Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

A naptárban még hetek vannak hátra az évből, de a mezőgazdaságban hamarosan kézzelfoghatóvá lesz egr év erőfeszítéseinek az eredménye. A betakarítással mérhető, hogy miként értük el a gazdasági célokat, az eredményességért végzett köznapi tettek sora meghoz ta-e egy-egy nagyüzem számára a kivánt előrelépést.

Igen, ezek az október végi. november eleji napok egyrészt a zárási jelentik a földet művelők számára, másrészt pedig már a nyitást: egy új év új termelésének indítását. A szabó tyozók változását mindenki ismeri, legalább annyira, mint a gazdaságok előtt álló, növekvő követelményeket. Az őszi csúcsidőszak nagy feladataival birkózó üzemekben összeállításunkban ezúttal azokat a törekvéseket követjük nyomon, amelyeket most tesznek az üzemek - a jövő év megalapozásáért, az ered ményesség fokozásáért,

egyszóval: a termelés hatékonyságának növeléséért.

FESZES NAPOK

* 1

1 jövedelmezőség fokozásáért

A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az utóbbi három év átlagában a szántóterület valamivel több mint harminc százalékán termelnek búzát. Ez a tény önmagában is bizonyítja, hogy a gazdaság növénytermesztési főágazátában meghatározó a búza. Termelésének minősége lényegesen befolyásolja az egész ágazat eredményességét. A gazdasági érdek, a jövedelmezőség fokozásának üzemi lehetőségeiről Vass Tamással, a szövetkezet központi üzemelésvezetőjével beszélgettünk.

— A termelési eredmények és a költségek elemzéséből ebben a nagyüzemben milyen következtetéseket lehet levonni?

______________i---------------------— Összehasonlító vizsgálatokat végeztem 1979 es 1981 között. Ez idő alatt például a hektáronkénti növény vedószer-költség 569- ről több mint 1180 forintra emelkedett. S utalhatnék más tényekre is. Úgy velem. a legbeszédesebb a hektáronkénti szűkített termelési költség: ez három év alatt huszonhat százalékkal nőtt.

I — Közhelynek hat, de tény, hogy a jövedelmezőség növelésének kulcsa a költségcsökkentés. Mit tehet ennek érdekében az üzem?

— A vetőmag költsége lényegeben nem mérsékelhető; ésszerűtlen takarékosság volna a műtrágya mennyiséget csökkenteni. Ehelyett

Szép tábla búza

A nagybajomi határban szombaton—vasárnap is for-, golódtak az óriási K—700- asok, hogy előkészítsék a földet . a hétfői vetésnek. Minden percét ki kellett használni a jó időnek, s az előkészítés után most öt gép veti a búzát — kilencszáz hektáron.

— Ez a táblánk 12,5

aranykorona értékű. Bizony, elég kevés — mondja a kivételes határszemlén Toldi János fóagronomus. — Szántóink amúgyis erősen belvizesek, a műit heti két eső tovább növelte kételyeinket, vajon nem lesz-e elakadás a búza vetésben. A napsütéses, nyárias hétvége azonban

kedvező fordulatot hozott. Két, harmhickétsoros Lajta

vetőgép dolgozik ezen a táblán.

A fel töltéskor Horváth Ferenc traktorossal váltunk néhány íy'.ot.

— Három hete vetünk, azóta ezen a gépen dolgozom. Jóval nagyobb most a felelősségünk, mert nincs a gépen külön ember, aki az egyenletes szórást figyelje.

Sikerek és gondok

Szombat—vasárnap, rié- hány kivételtől eltekintve, megyénk minden gazdaságában szorgos munka folyt. Leshet, hogy az ősz utolsó igazan verőfényes vasárnapja volt, s szinte magától értetődő. hogy e lehetőség kihasználásáról nem mondhatnak le a fölldet művelő emberek.

A vetés, a betakarítás utolsó szakaszához érkeztek Somogybán. S ahogy általában lenni szokott, a kedvező összképén belül vannak ellentmondások; a sikerek mellett a hajrában mindig nyomasztóbbak a gondok.

Ezen az őszön jól érzékelhettük azt a törekvést, hogy a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottak a gazdasagokban a minőségre, s talán épp ezért lehet hatványozott türelmetlenséget- is tapasztalni mindenfelé a munkavégzést gátló gondok miatt. Utalhatnánk itt a vetéshez különösen fontos műtrágya ellátási zavaraira, elsősorban a foszforhiányra, az utóbbi napokban akadozó üzemanyagellátásra, néhány géptípus — T—150-es, K—700-as NDK-kombájnok, IFA teherautók — krónikus alkatrészhiányára. Vagy pedig a soha nem tapasztalt szállítási, tárolási nehézségekre. Októberban például a mezőgazdasági üzemek nem kaptak meg majdnem háromszáz olyan vagont, amelyet megrendeltek terményeik mozgatásához. Ezek a nehézségek hovatovább a betakarítás ütemét veszélyezteE

[NÉPLAP

tik. És lehet-e nyugtalanítóbb körülmény, mint az, hogy a kedvező időjárás ellenére le kell állniuk a betakar, tógépeknek, mert torlódás van a szárítónál, nincs hová rakni a szép termést.

