Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

A MEGÚJULÁS ÚTJÁN Világnézeti nevelőmunka a KISZ-szervezetekben Akkumulátorgyár a város szélén Több mázsás elemek A megyei pártbizottság október 13-i ülésén a KISZ Somogy megyei bizottságának előterjesztésé­ben megtárgyalta az ifjúság körében végzett vi­lágnézeti nevelőmunka tapasztalatait és állást foglalt továbbfejlesztéséről. A jelentéshez Sárái Árpád, a megyei KISZ-bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozás leglényegesebb megállapításait közöljük mai lapunkban. Az elmúlt években a nem­zetközi és a belpolitikai vál­tozások, valamint az ifjúság társadalmi szerepének növe­kedése magasabb követelmé­nyeket tárriasztott az ifjúsá­gi szövetség világnézeti ne­velőm unk áj á va] szemben. Ezeket megfogalmazta a párt XII. és a KISZ X. kongresz- szusa, s tartalmazzák azok a határozatok, amelyeket megyénkben a párt és KISZ szervei hoztak a fiatalok ha­tékonyabb tudatformálása érdekében. Mindezek, illet­ve az állami intézkedések javították az ifjúság nevelé­sének feltételeit. A fiatalok­kal való foglalkozás társa­dalmi üggyé va't, es ha nem is a kívánt mértékben, de előnyösen változott az egyes intézmények, szervezetek kö­zötti munkamegosztás. A megye párt&zerwei, tes­A mozgalom és « A felnövekvő nemzedék­ben erősödik a szocializmus iránti elkötelezettség. Élet­kor ükből fakad, hogy eszmei, politikai arculatuk nem ala­kult ki, a társadalmi folya­matokat és jelenségeiket gyakran a valóságtól eltérő­en ítélik meg. Természetes­nek tartják az eredménye­ket, a szükségletek mind magasabb szintű kielégítését, a hiányosságok ka? szemben azonban türelmetlenek. Nem kielégítő a KISZ- szervezetek politikai befo­lyása az egyes rétegekre. Nem sikerült megtalálni azo­kat a munkaformákat, mód­szereket, amelyekkel a mun­kásfiatalokat jobban bevon­hatták volna az ifjúsági mozgalomba. Alacsony a mezőgazdaságban dolgozók szervezettsege is. Az értelmi­ségi fiatalok körében növek­szik a KISZ befolyása, de felkészültségüket, tudásukat még nem mindenütt tudták hasznosítani a mozgalomban. A dolgozó fiatalok maga­tartását befolyásolják a pá­lyakezdés, a beilleszkedés gondjai, a családalapítás ter­hei. A jövedelemszerzés megnövekedett lehetősége csökkentette a társadalmi munka, a közéleti tevékeny­ség lehetőségét. A KISZ-tagság egyharma- dát képező tanuló fiatalok körében végzett nevelőmun­ka színvonala emelkedett. Hiányosság azonban, hogy Színvonalasabb a tületei rendszeresen elemzik az ifjúság tudati állapotát, s meghatározzák a nevelő­munka feladatait. A KI3Z- szer vezetek nevelő tevé­kenysége javul, hatékonysá­ga azonban nem tart lépést a fokozódó társadalmi köve­telményekkel. A somogyi fiataloknak tár­sadalmai, politikai céljaink­kal való azonosulását befo­lyásolják az elmúlt másfél évtized során megyerikben végbement változások. A dinamikus fejlődés kedvező­en hat általános, politikai és szakmai műveltségükre, élet­módjukra, magatartásukra. A fejlődés azonban több öiyan tényezővel jár együtt — in­gázás, a társközségek hely­zete, életmódváltás —, ame­lyek különböző módon hat­nak a fia la,ok magatartásá­ra. fiatalok nem minden esetben a meg­győzés hatásara lesznek tag­jai az ifjúsági szövetségnek, s ez. későbbi mozgalmi tevé­kenységükre is hatassal van. Ezt erősítette meg felszóla­lásában Pelőcz Tibomé, aki elektroncsőgyám tapasztala­taira hivatkozva kifejtette: az üzemi KISZ-bizottság ne­hezen találja meg azokat a módszereket, amelyek meg- könnyítenék a szakmunkás­képzőből érkezett fiatalok bekapcsolódását a munkahe­lyi ifjúsági mozgalomba. A főiskolai tanulók dia­lektikus és történelmi szem­lélete tanulmányaik során fejlődik. Fogékonyak az idő­szerű ideológiai áramlatok, politikai események iránt, esetenként azonban ez téves nézetek kél is párosul — ál­lapította meg a jeientes. Általában az /f jóság világ­nézetét jelző magalartásior- máikról, jelenségekről többen is kifejtetlek véleményükéi a vitában. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a fiata­lok őszintén, esetenként nyersen fogalmazzák, meg ideológiai, politikai kérdé­seiket, es csak egyes vála­szokkal elégednek meg. Az aiapszervezetekben fo­lyamatosaim lett a világné­zeti nevelőmunka. Elsősor­ban ott támasztatnak ala­csony követelményt, ahol az azonos korúak közösségéből hiányoznak a tapasztaltabb vezetők. politikai képzés A tudatformálásban meg­határozó szerepet betöltő po­litikai képzés egyik formája az ifjúsági vitakör. Munká­ját mindenekelőtt a propa*- gandista személye határozza meg. E tekintetben javult a helyzet, bár területenként el­térések tapasztalhatók. Az ifjúsági fórum újabb tehető­ség a tájékoztatásra, az ak­tivizálásra. A tömegpolitákai rendezvények érdekesebbek, látványosabbak, de még ma is előfordulnak hatástalan, sőt közömbösséget, elfordu­lást kiváltó megoldások. A megyei KISZ-bizottság törekedett arra, hogy a fia­talokban erősítse a szocia­lista erkölcs normáit, meg­értesse az időszerű politikai, ideológiai feladatokat és cse­lekvő részvételre mozgósít­sa őket. Az életmódot meghatározó . munkában a döntő többség helytáll. A szervezetek ha­tására a fiatalok nagy része kapcsolódik be a termelést segítő akciókba. A diákok körében a tanulmányi moz­galom szolgál a képesség szerinti tanulás serkentésére. Több alapszervezetben azon­ban a közösség ereje kevés­nek bizonyul a jobb teljesít­mény ösztönzésére. Megyénk fia ta isá gána k többségé helyesen ítéli meg a párt politikáját — nyílt­ságát, őszinteségét és azt, hogy egyre nagyobb figyel-, met fordít az ifjúság gond­jainak megoldására. finnes is köszönhető, hogy a párt­tagok között növekszik a KISZ-tagok aránya. A fiatal párttagok túlnyomó többsé­gé megfelel a bizalomnak. A fiatalok honvédelmi előképzettségének jó gyakor­lótere az Ifjú Gárda, amely­nek munkája sokat javult az elmúlt években. Ezt erősítet­te meg a vitában Zsok Fe­renc, hangsúlyozva: jelenleg 200 ifjúgárdistát részesítenek szakképzésben a muinkás- Őrök. — A forradalmi ifjú­sági napok rendezvényei, a megemlékezések is hozzájá­rulnak a hazafiság erősítésé­hez. Az ifjúság közéleti tevé­kenységének kedvező szer­vezeti kerete a KISZ. Ezt a tagok többségének magatar­tása bizonyítja. Megfigyelhe­tő azonban a közéletiségtől való elzárkózás is. Ennek oka többek között a fiatalok egy részének ideológiai, politikai kepzetiensége es a fizikai dolgozók összetételének a vártnál lassúbb javulása. Kedvezőtlen hatásuk van a formális, tartalmatlan ta­nácskozásoknak, valamint annak, hogy nem mindenütt övezi megbecsülés a közös­ségért munkálkodó fiatalo­kat A vitában részt vett Mohr Tibor, Tóth Lajos a felnőttek felelősségét hang­súlyozta mind a példamuta­tásban, mind a közéletiség- re nevelésben. Vizeli István­ná a család ez irányú sze­repére hívta föl a figyelmet. Erősíteni kell a nevelés hatását A pártbizottság állást fog­lalt a KISZ-szerveZetek vi­lágnézeti nevelömunkájának továbbfejlesztéséről.. Felhív­ta a part&aervek és -szer­vezetek figyelmet hogy ki­emelten foglalkozzanak az ifjúság eszmei-poiit’Kai ar­culatának formálásával es fokozzak a politikai, neveles hatékonyságát. Ennek érde­kében teljemtsenek az eddi­ginél több tehetőséget az alkotó eszmecseiére. a köz­vetlen beszélgetésekre, a nyílt, őszinte vitákra. Is­merjék meg árnyaltabban a fiatalok gondjait segítsek a jogok és kötelességek össz­hangjának tudatosítását. A KISZ pártirányítasa során erősítsék összehangoló tevé­kenységüket, növeljék a kom­munisták, a társadalmi és tömegszervezetek. a gazdasá­gi vezetőik, a pedagógusok, a családok felelősseget az ifjú­ság nevelésében. A KISZ-szervezetek erő­sítsék a tanuláshoz való szo­cialista viszonyt A mozgal­mi munka élénkítésére tö­rekedjenek a fiatalokhoz.kö­zelebb álló módszerek kez­ei eményeze&e re es elterjesz­tésere. A középfokú taninté­zetek KISZ-bizottságai, a*iap- szervezetei építsenek jobban a kommunista szülők, taná­rok, patronálok segítségére a politikai nevelőimunkában. A munkásfiatalok körében segítsék osztályöntudatuk fejleszleset. növeljék az if­júsági szervezet tömegbefo­lyását. Jobban vegyék igény­be a fiatal értelmiségiek fél- készültségét, tudását Segítsék a KlSZ-szerveze- tek szociálisan elmaradott családi háttérrel induló, ve­szélyeztetett és ciganyfiata- lok társadalmi beilleszkedé­sét. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a fiatalok körében a párt gazdasagpolitikajá- nak magyarázatára, a helyi feladatok megismertetésére; teljesítésük érdekében al­kalmazkodjanak jobban az új körülményekhez, követ­kezetesen javítva a munká­hoz való viszonyt Erősítsék a hazafiságra, a proletár nemzetköziségre neveles ele­meit, növeljék a felelőssé­get a fiatalokban önmaguk­ért, cselekedeteikért, közös­ségükért, a jövőjükért. Se­gítsék eiő a kedvező munka­helyi légkör kialakí' -sät, a pályakezdők beilieszkedeset. Fokozott követelmények A megyei KISZ-bizottság tudja: ami a 70-es évek mozgalmi munkájában ele­gendőnek bizonyult, az a 80- as években már kevés — mondotta kiegészítőjében Sáii di Árpád. — Ez arra ösz­tönöz bennünket hogy ke­ressük azokat az új munka­formákat, módszereket, ame­lyekkel céljainkat eredmé­nyesebben közelíthetjük meg. Vallj ük, hogy a KISZ csak akkor tud megfelelni a tár­sadalmi követelményeknek, ha megfelel az ifjúság min­denkori igényeinek is. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára is beszélt erről. Elmondta, hogy a Központi Bizottsá g réteg ­programokat állít össze, me­lyek ugyanazt a cé'i.t a meg­felelő politikai hatást a sa­játosságoknak megfelelő módszerekkel segítik elő. — Munkastílusunkat a változó, körülményekhez igazítjuk, demokratizáljuk a szervezet életet — mondotta. — A KISZ a folyamatos megúju­lás útján halad. Törekvésé­hez további bizalomra és tá­mogatásra van szükség. ■ 1 1 11 ■■■ ................ U j típusú vezetőtovó bb képzés A MÉM Mérnök- és Veze_ tőtovábbképző inlezete 1963. évi továbbképzési program­jában minden korábbinál nagyobb lehetőséget 'kinél a továbbképzés iránt érdeklő­dő vezetők szamara. Kísér­letképpen több olyan új le­hetőseget teremtett, amely nemcsak a költségekkel való takarékosságot, hanem a to­vábbképzés hasznosságát is szolgálja. A szakemberek helyzetük­nek és érdeklődésüknek megfelelően három új tanfo­lyamtípus köziül választhat­nak; továbbképzési konfe­renciák. illetve probléma- szemináriumok és irányított önképzés. A továbbképzési konferen­ciák folyamatban levő, átfo­gó kutatási vizsgalatok alap­ján, üzemi megfigyelésre, tu­dományos igényű üzemi eiemzesre vállalkoznak. A résztvevők részletes témáit - kát, ajánlott szakdolgazti té­mát kapnak, üzemi helyze­tük ismeretében azonban sa­ját maguk is javasolhatnak témát. Ez a képzési forma előnyös az üzemnek, mert szakemberek ahal elbírált olyan szakdolgozathoz jut, amely a saját problémájának megoldását tartalmazza. De előnyös a résztvevőknek is. mert továbbképzési bizonyít­ványt kapnak., üzemi kutatá­si jártasságot szereznek, pá­lyázati dijat nyerhetnek, sőt megfelelő szint esetében szakdolgozatuk révén egye­temi doktori címet is java­solhatnak nekik. Az egyéves tanulmányi Idő során legföl­jebb ör.-hat alkalommal kerül sor néhány napos, főkent üzemi konzulitaoios tanácsko­zásra. A problémamegoldó sze­mináriumok konzultációkra, kerekaszitalvitaikra és tarpasz- talacseire- jellegű tainulmániy- utakra alapozódnak. Ilyen típusú továbbképzést öt té­makörben szerveznek. Álta­lános fő célja: annak meg­vitatása és a megfelelő kö- vetkezetetesek levonása, hogy az egyetemen oktatott veze­tési és szervezési tananyag alapelvei miként hasznosul­nak a gyakorlatban. Az irányított önképzés alapja egyes érdeklődést ki­váltó szakkönyvek feldolgo­zása. A foglalkozásokon részit vesznek a szerzők és kerék­asztal vitákon kerül sor a záró dolgozat elkészítéséire, megvédésére. Az. önképzés során a szakkönyvek feldol­gozása csak kiindulópontot jelent: a cél az, hogy a szak- könyvekben közölt ismeretek alapján tisztázzák a gondo­latokat az önképzésben részt­vevők. Az irányított önkép­zésre jelentkezők három fő témakörrel foglalkozhatnak: a mezőgazdaság integrálódá­sával. mezőgazdaságunkban végbemenő korszakváltás­sal. valamint foglalkozta­táspolitikánkkal és munka­erő-gazdálkodás unk kal. Tsz-melléküzemág voft Az utolsó simítások az akkumulátorokat. Rend­kívül logikus utat jár be az egyik kis rész, amíg elér hozzánk. A fillérekbe kerü­lő mikroszigetelőket itt gyártja Kaposváron a Ka- pos-plast. Igen ám, de egy budapesti cégnek bérmun­kában. A szigetelők megye- székhelyünkről fölutaznak Pestre, onnan elviszik az összesét egy alföldi raktár­ba, majd abból a raktárból szállítják hozzánk az alkat­részeket. A szállítás szerin­tem többe kerül, mint maga az áru. Próbáltuk ezt az utat rövidre zárni, de nem ment. A pesti cég szerint csak a fővárosban megol­dott a minőségellenőrzés. Ez is így van nagyon jól, külö­nösen azért, mert a sokszo­ros átrakodás minőségrom­lással is jár. Utazik tehát az alkatrész. Ami meg helyben készül, az veszélyes. Ólom. Épp ezert rendkívül szigorú regula szerint dolgoznak az embe­rek. Csak férfiak lehetnek itt, s csak 18 éven felüliek. Maszkban vannak egész nap, ott, ahol közvetlenül is érintkeznek as ólommal. Aki a Kanizsai úton hagy­ja el Kaposvárt, annak ha­marosan feltűnik egy tábla, amely egy jobb oldali útel­ágazásnál jelzi, hogy arra található az Akkumulátor - és Szárazelemgyár telepe. Kevés embert foglalkoztató, alig ismert üzem, csöndesen fejlődik több mint tíz éve. Dévai Zoltán telepvezető kérésünkre csokorba szedte az 1971-ben épített kis gyár fontosabb évszámait: — A Latinca Téesz hozta létre ezt az üzemet, akku­mulátorjavítással és -gyár­tással foglalkoztak mellék­tevékenységként. Akkori­ban épp a mai szelekkel el­lenkező áramlat járta, úgy­hogy hetvenhatban meg is szabadult a szövetkezet a melléküzemágtól, az egészet megvette a VBKM Akkumu­látor- és Szárazelemgyára. A javítást megszüntették, csak gyártással foglalko­zunk azóta. Húsz ember dol­gozott itt, tizenötöt vett át az új gazda. Személy- és te­herautókhoz gyártottunk ak­kumulátorokat. Két éve a gyár önállósult, s körülbe­lül azzal egy időben, hogy „leváltunk” a VBKM-ről, a termékváltásra is sor ke­rült. Nem gyártunk már ki­csi akkukat hanem elektro­mos targoncákhoz készítünk több mázsás áramfor­rásokat, és csiná­lunk olyan eleme­ket is, amelyek Készül az akku egy-egy üzem, intézmény vész­tartalékának al­kalmasak, ha va­lami miatt meg­szűnik az áram­szolgáltatás. Ma ötvenen vagyunk. Négy irodai dol­gozó van, a töb­biek termelnek. Ennyi volt dió­héjban a telep története. Tegyük még hozzá: a fej­lődést számokkal is lehet illuszt­rálni. A termelő- szövetkezet mel­léküzemágában a húsz ember éven­te körülbelül tízmillió fo­rint értéket hozott létre. A telep tavaly 123 millió fo­rintos bevételt könyvelhe­tett el, az idén pedig két­százmillió körül lesz az eredmény. Az akkumulátor- gyár önállósulása óta gördü­lékenyebb a termelés, és a bérek is emelkedtek. Né­hány akadály azonban meg ma is van. Az üzemvezető — kesernyés tréfákkal fű­szerezve beszédét — az egyikről elmondta: — Hozott alkatrészekből és helyben készített ólom­öntvényekből állítjuk össze Heti 36 óra a munkaidő. Ci­garettázni a szünetekben szabad, de csak fogmosás és kézmosás után. Az idén kezdődött meg egy nagyobb átalakítás az üzemcsarnok­ban, ez is a munkások vé­delmét szolgálja majd. A Köjál állandó és igen szigo­rú vendég itt. Ám ezt senki sem veszi zokon, hiszen a szigor az akkumulátorgyár­tók érdekében szükséges. I* F. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents