteljesen érintő gazdasági válság eltérő kezelése. A Schimidt-kormány készén ál­lott volna arra. hogy az új helyzetben további áldozato­kat követeljen a lakosságtól és megszorító intézkedéseket vezessen be. Attól azonban mindenképpen tartózkodott, hogy felbontsa az utóbbi másfél évtizedben kialakult nyugatnémet „jóléti állam” szerkezetét és a Reagan— Thatcher kurzus módszerei­re emlékeztető szociálpoliti­kai megszorításokat alkal­mazzon. A szabaddemokrata pártban, az FDP-ben viszont ennek az utóbbi irányzatnak a hívei kerekedtek felül. Lambsdorff gazdasági mi­niszter. aki az új kormány­ban ugyanezt a tárcát kap­ta. éppen ilyen programot dolgozott ki. Ez vezetett a Schmidi kancellár es Lambs­dorff közötti összecsapáshoz, amely a szakítást közvetle­nül kiváltotta — bár termé­szetesen csak a szociálde­mokraták es a szabadde­mokrata*. közötti melyebb válságot tükrözte. A második kérdésre a vá­laszt Genscher számításában kereshetjük. 0 és pártja az árulás pillanatában arra számított, hogy viszonylag hosszú időszakra érvényes koalícióra léphet a CDU— CSU-va;. A Hessenben meg­tartott tartományi választás eredménye azonban az FDP katasztrofális vereségét hoz­ta. Most már világos, hogy Genscher rosszul számított. Nagyon kétséges immár, hogy a márciusi országod vá­lasztáson az FDP egyáltalán eléri-e az öt százalékot? Éneikül pedig nem lesznek parlamenti képviselői és ter­mészetesen nem szerepelhet koalíciós partnerként. A furcsa helyzet első kö­vetkezménye az, hogy mos­tantól kezdve márciusig a koalícióban az FDP-nek rendkívül gyenge a tárgyalá­si pozíciója. További követ­kezmény: az új kormányzó­pártnak, a CDU—CSU-nak olyan politikát kell folytat­nia, amely márciusig vi­szonylag széles körű rokon- szenvet ebreszt iránta és — legalább elméletben — mó­dot nyújt az abszolút több­ség megszerzésére. Ilyen módon a „kereszténypár­toknak” mind gazdaságpoli­tikai kérdésekben, mind a szociáldemokraták által ki­dolgozott „keleti politika” ügyeiben mind a Nyügat- Európa és az Egyesült Álla­mok közötti stratégiai kap­csolatok ügyében mértékle­tességet kell tanúsítandok. Csak árnyalatokban térhet­nek el az eddigi kormány vonalától. Majd csak 1983 márciusa után lehet meg­mondani hogy valóban világ­politikai jelentőségű fordu­lat történt-e Nyugat-Német- ország magatartásában? Ez egyben válasz a har­madik kérdésre, amely az európai stabilitás és béke híveinek jogos aggodalmat illeti. A nyugatnémet kormány­változás és az új választás közötti öt hónap lelieheüi- leg nem a látványos politi­kai fordulatok, hanem a vá­lasztásira való felkészülés csendes időszaka. MAGYAR—AFGANISZTÁNI TÁRGYALÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents