Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
Mit várhat Európa Közlemény a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) ■ megkötött szerződéseket és '»gállapodásokat. O Az európai helyzet át“• tekintése során az ülés részvevői rámutattak, hogv erősödött bizonyos nyugati érők konírontációs irányvonala. mégpedig olyan körülmények között, amikor az európai kontinensen hatalmas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótavol- sagú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek valóraváltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek minden. olyan cselekedetet, amely alaassa az európai területi és politikai realitásokat meghatározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záróokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédet és kontaktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és kiszélesedett keresi edelmi, gazdasági és műszer í-tudományos kapcsolatait, beavatkozik a szocialista országok belüg.veibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít velük szemben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság bel- ügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat Vísszau tasitj.ak azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémait a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésere használják fel. Csak Lengyelországnak van szuverén es elidegeníthetetlen joga a lengyel ügyekben dönteni. Az ülés résztvevői országaik nevében újólag támogatásukról biztosítottaK a szocialista Lengyelországot. A tanácskozás resztvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, a ha,adó és demokratikus pártok és szervezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a beke es biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzéseben és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és a konfrontáció politikáján. A Varsói Szerződés tagállamai pox i ti,ká j usK.a 1, beiaeivez- 'deményezeseikkel es konkrét javaslataikkal a jövőben is hozzájárulnák ehnez. O Az ' ülésen nagy figyel- met íorditottaK. az európai biztonsági es együttműködési ertesezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9- en íoiytatja munkáját. Megelegedessel állapították meg, hogy a kezdettől fogva megievo súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekelitek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai heiyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben, a madridi taialkozó különös jelentőségű Európa és a viüág politikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt á<Ua- moti síkraszallnak azért, hogy a madridi találKozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejeződjek be, amely újból megerősítené az összeurópai értekezlet részvevőinek szilárd elkötelezettseget a záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betartására. végrehajtásara és megaUapodasokat rögzítené ezek gyakorlati megvalósításaira. XV U—„lUiWl, ilO^y a niacíjrkai xaiaxkozon naiaxu- zat, sauxcsseii az európai di- zauűuxieroisito, bizix>iu>agi es icaZcre.e.M mútizkedesökroi szioio, az összeurópai ioiya- au&toa illeszkedő aomeretn- cia osszemvaoa.1 o.i es manűa- luiniautok eao'öx.i'Oieseroii. ±,z lényégben nozzajarunna az enyauiés iejieszuasenez, az európai konúnens bíztoinsa- ganak euósí oesenez, s egyoen elősegítenie a vegrenaj uiató konkrét intézkedések kidolgozását is. Az ülés részvevői sííkra- szailiak azei t is, hogy a madridi találkozó záiouoku- mentuuia rendelkezzék a gazaasagi és a huarnamuárius együtunuködés íejiesztésé- roi és a Helsinkiern mag- kezdett összeurópai folyamai, továbbviteléről. A záródokumentumban az összeuirőpad értekezlet részvevői következő találkozójának helyéről és idejéről szóló megai- lapodasnak ugyancsak szerepelnie kell. Az ülés részvevői ez alkalommá! is támogatták a Román. Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy a találkozót Bukarestben tartsák meg. Az ülés részvevői úgy vélik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-i záródokumentum-tervezete alapot teremt a találkozó eredményes befejezéséhez, de ehhez szükség van valamennyi részvevő politikai akaratára. Kijelentik, hogy e tervezet alapján készek konstruktív szellemiben megvizsgálni az eddig még nem egyeztetett . kérdéseket es elősegíteni megoldásukat. A szocialista országok fellépnek az európai biztonság erősí léséért, az együttműködés fejlesztéséért. Mint eddig, a jövőben is következetesen elősegítik, hogy a madridi találkozó fontos, és gyümölcsöző állomás legyein ezen az úton. Szembeszáll- nak az enyhüléseUenes erőiknek azzal a szándékával, hogy lej á,rassák és megszakítsák az enyhülés folyamatát, amely valameniniyi európai állam és nép hosszútávú érdekeit szolgálja Elvárják: a találkozó többi részvevője is annak felismeréséből induljon ki, hogy a találkozó sikere valamennyi résztvevőnek egyformán objektív érdeke. A Az európai és a vllág- béke alapjainak megszilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyvernek csökkentéseinek és korlátozásának. Ez elősegítené ainnak, az európai államok és népek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegyvereket — mind a középhatótávolságú- akat, mind a taktikaiakat —■ és szabadítsák meg a kontinenst a nuikí!*»áris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szeri ződés tagállami változatlanul eme törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére került sor az Európában levő nukleáris fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalásokról. A résztvevőknek közös véleménye, hogy e tárgyalások eredményessége attól függ, vajon sikerül-e az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján olyan mégállapodást kidolgozni, amely biztosítaná az Európában levő nukleáris fegyverek radikális csökkentését és hatékony korlátozását a lehető legallacsonyabb szinten. A Szovjetunió ilyen megállapodásra törekszik. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a Szovjetuniónak az a döntése, amely szerint beszünteti a nyugateurópai célpontok elérésére képes középhatótávolságú rakétáinak telepítését, s jelentősen csökkenti e rakéták számát, kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon. Megerősítették azt is, hogy a nukleáris fegyverek kérdésének megoldása Európában lehetetlen olyan feltételek mellett, amelyek megbontanák az európai hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyöket ■ biztosítanának a NATO-nak a szocialista országok biztonsági érdekeinek rovására. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről soha nem törekedtek és neun fognak törekedni egyoldalú katonai előnyök szerzésére. Mivel a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentése és korlátozása Európában létfontosságú valamennyi európai nép számára, az ülés. résztvevői re-, mélik, hogy minden európai állam hozzájárul az erről folyó szovjet—amerikai tárgyalások előrehaladásához es azok sikeres befejezéséhez. C Az ülés résztvevői rá- mutattak a hadászati fegyverzetek ’ korlátozásáról es csökkentéséről szoló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgyalások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyének enyhítését, megszüntetését tárgyalásokon a bzovjetunió erre törekszik. / Az üiés résztvevői a "• közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról megálllapították, hogy a , szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosszú evek óta elhúzódnak és nincs tényleges eiőreha- ladas. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van (lehetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak, hogy elkezdjek a megfelelő megoloás gyakorlati előkészítését. EzzeL kapcsolatban hatigsúlycfetak á közvetlen résztvevő szocialista országok 1982.' február 18-i meg- állapodás-teirvezelének jelentősegét.' Az ülésen képviselt államok a nyugati országoktól azt várják, hogv konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. Ez megnyithatja az utat a megállapodás eléréséhez. A tanácskozáson hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Közép-Európa ban ne kerüljön sor a haderők és fegyverzetek növelésére és más lépésekkel se nenezií- sék a kölcsönösen elfogadható megállapodást a bécsi tárgyalásokon. •J Az ENSZ-közgyűlés má' ■ sodik rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen vé- lemenycserére került sor a fegyverzetkor'látozási és csökkentési kérdésekről is, figyelembe véve. hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége, a világ közvéleményének széles rétegei, földünk népei síkraszállnak a nukleáris háború megakadályozását célzó hatékony intézkedésekért, a fegyverkezesi hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások rtleggyorsításáért, a mielőbbi gyakorlati eredmepyek- ért, ideértve a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásokat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javaslatai, amelyeket a ieszerelesi, mindenekelőtt a nukleáris leszerelési kérdésekben tettek. Ezek közül az ülés résztvevői szükségesnek tartják külön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, figyelembe veve annak jelentőségéi a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetesében, valamint azt, hogy az ,e kérdésről folytatott tárgyalások már közel voltak a befejezéshez. Az ülésen képviselt államok határozottan fellépnek azért, hogy haladéktalanul újítsak fel az erről kezdett, az Egyesült Államok kormánya által megszakított tárgyalásokat. az uxes résztvevői ismét megerősítették, hogy alla- maiK nagy jelentőseget tulajdonítanak az atomfegyverektől mentes, béke- es együttműködési övezetek lét- ranozásának földgolyónk különböző térségeioen, beleértve Európát, többek között Észak-Európát és a Balkánt is. O A Varsói Szerződés tag- áramainak külügymu- íi-^. terei véleményt 'cserélitek más időszerű nemzetközi kérdéseikről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztáik, ahol katonai konfliktusok vannak es változatlanul veszélyes a helyzet Különös aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti helyzet miatt. Szigorúan elítéltek Izrael benyomulását Libanonoa. az izraeli agresz- sziót a palesztin es a libanoni nép ellen, a Nyugat-Bej-. rút polgári lakossága elleni kegyetlenkedéseket. Megállapították, hogy Izraelt kívülről nyújtott segítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítették országaik álláspontját, hogy fellépnek az izraeli csapatok azonnali, teljes kivonáséért Libanonból és követelték Libanon függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását. Az ülésen képviselt államok, meggyőződése, hogy a valöoam tartós, igazságos és átfogó békés rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását, valamennyi, 1967 óta megszállt arab területről, beleért ve Jeruzsálem keleti részét is. El kell' ismerni a Palesztinái arab nép törvényes jogait, beleértve független államának letrehpaá- sána való jogát E térség minden államának joga van ahhoz, hogy biztonságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a haditól! a pót és megteremtséká" békét az arab államok és Izrael között. Ki kell dolgozni és e4 kell fogadni a rendezés nemzetközi biztosítékait O Az ülésen kepviselit ál" • árnak hozzá kivannak járulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki tevékenységét új övezetekre Ázsiában, A inkában, Laiíin-Amerikában. A külügyminiszterek: az ülésén megerősí tették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük tevékenységi területét és hasonló állásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állás- foglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszlatásával kapcsolatosan. 4f| A külügyminiszteri bíIU. zottság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közős elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a beikét, az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az államok kapcsolatainak javítása, a konstruktív párbeszéd, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági. műszaki-tudományos és. egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek időpontját kölcsönös megállapodással tűzik ki. * * * Púja Frigyes pénteken hazautazott Moszkvából. A repülőtéren A. Koval jov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese búcsúztatta. Jelen, volt Rajnai Sándor, a Magvar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Púja Frigyes pénteken hazaérkezett Budapestre. Megérkezésekor a Ken hegyi repülőtéren megjelent VlagyG mir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Meprzi-e a folyamatosságot Sonn? Már hetek teltek el azóta, Hogy Genscher^, pálfordulása háttérbe szorította Schmid- tet, de egyelőre csak óvatos elképzeléseket engedhet meg magának a kommentátor arra vonatkozóan, mit várhat Európa az új bonni kormánytól Kohl kancellár „meg kívánja őrizni a folyamatosságot”, tehát tovább ápolni az eddigi nemzetközi kapcsolatokat — ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy ő és pártja éveken át édesen bírálta a szociáldemokrata— szabaddemokrata külpolitinem választhatók: el a Bonn —Washington viszonytól. A nagy próba Az NSZK mindig az Egyesült Államok szoros szövetségese volt,, a jobboldal mégis azzal vádolta Schmid- tét, hogy lazítja Bonn amerikai kapcsolatait. Ebben legfeljebb annyi volt az igaz, hogy a szociáldemokraták .