Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

ARAs 1,80 Fi rVf | 1(f), V l L A G P R O l EIAM.JM, E-6* E S UJJ EXE KJ " ÖSVA&‘ SO M OG/I NÉPLAP XXXVIII, évfolyam, 249. sióm 1982. október 23., szombat Varsói Szerződés — Moszkva Befejezőit! a külüiyminiszleri bizottság ölese Közleményt adtak ki a tanácskozásról Moszkvában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ütése. Ugyancsak pénteken Andrej Gro- rrtiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere ebédet adott a külügyminiszterek tiszteletére. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találkozón Andrej Gromiko mondott rövid üdvözlő beszé­det, amelyre Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere vála­szolt. Szovjet részről az ebéden többek között Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, valamint Leonyid Kosztan­dov és Nyikolai Talizin, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei is jelen voltak. A Varsói Barátsági. Együtt­működési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1982. október 21— 22-én ülést tartott Moszkvá­ban. Az ülésein részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság. Bohuslaw Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, Stefan Ol~ szowski, a Lengyel Népköz- társaság. Púja Frigyes, a Ma­gyar Népköztársaság. Osltar Fischer, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialis­ta Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok . Szövet­ségének külügyminisztere. A külügyminiszterek átte­kintették az európai béke és biztonság megszilárdításá­nak. az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, kü­lönös tekintettel az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten részt vevő ál­lamok képviselői madridi ta­lálkozójának küszöbön álló felújítására. Véleményt cse­réltek a nemzetközi bizton­ság más időszerű problé­máiról is. I Az ülés résztvevői nagy * aggodalommal állapí­tottak meg, hogy a nemzet­közi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, minde­nekelőtt az amerikai impe­rialista körök veszélyes lé­pései és politikája miatt, amely, az erőn, a fenyégeté- seken és a diktátumon, az „érdekszférák” rögzítésén és újrafelosztásán, a független államok belügyeibe való be­avatkozáson, a fegyverkezesi hajszán alapszik, és amely­nek célja a nemzetközi egyensúly megbontása és a 1 katonai _ fölény megszerzése. Ez a politika aláássa a fel­halmozódott nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális alapját, a va­lamennyi ország független­ségének es szuverenitásának, egyenlőségének és törvényes érdekéinek kölcsönös tiszte- letbentertijisári nyugvó tár­gyalásokat. Komoly nyugta­lanságuknak adtak . hangot azzal kapcsolatban is, hogy a világ különböző térségei­ben új háborús konfliktusok és válsággócok keletkeztek, hogy napjainkban kiéleződ­tek a világ gazdasági prob­lémái. Mindez jelentősen fokozza a fenyégetest a béke ügyé­vel, a népek függetlensege- vel, az. enyhüléssel és az államok együttműködésével szemben. Éne a Varsói Szer­ződés tagállamainak 1900. május 15-i varsái nyilatko­zata már felhívta a figyel­met. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor megállapítot­ták, hogy a népeknek •■elha­tározott szándéka még job­ban kibontakoztatni a beké­ért és á fegyverkezési hajsza megszüntetéséért,, a függetr len fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó har­cot. Országaik nevében kije­lentettek. hogy a Varsói Szer­ződés- tagállamai a jövőben ■is -maximális, erőfeszítéseket tesznek, hegy megállítsák a feszültség eiezőaeseneK fo­lyamatát. elhárítsák a hábo­rús veszélyt, es haladast él­jenek el a fegyverzet, külö­nösen a nukleáris fegyver­zet korlátozáséban és csök­kentésében. Az ülésén képviselt ’álla­mok meggyőződése szerint a jelenlegi körülmények kö­zött a nukleáris háború el­hárítása érdekében rendkí­vül fontos lenne vaiameny- nvi nukleáris hatalom köte­lezettségvállalása. hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, amelyet