Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

Washington és Párizs után Rómába érkezőit Amin Gemajel libanoni elnök. A repülőtéren Colombo olasz külügyminisz­ter kíséretében elhalad a tiszteletére kivezényelt diszszá- zad előtt (Telefotó — AP—MTI—KS) Haderőcsökkentési tárgyalások 313, teljes ülés Egy „háromszög' változásai Csütörtökön Becsben meg­tartották' a közép-európai fegyveres erők es fegyverzet kölcsönös csökkenteséről fo­lyó tárgy' a l as - sorozat 318. teljes ülését, amelyen Nagy- Britannia küldötte, Murray Simons . nagykövet mondott beszédet. A brit küldöttség vezetője a létszámadatok tisztázatlanságában jelölte fneg az előrehaladas legfőbb akadályát. A szocialista országok szó. vivője a nyugati felszólalást értékéivé rámutatott, hogy a létszámvitára való hivatko­zás célja továbbra is az idő­húzás, mert — mint emlé­keztetett rá — a szocialista országok 1980-ban benvúj­Csütörtökön a Szovjetunió­ban a műholdas távközlés és televíziós hírközlés további fejlesztési programjának •megfelelően újabb „Hori­zont” jelzésű távközlési mű­holdat bocsátották föl. A mesterséges holdon tö­kéletesített fedélzeti átjat­Amikor a telexgép kopogni kezdte a hírt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanacsanak öt új, nem állandó tagja között ott van Nicaragua is, a kommentátornak azonnal egy két evvel ezelőtti sza­vazás ötlött emlékezetébe. A történelmi párhuzamok szük­ségképpen sántítanak, ezút­tal azonban elkerülhetetlen a közelmúlt fölidezese. Akkor Kuba és Kolumbia versen­gett a tagságért. Az Egye­sült- Államok azonban teljes erővel „bedobta magat" a küzdelembe, s a színfalak mögött mindent megpróbált Havanna lejáratására. Erő­feszítéseinek eredményeként végül mindkét ország visz- szalepett Mexikó javara. Most kísértetiesen azonos forgatókönyvet írtak meg Washingtonban, ezúttal a térség másik forradalmi moz­galmának ház a ja, Nicaragua ■ ellen. Hiaba „lobbiztak" azonban sajat jelöltjük, a Dominikai Köztársaság érde­keben, az amerikaiak kese­rű kudarcként könyvelhették el, hogy védencük csupán 50 szavazatot kapott az ENSZ közgyűlésétől, inig Nicaragua mellett 104 ország tette le voksal. Washington nem kerülheti el a tanulságok levonását. Mindenekelőtt rá kell ébred­nie, hogy többé nem hoz­hatja vissza azokat az idő­ket, amikor a világszerve­zet, az amerikaiak szavazó- gepezeleként — szinte futó­szalagon hozta a Feher Ház­ból sugalmazott döntéseket. Ellenkezőleg, az USA az ENSZ-ben mind gyakrabban kerül olyan helyzetbe, hogy másként szavaz, mint a tag­államok túlnyomó többsége; elszigetelődik. Ez történt tották a létszámadataikat tartalmazó új listát, azt azon­ban a nyugati fél nem volt hajlandó elfogadni. A Var­sói Szerződés tagországainak ismételt kérésére sem tudta a nyugati fél megjelölni a létszámvira valódi okát, az eltérő adatok forrását —mu­tatott rá a szóvivő —, ezért legfőbb ideje lenne félre­tenni a mesterségesen tá­masztott akadályt, és in­kább az. első haderőcsökken- tési egyezmény megszövege­zésére kellene fordítani a figyelmét. A bécsi tárgyalások kő­vetkező teljes ülését jövő csütörtökön tartják a Hof- burgban. szóbenendezés működik, amely a telefon, és rádiiós- telex-összeköttetés. valamint a televíziós adások tovaobí- tására szolgál. A „Horizont” fedélzetén elhelyezett műszerek és be­rendezések ki fogas tatamii működnek. most Nicaragua Hl -tagsaga eseteben is. Pedig Washington éppen Managuát szerette volna el­szigetelni. Ez nem sikerült; a szavazás a sandinisták nö­vekvő nemzetközi tekintélyét bizonyította. Az amerikai ve­zetés Nicaragua ellen már régóta szövi a különféle ter­veket, s a forradalom győ­zelme után azonnal meg­kezdték a megbuktatott So­moza külföldre menekült hí­veinek táborokba gyűjtését és felfegyverzését. A