Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

A tavalyi BNV-díjss termékei sorsa Hagyomány, hogy az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár nyitása előtt a felügye­leti szerv áttekinti, hogyan alakult azoknak a termékek­nek a sorsa, ameiyek a fo­gyasztási cikkek előző évi seregszemléjén BNV-díjakat nyertek, találkozott-e a szak­emberekből álló zsűri ítéle­te a kereskedelem és a vá­sárlók értékelésével. Az Ipari Minisztérium a gyártó vállalatok tájékozta­tása alapján a következőket állapította meg a tavalyi őszi BNV-n díjazott termé­kek sorsáról: a tavalyi nagy­díjas termékek közül a ha­zai piacon egyértelmű sikert ért el a Kőbányai Könnyű­fémmű alumínium-fólia étel­tálcája, mert tényleges szük­ségletet elégített ki, jelentős hiányt pótolt. A közeljövő­ben a termék gyártásának jelentős bővítésére lesz szük­ség, mert az igények elérik a termelés háromszorosát is. A Borsodi Vegyi Kombinát ugyancsak BNV-nagydíjas folpack nyújtható háztartási pvc-fóliája szintén nagyon népszerű, széles körben el­terjedt. Hasonlóképpen sike­resek a Hungária" Műanyag- feldolgozó Vállalat műanyag csomagolóeszközei is. A Kanizsa Bútorgyár Nel­ly" garnitúrájának piaci si­kerét kevéssé határozta meg a BNV-nagydíj, ebből ugyan­is azóta sem tudják kielégí­teni az igényeket. Ugyancsak akadozik annak a nagy díjas készülékes konyhabútornak a gyártása, amelyet a Tisza Bútoripari Vállalat, a Hűtő­gépgyár, a Mechanikai Mű­vek és a Villamosberendezés és Készülék Művek együtt­működése során fejlesztettek ki. A készülékek hiánya ugyanis akadályozza, hogy a Tisza Bútoripari Vállalat megrendeléseket fogadjon eh A nagydíj odaítélésének jogosultságát főként a külföl­di piacokon igazolta a Hab­selyem Kötöttárugyár „Nova lure” fehérneműcsaládja és a Magyar Posztógyár három' gyajúszöveíe. Ez utóbbiból a hazai piacra is számottevő mennyiség jutott. A Soproni Ruhagyár- nagydíjas négyré­szes együttese, valamint a Hódiköt Muskátli együttese iránt azonban sem a belke­reskedelem, sem a külföldi piac nem tanúsított érdeklő­dést. A csaknem 30 termék közül, melyek BNV-dijat kaptak a tavalyi őszi vásá­ron, egy sem ért el kiemel­kedő piaci sikereket. Az el­telt egy év aiatt a legna­gyobb mennyiségben a Bu- biv Horizont bútorcsaiádja, a Latex kétfajta bútorszöve­te, a Budapesti Harisnyagyár csipke harisnyái; valamint a Váci Kötöttárugyár fürdő­ruhái keltek el. A többi ter­mék iránt nem nagyon ér­deklődött a kereskedelem: a Zala Bútorgyár ■ sikeresnek ítélt Trója garnitúrájából például csak 855-öt adtak el idáig. Szeptember 30-ig 50 százalékos árengedménnyel kapható a 6 kg-os poroltó készülék az aUTÖKfR kaposvári üzletében. Berzsenyi Dániel u. 10. Várjuk kedves vásárlóinkat! (90494) UTÓSZEZON A nyár legmelegebb hónap­jában sem volt talán olyan kánikula, mint amilyen for­rósággal beköszöntött a szep­tember. Fulladozott mindenki a munkahelyén, az iskola padjaiban, s a gondtalan nya­ralásra gondolt. Ezzel szem­ben a Balaton partja szinte kongott az ürességtől. Leg­alább is a nyári csúcshoz ké­pest. Megszűnt az óriási for­galom, az utcán lehetett köz­lekedni, az üzletekben bátran betérhetett az, aki vásárolni akart, s az is, aki a nyár vé­gére már tömegiszonyban szenvedett. Kiürültek a stran­dok, a megszokottnál jóval kevesebben váltottak jegyet. De aki