Leonyid Brezsnyev- nek az ENSZ-közgyűlés má­sodik rendkívijW leszerelési ülésszakához intézett üzene­te tartalmazott. Elengedhe­tetlennek. tartják, hogy ha­sonló kötelezettséget vállal­jon minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg. A béke és a biztonság ér­dekében vadaimén ny i állam- nak nagy felelössegérzetet és politikai akaratot keil tanú­sítania, . hogy az. időszerű nemzetközi kérdésekben konstruktív megállapodások szülessenek. Le kell monda­ni minden olyan törekvés­ről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, (Folytatás a 2. oldalon) Hatékony gazdálkodásra ösztönöz a lengyel kormány hároméves terve, amelyet nemrég bocsátottak vi­tára a legkülönbözőbb társadalmi rétegek véleményét kérve. Ez célul tűzi ki az ország fizetési mérlegének javítását, az adósság és kamattörlesztések átütemezését, s a teljesiíme- nyek növelésével export-orientáltabb termelésre ösztönzi a vállalatokat. Képünkön: exportáruk rakodása a gdynai ki­kötőben önállóbb árképzés Kotik a jovo évi termékértékesítési szerzeteseket A módosított ár- és sza- baiyoaorendsjzer, valamint az új felvásárlási árak ismere­tében az élelmiszeripari vál­lalatok és a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll­nak mindazok az informá­ciók. amelyek alapján az 1988. évi termékértékesítési szerződéseket megköthetik. Első izíben kerül sor arra, hogy az önállóvá vált élel­miszeripari vállalatok a ter­melési programhoz szüksé­ges mezőgazdasági alapanyag beszerzését központi segítség nélkül tervezne ti k-szervez­hetilk. A MÉM illetékesei szerint a bel- es, a külföldi meg.un deiések, szükségletek ledér zésére a vállalatoknak, a szövetkezeti társulásoknak, kereskedelmi-felvásárló szer­vezeteknek a korábbinál erő­teljesebbe kell tenniök ter- meies-szervező tevékenysé­güket. Ehhez nagyobb lehe­Ülésezett a fogyasztók tanácsa A fogyasztók Somogy me- •ei Tanácsa Kaposváron, a azafias Népfront székházé­in tartotta ülését. Kuszin" >r Rudolf, a Mészöv osz- lyvezetője vitaindító elő- lásában a fogyasztói párná­nk. vizsgálatairól számolt ;; elmondta, hogy a me­te 16 szövetkezetének 1250 leiében a vásárlói könyvek integy 320 bejegyzést tar- limaztak, s 50 százaléka - masz volt. A vásárlói sérelmek 80 ázaléka a kenyér minősé­rt, annak szállítási rend­erét, tíz százaléka a '"bolti emelyzet kereskedői niaga- í-tását érintette. Gyakoriak lejárt. Szavatossági árukkal, ipcsolatos vásárlói észrevé- ■lok is. Az ^osztályvezető említette, >gy az afészek a ' be jelen- •st. nyolc napon belül ki- Lzsgái.iák. es- a vizsgálat tedményéről írásban értesí- k ,a" panaszost. A bészárhölót követő vita • ■ an a hozzászólók megemli- rttek a nehezsegeket — rak­tárhiány, alacsony technikai szint — is. Néhány szövetke­zetnek — így a csurgóinak, a nagybajaimnak, a bogláir- lelleinek, a karáéinak — a jövőben többet kell törődnie a vásárlók érdekeivel. A belső ellenőrök lelkiis­meretesebb munkája, a szak­szerű vizsgalatok, az egyes esetek tapasztalatainak álta­lános és megelőző jellegű alkalmazása a kulturált ke­res ked elem nek u gyanc s ak fontos követelménye. A ta­nácskozáson elhangzott: ah­hoz, hogy a közeli jövőben jelentős változást érjünk el, nélkülözhetetlen a kereske­delmi dolgozók munkabéré­nek és munkakörülményei­nek ; javítása, ez megszüntet­né a. már állandósult mun­kaerőhiányt. A hozzászólók egyes szö­vetkezetekkel hiányolták az egészséges vezetői szemléle­tét'az ellenőrzésekben, pedig ez meghatározó a szövetke­zetek és kereskedelmi egy­segek munkájában. A természet A hatalmas, százharminc hektáros táblában fürgén ha­lad a kaszálógép. ’ — Hajtani kell — jegyzi meg Mods István traktoros, — holnap jön a Hessfon, az­tán az gyorsan falja a ren­deket'. Október közepe után. nem mindennapi az ilyen kép. — Vörösherét vetettünk a búza után, — mondja Árvái József elnök, — Az időjárás annyira kedvezett, úgy . meg­erősödött a pillangós, hogy kár lenne nem hasznosíta­ni. Ügy döntöttünk, leka­szálj uk, Hesstonnai felszecs- kázzuk és szenázst készítünk belőle. Nemcsak a háziasz- szony örül, ha tele a kam­rája. az állattenyésztők is jó szívvel veszik, ha van egy kis tartalék. A természet ajándéka ez a lehetőség — és mi sem érthetőbb, mint az. hogy a karádi Aranykalász szövet­kezet él az alkalommal. Már csak azért is, mert ritka az olyan ősz, mint ez a mostani, amikor ennyire ütemesen, kapkodás- es idegességmen­tesen végezhetik munkáju­kat. A kiíéncszáz hektár ku­korica mintegy háromnegye­de már biztonságban vám. Nagy előnyt jelentett, hogy korán kezdhették a munkát, mivel kétszázötven vagöh- nyi termést nedvesen tárol­nak. A jelentős energiameg- takaritáson túl a betakarítás zökkenőmentes szervezését is jól segíti ez a gyakorlat. Nem beszélve arról, hogy a különösen nagyarányú: ez^r- öt&záz hektárnyi kalászos vetéséhez is kedvezőbbek a feltételek. A korán lekerült kukorica után jó ütemben készülhet a magágy, így érthető, hogy lassan a tfcza kétharmada a földben van. — Minden célunk az — je­gyezte meg az elnök —, hogy novemberre csak az őszi mélyszántás maradjon feli­adatnak, A munkavégzés kiégvén­súlyozott üteme így aztán módot nyújt arra, hogy min­den különösebb gond nélkül az őszi csúcsmunkába beik­tassanak egy — egyébként ilyenkor szokatlan — mun­kát, a szenázs-készátést. Nem csak a természet adta érték gondos hasznosítása miatt tartják ezt a fontosnak: a nagy mennyiségű, a tartalé­kokat is magába foglaló ta­karmányra nagy szükség van Karádon. Ez évtől ugyanis folyamatosan átkerül a szar vasmarha-hizlalás a háztáji gazdaságokba. Az év elejétől szervezik a hizómarha-kihe- lyezést, és ma már több mint kétszáz jószág a ház­táji istállókban hízik. A ta­gok a tapasztalat szerint szí­vesen vállalkoznak erre a munkára, kivált úgy, hogy térítés ellenében a nagy­üzem korlátlanul kielégíti a takarmányigényeket. Ha­sonló módszer van kialaku­lóban a sertéshizlalásnái is. A kölcsönös előnyökkel járó nagyüzemi integráció, a ház­tájiba kikerülő állomány jó takarmányéi látása érdekében a szövetkezet rövidesen ta­karmányból tot is nyit V. M. tőségekkel rendelkeznek. Egyebek között az árakat önállóbban [képezhetik, ösz- szefüggésbert a tény leges piaci igényekkel. Arra lehet ■számítani, hogy a szerződé­sek szerepe mindenképpen növekszik, hiszen az áru pi­acra juttatása, értékesítése így válhat zavartalanabba. A jövő évi szerződések megkötésénél az áruforgalmi es húsipari vállalatok az át­adások ütemességét igyekez­nek javítana. • Az eV első he­tében ugyanis általában ke­vés vágóállat érkezik a nagy­üzemekből és a kistermelők­től» és ez kieséseket okoz a vágóh íd alkon és a feldolgozó üzemekben. A vállalatok anyagilag is ösztönzik az év, eleji átadásokat. ‘A konzerv­ipari szerződéseknél máris a termőhelyek bizonyos átcso­portosítása figyelhető meg. Azok a nagyüzemek, ame­lyek gyengébb tenmésáttaigo- kait érték el, egyebek között például a zöldborsónál fel­hagynak a termeléssel, má­sutt viszont, ahol kétszeres hozamokkal jó nyereséghez jutottak, bővítik a kínála­tot. A baromfiipari szerző­déseket várhatóan két lép­csőben kötik meg; a jövö ew első hetedben — a külpiaci értékesítési lehetőségek rész­letesebb ismeretében — ütik nyélbe a megállapodások egy részét. A zökiség-gyümolcs fron­tom máris jó ütemben ha­ladnak a tárgyalások. Arra lehet számítani, hogy az áfész-ek a korábbinál job­ban bekapcsolódnák a kis­termelők termelésének szer­vezésébe, amiből a mező- gazdasági nagyüzemek is — az ideinél jobban — kiveszik majd részüket. Az átvétel ugyanis meg mindig nem volt zavartalan. A MÉM- hez is elég sok panasz érke­zett az átvéteti nehézségek­re, azok elhúzódására. Ezek mindenekelőtt azzal magya­rázhatók, hogy a kisterme­lők áruja meg mindig elke­rüli a szerződéses csatorná­kat, gyakran ötletszerűen ér­kezik a piacra. A cukoripar szintén megkezdte a szerző­déskötéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents