Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

Vállalatok nehéz helyzetben 197# óta nem voüt ilyen maga« a pénzügyi zavaróik­kal küszködő gazdálkodó egységek száma, mint az idei esztendő első, hat hó­napjában! Július végéig mintegy félszáz olyan vál­lalatot tartottak nyilván, amelyek esedékes fizetései­ket rendszeresen csak késve teljesítették. A Magyar Nem­zeti Banknak az első félév­ben 800 millió forint érték­ben kellett úgynevezett eseti áthidalási hitelt nyújtani. Mindez több tényező együttes hatásával magyaráz­ható. Ugyanis nem arról van szó, hogy ilyen mértékben romlott volna a vállalati gaz­dálkodás. A jövedelmi viszo­nyokat tekintve ugyanis az év elején még egészen más volt a helyzet. A gazdálko­dók 1981. évi mérlegükben az előző évit meghaladó eredményt mutattak ki. Át­lagot meghaladóan alakultak a jövedelmek, a szállítás, a hírközlés, a mezőgazdaság és az ipar területén működő gazdálkodó egységek többsé- ■ généi! A kedvező jövedelmi hely­zet nem elsősorban a válla- .ati gazdálkodás hatékonysá­gának javulásából szárma­zott, hanem többek között az árak emeléséből, vagy például a költségvetési tá­mogatások növekedéséből. •Érthető, hogy a hazai gaz­dálkodási körű Íróén vek szi­gorodásával összhangban a bank is körültekintőbben bí­rálta él a rövid lejáratú hi­télete kihelyezését, s azok­nak a vállalatoknak, ame­lyeknél szervezetlenséget, av dokolatlan készletezést, ren­delés nélküli termetest ta­pasztalt, nem folyósított rö­vid lejáratú hitelt. Ezzel nőtt a pénzügyi zavarral küzdő vállalatok száma. Az idei esztendőben a kül­piaci helyzet a várakozá­sokkal ellentétben tovább romlott. Ez tovább neheast- tette, hogy a hazai vállala­tok bővíthessék exportjukat. Az értékesítési gondok miatt egyes helyeken megnöveke­dett az eladatlan készletek állománya, ami csökkentette a termelésbe fektetett pénz forgási sebességét, újapb pénzügyi gondokat okozva. A jelen gazdasági követélmé­nyeikkel nem tudtak lépést tartani ezek a vállalatok: ilyen rövid idő alatt képte­lenek voltak elszenvedett veszteségeiket pótolni. A pénzügyi gondok különbö­zőképpen jelentkeznek, s a közvetlen okok is eltérőek. Néhol eseti, átmeneti jelle­gűek a financiális nehézsé­gek, másutt lassan tartóssá tálnak. Ez utóbbi akkor is bekövetkezhet, ha a vállalat egyébként nem veszteséges, de valamilyen térén nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amit teljesíteni tud. Ez év elején például mintegy 20 vállalat, illetve szövetkezet jelentette be: várhatóan fej­lesztési alaphiánya lesz. Különösen nagy az al®p- hianyos vállalatok száma a gépiparban, ahol az utóbbi eveikben nagy összegű hite­leket vettek fel, s a törlesz­tési kötelezettségeket még a korábbi közgazdaságé kör­nyezetben vállalták. A vál­lalkozások a megváltozott vi­szonyok közepette mór nem bizonyultak olyan jövedelme­zőnek, hogy időben törlesz­teni tudják hiteleiket. Rosszabb a helyaet, ha a termelési ráfordítások növe­kedése nemcsak az időbeni hitei visszafizetést hiúsítja meg, hanem meghalad ja a vállalat bevételeit is. Vagyis veszteségessé válik a , gaz­dálkodó egység. A múlt esz­tendei mérlegadatok alapján a mez «gazdasagom kívüli népgazdasági agakban mint-, egy 20 gazdálkodó egyseg zarta a múlt esztendőt vesz­teségesem. A közvetlen otente körött a praciate a döntők. Többek körött örökként «ereeékek. adott eset­ben a tevékenység iránt a kereslet, ezzel összefüggés­ben az árak is alacsonyab­bak lettek. A világpiaci de- konjuktúra miatt magymér- tékben esett például a vas- kohászati termékek világpia­ci ára. az előállítási költsége­ket a magas anyag- és ener­giaárak miatt viszont nem sikerült visszafogni. Mindebből azonban ko­rántsem vonható le az a kö­vetkeztetés, hogy megszűnt a hazai vállalatok túlzott biztonsaga. Inkább csak szú- nöben van. Manapság azon­ban ez a folyamai sem le­becsülendő. Már csak azért sem, mert ahol pénzügyi za­varok keletkeznek.- ott rá­kényszerülnek sajat tartalé­kaik hasznosítására • is. Az önvizsgálat általában ered­ményes szokott leírni. A leg­több helyen bőven akad teendő a költségek csökken­tése, a folyamatok korszerű­sítése. a nem kifizetődő te­vékenységek leépítése, a szervezettseg javítása terén. És végül — ha korlátozott mértékben is — de létrejön bizonyos szelekció. Igaz, jelenleg meg ritka­ságnak számit, hogy e sze­lekciók végkovetkezmenye- ként megszűnjön egy-egv vállalat. (A 20 veszteséges gazdálkodó egység közül csu­pán 4 kisebbet számoltak fel. A többinél vállalati vagy egyéb forrásból „rendezték” a veszteséget.) De arra egy­re kevesebb a lehetőség, hogy a veszteség pótlására központi esakőzöket használ­janak. Hogy ma történjen a veszteségesen gazdálkodók­kal, ha a körülmények to­vábbi romlásával szamuk elszaporodna? Ez ma még kérdéses. A megoldást előre­láthatólag az jelentheti, ha a jövőben ilyenkor mindin­kább a banki módszerek ke­rülnek eióterbe es egyre ke­vésbe kell igénybe verum a költségvetési eszközöket p. r. Meggyorsult a munka Újítók új ötletekkel A kapunál levő hirdető­táblán ez a felirat olvasha­tó: Októberben újítási hóna­pot tartunk, a legeredmé­nyesebb dolgozóinkat, bri­gádjainkat külön jutalom­ban részesítjük. — Hosszú ideje évente kétszer, májusban és októ­berben rendezzük meg az újítási hónapot. Persze ez nem jelenti azt, hogy más alkalommal elhanyagoljuk ezt. Az utóbbi hetekben is több. a munkát könnyítő, a takarékosabb gazdálkodást segítő több újítást nyújtottak be — mondja Horváth Gyula, a Budapesti Vegyipar Gép­gyár tata gyáregységének igazgatója. Többségeben fiatal szak­emberekből — lakatosokból, gépszerelőkből, minősített hegesztőkből — tevődik ösz- sze a gyár Kenia brigádja. A nyugdifasbrigád Csak ágy emlegetik őteetr a nyugdíjasbrigád. Idős asz- szonyok és férfiak, nagy­apák, nagymamák, sőt mar dédanya is van közöttük. Nyolc óra allomunka a sza­lag mellett egy fiatalnak sem könnyű, s ők panasz nélkül végzik. Az öreg ke­zek boszorkányos ügyesség­gel választják ki a kis mé­retű vagy beteg burgonya­gumót. Október 1-tól 12* va­gon válogatásában vettek reszt. A napi 80—188 forint in­dokolná, hogy itt dolgozza­nak, míg élvezhetnék a nyugdijasevek tétlenségét? Hiszen nincsenek már nagy igényeik, nem kell évente új ruha. ök megelégszenek mar azzal is, ha az unokák be­szelnek idegen országbeli nyaralásról, ismeretien tá­jakról. Sőt: a közös munká­ban erről mesélni olyan ér­zés egy kicsit, mintha ők maguk jártak volna azon a messzi földön... Megy a szalag. — Csak akkor hagyom ab­ba, ha a íibanról leüt a betegség. Amíg a kezem emelni tudom, addig megyek. Ram seaoMthat az tűnök elvtárs __ S megy a szalag. A jókéi öregek meleg ruhaba öltöz­tek — hogy védje őket a hi­deg széltől. Kinvúlott mele­gítők, szmevesztett otthon­iak, a hatvanas években kö­tött mellények, pulóverek. .. Harom-negy Beteg rekeszti kívül a csípős saeteC Eeek valók ide. a krumpli sáros birodalmába. A másik bri­gád fiatalokból áll. Szorgo­sak ők is, ezek az emberek azonban mar félszavakból is értik egymást. — Nincs lezserkedés vagy lazsálás. Értik a dolgukat — mondja Nemeth György agst- zatvezető. Minősít a belső kényszer *. A termelőszövetkezeteket járva sokszor hallott pa­nasz: sok tag kiöregedett, nehez a faluban a munka­erő lekötése. nincs ember, azért kvéiefi emt vagy azt as ágazatot felszámolni. Való­ban nehezen orvosolhatok ezek. Érzik tettét a jatetóak. hogy nagy lehetőség ez a nyugdíjasbrigád. Boda Im­réké, Borbély Ferenc es tár­saik vallalasa. Csodálkoznak is, máért kell itt a fénykép? Minek ezt annyira dobra vernt? M*t is csináltak ök naonkhaál, hogy torna * sea­Kaveczki László gépszerelő hét esztendeje dolgo­zik a gyárban, kezdettől ő vezeti a brigádot. A húsz tagú brigád veze­tésén kívül cso­portvezető, és tag­ja a gyár igazga- tótanacsanak. — Vállalásaink­ban kezdettől sze­repel a kifogásta­lan minőség, a gyár átlag fölötti termelési ered­ménye mellett, hogy minél több. újítási ötletet adjunk be. Cé­lunk a két aranykoszorú után a kiváló brigád eím el­nyerése, s ezért nagyon so­kat kell tenni va­lamennyiünknek. Társaimmal kitű­nően szót értünk, segítjük, támo­gatjuk egymást. Ezt mondhatom a napi feladatok el­látására, s akkor - is, ha valakinek eszébe jut vala­milyen, a munkát könnyítő ötlet megvalósítása. Ezeket legtöbb­ször közösen ké­szítjük eL Az idén és tavaly húsznál több újí­tási ötletet nyúj­tottunk be, ezek­ből tizenkilencet elfogadtak és be­vezettek. Ezzel, úgy érzem, nem állunk rosszul, s azzal sem, hogy brigádom átlag­teljesítménye el­éri a 115 százalé­kot. KavrrrJri I.ávté brtgMvesető a sri- vaUyú-pröbapad működését mutatja Ez a közösség mindössze negyesztendös múltra tekint­het vissza. eredményeik azonban mari? számotte­vőek. Az alakulást követő évben elnyerték a szocialista címet, majd két alkalommal — 1980. és 1981. évi munká­juk alapjan — az aranyko­szorús kitüntetést. A gyár vezetői úgy emlegetik őket, mint akik a legtöbbet fára­doznak különféle újítások, ésszerűsítések elkészítésén, kivitelezésén. Nem csináltak óriási dolgokat, hanem valóban sok apró, hasznos ötletet valósí­tottak meg. Főként olyan célszerszámokat készítettek, melyeknek hiányát saját munkájuk végzésé közben éreztek. így valósult meg többek között egy szivattyú- próbapad s egy alumínium lemezsajtoló szerszám. Ezek felere, negyedere csökken­tették egy-egv gyártmány elkészítésének idejet. A le- mezsajtolast korábban csak a budapesti gyárban végez­ték, így nagy szállítási köit­A csőidomfaragó és készMQ^ Antal József séget takarítottak meg, X szivattyú-próbapad viszont a minőség javításában segít so­kat. Kaveczki László a* új itt­létek, hasznos szerszámok, az új technológiai módszerek kivitelezésében példát mu­tat társainak. Eddig kilenc elfogadott újítása van. — Inkább azt mondom. hogy ez is a brigádé. Hiszen Lucza Tibor, Olach Zoltán, Antal József és Németh Fe­renc s a többiek számtalan ötlettel rukkolnak elő. Olach és Németh most vizsgázták a gépészeti szakközépiskolá­ban, az itt szerzett tudásu­kat is hasznosítjuk a brigád közös újításainak megvalósí­tásában. Sokat segít ebben Tevesz Imre tmk-vezető, a gyár újítási felelőse. S amit újításainkért kapunk, az a brigád közös pénze. Ebből voltunk kirándulni Bada­csonyban, Pécsen e* Földvá­ron. s igen jól ereztük ma­gunkat. Hamarosan «rabbal szapo­rodik a brigád újításainak száma. Egyik brigádtag — Antal József — elkészített es már ki is próbált egv cső­idomforgató-berendezést, amefy az apróbb tárgyak he­gesztését könnyíti, gyorsítja meg. Elbírálásra vár másik újításuk is; egy légtelenítő szivattyú, ez viszont az egészségesebb munkavég­zést teszi lehetőve. Mindezek jelzik: a Lenin- brigád komolyan veszi elha­tározását, s azon fáradoznak, hogy a többi közösségeknek is példát mutassanak minél több ötlet, újítás megvalósí­tásában. •».. L. Szakmunkás-utánpótlás gondokkal Aki megszereti a vállalatot, az marad A naegye építőiparának fej­lődése szempontjából is kulcskérdés, mint foglalkoz­nak a szatemunkastanufi okkal a vizsga előtt és után a két legnagyobb kávéteiező válla­latnál. Ma mar csak egv útja-módja van a szakmun­kás-utánpótlásnak: ha kellő szántban képeznek ki fiata­lokat, s közülük minél töb­bet nyernék meg. Nem kis fettadat ez, hiszen a végzett szakmunkástanulók mintegy egyharmada máshol keres munkát azután, hogy kezé­ben vari a bizonyítvány. Az Építők Szakszervezeté­nek megyei bizottsága na­gyon fontosnak tartotta ed­dig is, hogy a mozgalomra minden lehetőséget es esz­közét kihasználva, együttmű­ködjenek az erős kötődés ki­alakításában. Erre serkentik a vállalati szakszervezeti bi­zottságokat is. .Ennek szelle­mében tárgyalták meg leg­utóbb, hogy a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szó-je milyen ered­ményeket ért éli eddig ezen a területen, s hói lehet még többet tenni a fiatalok ne- vel«#ebem, a beillesakeoes megkonsnyitesehesn. Dr. Fonni János, a megyei bizottság titkára elmondta, hogy mind a két vállalat gazdasági vezetősége nagy erőfeszítéseket' tesz arena.iv érdekében, hogy a fiatakjK ott maradjanak náluk. Az ünnepélyes szakmunk asavato ma már hagyományosan szép ünnepség a vállalatoknál. A SÁÉV még ballagási öltönyt is csináltat azoknak a fiúk­nak, akik a cégnél marad­nak. Ezen felül ötszáz forin­tos betétkönyvet vesznek át a végzősök. A Tanépnél az avatón jutalmazzák meg azokat, akik a legjobb ered­ményt érték el a tanulók munka versenyében. Jo hatá­sú, hogy azok a fiatalok, akik vállaljak a kétéves cégnél maradást, havi kétszáz fő- rétit Iteilleszkedési pótlekot kapnak. Ez csak ízelítő abból, mint csinálnak kedvet ahhoz, hogy a fiatalok a vállalathoz kö­tődjenek. Az eszköztárat eppen azért erdemes tovább gazdagítani, mert a fő cel a most még eltávozok arányá­nak további csökkentése. Mind a két vállalat figyel­me kiterjed arra, hogy elem­zi az okokat: mi készteti maradásra őket, s rw indítja ei „vanaoruu-a”. Mmdeakep­pen alapvető a döntésben a brigádok és a tanulók kö­zötti kapcsolat. Ezen felül a döntést befolyásolja a la­kóhely távolsága, a szülői akarat, az elerhető kereset összege, a szakmai tovább­fejlődés lehetóeege. A Tanep- től kilépették például vagy nem akartak védekezni, vagy nem akartak a tanult szak­mában dolgozni. Nem kis feladat a fiatalok megnyerése, de nem szabad sajnálni az időt és a fárad­ságot egyik vállalatnál sem. Hely ugyanis minden végzős­nek volt eddig íSh lesz ez­után is. Sajnos, a nyáron végzettek közül a SÁÉV-től is, a Taneptöl is tizenhármán mentek el. Ez alanyában kisebb az előbbi, nagyobb az utóbbi vállalatnál. Mi a fő feladat a szak- szervezet megyei bizottsága szerint? Elsősorban az, hogy a szakszervezeti bizottság ne csak a vizsga közeledtével foglalkozzon a szakmunkás- tanulókkal, hanem az iskola- kezdéstől kezdve, mégpedig rendszeresen kapcsolatot tartva velük. A szocialista brigádok és a bizalmiak te­hetnek a legtöbbet azért, hogy a fiatalok megszereaéék a szakmát, megkedveljek a vállalatot. Ez egyébként a beilleszkedés előszobája. Hi­szen csak a vállalatnál ma­radókra lehet építeni! Az ő aranyukat pedig a folya­matos gondoskodás nőikül nem lehet emelni. Szóba került, hogy olykor a brigádok szemlélete is gá­tolja a fiatalok ottimarada- sát. Ha ugyanis azt látják, hogy az idősebb szaktársak — úgymond — irigyiik az új szakmunkások bérét, amely nagyobb a* ő egyko­ri kezdő fizetésüknél, akkor bizony több fiatal,, hagyja magat elcsábítani máshová. Nem mindenhol, és nem egyforma . erős a halasa, mégis föllelhető. Könnyen egy kalap alá vesznek min­den fiatalt, rásütifc, nogy csak szórakozni, daszkózai akarnak. S ez nem esik jól — mert legtöbb esetben igazságtalan vélemény — azoknak sem, akiket ez eset­leg nem is érint. A szakszervezet megyei bizottsága most azt ajánlot­ta a szakszervezeti bizottsá­gok figyelmébe: fordítsák meg a sorrendet. Legyen olyan a szellem, hogy a bri­gádok Örüljenek, ha a fiata­lok szívesen kívánkoznak hozzájuk. Ezen nyugszik a vállalat jövője is! L G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents