Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
TANÁCSTAGI CSOPORTOK A társközségek gazdái Megyénkben mindössze öt önálló tanácsú község található. Hatvan tanács több település együttes képviseletét és igazgatását látja el. E testületek tanácstagjai falvak — elvétve községrészek — szerint csoportokat alkotnak, melyek a sajátos érdekeket hivatottak érvényesíteni. Emellett természetesen összegyűjtik és továbbítják választóik igényeit javaslatait, és mozgósítanak egy-egy fejlesztési feladat elvégzésére, társadalmi segitésére. A megyei tanácstagok városi, illetve járási csoportokban alakítanak ki közös állásfoglalást a képviselt területek időszerű kérdéseiben illetve az előterjesztésekről. Összeállításunkban néhány tanácstagi csoport tevékenységéből adunk ízelítőt - nem tagadva, hogy elsősorban a jó tapasztalatokra voltunk kiváncsiak. A megyei tanács siófoki vá- rosn-jatáei csoportjának irányítója Kaposváron lakik: dr. Mohar László, a megyei földhivatal vezetője. Az első kérdés e tényből adódik: lehet-e a képviselt területen kívül élve sokoldalú, naprakész tájékozottságra szert tenni? — Ügy érzem, ismerem a varost és a járást. Ezt annak köszönhetem, hogy jó kapcsolatom van a terület párt- és tanácsi vezetőivel, és személyesen is sűrűn megfordulok — hivatali beosztásomnál fogva is — Siófokon és a járásban. És persze azért vannak az ott lakó és dolgozó tagtársaim, hogy találkozásunkkor sokoldalúan tájékoztassuk egymást A megyei tanácstagok helyi csoportjának — akárcsak a községekben — elsősorban az a feladata, hogy véleményezze a testületi anyagokat, ösz- szegyűjtse és továbbítsa az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket. Hogyan tölti be e szerepét a siófokiak kis képviseleti közössége? — Éves tervünk a megyei tanács programjára épül. Ehhez igazodva általában vizsgalatot végzünk, amelynek anyagát, tapasztalatait felhasználva vitatjuk meg az anyagot. Ezek a megbeszélések nagyon alaposak: számos jelenség. adat, összefüggés kerül felszínié. Rendszerint a vitában dől el, kinek van a legtöbb és legeredetibb monA képviseleti demokratizmus erősítésében egyre nagyobb szerepet kell kapniuk a községi közös tanácsok kereteiben működő tanácstagi csoportoknak. Mennyiben felelnek meg Somogybán e közösségek a növekvő követelményeknek? Miként válhatnak a társközségek valóságos irányító szervévé? — Erről beszélgettünk dr. Tóth Sándorral, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjével. — A csoportok tevékenységének meghatározója az dandója, és többnyire f> vállalja a hozzászólást a megyei testület ülésén. Emellett természetesen más témákról is tárgyal a csoport.-j- Minden ülésen tájékoztatót hallgatunk meg a város,, illetve a járás valamely ágazati, területi sajátosságáról, fejlesztési és egyéb terveiről. Tájékoztatjuk egymást a választók körében végzett munkáról, a községi tanácsokon elhangzott beszámolók fogadtatásáról. Ezenkívül mindig akadnak olyan konkrét köz- ügyek. melyek állásfoglalást igényelnek, illetve ötletet, módszereket a megoldásukhoz. — A térség központi táriája nyilván a Balaton. — Igen, természeti kincsünkkel, az idegenforgalommal, a háttérágazatokkal kapcsolatban számos kérdés került asztalunkra. Igaz, egyet sem'tudnék említeni közülük, amelyet kizárólag mi fedeztünk fél vagy oldottunk még. A mi tevékenységünk, a tanácsi munkának ez a láncszeme nem látványos, hiszen nem a nyilvánosság előtt zajlik, és természetesen döntési jogunk sincs. De azért az ügyek többségében csoportunk is mozdított valamit. Mindenekelőtt az észrevételek, a javaslatok összegyűjtésével, a lehetőségek feltárásával, mindezek továbbításával. De ha olyan jellegű volt, részt vállaltunk a megoldásukban is. összetétel és a vezető személyisége. Ahol olyan közéleti töltésű, a vállalt feladatért következetesen felelősséget érző embert sikerült az élre állítani, aki társait mozgósítani képes, a csoport igazi gazdaként irányíthatja és képviselheti a települést — Milyen arányban felelnek meg a csoportok a követelménynek? — Pontos adataink nincsenek — most készül egy felmérésünk —, de tájékozódásunk szerint, a csoportoknak mintegy a fele tölti be megnyugtatóan a szerepét. Azok tartoznak ide. akik jól ismerik a település- fejlesztési és egyéb kérdéseit, azokat képes a kor követelményeinek megfelelően minősíteni, képviselni a közös tanácsban, és mozgósítani a lakosságot a megvalósítás folyamatában. Nagyon fontos, hogy jól együtt tudjanak működni a társközség politikai, gazdasági szervezeteivel. — A tanácstagi csoportoknak véleményező, javaslattevő szerepük van, vezetőjüknek sincs semmiféle jogilag biztosított hatásköre. Ezt figyelembe véve milyen az utóbbi közéleti személyiségek tekintélye? — Munkásságuktól, tevékenységüktől függ. Van, ahol úgy tekintik őket, mint a régi községi bírókat: tanácsért Az igényes kisberkiek — Nehéz kiemelkedő példát említeni... fordulnak hozzájuk, fölkeresik őket ügyes-bajos dolgaikban. Különösen ott tapasztalható ez a bizalom, ahol a csoport vezetője a közös tanács elnökhelyettesi funkcióját is betölti, és értőn, felelősséggel képviseli a választókat, illetve az egész települést. Arra törekszünk, hogy erősítsük a csoportok és vezetőik tekintélyét. Ezt szolgálják a -kihelyezett tanácsülések, melyeket egyre több községi közös tanács szervez meg egy-egy nagyobb társközségben, illetve a tisztségviselők részvétele a tanácstagi csoportok ülésein, egyes csoportok munkájának testületi megtárgyalása st-b. Mindez összefügg a társközségek megtartó erejének növelésével. — A csoportok vezetői társadalmi megbízatásként látják el tisztüket, , Biztosítva van-e a munkájukhoz szükséges tájékoztatásuk? — A községi tanácstagi csoportoknak nagyobb része elnökhelyettesként vagy vb- tagként vesz részt a testület munkájában, a többi meghívottként van jelen a vb-ülé- seken. Ezenkívül egyéb közvetlen formákban is tájékoztatást kapnak a helyi szervektől. Általános tanácsi kérdésekről, a megye időszerű feladatairól, módszerbeli tudnivalókról pedig tanfolyamot szerveztünk számukra. A Nagyberki Községi Közös Tanácshoz tartozó négy községben egy-egy tanácstagi csoport működik. A székhely kivétel: Nagyberkiben ugyanis két csoportba tömörültek a tanácstagok; külön „sejtet'’ alkot a kisberki koz se gresz tanácstagi csoportja, mely létszámát te- tintve legkisebb a hat csoport közül — mindössze négy tanácstagból áll. Tanácstagi évei alapján Pallóst József nyugdíjas a rangidős — ö a csoport vezetője —, a többiek fiatalok. — A tanácselnök így fogalmazott: noha minden tanácstagi csoport munkájára jellemző, hogy a falu fejlesztését tartják elsőrangú feladatuknak, a kisberkiekre azonban ez a törekvés — és a célra való eredményes mozgósítás — különösen érvényes. Egyetért ezzel a megállapítással? — kérdeztük Somogyi Józseftől, a négy kisberki tanácstag egyikétől. — A kisberkiek mrodig sokat adtak közvetlen lakóhelyükre, környezetükre, összetartó emberek élnek itt. A Felszabadulás utca egy részének lakói tartoznak a körzetembe: húsz-huszonöt család él ezen a falurészen. Nehéz kiemelkedő példát említeni az önzetlen társadalmi munkára, mert mindenki megtesz minden tőle telhetőt — Nyári József igyekezete talán mégis az átlag fölé emelkedik ... Engem is meglepett az az áldozatkészség. ami mo6t az egyik útépítésnél tapasztalható. Kövesét épül a szőlőhegybe, s erre rövid idő alatt 44 ezer formt hozzájárulást ajánlottak fel. Somogyi József maga is fiatal ember, s igencsak di- csérően beszélt a hasonló korúakról: — Kisberkiben sóik a fiatal, szívesen vállalnak társadalmi munkát. Jöttek, amikor a régi iskolát átalakítottuk művelődési otthonná. Nem volt nehéz dolga a tanácstagi csoportnak akkor sem, amikor tavaly a járdaépítés került sorra. A következő feladat — a kövesét elkészítése után — az lesz, hogy a villainyt íölvigyük Kata-hegyre. A tanácsházán hallottuk: az évenként ismétlődő környezetvédelmi ellenőrzésekre is a kisberkiek készülnék fel legalaposabban. Van értelme a munkánknak Két esztendeje tanácstag Ordacsehiben, s azóta a ío- nyódi végrehajtó bizottságban is tevékenykedik Keresztes Jánosné. ö a község tanácstagjainak csoportvezetője is. — Az apósomtól vettem ál a stafétabotot, ö tizennyolc- évig látta el ezt a közéleti tisztséget. Azt tapasztalom, hogy van értelme munkánknak, kéréseink, javaslataink soha nem maradnak válasz intézkedés nélkül. Ennek egyik bizonyítéka a most augusztus 20-ra átadott új könyvtár, községi klub- helyiség. ami régi kívánsága volt az Ordacsehiben élőknek. Üi utak épültek, létesítettek egy vendéglőt s benne egy presszót. — Tanácstagi csoportunk havonta rendszeresen ülésezik, közösen beszéljük meg a feladatokat s alakítjuk ki véleményünket. Meg azt, hogy milyen községpolitikai célok megvalósításához kérjük a lakosság támogatását, társadalmi munkáját. Ilyen volt legutóbb a könyvtárklub takarítása, berendezése, az épület környékének rendbe tétele, parkosítása. Idősebbek és fiatalok egyaránt részt vettek ebben a munkában. Keresztesné egyébként a Balaton Tsz baromfitelepén az Egyetértés szociálist« l»ri gád vezetője. Ez a tíztagú közösség egységesen vette ki részét a könyvtár körüli munkában, de korábban, amikor az utakon kellett földet, követ teregetni, más munkát elvégezni, akkor is meg lehetett őket találni. Állunk Keresztesék szép családi háza előtt a Szabadság téren. A kis tér közepén levő harangláb, buszváró körül van az autóbusz-forduló. A tanácstagi csoport- vezető terveikről beszél: — Ezt a teret október végéig megnagyobbítjuk, áthelyezzük a busziordulót. Padokat, játékokat helyezünk el, parkosítunk, fákat, virágokat ültetünk társadalmi munkában. A tanács vezetői helyeslik ezt a tervünket, amilyen anyagokra szükségünk van, biztosítják. Most a szeptemberi tanácsülésre készülök. Tolmácsolom községünk lakóinak azt a kívánságát, hogy a vendéglőt és a presszót válassza le egymástól az áfész. A jelenlegi megoldás nem kedvező, ezen változtatni kell. „Van értelme munkánknak”. Sokat kifejez ez a megállapítás. S nemcsak ő látja így, hanem a töbtíi tanácstag is. Horváth Gyula — ugyancsak tagja a vb-nek —, Szárka Jánosné, Perián Józsefné s a többiek is lelkiismeretesen készülnek egy- egy tanácstagi csoport összejövetelre, beszélgetnek elöltük körzetük lakóival. Vita, vélemény, javaslat Tizenkét település képviseletében Bárdudvarnok a „székhelye” annak a tucatnyi — jórészt egészen apró — településnek, amelyet egy tanácstagi csoport képvisel. Az már természetesen véletlen, hogy pontosan tizenkét tanácstag igyekszik érvényesíteni e szép vidék lakosságának érdekeit a Kaposmé- röi Községi KÖZÖ6 Tanácsban. Vezetőjük, a kaposdadai Somogyi Janos valameny- nyiüket .megkeresi even te legalább egyszer, de ha a szükség úgy hozza, többször is. Ezenkívül természetesen találkozik velük a tanácsülések előtti megbeszélésükön, melyeken véleményezik az előterjesztést, és meg- hányják-vetik gondjaikat, közös elképzeléseiket. Mindez természetesen nem mindig egyformán érinti a különböző települések lakóit. Így például a Bárdudvarnokon kialakított óvodát sem tudja minden falu igénybe venni, vagy — ugyanitt — a négyszáz méternyi betonjárda, melyet a múlt hét végén fejeztek be. — szintén a helybeliek kényelmét szolgálja. (Mindkét munkához jelentős társadalmi erőt mozgósítottak a bárdudvar- nokiak.) Nem ugyanolyan színvonalú a sertés- és ba- romfitáp-ellátás Bányán vagy Bárdudvarnokon; az utóbbi eladóhelyen tapasztalt zavarok gyakori témaként szerepelnek a csoport megbeszélésein, de a tanácsüléseken is. Jelenleg két fontos és minden községet, enntö kérdésben igyekeznek közös álláspontot kialakítani, illetve ennek megfelelő felmérést és mozgósítást végezni. Az egyik a szemétszállítás kiterjesztése a társközségekre. A csoport tájékozódás* szerint erre mindenütt van igény. «* csak elenyésző az elzárkózó családok szama. A másik a közös temető létrehozása Bárdudvarnokon Ennek helyét is kijelölték már. Addig azonban —, még a hivatalos állásponttal is szemben allva — nem járulnák hozza a megnyitásához, amíg bármilyen egyszerű, de szilárd burkolatú utat nem létesítenek. Ebben természetesen társadalmi munkájukkal is részt, vesznek a települések lakói. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megjegyezzük: bármilyen elismerésre méltó tevékenységet fejt is ki a csoport, az egységes fellépést és a még eredményesebb mozgósítást akadályozza. hogy két-három tanácstag rendre távol marad a csoportú lésekről. E* mindig ugyanazok . Városszéli lokálpatrióták Tarany apró település Nagyatád határában, mégsem tartozik a városhoz. A helybeliek ügyeit a Három- fai Községi Közös Tanácsnál intézik. Ide azonban nemrég még csak Nagyatádon keresztül, nagy kerülővel juthattak el. Most már elkészült egy gazdasági út, melyen a tarany iák is közlekedhetnek. A másik nagy gondjuk is rövidesen megoldódik: az elavult posta helyett új épül. De más, kisebb jelentőségű intézkedést is említhetnénk, ami azt bizonyítja: a taranyiak aránylag rövid idő alatt találnak megoldást Ebben nagy szerepe van a tanácstagi csoportnak. Vezetője Horváth József. A városi tanács park réndesze húsz éve tanácstag. — A taranyiak nehezen döntöttek a közös községi tanács létrehozása mellett. Pedig a tények azt igazolják, hogy a közigazgatási átszervezéssel nem került hátrányos helyzetbe a falunk. Sokkal többet kaptunk, mint akkor, amikor még önálló tanácsunk volt. S ezt azért egyre többen kezdik megérteni. A statisztikák szerint Ta- ran.vból a kereső lakosság kétharmada eljáró. Azt hinne a? ember, hogy emiatt csak kevesen vesznek részt a község gyarapítasaban. Horváth József meggyőz: éppen az ellenkezője az igaz. Két évvel ezelőtt több mint hárommillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, igaz, akkor épült a törpe vízmű, de tavaly sem és az idén sem szégyenkezhetnek. A tanácstagok szavára mindenütt adnak. Ha az iskolához vagy az óvodához kell a segítség, a taranyiak ugyanúgy mennek, mint a temető karbantartásához vagy a járdák építéséhez. Eivegre a taranyiak lokálpatrióták, akárcsak a tanácstagjaik. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy szüntelenül vitatkozva kardoskodnak a maguk igazáért. Erre nincs is szükség, mert a megfelelően előkészített tanácsüiési anyagokban mindig figyelembe veszik a jogos igényeiket, s ők maguk is egyeztethetik a véleményüket a rendszeres csoportüléseken, vagy ha a szükség úgy kívánja, akkor a rendkívüli megbeszéléseken. N. J. SOMOGY] NÉPLAP