Nícara- gúval szomszédos Honduras jobboldali rezsimjében al- kalmas partnerre leltek, oly­annyira, hogy a kel ország határvidékén gyülekező m- caraguat ellenforradalma- rok ezrei gyakorlatilag aka- dalytaianul — vagy éppen a hondurasi hadsereg támoga­tásával — hajtjuk vég re sza­botázsakcióikat. Tervei valoraváltása érde­kében az USA megsokszoroz­ta a Hondurasnak juttatott katonai segelyek összegét, s az amerikai tanácsadók szá­mát. Eközben teljes gőzzel folyik a Nicaragua elleni nyílt provokációnak, a de­cemberben a határvidéken tartandó közös amerikai— hondurasi hadgyakorlatnak az előkészítése. A matnaguai forradalmi rendszer, amely többször is hiaba szorgal­mazta a térség problémainak tárgyalásos ' rendezését, jog­gal tart attól, hogy nyílt intervenció készül ellene. Alig több mint két évtize­de Fidel Castro Kubája el­len kisereit meg Washington fegyveres támadást. A Uisz- nó-öbölbeli vállalkozás ku­darcara tán hasznos lenne emlékezniük az amerikai stratégáknak. Mert a törté­nelmi párhuzamok végig­gondolása alkalmas lehetne a kilátástalan, am a nemzet­közi feszültséget növelő ka­landorakciók elkerülésére, K. G. Francois Mitterrand fran­cia államfő csütörtök > dél­után kétnapos hivatalos lá­togatásra a Nemet Szövetsé­gi Köztársaságba érkezett. A bonni kancellári hiva­tal előtt lezajlott katonai tiszteletadás után Mitterrand azonnaf megkez.dte tárgyalá­sait vendéglátójával, Helmut Kohl nyugatnemet kancel­lárral. Ä francia elnök kíséreté­hez tartózó Claude Cheysson külügyminiszter. Charles Hernu hadügyminiszter, akik. már csütörtök délelőtt Bonn­ban tartózkodtak, ezallatt a többi szakminiszterre! együtt nyugatnémet kollégáikkal folytattak megbeszélést. Helmut Kohl ezt követően Pierre Mauroj francia mi­niszterelnökkel tartott négy­szemközti megbeszélést A nyugatnémet kancellár az esti órákban díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Schaumburg palotában. A biztonságpolitikai és gazdasagai kérdések álltak a negyvenedik francia—nyu­gatnémet csúcstalálkozó el­ső napi tárgyalásainak kö­zéppontjában. Francois Mit­terrand és Helmut Kohl nagy Az egyiptomi parlament szerdán este jóváhagyta Egyiptom es Szudán októ­ber 12-en alaírt „integrációs chartáját”. A szerződés ér­telmében a két nílusi ország összefonódása a kül-, a gaz­daság . a katona- es a szo­ciálpolitika területén fokoza­tosan valósul meg. A két ország tényleges egyesülésé­ről azonban nincs szó. A Sri Lanka Ismét Dzsajavardene A Sri Lanka-i elnökvá­lasztás hivatalos végeredmé­nye alapján Richard Dzsaja­vardene további hat évre a szigetország államfője ma­rad. A 76 éves elnök a le­adott szavazatok 52,5 száza­lékát nyerte el. Fő vetelytarsa. a 66 éves Hector Kobbekaduva, a Sza­badság Part jelöltje a szava­zatok 43 szazatokat szerezte meg A fennmaradó szavaza­tokon további négy jelölt osztozott. Az indiai-óceáni szigetor­szág történetében ez volt az első elnökválasztás. fi eveimet szenteltek a két ország katonai együttműkö­désének, mivel azonban az érdekek számos téren eltér­nek egymástól, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Bonni értesülések szerint Franciaország azt szeretné, ha a nyugatnémet fél növel­né hozzájárulását az NSZK területén állomásozó francia csapatok fenntartási költsé­geihez, ellenkező esetben Párizs esetleg csökkenti e csapatok létszámát. Francia- ország esetleg hajlandó len­ne 350 kilométer hatótávol­ságú nukleáris rakétáinak egv részét az. NSZK terüle­tére telepíteni, fiogy azok ne az. NSZK-ra, hanem a Varsói Szerződés tagállamai­ra irányuljanak. Mivel azon­ban ez nem a NATO kere­tében. hanem kizárólag fran­cia fennhatóság alatt történ­ne, érzékenyen érinti a nyu­gatnémet szuverenitást. A tárgalásokon kiemelke­dő helyet foglaltaik el a Kö­zös Piaccal és