Feszes, izgalmakkal telli napok a mostaniak. Az őszi árpa, a rozs és a repce után megyénkben a búza hetvenöt százaléka is földbe került tegnapig. Az üzemek többsége úgy számít — és mindent elkövet —, hogy e hétvégével letegye a fontos munka gonaját. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése szerint mindössze nehány gazdaságban húzódik át a munka október első napjaira. Természetesen ahol lehet, gépátcsoportosí- tásokkal igyekeznek segíteni a lemaradókon. A hét végével a korábbiaknál nagyobb lehetőség nyílik erre, hiszen néhány kultúra már biztonságba kerül. Befejeződik a burgonya szedése, a gyümölcs, a szőlő szüretelése; már csak kis területen jelent feladatot a cukorrépa szedése. Eszközök szabadulnak föl és gyorsulhatna a még kinn levő — mintegy huszonnégyezer hektárnyi — kukorica betakarítása, ha a már említett tárolási és szállítási gondok nem fékeznék az igyekezetét. E fontos takarmánynövény hatvan-hatvanöt százalékát törték le eddig, szinte mindenütt a vártílál és a tervezettét több termést takarítva be.

Még tíz nap jó idő kellene — ezt tartják megyénk üzemeiben. Kora reggeltől késő estig dübörögnek a gépek. Az igyekezet a szorgalom, a helytállá» feszüli napjai a mostaniak.

Segítségünkre van a vezetőfülkében a jelzőműszer; ez jó szolgálatot tesz.

Reggel héttől este hatig nyeregben lenni, figyelni... Nem válik ez unalmassa l

— Egyáltalán nem. Leköt a munkám, az állandó figyelem. Nem szeretném, ha a búza kelése után a vezetők rosszalólag mondanák: na, ezt a Horváth Feri vetette. Hektáronként pégy formt ösztönző pénzt is kapunk a megfelelő vetésért

— Hány hektár búzát tud elvetni, ha nem akadályozza rossz idő vagy géphiba?

— Volt olyan, hogy tizennyolc hektárt is. A körülményektől függi Az az elvem, hogy ebből kenyér lesz, hát úgy is vegzem a munkát.

A traktor megindul, Horváth Ferenc pedig folytatja a jövő évi kenyérnekvaló vetését.

azon dolgozunk, hogy talajtápanyag- es levélanalizis- vizsgalatok alapjan a tényleges tapanyag-igénynek megfelelően, s azzal együtt, gazdaságosabban műtrágyazzunk. Megítélésem szerint lehet és kell még javítanunk a műtrágya haszno-. sulásan a kijuttatás idejének, módszerének, pontosságának betartásával.-a A költségek a növényt védő szernél is nagyon emelkedtek. Milyen tartalékok vannak e téren?

— A költségek látványos mérséklésére itt sincs lehetőség, viszont tennivalónk szép számmal van. Gondolok itt elsősorban azokra a megtakarításokra, amelyek elérhetőek a jó elővetemény megváiasztasaval, az okszerű és szakszerű talajműve- iéssei. Itt különösen nagy szerepe van az embernek: a traktorosoknak, a szerelőknek. Elsősorban rajtuk áll, hogy takarékoskodnak-e az üzemanyaggal, az alkatrészekkel.

— Az elmondottak szerint a termelés költségéi alig mérsekelhetőek. Mi a járható út?

— A búza jövedelmezőségének növelését abban látom, hogy nagyon szakszerűen bánjunk a termeléshez szükséges anyagokkal, gondosan tartsuk be az előírt technológiát, minden lehető módón emeljük es stabilizáljuk a hozamokat. Legalább ilyen lényeges, hogy a termett búzát hiány nélkül, jó minőségben takarítsuk be, s gondosan taroljuk. Meggyőződésem, hogy napjainkban kizárólag csak ez az útja a jövedelmezőbb termelésnek. És nyilvánvaló, hogy ennek érdekében az első lépéseket most kell megtenni.

Ígéretes kísérlet

A nyolcvankét hektáros tábla mellett egymástól három—négyszáz méterre két pótkocsi áll, megrakva vetőmaggal Délután fél négy felé jár az idő. Zalavári Zoltán ágazatvezető barna orkánjának színe azonos a fiád színével.

— A nap addig nem ér véget míg ez a mag földbe nem kerül.

Öt gép dübörög a táblán; négy a magágyat készíti, egyetlen egy füstölög magában. Ez Viszont három vetőegységet vontatva, egyszerre kilencvenhat sorban teszi a földbe a búzát.

— Ha este kilenckor visz- sz.ajön, épp így megtalálja ezeket az embereket és gépeket. Esetleg csak akkor nem, ha túl sűrű köd ereszkedik le, es a T—150-es pilótája nem látja tisztán a' nyomjelzőt.

Nem beszéltek össze, egymástő! függetlenül az ága- zatvezető is, dr. Klie Csaba íőagronómus is az ern berek-e* dicséri. Az embereket, akiknek mostanában nincs szabad szombat, nincs vasárnap es a hétköznap is reggel héttől este tíz-tizenegyig tart.

A toponári Kaposláj Tsz7069 tonna termény nedves tárolása

A hatalmas betontartályok szmültig vannak szemes kukoricával. Katonás rendben tíz ilyen építmény sorakozik a Böhönvei Állami Gazdasag központi telepen. A dolgozók épp a légmentes lezárás előkészületeit végzik. A tavalyi kedvező tapasztalatok indokolták, hogy a böhönyeiek az idén csaknem 7000 tonna szemes kukoricát tárolnak nedvesen.

— Mi ennek az eljárásnak a lényege? — ■ kérdeztem Magyar István igazgatóhelyettest.

— A tárolótartályokban szárítás nélkül elhelyezett szemes kukoricát légmentesen lefedtük. Hat hétig tejsavas erjedés következik, s az így képződött tartósító anyag biztosítja a kukorica tárolását minőségromlás nélkül. Ezután tetszőleges időpontban fölhasználhatjuk. Gazdaságunk egyik fő feladata a sertéshízialás. A harminc kilósnál súlyosabb állatok étlapján szerepel a nedvesen tárolt kukorica, természetesen darálva.

— A szóban forgó eljáráson kívül a szántók is üzemeinek.

— Divatos szóhasználattal

élek: közgazdasági okok

miatt döntöttünk a fűtőolajjal üzemeltetett szárítás csökkentése mellett. Az olajar emelkedese érzékenyem érintett bennünket, a nedves taroiasra való áttérés járulékos költségeivel együit évi egymiiiió-hétszáz- ezer forint me& takarítást is jelent. 'így a tervek szerint három év alatt visszanyerjük a taroló tartály ok t^i.c 1 költségét. Nálunk ez a házilagos kivitelezésben 4,2 millió forintot jelentett.

— Hogyan aránylik ez a hétezer tonna az összesen termelt kukoricához? A betontárolók mellett fából épült tartályok a nedves tárolás bővítését jelentik?

— Ez a hétezer tonna csaknem a fele a kétezer hektárról begyűjtött termesnek. Az ideiglenesen épített tárolók valóban a bevált eljárás továbbfejlesztését jelentik.

ben beérett hosszú évek törekvése : az elsők közé kerülték a megyében a kalá-r szostermeléssel. De aki megáll, az elmarad; aki nem fogékony az újra. ázom átlép az idő. A megye harminchárom szövetkezetének egyike a Kapostáj, amelyik az idén egy új táviatokat nyitó kísérletbe kezdett^ most ötven hektár búza-, majd tavasszal ótven hektár kükoricaterületen igyekeznek tapasztalatokat szerezni az irányított nóvénytáplá- lásról.

A kísérletet szervező megyei növényvédő állomás vezető munkatársa, Markó András így summázza a módszer lényegét.

— Ügy avatkozunk be a növény élettani folyamatába, hogy az a terméshozamot növellje, minősegét javítsa. A MÉM—NAK irányításával az ország különböző gazdaságaiban és aiz IKR termelési rendszernél mar folytattak kísérleteket. Somogy ebbe mintegy hétezer hektárral most kapcsolódott be.

— A továbblépés útját keressük — mondta dr. Klie Csaba —; a tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel igen nagyok a tehetőségek. Legalább nyolc—tíz mázsával növelhető a héktáron- kéntil hozam.

— Milyen, többletköltséggel?

— Idei árakon mintegy ezerhétszáz forint a többletköltség. Ez egyrészt az átlagosnál nagyobb aaagú műtrágyából adódik, másrészt a kémiai anyag költségéből. A befektetés azonban mesz- szemenően visszatérői. Tudomásom szerint van olyan gazdaság, ahol az irányított növénytáplálással tizenkilenc mázsás többletet értek el.

— Csodák nincsenek. Milyen feltételek kellenek a kísérlet sikeréhez?

— Az egész módszer a pontosságon áll vagy bukik. Azon, hop? a növény mindig a fejlettségi állapotának megfelelő pillanatban , jusson a megfelelő mennyiségű és minőségű táplalóanyag- hoz. Ha minden kedvezően sikerül, nekünk kézzelfogható tapasztalatokat kell szerezni. Egy száznegyven hektáros táblán végezzük ugyanis az ötvenhektáros kísérletet. Azonos a talaj, a talajmunka, hektáronként ugyanannyi magot vetettünk. Csak a műtrágya mennyiségében van, illetve a tavaszi fejtrágyázáskor lesz különbség.

— Azt szokták mondani, hogy a kísérletnél egy év tapasztalata nem tapasztalat.

— Kétségtelen, de az is tény, hogy ami rajtunk áll, megtesszük. És természetesen a fokozatosságot betartva növelni szeretnénk az ezzel a technológiával termelt gabona területarányát. Az ország ga bona program já n

kívül erre' kötél“z minket az üzemi érdek is. Mert megállni nem lehet.

Az ötvenhektáros kísérleti területen október 21-én került földbe a mag. Semmivel sem kisebb gond és felelősség kíséri most a munkát azon Z—1-es táblán, ahol őt gép dübörög, és egyszerre kilencvenhat sorban kerül földbe a búza magja.