Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
Hét nyelven dadogunk Túl a helyzetfelmérésen Ax idegen nyelv ismerete egyre kevésbé csu-^ pén műveltségbeli többlet Mindinkább érzékelhető gazdasági haszna is van, azaz hogy inkább csak lenne... -Az idegen nyelven is tárgyalni képes szakemberekkel rendelkező vállalatok külpiaci esélyei például eleve jobbak, mint azo- ké, melyek képtelenek az önálló kapcsolat fölvételére. A legfrissebb tudományos ismeretek elsajátításában is előnyt élveznek a külföldi szak- irodalmat figyelemmel kísérő szakemberek. Sajnos számuk meglehetősen kevés. Az elmúlt két- három évtized nyelvoktatási hullámvölgyében felnőtt népes nemzedéknek sok pótolnivalója van, ha meg akar felelni a kor eme követelményének. A felnőtt nyelv- oktatással kapcsolatos megyei kezdeményezésekről és gondokról igyekszünk képet adni összeállításunkban. Nyelvoktatási kisvállalkozás Alig két hónapja, hogy a Kaposvári Mezőgazda sági Főiskola nyelvi lektorátusának tanárai létrehoztak nyelvoktatási gazdasági munkaközösségüket, a po- Jygiotot. öthete* intenzív tanfolyamaikon 7 világnyelvet oktatnak kezdő, közép-, illetve haladó fokon. Szeptember eleje óta öt helyen — köztük három vállalatnál — kezdték el a tanfolyamét. — Mi adta az ötletet a kezdemén yezéshez ? — A megyei tanács nyelvtudással es tanulási ige- nyekkel kapcsolatos fölmérésének eredményei — mondta Sárosdy Ivan, a főiskola nyelvi lektorátusának vezetője. — Több fórumon is elhangzott a visszásság, miszerint Somogybán vannak nyelvet tanulni kívánó emberek és nyelvtanárok is, csalt épp e kettő nem mindig találkozik. Ügy gondoltuk, hogy a főiskolánkon rendelkezésre álló szellemi e>s technikai adottságokat jobban kihasználhatjuk, ha neszt vállalunk a megye felnőtt nyelvoktatásában. — Mennyiben .hiánypótló ez a vállalkozás? — A megyében eddig nem voltak rendszeres intenzív nyelvtanfolyamok. Meg kevésbé nyílt lehetőség a szaknyelvtanulási igények kielégítésére. — Az eddigi tapasztalatok nlap.jan bírják-e a tanulók a feszített tempót? — Az egyeni adottságoktól függ, hogy ki mennyire. Aki a kezdő, középfokú és haladó tanfolyamainkat végigjárja. elvben 15 hét, még pontosabban 300 tanóra alatt elsajátíthatja mindazt, ami a nyelvvizsgához kell. Erre nyilván csak kevesen volnának képesek. A tanulók közül egy sem tűzött maga ele ilyen nagy celt, amit viszont vállaltak, azt többségük győzi is szolgalommal. — A tanfolyamok szervezésekor jó néhány vállalatot meglátogatott. Véleménye szerint mennyire érzékelik ott a nyelvtanulás gazdasági jelentőseget? — önmagában is elgondolkodtató, hogy több mint 100 vállalat es intézmény vissza sem küldte a megyei tanaes kérdőívét. Számunkra a nyelvtanulás egyelőre mellékes. Félő, hogy mire belátják a fontosságat, már egy csomó lehetőséget elsza- lasztanak. Dolgozóik nyelvtanulását ma azok a vállalatok támogatják, amelyeket a napi feladatok már kényszerítenek, s ahol a vezető személy szerint is erdekelt abban, hogy munkatársai tanuljanak. 20 megkeresett kaposvári vállalat és intézmény közül ötben tapasztaltam ezt a fajta érdekeltségét. Megyei partforum irányítottá rá elsőként a figyelmet a felnőtt nyelvoktatással kapcsolatos visszásságokra. Somogy sajátos adottságai • között idegenforgalmi és kereskedelmi szolgáltatásaink színvonala, de a termelő vállalatok kapcsolatrendszere is megsínyli a nyelvi hátrányokat. Szabó, Zoltán tudomány- szervezési tifkar kapta feladatul az előrelépés lehetőségeinek számbavételét. Mint elmondta, a beérkezett felmérési adatok pontosságát kérdésessé teszi, hogy a — vállalatokhoz, intézményekhez, gazdálkodó egységekhez továbbított — 360 kérdőívből csupán 251-et küldtek vissza, s az is hogy másként nyilatkozik a nyelvtanulás szükségességéről, aki bármifele kötelezettseg nélkül csupán „adatot szolgáltat”, és másként az, akinek erre időt, pénzt és energiát kell fordítania. .. A kérdésre: jelentkezne-e. ha 1982 őszétől volna mod Egyre nyilvánvalóbb, hogy külgazdasági Isapcsoláfai tikban a spanyol nyelvterület az egyik legígéretesebb. A latin-amerikai fejlődő országok csaknem mindegyike potenciális gazdasági partnerünk. Sajnos a somogyi vállalatok eddig mintha nem ismerték volna föl az ebben rejlő lehetőségeket. Erre utal, hogy mindössze két szakember jelentkezett a Polyglot intenzív , spanyol tanfolyamára. Egyikük Illés Tamás, az. A grober megyei kJ rendeltségének beruházási osztályvezetője. — Jóllehet az A grober szellemi exportját az Agro- invest bonyolítja lé- feladataink olyan nagyok, hogy egyre többször van szükség arra: nyelvet beszelő kirendeltségi szakemberek is vállaljanak külföldi megbízatást. Csupán itt Kaposváron 10—12 nyugati cég képvisenyelvtanulasra, több mint ezren válaszoltak igennel. A legtöbben — 555-en — a németet szeretnék valamilyen szinten elsajátítani. 288 szakember kivan a megyében angolul tanulni, míg oroszul es franciául egyaránt 83. A nyelvtanárokat is számítva, mintegy 1700 ember beszél a megyeben — saját bevallása szerint — idegen nyelvet. Legtöbben a németben es oroszban jártasak. A beosztott dolgozok közül viszont csupán 9 beszél az oroszon, angolon es nemeten kívüli idegen nyelvet. A munkahelyi vezetők megítélése szerint még legalább 240 oroszul, 470 angolul, 1200 németül és 36 franciául tudó dolgozóra volna szükség. Kérdés persze, hogy a nyelvet beszélő munkatársakat hiányoló munkahelyek közül hány támogatna jelentkezőit. A somogyi vállalatok és intézmények zöme csupán fiók, részleg, vagy kirendeltség, s ez bizony sok huzavonát e# nehézségeket okoz... lőivel kell leülnünk tárgyalná rendszeresen. Ezért okoz gondot,, hogy jóllehet nyelvet beszelő dolgozónk akad, 70 diplomás szakemberünk között egy sincs, aki nyelvvizsgával rendelkezne. Magam például négy évet töltöttem Kubában, s elfogadhatóan beszelem a spanyolt. Ahhoz azonban, hogy megszerezzem a nyelvvizsgát, ki kell egészítenem hézagos nyelvtani ismereteimet. — Ezt nyilván nem cél nélkül teszi. — Mexikóban vagy Nika - ragukban különösen sok a tervezési, felmérési, valamint irányítási feladatúink. Meglehet, hogy valamelyikből nekem is részt kell vállalnom. — Kell? — Arra gondol, hogy ez. irigyelt megbízatás? Tény. hogy sokan dédelgetik a reményt, hogy egyszer majd egy távoli egzotikus országban kapnak munkát. Túlnyomó részük megriadna azonban, ha közölnék vele, hogy a jövő hétben utazhat. . . Hasonlóan van ez nyelvtanulásié. Úgy általában mindenki szeretne nyelvet beszélni, s mégis van rá példa, hogy egy tíz laga szakemberkül- döttségböl egyetlen ember ért szót a házigazdákkal. Pedig hát már a nyelv- az idegen nyelvű tárgyalókészség is részé a verseny képességnek. S hova forduljanak a nyelvet tanulni szándékozok? Jóllehet a feladatban hagyományosan nagy reszt vállaló TIT mellett már más intézmények is szerveznek nyelvtanfolyamokat, a több éves hátrányt aligha lehet egy ev alatt behozni. Látszólag a TIT most versenytársakat kapott. De aligha segítené a cél elérését az intézmények közötti presztízsharc vagy rivalizálás. Annál is inkább, mert a felnőtt nyelvoktatási szereposztás szinte magától értetődő. A tömeges igények kielégítésében továbbra is a kialakult hálózattal rendelkező TIT-é a főszerep, ugyanakkor a speciális — intenzív vagy szaknyelvoktatási igények kielégítésére például a mezőgazdasági főiskola Polyglot vállalkozása látszik alkalmasabbnak. Az ő munkájukat kivételes jó feltételeket nyújtó nyelvi labor is segíti (képünk). Hasonlóképp a sajátos szakmai igények ellátásában jut feladat a MTESZ-nek is. A megyei lanacs illetékesei most dolgoznak egy felnőtt nyelvoktatási központ megszervezésen. Ez amellett, hogy egyeztetné az igényeket és lehetőségeket, eszközökkel is segítené a különféle tanfolyamok eredmény esseget. JELBESZÉDDEL Arcunk pirul nyaranta, mikor megyeszékhelyünk vagy a Balalon-part üzleteiben azt látjuk: az eladó jel- heszaddel kénytelen megértetni magát a betévedt külföldi turistával, s az sem szívderítő látvány, ha az idegenvezető kézzel-lábbal, jobb esetben nyögvenyelős stílusban „magyaráz” egy- egy csoportnak szép hazánk nevezetessegeiről. Mit tehetnek az illetékesek a siralmas helyzet felszámolására? — ezt kérdeztük Széles Józseftől, a Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől. — A helyzet valóban rossz, bár mar látszik az alagút vége — hangzott a válasz. — Idegenforgalmi vállalataink, mindenekelőtt a Sió tour és a Volán Utazási Iroda, anyagi eszközökkel is hozzájárulnák az idegenvezetők nyelvismeretének fejlesztéséhez. De nan „ellenpélda" is. Tavaly — a Belkereskedelmi Továbbképzési Intézet ösztönzésére es se- gitségével — idegenvezetői tanfolyamot szerettünk volna indítani, . ám a felvételi vizsgák katasztrojulis eredménnyel járták, a jelentkezők többsége a választott nyelvnek az alapjait is alig ismerte. ezen a szándék meghiúsult. A vendéglátó- iparra nem lehet különösebb panasz: éttermeinkben a pincérek ‘legalább meg tudnak szólalni nemeiül, angolul vagy franciául. A bolti eladok nyelvludasa azonban nem ad okot melldöngetes- re: jószerével csak a Sió Aruházat említhetem követendő példaként. Tudomásom szerint eddig csupán a Somogy megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vallalat próbálkozott azzal, hogy — a TIT közreműködésével — nyelvtanfolyamot szervezzen dolgozóinak. A helyzetet tarthatatlannak Ítéljük, ezért már az idén mindent elkövetünk — elsősorban nyelvi kurzusok szervezésével és anyagi ösztönzéssel — a jelenlegi állapot megszüntetéséért. A szemlélőből mindazok ellenére kikíránkozik a kérdés: vajon mennyi pénzt és fáradságot takaríthatnak meg az iskolai nyelvoktatás reformjával és az „utókezelés" megszüntetésével? Része a versenyképességnek Szuggesztopédia A két esztendeje nyilvánosságra hozott adatok szerint hazánk lakosságának tizenöt százaléka tud vagy ismer legalább alapfokon valamilyen idegen nyelvet. A statisztika azonban csapdát rejt. mert a nyelvtudóik táborába soroltak mindazokat akik annak idején akár elegseges eredménnyel csúsztak át az érettségin oroszból, angolból vagy németből, s azokat, akik valaha kollokváltak vagy ' szí - gorlatöztkk egy nyelvből. No és a nemzetiségi lakosokat. Ha lerántjuk a menyasszony fátylát, rögvest káderül : a más jelzőrendszerekben szerzett jártasságunk finoman szólva szegényes, iskoláinkban és felnőtt kurzusainkon meg mindig a „grammatizáló" módszer a divat, s csak lassan, tétován tettünk lépéseket a korszerűbb nyelvoktatási metódusok bevezetese leié. Ám szerencsére akadnak kivételek is. Például a MTESZ támogatásával immár rendszeressé vált kurzusok. Magam nemrégiben egy záróvizsgán ámulattal figyelhettem másfél tucatnyi „tanulót” — voltak közöttük mezőgazdasági szakemberek, orvosok, de volt kirakatrendező. többgyermekes háztartásbeli is — amint ékes angolsaggal csevegtek családjukról, munkájukról, szenvedélyeikről, mindösz- sze néhány hét tanulás után! „Bár tíz éven át bifláztam egy másik, nyelvel, semmire sem jutottam a hagyományos módszerekkel — mondotta egyikük — most azonban, par napja, angolul álmodtam." Másikuk — fiatal lány — derültségtől kiser ve meséli eL, hogyan kérte el a vonaton a friss újságot útitarsától — Shakespeare nyelvén. Sikereiket egyöntetűen Gulyás Zsigmonanak, a kaposvári Munkácsy gimnázium tanárának, a tanfolyam vezetőjének tulaj donítjáik. a rengeteg játéknak, szellemes ötletnek, a nyelvpedagógiában szerepjátszásnak nevetett metódusnak, s általában a szuggeszUrpediának... fásokat, a tanuló így befő gadóikepességének egészét a nyelv elsajátítására fordíthatja. A kellemes légkör kialakításához az is hozzájárul, hogy a padsorok helyett a „diákok” körben elhelyezett, kényelmes karosszékekben foglalnak helyet, itt játszhatták el a nekik kiosztott „szerepeket”, ami jó eszköz arra, hogy feloldódjanak a szerepsör gondojat- es érzésvilágában. A tananyag „élő” párbeszédeket tartalmaz, rendszerint ,,hát- terhatasok” — .fény. zenei hang — falhasználásavaL Külön grammatikát a szug- gesztopedia nem tanít, csupán a párbeszédekbe „ágyazottan” automatizál egyes mondatformakat, valamint a kikapcsolódásnak ható játékokba rejt el nyelvi tanulságokat, szabályokat. A módszer lehetőséget teremt arra, hogy a tanu.ó hat hét alatt 15(H)—2000 szót és kifejezést sajátítson el, míg a tradicionális tanfolyamok terveiben legfeljebb nyolcvan-száz lexikai egység szerepelhet másfél hónapra. Érdekesség, hogy Bulgáriában és a Szovjetunióban a szuggesztopédiát már evek óta sikeresen használják az írás, az olvasás, a számtan oktatására, az angol és orosz nyelvű szakirodalom pedig szinte könyvtárnyira duzzadt, Magyarországon azonban — a MTESZ kivételevei, mely már kilenc eve szervez ilyen tanfolyamokat — egyetlen szerv sem foglalkozik a szuggesztopédia meghonosításának gondolatával. — A Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet illetékesei rendszerint kitérő válaszokat adnak — mondja Gulyás Zsigmoud, aki néhány éve Angliában igyekezett elmélyíteni metodikai felkészültségét. — Szinte refrénként ismétlődik az a kifogás, hogy a tanulóik — éppen a grammatikai képzés „kiiktatása" miatt — több hibával beszélnek, mint azok. akik a hagyományos módszerekkel tanultak nyelveket. De legalább beszélnek! Mi hát ennek a különös elnevezésű nyelvoktatási rendszernek * lényege ? S miért csak szűk körben terjedt el nálunk, miközben csaknem egesz Nyugat- Európában, Észak- Amerikában, a Szovjetunióban es jó nehány kelet-európai szocialista országban a reneszánszát éli? Az eljárás atyja, Gozanov szófiai orvosprofesszor betegek kezeléseikor ismerte föl jó egy évtizede, hogy az em- iesezet javitasat, a szellemi tevekenyseg fokozását szolgáló eszközök közül egyik- másik nemcsak a gyógyításban alkalmazható eredményesen, hanem egészséges emberek tanulási képességének fejlesztésében is. Alapélve: a tanulás „alanyát” olyan környezetbe helyezi, amely megszünteti a külső — rendszerint gátló — haíme, * tényállás: egv nyelvoktatási módszer meghódította szinte az egész civilizált világot, de hazánkban nem akarnak tudni róla. Vajon csak a hivatali gépezet nehézkessége; ebben a ludas ? Vagy egy beidegződés, mely a szakirodalom olvasására kényszerülő mezőgazdasági vagy műszaki értelmiségiektől, a munkásoktól, a háziasszonyoktól a világot látni induló turistáktól is azt kérné számon, ami pedig a nyelvszakos bölcsésznek kenyere: folyamatos, hibátlan és árnyalatokban gazdag önkifejezést ? Vajon nem fényűzés ez? SOMOGYI NÉPLAP