a kétoldalú együttműködéssel , összefüg­gő gazdasági kérdések is. Mitterrand sürgette a keres­kedelmi mérleg egyensúlyba hozását, vagy legalábbis ja­vítását Párizs számára. kairói sajtó csütörtöki Men­tese szerint Hoszni Mubarak egyiptomi és Gafar Nimen szudáni elnök szombaton ta­lálkozik az egyiptomi El- Arishban, hogy megbeszél­jek. az együttműködés rész­letét. Ázsia politikai stabilitásá­ra döntő hatással van a tér­ség három, politikailag és gazdaságilag, kultúráját és hagyományait tekintve rész­ben vagy egeszben különbö­ző államának: a Szovjetunió­nak, Kínának és Japannak a viszonya A képzeletbeli há­romszög pontjait összekötő vonal, a kölcsönös kapcsolat jellege meglehetősen változó volt az elmúlt évtizedekben. És mostanában ismét válto­zás szemtanúja lehet a vi­lág. Ismét Pekingben A legfontosabb, világpoli­tikai szempontból figyelmet keltő, pozitív fejlemény a szovjet—kínai párbeszéd új­rakezdése. lljicsov külügy­miniszter-helyettes ismét Pe­kingben tárgyalt. Igaz, e hír jelentőseget helytelen lenne eltúlozni, de alábecsülni is. Érzékeltetéséhez elengedhe­tetlen a hattér megvilágí­tása. Legutóbb 1979 szeptembe­rében folyt külügyminiszter­helyettesi megbeszélés az ál­lamközi kapcsolat alapelvei­ről. Tárgya az a szovjet ja­vaslat volt, hogy rögzítsék megállapodásban a békés egymás mellett élés elveinek tiszteletben tartását, az erő­szak alkalmazásáról való le­mondást. Az eszmecsere vé-^ gül megfeneklett az ismert kínai követelés miatt, mi­szerint a Szovjetunió mond­jon le a Mongóliával és a Vietnammal szemben vállalt kötelezettségének teljesíté­séről. A közben eltelt csaknem három év alatt — az alap­vető nezetkülónbaeg fenn­maradása ellenére — a Szov­jetunió a gesztusok sorával érzékeltette, hogy hajlandó Kínával a kapcsolat norma­lizálására. Tavaly február­on az SZK.P. XXVL kong­resszusa ’ ' megerősítette Moszkva készségét a Kíná­val való kapcsolatrendezes- re. Az idén márciusban Deonyid Brezsnyev világ­szerte nagy figyelmet keltő •beszédet mondott Task em­beri, amely már nem az alapelvekben, hanem hang­súlyaiban hozott újdonságot. Brezsnyev rámutatott: a kí­nai külpolitika egyes vonat­kozásainak nyílt bírálata el­lenébe a Szovjetunió nem tagadta és nem tagadja, hogy Kínában szocialista társadalmi rend van. Másfe­lől Moszkva sohasem tartot­ta természetes jelenségnek a két ország közötti elidege­nedés állapotát. A szovjet államfő ismét készségét nyilvánította a minden elő­zetes feltetel nélküli megál­lapodásra. Szeptember végen Leonyid Brezsnyev Bakuban a kétoldalú kapcsolat foko­zatos javulásának jelentősé­gét elemezve, hangsúlyozta: hatása túllépné a régió ke­reteit, feszültségekkel terhes világunk stabilitását erősíte­né. Pekingben dolgozó nyugati megfigyelők szerint a Kínai KP szeptemberben megtar­tott XII. kongresszusának a megelőzőnél jóval mérsékel­tebb állásfoglalása a Szov­jetunió iránt valamiféle mó­dosulás előjelének tekinthe­tő, Ha arra keresünk ma­gyarázatot, hogy miért ép­pen most szaporodtak meg ezek a — változatlanul — óvatos lépések, a világpoliti­ka szélesebb összefüggéseit kell szemügyre vennünk. A szovjet gesztus időzítésében nyilvánvaló szerepet játszik az az amerikai politika, amely jelenlegi, évtizedek óta a legdurvább antikom- munista, szovjeteiienes irányvonalával a mélypontra süllyesztette a két nagyhata­lom viszonyát. Másfelől, úgy tűnik: Kína nemileg árnyal­tabban tekint mar az Egye­sült Államokra, főleg a Taj­vannak való fegyverszállítás folytatása miatt Nem art mégegyszer hangsúlyozni: hiú ábránd lenne a szov­jet—kínai kapcsolat azon­nali es maradéktalan rende­zésére számítani. Túl sok el­lentét halmozódott fel a két ország között, semhogy mind egycsapasra felszámolható lenne. Tálán csak egy példa ra: jelképes és valóságos je­lentése volt annak a tény­nek, hogy azon a napom amikor lljicsov Pekingbe ér­kezett a szovjet fővaros ven­dége volt Troung Chinh vietnami elnök. Eltérő álláspont Japánhoz fűződő viszonyát eltérően ítéli meg a Szovjet­unió es Kina. Októberben, utolsó külföldi útján Pe- ktngbe látogatott Szuzukt, volt japan Kormányfő. A két drszág épp tiz eve rendezte diplomáciai kapcsolatát s ez idő alatt — a koraDbi pe­kingi szemléletváltás ered­ményeként — meglepő egyet­értés aiaKult ki Közöttük a nemzetközi politika fő kér­déseiben. A „felkelő nap őr- szaga” Kína egyes számú gazdasági partnere, jóllehet a pekingi gazdasagpolitika bakugrásai kedvét szegték a japan tókenek. Ami a poli­tikai illeti, Peking nem elle­nezte, sőt mostanáig ösztö­kélte inkább a japan kato­napolitika törekvéséit — nyilván szovjetellenes él­lel. Nehéz lenne választ adni arra, hogy e téren bekövel- kezik-e bármiféle módosu­lás. Az első komolyabb súr­lódás Tokió és Peking között épp Szuzuki Zenko kor- manyelnóksegének idejer* esett: a politrkai botránnyá dagadt tankönyv-vita, az a japan törekvés, hogy az if­jabb nemzedék tudatából intézményesen kitöröljek a világháború kirobban lása- nak felelősségét az azsiai agressziót. Abban azonban semmi vál­tozás, hogy a kínai vezetés egyetért a Japánra nehezedő amerikai nyomással, amely a katonai kiadás növelését szeretne kikényszeríteni a szigetországból. Minthogy ennek jelszava, a „szovjet veszély” ellensúlyozása, Moszkva jogos aggodalom­mal tekint erre a tervre. Meg inkább arra, hogy Ja­pan hozzájárult olyan F— 16-os vadászgépek területen való ailomasoztatasahoz, amelyek repülötavolsagan belül van a Szovjetunió Csendes-oceani határvidéké. Az, amerikai nyomással szemben feltűnő engede- kenyseg. a kormányzat ré­széről táplált szovjetellenes hisztériakeltés hatasara a szovjet—japan kapcsolatok hűvösek. Ez ellenimund a szovjet törekvéseknek, a józan esznek, s a katonai, gazda­sági helyzetét tekintve rend­kívül sebezhető Japan létér­dekeinek. Feltehetően erről tájékoztatta japan kollegá­ját Gromiko. az ENSZ szék­helyén megtartott rövid megbeszélésén. Ciy. S. Csiky Gergely Színház Kaposvár 1982. november havi műsora 2. kedd 13.3« KFGYENC Blaháné-bérlet 3. szerda 14.3« JÁNOS VITÉZ E-bérlet 19.00 KEGYENC Déryné-bérlet 4. csütörtök 14.30 JANOS VITÉZ CS-beriet 19.00 JÁNOS VITÉZ Petőfi-bérlet 5. péntek 14.30 JANOS VITÉZ J-beriet 241.00 JANOS VITÉZ Kiss Manyi-bérlet (. szombat 15.00 KEGYENC Gárdonyi-beriet 19.IMI KEGYENC Cray-bérlet 1«. szerda 14.30 JANOS VITÉZ K-bérlet 19.41« JANOS VITÉZ Vörösmarty-bérlet 11. csütörtök 14.30 JANOS VITÉZ R- bérlet 19.00 JANOS VITÉZ Noszlopy-bérlet 12. péntek 19.00 KEGYENC Ratkay-bérlet 13. szom bat 19.00 MARAT HALÁLA Berlets/.ünetes ea. 17. szerda 14.3« JANOS VITÉZ Z-bérlet 19.00 ~ EGYenc Erkel-bérlet 13. csütörtök 19.00 KEGYENC Komor- bérlet 19. péntek 19.00 KEGYENC Kiss M.- bérlet 20. szombat 15.00 JANOS VITÉZ Gárdonyi-bérlet 20.00 JANOS VITÉZ Berlets/.ünetes ta. 24. szerda 19.00 JANOS VITÉZ Táncsics-beriet 25. csütörtök 19.00 JANOS VITÉZ Munkácsy-beriet 2fi. pentek 19.00 KEGYENC N oszlop,y-bérlet 27. szombat 19.00 JÁNOS VITÉZ Od ry-bérlet 29. hétfő 19.30 O, AZOK A SZÉP napok: Stúdió- bemuta tó. Jegyek a jegyirodában kaphatók! Kaposvár, Május 1. u. 8. (Telefon: 11-103) (87564) Több mint ssizezer embert kellett kitelepíteni a Spanyolor­szág keleti partvidékén pusztító árvíz miatt. Képünkön: ha rom felborult személygépkocsi fekszik Alicante varos egyik beomlott utcájában, a viharos esőzések sújottta területen (Telefotó — AP—MTI—KS) Egy szavazás margójára Világűrben a „Horizont” Egyiptom —Szudán Jóváhagyták az „integrációs chartát” MHteranrf Kohl-tat tárnyal Francia—nyugatRémeí csúcs Bonnban Ázsia

Next

/
Thumbnails
Contents