— a vitathatatlan Amerifaa-ba- rátság mellett — mindig hangsúlyozták a saját nemzeti érdekeket Ez a hangsúly most gyengébb lett, s a nagy próba a keresztén yGenscher pálfordulása háttérbo szorította Sebmtdtet. -» ;l kát Tartani is, változtatni is’ Mindkettőre számítani lehet. Kérdés, milye* arányban. A „német kérdés" Nézzük sorban a legfontosabb területeket Kijelentette az új kormány, hogy tiszteletben tartja mindazokat a szerződéseket amelyeket az előző kormányok a szocialista államokkal aláírtak. Ebbéli szándékában nem is kételkedünk. Nem változtak meg az NSZK gazdasági érdekei. amelyek előnyössé és szükségessé teszik a Kelettel folytatott kereskedelmet; nem változott meg az ország földrajzi helyzete, amely az esetleges háborúban a legsúlyosabb csapás első számú színterévé teszi; parancsoló érdeke tehát a béke fenntartása. Nem változott meg szándéka, hogy fenntartsa kapcsolatait a másik német állammal. De ha. lesz valami zökkenő, úgy mégis itt képzelhető el a viszony némi lehűlése. Elvi különbség nincs a között, amit Schmidt mondott, illetve Kohl kijelent: mindketten a megkötött szerződések alapján állnak, de fenntartják .véleményüket, hogy a „német kérdés nincs lezárva' ... Csakhogy ebben á vonatkozásban még hangsúlybeli, hangnembeli eltérések is feszültségeket okozhatnak. És külön figyelem illeti a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokat. Az NSZK alapvetőérdeke, hogy tartósan normális viszonyban legyen a Szovjetunióval. Ezt tudják az új emberek. Régebben is erre vallott a kereszténydemokraták állásfoglalása a gázcsö-ügy. let mellett, ök sem helyeselték az amerikai tilalmat. Előbb-utóbb számítani lehet egy moszkvai Kohl-láto- gatásra. E pontnál azonban beleszól valaki más is a párbeszédbe, mert a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok demokrata-liberális koatWó külpolitikájában valószínűleg 1983-ban következik éL, amikor esetleg sor kerül az amerikai rakéták feláilításá- ra Nyugat-Euirópábam. A nagy kérdés, hogy miként alakul akkor a szovjet—nyugatnémet viszony? Nem változik a Nyugat- Nyugat érdekközösség es ellentetek szövevénye sem. Abban a nagyszabású politikai és gazdasági együttműködésben és egyben versenyben, amelyet a három nagy erő: az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa fofytat egymással — egy kormánycserével nem változnak meg a lényeges tényezők. Hogy mennyire nem, ezt megmutatta Helmut Kohl villámlátogatása Párizsban. Ezzel a lépéssel voltaképpen jelezte: elődei, Adenauer és Schmidt nyomdokán halad. Akarva-akaratlan érzékeltette; hogy léteznek külön nyugat-európai érdekek. Közelgő washingtoni látogatásának alaphangját viszont valószínűleg az a fogadkozás adia majd meg, hogy elődeinél kevesebb árnyékot óhajt látni a két ország együttműködése során, vagy ahogv első parlamenti beszédében mondta. — oldalvágásként Schmidt,nek címezve — minden homályt el akar osztatni e tekintetben. Mi nagy érdeklődéssel figyeljük a bonni fejleményeket. A múlt évtizedben jó viszony alakult ki Magyarország és az NSZK között. Az NSZK hazánk második legnagyobb és első tőkés partnere. Willy Brandt és Helmut Schmidt — elsősorban az enyhülés kialakításában játszott szerepe miatt. — tekintélynek és rokonszenvnel? örvend nálunk. Fontosnak tartjuk — túllépve a gazdasági szempontokon —, hogy az NSZK szilárd belső helyzetű, egész Európával jó együttműködést ápoló ország maradjon. Nem táplálhatunk olvan illúziókat, hogy az új kormánnyal általában semmi sem változik, de van rá remény, hogy alapvető vonatkozásokban az NSZK mind Magvnnnr-szágnak. mind a szocialista közösségnek együttműködésre kész partnere marad. T. I.