váltott, nem bánta meg. Ugyanis volt hely a fü­ves területen, nem kellett az embertömegen átlépkedni, míg a partról a vízbe akart jutni valaki. A Balaton meg­kezdte rendes évi pihenőjét. Azaz nem egészen. Nem­csak napozókat látott a par­ton sétáló, hanem fürdőzőket is szép számmal. Magyar szót azonban alig lehetett halla­ni __Jórészt cseh, szerb, né­m et, olasz, angol nyelveken folyt a csevegés, a vidám ki­áltozás. Igen, nálunk a nap­tár határozza meg a szezont. Mert hiába sütött verőfénye­sen a nap, hiába volt igazi strandidő: szeptember már csak utószezon, amikor senki sem kíván nyaralni. Ezt sok külföldi nem tüdta, néhány magyar pedig fittyet hányt a szokásra — s nekik volt iga­zuk! Ök valóban pihentek. Nem vettek tudomást a nap­tárról, ha csak az nem hívta föl rá a figyelmüket, hogy a strand melletti pavilonsor zárt üzletekkel fogadta a vendégeket. A falatozók kö­zül alig-alig akadt nyitva tartó. S amelyik még nem zárt be, ott a feltüntetett tu­catnyi étel közül legföljebb háromfélével tudtak szolgál­ni. Merthogy vége a szezon­nak. A nap pedig fütyült az utó­szezonra, és sütött tovább ve­rőfényesen, kitartóan. A. A. A kőtelező lakáscsere a rádióban Humánus csapda Szól a reggeli rádióműsor. Zene, időjárás, megint zene, azután ketten beszélnek. Örömteli dologról ad hírt a Kos­suth adón jelentkező reggeli párbeszéd. Lakásfelújítás, bu­dapesti tömbrehabilitáció ... Tudom, hogy miről beszélnek, értem is, b^r az ébredést követő mindennapi szöszmötölés miatt csak úgy fél füllel érzékelem a szavakat. Valami il­letékest faggat a riporter, s beszélnek kellemetlenségekről; kényszerű költözésekről, kellemes dolgokról: vállalati tárho- gatásról, OTP-hitelről, a bérlakások megvásárlásának lehe­tőségéről. Felújítás, szervezésbeli újdonságok, megszépülő • régi házak.. . . Szép, szép. Foltokban tudatosulva is szép. Azután egyszeriben kiélesednek a szavak, mint egy lát­cső lassan beállítódó lencséiben a távoli kép. Nagy kérdést feszeget a riporter: tudomása szerint nincs jogi lehetőség aría, hogy a bérlőt rászorítsák, avagy akár csak nagyon szépen megkérjék: cserélje el a lakást egy másikra ilyen vagy olyan nyomós okok miatt. És megérkezik a kérdezett menetrendszerű válasza: valóban, a jelenlegi szabályok a bérlő egyedüli jogává teszik a lakáscserét, ám ők, az illeté­kesek megfelelő fórumokon igyekeznek elérni, hogy a lakás­cseréket kötelező érvénnyel közérdekből a hivatal — azaz az IKV — is kezdeményezhesse. Befejeződik a beszélgetés, és újra szól a zene. Egy pil­lanatra megállók a reggel gépies tennivalói között, s a fosz- lányos. gondolatokból hirtelen összesűrűsödik egy ki nem mondott kiáltás. N^! Ezt ne tegyétek! Az istenért, ne hall­gassanak a jogalkotók erre a sugalmazásra! Közérdekből ne hallgassanak rá! közérdek. Próbálkozzunk egyszerű képlettel. Felújítan­dó házban él valaki egyedül egy igényeit messze meghala­dó nagyságú lakásban, avagy ketten élnek két szomszédos kisebb, de a rekonstrukció során célszerűen egybenyitható lakásban. Felvonulnak a tatarozók, s mivel amúgy is köl­tözni kell — közérdekből — kötelező érvénnyel elcseréltet­jük ezeket a lakásokat véglegesen ezekkel a valakikkel. Adunk nekik jó, szép másik lakást, igényüknek megfelelőt. S a régi nagy lakásukba avagy a két kicsiből kreált új, nagy lakásba beköltözhet egy sokgyermekes család. Közér­dek. Szépen kigondolt, logikus, humánus csapda! Egysze­rűen azért, mert a közérdeket súlyos érdeksérelmek árán próbálja szolgálni. Magánérdekeket sért! De vajon csak ma­gánérdekeket? Maradjunk továbbra is az egyszerű képletnél. A cserére rászorítandók egyedülálló emberek. Fiatalok, középkorúak, öregek, egyremegy. Gyermektelen házaspárok, egygyerekes családok... És nyakaskodnak, értetlenkednek. Ragaszkodnak Kudarcba fulladt a mernyei iskola átadása 340 gyerek életveszélyben — Miért nincs hitele az építők ígéretének? 1982. augusztus 25. —nagy nap lett volna Mernye és a hozzá tartozó hat társköz­ség kisdiákjainak az életé­ben. Ugyanis erre a napra tűzte ki a Tanép a három év óta épülő új, 12 tanter­mes iskola műszaki átadá­sát. Az előkészületek re­ményt adtak arra, hogy a 340 gyermek végre új isko­lát kap. és nem kel] a már több éve életveszélyesnek nyilvánított régi kastélyban tanulniuk. A kivitelező már többször elhalasztotta az át­adás időpontját: május 30- ról július 30-ra, majd au­gusztus 25-re. Most úgy érez­ték, hogy készültek a vizs­gára: meghívták az átadás­ra a községi tanácsot, mint .beruházót, a Sombort, mint az építés lebonyolítóját. .. A Tanép megbukott a vizs­gán. Felkészületlenségénél csak optimizmusa volt na­gyobb. mikor azt remélte, hogy az alapvető hiányossá­gokat mutató épületet való­ban át tudják adni rendel­tetésének. Nyilvánvaló volt, hogy a csatorna- és az üle­pítőrendszer hiánya, a felig kész asztalos- és festési mun­kák, a konyha, a kazánház, a szertárak és a tornaterem műszaki hiányosságai eleve meghiúsítják az átvételt, és legfeljebb valamilyen komp­romisszumos megoldást tesz­nek csak lehetővé. Ezzel minden érintett fél tisztában volt már az átadási ceremó­nia előtt. Csak a Tanép nem? — Nem fogadtuk el a vállalat ajánlatát, azt, hogy a hiányzó csatorna- és ülepí­tőrendszer helyett ideiglenes emésztőgödröket, illetve azok rendszeres szippantását al­kalmazzuk. Nem látunk ga­ranciát ígéretük teljesítésé­re, és higiéniai szempontból sem engedhető meg ez a megoldás — tájékoztatott Végh Imre, a Mernyei Köz­ségi Közös Tanács elnöke. A februári egyeztető tár­gyaláson a vállalat határo­zottan ígérte, hogy elkészül­nek a munkákkal a tanév kezdete előtt. A nyár dere­kán már nyilvánvaló volt, hogy az ígéret csak szép szó marad, és hogy az építke­zésen dolgozgató három- négy munkás képtelen befe­jezni az időközben már 36 millió forint/* költségűre növekedett beruházásit. A kudarcba fulladt vizsga csak egy újabb határidőt eredmé­nyezett: most már október 30. a bűvös dátum, melyben reménykedhetnek. Ez már a negyedik batáridő-eltcfló- dás ezen az építkezésen. Mi akadályozta a Tanépet, miért nem tudta idejében befejezni a munkát? Embersics Sándor, a Tan­ép igazgatója: — Nem a munkaerőgon­dok okozták elsősorban a késést. A társvállalatok nem szállították le idejében a megrendelt anyagokat, nem tartották be a szállítási szer­ződéseket Így például a bar­csi Kemikál a tornaterem műanyag világítótestjeit ter­mékváltás következtében nem a megrendelt méretek­ben adta, s ez jelentős vál­toztatásokat és többletmun­kát igényelt a tetőszerkezet kialakításában. Amíg a tor­naterem teteje nincs kész, addig a belső munkákat sem lehet elvégezni. A konyha, a kémiai előadó és a szer­tárak elkészítéséhez import berendezésekre van szükség. Reméljük, ezeket idejében megkapjuk. Későn érkezett' meg hozzánk a Mezépszer csatorna- és ülepítési rend­szer módosítását tartalmazó terve, ami szintén akadályo­zott bennünket a munkák elvégzésében. A szükséges berendezések és a terv mó­dosítása nélkül felesleges, lett volna Memyére nagyobb lét­számú munkaerőt átcsopor­tosítani. Átmeneti megoldás­ként javasoltuk, hogy az el­ső szakaszban a tanterme­ket átadjuk, és ha a tanítást n^m is lehet megkezdeni, az értékes bútorokat legalább el lehet helyezni. Ezt már szeptemberben lehetséges­nek tartom, október 30-ra pedig mindenképpen átadjuk az iskolát. Hiába kész az épület 40 százaléka, a konyha, a tor­naterem és a csatornarend­szer nélkül ez sem használ­ható. Felvetődik a kérdés: miért kellett a hét község kisdiákjait egy életveszé­lyesnek nyilvánított kastély­ban összevonni. Nem lett volna jobb, hit vántak ez­zel addig, míg azííTj iskola elkészül ? A hosszúra nyú- lott tervezés és kivitelezés alatt az eredetileg elképzelt olajfűtés drágább lett, kor­szerűtlenné vált. Ma, mivel a fűtőberendezés 85 száza­lékát beszerelték, módosítás­ra már nincs lehetőség. A községi tanács megpróbált a nagykanizsai Kögáztól pro­pán-bután gázt rendelni, er­re azonban nincs mód. Így marad az olajfűtés... — Nem bízom az átadás új időpontjában, lehet, hogy az építkezést csak jövőre fejezik be — mondta Görög Ottó, a Somber igazgatója. — Vállalatunk, mint az építke­zés lebonyolítója, élhetne n. kötbérezéssel, mint büntető­eszközzel, de ez a jelenlegi helyzeten semmit sem vál­toztat. . Sajn/xs, lassan meg­szokottá válik, hogy a mű­szaki .átadások az eredeti határidőhöz képest késnek. Ez feltétlenül költségnöveke­déssel jár. A mernyei iskola végleges költsége — ha ok­tóber 30-ra elkészül — a. tervezett 32 millió 400 ezer forinttal szemben 36 millió 500 ezer lesz, melyből 2 mil­lió ugyan értéknövelő beru­házás, de a fennmaradó mintegy 2 milliós többlet- kiadás az elhúzódó építkezés következménye. — Mi az oka értnél a beruházásnál a Tahép las­súságának? — A konkrét beszerzési és szervezési nehézségek mel­lett megyénk építőipari ka­pacitása elégtelen. A válla­latok néha olyan munkákba is belekezdenek, melyek meg­haladják lehetőségeiket. és szétforgácsolják a rendelke­zésükre álló erőt. Így a Tanép felelősségét is diffe­renciáltan kell megítélni/ Májusban megbíztuk a Mezépszert az épülő iskola csatornarendszerének terv­módosításával. Az új terv időt, munkát és költséget takarított volna meg. Július 30-ra a tervek a kivitelező rendelkezésére álltak, ezért nem tartom elfogadhatónak a Tanép igazgatójának érve­lését, amikor „megkésett” tervmódosításra hivatkozik. Félő, hogy az egyébként rossz talajviszonyok és az őszi esőzések újabb #hivat- kozási alapot nyújtanak • késésre. Egymásnak ellentmondó vélemények; megbízó, lebo­nyolító, kivitelező bizonygat­ja igazát, s a háttérben ott a használhatatlan iskolaépü­let, a 340 mernyei és kör­nyező községbeli kisdiák, a 3 millió forint értékű iskola­berendezés, mely padlásokon, pincékben porosodik ... Las­san négy éve tart ez a be­ruházás, s a szervezési és beszerzési feladatokra eiég idő jutott volna. 6 Ki vállalja a következmé­nyeket, ha a kastélyiskola statikai „idegrendszere” mindenféle közgazdasági mérlegelés nélkül felmondja a szolgálatot? A Tanép ke­zében van a megoldás. Az 1982. október 30-i műszaki átadásra mi is meghívást kaptunk a mernyei tanács­elnöktől ... Mezei István A Kaposvölgyi Vízgazdálkodási Társulat fölvesz K—406 típusú kotrógépre és D 557 típusú autógraderre gépkezelőt Jelentkezés: Kaposvár, Dimitrov u. 123/a sz. alatt a főépítésvezetőnél (20488W) nagy lakásukhoz. Hiszen az ő javukat is szolgálnánk a cse­rével! Ha volna lehetőség a kötelezésükre. De jó lenne! A hivatal fogná magát, és érvényesítené a közérdeket a ma­gánérdekükhöz csökönyösen ragaszkodókkal szemben. Me­lyik hivatal az, amelyik tévedhetetlenként vállalni merészel­ne a feladatot, s meghatározná, hogy meddig magánérdek, és mettől közérdek egy ilyen lakáscsere? Hol a határ? Van-e ilyen határ? Jól emlékszem öreg, már ágyhoz kötött nagyanyámra. Fizikailag legyengülve, ám tökéletesen élénk szellemmel vett részt a családi hadita­nácsban, amely épp egy lakáscsere esélyeit latolgatta. Egy­szer azt találta mondani: ha őt elvisszük innen, meghal vagy megbolondul. Berzenkedtünk, „közérdekünk” miatt. Jó lett volna egy könnyebben lakható kisebb lakás. Szegény­kénk háta mögött mondogattuk — mert belénk is bújt jó adag rideg kegyetlenség — tök mindegy neki, hogy itt, eb­ben a szobában fekszik-e avagy néhány kilométerrel odébb eg" másikban. De szerencsénkre a tettig már nem vitt el a gondolatsor, amely miatt magunkban, tudta nélkül utóbb bocsánatot kértünk tőle. Meghalt, s elvitte gondjainkat. Most már biztosan tudjuk, hogy akkor, jó néhány éve neki volt igaza, a magánérdekével. Még így is el tudom fogadni, hogy egy-egy esetben a közérdek miatt alkalmazható volna kényszer, s elhanyagol­ható lenne a magánérdek. Csak -azt nem tudom elképzelni, hogy ezt a módszert társadalmi méretekben, tömegesen, hi­bátlanul lehetne alkalmazni. Azt hiszem alapvető közér­dek, hogy kényszer, parancsszó egyszer se sérthessen vala­kit. Ezért úgy gondolom, le kell mondanunk még egy-egy kirívóan kötelező érvényért kiáltó eset intézményesített megoldásáról is, hogy sokak nyugalmát, biztonságérzetét to­vábbra is megőrizzük. Hatalmas veszélyeket kell elkerülnünk. Óriási buktatók várnának ránk. Többször- átéltünk olyan időszakot, amely­ben nem okozott különösebb gondot a kényszerű „lakásvál­toztatás”. Nem hiszem, hogy különösebb szükség lenne ér­veim „túlbiztosítására”, mégis előrebocsátom: éppoly jól tu­dom. mint bárki, hogy az említett idők „lakáscseréi” mael- képzélhetetlenek. Nem is akkora szörnyűségektől féltem ma­gunkat. De ezek halovány árnyékaitól, gyenge utánzataitól is. Nem kívánok sorolni példákat mai közérdekköntösben érvényesülő magánérdekekről. Sajnos jóí tudjuk, hogy léte­zik ilyesmi. S ha még létezik, akkor a jogalkotás lehetősé­get teremthet a lakáscseréket ésszerűsíteni kívánó jóakarat­tal együtt arra is, hogy ezt a közérdekköntöst fondorlatosán fölhasználó!/ a kötelező érvénnyel fondorkodhassanak. Bo­nyolult, átláthatatlan utakon-módokon, észrevehetetlenül. .. Még a legkisebb lehetőséget is el kell zárni előlük. Épp azért, mert a lakásügyek amúgy is fájó pontokat érintenek. Ne lehessen tetézni ezeket a fájdalmakat. Hiába próbál­nánk úgy orvosolni egy betegséget, hogy gyógymódunkkal újabb kórokozót ültetünk az amúgy sem erős szervezetbe. Luthár Péter \

Next

/
Thumbnails
Contents